Statisztikai szótár: A szovjet kereskedelem statisztikája

.

',STATISZTIKAI SZÓTAR

A szovjet kereskedelem statisztikáia*

A kereskedelmi" statisztika feladata

A kereskedelmi statisztika azokat az áruforgalom, szférájában llejláutSZÓ'dó—

tömegfolyamatokat tanulmányozza, ame—

lyek az áruforgalom alapvető tartalmát

jelentik.

A feladat abban áll, hogy a statiszti—

kai módszerek segítségével. minden oldalról tanulmányozni kell az árufor-

galom terjedelmét, összetételét, az áru-

— tömegek keletkezésének forrásait, jelle-

menni kell az áruknak a kereskedelmi

hálózat láncszemein keresztül megtett útját, meg kell határozni a lakosságnak

eladott árumennyiség nagyságát, össze—

tételét és dinamikáját, végül jellemezni

kell a kereskedelem munkájának minő- '

ségét.

tanulmányozásának kérdéseit is.

Az áruforgalom folyamata megköve—

teli a kereskedelmi hálózat kiépítését, a munka helyes megszervezését, a segéd-

(ipari, mezőgazdasági, a lakosság min- dennapos szükségletének kiszolgálását ellátó) vállalatok hálózatának; kiépítését;

amelyeknek tevékenysége az áruforga—

lom kifejlesztését lehetővé teszi. Ezért a

szovjet kereskedelem statisztikája magá——

[ban fogalja a nagy- és kiskereskedelmi hálózat tevékenységének, a kereskedelmi dolgozók munkatermelékenységének, a

tehergépkocsi—szállítás, a termelő— és

segédvállalatok tevékenysége statisztikai Ez az a témakör, amelyet a szovjet kereskede-

lem statisztikájának tanulmányoznia

kell.

Halmozott és valóságos áruforgalom

A nagybani és kicsinybeni áruforgalom ' összege egyenlő a halmozott áruforga- lommal, s következésképpen az összes

eladások összegét jelenti. Ez a mutató—

szám az áruforgalom összterjedelmét jellemzi s lényeges jelentősége csak a másik mutatószámmal, a valóságos áru- forgalommal együtt van. A valóságos áruforgalom az eladott árumennyiség reális terjedelmét jellemzi és a végső

eladások összegéből számítják ki. A

valóságos áruforgalom terjedelménekw

megállapítási módszere attól függően változik, hogy azt milyen célra számít-

ják ki.

Az egyes kereskedelmi vállalatoknál a valóságos áruforgalom egyenlő a válla—-

lat által teljesített összes eladások ösz—

' N. N. Rjauzov: A szovjet kereskedelem statisztikája. statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 1950. —— Rövidített közlemény.

szegével, függetlenül attól, hogy az árut

kinek adták el. ,

*A kereskedelmi rendszer szempontjá—

ból (pl. a fogyasztási szövetkezetek) a valóságos áruforgalom egyenlő a kicsiny—

beni áruforgalommal, hozzáadva a nagy—

bani áruforgalomnak azt a részét, amely—

ben az árut a rendszer határain kívülre, /azaz más rendszer kereskedelmi szerve—

zeteinek adták el. Az adott rendszer szervezetei részére történt (rendszeren belüli) nagybani árueladások nem tar—_

toznak a valóságos áruforgalomba. Végül, a szovjet kereskedelem valamennyi rendszerének valóságos áruforgalmat

egyenlő a kicsinybeni áruforgalommal,—

mert ebben azesetben csak a kicsiny-—

beni áruforgalom jellemzi a végső eladá- sokat, míg a nagybani áruforgalom úgy tekintendő, mint az egész szovjet. keres—- kedelem belső (intern) áruforgalma.

Bemutatjuk egy példán valamely kerület valóságos áruforgalmának ki—

számítását.

STATISZTIKAI szó'rÁnr

Áruforgalom a. kerületben (millió rubelben)

_ _ — _

F ' A fogyasz-

Körzeti fog;;gzst'ási tási Állami

fogy. szöv. szövetkeze- szövetkeze— kereske- Lakosság Összesen 4

szövetsége tek tek teljes delem ;

Eladók rendszere

1. Kerületi fogyasztási szövetke- '

tek szövetsége ... 600 500 1100 200 —— 1300

2. Körzeti fogyasztási szövetke- __

zetek szövetsége ... , ... —— 800 800 100 300 1200

3. Falusi fogyasztási szövetke—

zetek ... -— —— —— —- 1500 1500

4. A fogyasztási szövetkezetek tel—

jes rendszere ... 600 1300 1900, 300 1800 4000

5. Állami kereskedelem ... 600 100 750 * 100 2000 2850

Összesen ... 1250 1400 2650 400 3800 6850

A fenti táblából láthatjuk, hogy 4 a §a falusi fogyasztási szöv'etkezetektnek

kerületben az áruforgalom csupán két

kereskedelmi rendszer útján bonyolódott le, az állami kereskedelem és a fogyasz—

tási szövetkezetek útján, amely utóbbi három kereskedelmi szervezet-típusból

állt: a kerületi fogyasztási szövetkeze—

tek szövetségéből, a körzeti fogyasztási

szövetkezetek szövetség-ából és a falusi

fogyasztási szövetkezetekből. Az egyes kereskedelmi szervezetek valóságos áru- forgalma egyenlő lesz az eladási árufor—

galommal. így a falusi fogyasztási szö-

vetkezetek valóságos áruforgalma 1500 millió rubel, mert ez az az árumennyi—

ség, amely a falusi fogyasztási szövetke—

zetek keretéből kikerült. A körzeti fogyasztási szövetkezetek szövetségének valóságos áruforgalma 1200 millió rubel—

llefl egyenlő, stb. Az egész kereskedelmi

rendszer valóságos áruforgalma azon—

ban nem egyenlő az ebbe a rendszerbe tartozó kereskedelmi szervezetek való—

ságos áruforgalmának összegével. Keve—

adják el. Ez a rendszeren belüli árufor-

galom. Tehát a fogyasztási szövetkezetek valóságos áruforgalma egyenlő a ki—

csinybeni áruforgalommal (1800 millió rubel) hozzáadva a más rendszerek ke- reskedelmi szervezetei részére történő árueladas nagybani áruforgalmat (az adott példában az állami kereskedelem részére 300 millió rubel), azaz 2100 mil-

lió rubellel egyenlő. Ez az az árumennyi—

ség, amely a fogyasztási szövetkezetek rendsze-rének kereteit elhagyta.

Az állami kereskedelem valóságos áru—

forgalma— ennek megfelelően egyenlő a kicsinybeni áruforgalommal (2000 rubel), hozzáadva a fogyasztási szövetkezete—k*

szervezetei részére történő nagybani áru- eladásokat (750 millió rubel), azaz: 2750 millió rubellel.

A kerület. valóságos áruforga—lmának

kiszámításánál ki kell hagyni a számí—.

tásból a rendszerek közötti áruforgal—

sebb ennél az összegnél, mert kiszámítá- mat, azaz a fogyasztási szövetkezetek

sánál ki kell hagyni az adott rendszeren szervezeteinek az állami kereskedelmi

belüli kereskedelmi forgalmat. így a szervezetekkel lebonyolított kölcsönös

fogyasztási szövetkezetek rendszerének forgalmát. Nem nehéz meggyőződnünk keretén belül a kerületi fogyasztási szö—

vetkezetek szövetsége az árut a körzeti

és falusi fogyasztási szövetkezeteknek, a

körzeti fogyasztási szövetkezetek pedig

* !!

arról, hogy ebben az esetben a valóságos áruforgalom a kerület kicsinybeni áru—

forgalmával egyenlő, azaz 3800 millió

rubel.

498 STATISZTIKAI szó'rÁR, —

Az áruforgalom láncolódási (értékesítés-ismétlődési) _ mutatószámai

Az áruforgalom lálneolódási együtt- hatóját a halmozott és a valóságos áru-

forgalom összehasonlítása alapján szá—

mítjuk ki. A halmozott áruforgalom egyenlő az összes eladások összegével, a valóságos áruforgalom pedig a végső

eladások összegével. Következésképpen

a szóbanlévő Náruforgalmak terjedelme

közötti különbséget az egy és ugyanazon

árumennyíség ismétlődő eladásainak

terjedelme határozza meg. így érthető,

hogy ha a halmozott áruforgalmat el—

osztjuk a valóságos áruforgalommal, akkor a kapott együttható (koefficiens, mely mindig nagyobb az egységnél) azt

mutatja, hogy az áru a termelőtől a fogyasztóhoz vezető útján hányszor cse—

rélt gazdát. Ezt a mutatószámot az áru-

forgalom láncolódást (értékesítés—ismétlő—

dési) koefficiensének nevezzük.

Például: ha a fogyasztási szövetkeze—

tek rendszerének halmozott áruforgalma

120 milliárd rubellel egyenlő, a valóságos

áruforgalom pedig 50 milliárd rubellel, akkor az

120

k ": 56

tási szövetkezetek rendszerében az áru átlagosan 2.4—szer cserélt gazdát.

Térjünk vissza az előbbi példához és

számítsuk ki az állami kereskedelmi rendszer, a fogyasztási szövetkezetek

rendszene és az egész kerület láncolódási

koefficiensét. Az állami kereskedelem halmozott áruforgalma 2850 millió rubel volt, a valóságos áruforgalom pedig 2750 millió rubel Tehát a láncolódási koeffici—

ens az állami kereskedelemben egyenlő :1 2.4, azaz a fogyasz—

A fogyasztási szövetkezetek halmozott áruforgalma 4000 millió rubel volt, a valóságos áruforgalma pedig 2100 millió

rubel. A fogyasztási szövetkezetek lán—

colódási koefficiense tehát 4000

'2'106: W

Az egész kerületben a halmozott áru—

forgalom 6850 millió rubelt tett ki, a valóságos forgalom pedig 3800 millió

rubel volt. A kerületi láncolódási koef—

ficiens tehát egyenlő 6850 3800 W

Ez a koefficiens bizonyos mértékben az áruk által megtett utat jellemzi, mert átlagosan minél többször kerülnek az áruk viszont-eladásra, annál hosszabb ez

az út. Ahhoz, hogy ez a láncolódási ko—,

efficiens helyes legyen, két feltétel szük—

séges: először, hogy az áruforgalmat az

áru mozgásának valamennyi láncszeme—

ben egyforma (kicsinybeni) árakon adják meg, másodszor, hogy az időszak Végén

a forgalom csatornáibian levő készletek terjedelmük tekintetében ne különbözze—

nek élesen az időszak elején forgalom—

ban volt készletektől. Ha az időszak

Végén forgalomban lévő készletek a kez- dethez viszónyítva erősen megnöveked—

tek, ez azt jelenti, hogy az áruforgalomba belépett egész árumennyiség még nem

tette meg a teljes utat a fogyasztóig és a számított láncolódési koefficiens túlma—

gas. Az árukészletek csökkenése esetén a valóságos áruforgalom növekszik, minek folytán a számított láncolódási koeffi- ciens is kisebb lesz. Ezert a láncolódási koefficienst csak hosszabb időszakokra (évekre) vonatkozóan lehet kiszámítani, amikoris a készletek idényhullámzása kevésbbé befolyásolja a kezdő— és végső maradványok nagyságát. §

Ha a halmozott áruforgalmat osztjuk a valóságos áruforgalommal, akkor a

kapott láncolódáls'i koefficiens az; áru-—

mennyiség eladásainak átlagos számát jellemzi a termelőtől a fogyasztóhoz megtett útján. Ezt szokták kereskedelmi—

szervezeti láncolódásnak nevezni. Ettől

különbözik a kereskedelmi—raktári lánco—

lódtási koefficiens, amely azoknak a rak-

táraknak a számát mutatja, amelyeken

az áru útja során átmegy.

1,80.

A kereskedelmi-szervezeti láncolódás

nem egyezik a kereskedelmi-raktári lán—

colódással. Ha az árut kereskedelmi szer- vezet adja el saját raktáraiból, vagy kis—

kereskedelmi hálózat útján, ebben az esetben az áru mind a kereskedelmi—

szervezti, mind a kereskedelmi—raktári láncszemen átmegy. Ha az árut tranzitó

adják el, azaz az adott kereskedelmi szer—

vezet raktáraiba való leszállítás J'nélkül,

— STATISZTIKAI SZÓTÁR

akkor az'áru csak a kereskedelmi—szerma- zeti láncszemen megy át.

Fordított a helyzet azokban az esetek-

ben, amikor a raktárból való árukiadás

a kereskedelmi szervezeten belül törté- nik raktárból-raktárba való belső szállí- tás vagy saját vállalatok részére való árukiadás útján. Ilyen esetekben mem

alakul ki kereskedelmi-szervezeti lánco—

lódás (mivel az árukat nem adták el),

hanem a raktári láncolódás növekszik.

A láncolódási koefficienssel egyidejű—

leg — amely az eladások átlagos számát jellemzi —— fontos a raktári láncolódási koefficiens kiszámítása is, amely azoknak

499

a raktáraknak átlagos számát mutatja, amelyeken keresztül az áru átment. ? , Ennek a koefficiensnek a kiszámításához a halmozott raktári forgalomra van szük—-

ség, amely egyenlő a halmozott áruforga—

lommal, levonva belőle a tranzitó érté—

kesítést és hozzáadva a raktárból—rak—

tárba történt belső árukiadások'at k'icsinybeni árakon számítva. Gyakorlati- lag a raktári láncolódási koefficiens ki—

számítása nehézkes, mert a raktárból

történő belső árukiadások számbavétele a kereskedelmi szervezetekben távolról sem teljes és beszámolójelentéseikben sem közlik hiánytalamul.