_ _L'I'RODALOM
KÖNYVISMERTETÉS
'N. N. Rjauzov: A Szovjet kereskedelem statisztikája
(Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 1950.) *
" A napokban jelenik meg ,,A szocialista statisztika könyvtára a Központi Sta- tisztikai Hivatal szerkesztésében." című sorozat újabb kiadványa, Rjauzov pro—
, fesszor fenti műve. _
A kereskedelem a szocialista bővített újratermelés folyamatának szerves al—
kotórésze és éppen' ezért a népgazdasági tervek egyik legfontosabb kereskedelmi ' _ fejezete-. A tervezés sikeres végrehajtá—
sának első feltétele a kereskedelmi for—
galom legpontosabb és legrészletesebb _ statisztikai számbavétele. Ebben , rejlik
a kereskedelmi statisztika jelentősége., A szovjet kereskedelem statisztikája , — ,,az áruforgalom szférájában lejátszódó
' tömegfolyamatokat tanulmányozza", még- : ', pedig a rendszeres beszámolójelentések, a statisztikai csoportosítások és a. dina—
mika vizsgálatának módszereivel. A szo- rosan vett áruforgalmon kívül vizsgálja / a kereskedelmi forgalmat lebonyolító szervezeteknek és intézményeknek mű- ködését is.
A szovjet kereskedelem statisztikája
természetesen szorosan az általános gaz- daságstatiszti—kába tartozik. A szovjet
kereskedelmi statisztikában használatos
mutatószámok és osztályozások körét a (népgazdasági mérleg felépítése hatá—
rozza meg.
) Rjauzov professzor tankönyve a sze- mélyes fogyasztásra szolgáló árukke;
reskedelmi forgalmának statisztikáját adja, világos és egyszerű előadásban.
Az I. fejezet (,,A szovjet kereskedelem statisztikájának tartalma") a szovjet ke—
reskedelmi statisztika és a kapitalista
— kereskedelmi statisztika közötti alapvető különbségekre mutat rá és felvázolja a szovjet kereskedelmi statisztika felad-i—
tait. A II. fejezet (,,Az áruforgalom
statisztikájának alapvető kategóriái") 'az áruforgalom statisztikájának mutatószá—
mait (árubeérkézés, áruértékesítés, áru—
készletek terjedelmének mutatószámait), az értékesítési ügyletek osztálytmását, a nagybani, kicsinybenni, közvetítő keres-j kedelmi áruforgalom kategóriáit ismer- teti, majd megadja a halmozott és való- - ságos áruforgalom fogalmát és azok ki—
számítási módját, végül pedig az árufor—
galom láncolódási' (értékesítés-ismétlő—
dési) mutaitószámának kiszámításával két változatban mind a kereskedelmi—szerve—
zeti é—s mind a kereskedelmiáaktárí lán- colódási koefficiensnek kiszámításával
foglalkozik. A III. fejezet (,,A nagybani v áruforgalom statisztikája") a centralizált árualapok, az ipari értékesítési és a ke—
reskedelmi szervezetek nagybani árufor—
galmának statisztikáját tárgyalja. A IV.
fejezet (,,A kiskereskedelmi áruforgalom statisztikája") a kiskereskedelmi árufor- galom összterjedel—mének, a forgalom áru—
cikkek szerinti megoszlásának, majd pedig —— az árukészlete—k statisztikájával kapcsolatban — az áruforgalom sebesséé gének adja, kimerítő részletes magyará—
zatát. Az V. fejezet (,,A közétkeztetés statisztikája") a közétkeztetési Vállala—
tok kiskereskedelmi áruforgalmának és a közétlgezítetési termékeknek statisztikai számbavételét világítja meg. A VI. fe—_
jezet (,,A kolhozpiaci áruforgalom Sta—
tisztikája") a kolhozpiaconkon, lebonyolí—
tott kereskedelmi tevékenység képvise—
leti (reprezentattív) számbavételi mód- szerét ismerteti. A VII. fejezet (,,Az áru- begyűjtési [áruilalvásárlási] statisztika") a( mezőgazdasági árutermelés alapvető értékesítési formáinak (az állami Vásár—
lások', beszolgáltatáso—k, stb.) számbavéte-
,
IRODALOM
lét tárgyalja. A VIII. fejezet (,,A keres—
kedelmi hálózat statisztikája") a kis— és nagykereskedelmi, valamint a közétkez—
tetési hálózat statisztikájának ismerteté—
sét tartalmazza. A IX. fejezet (,,Az ár—
statisztika") a szovjet árstatisztika szer—
vezeti felépítését, az átlagos árak és ár- indexek, továbbá az áruforgalom fizikai terjedelmét kifejező index kiszámításá—
nak módját tárgyalja. A X fejezet (,,A munka statisztikája a szovjet keres- kedelemben") a kereskedelmi dolgozók létszámára és állományi összetételére vonatkozó statisztikáiral, a munkaterme-
lékenység dinamikájániak mérésével, az
áruk munkaigényességének kiszámításá—
val és a munkabérstatisztikával foglal—
kozik. A XI. fejezet (,,A forgalmi költsé—
gek statisztikája") részletesen tárgyalja a forgalmi költségek és a forgalmi költ—
ségek mutatószámainak
valamint a forgalmi költségekre vonat- kozó besuzámoló'jelentések összeállítását.
kiszámítását,
519
A XII. fejezet (,,A tehergépkocsiszállítás statisztikája") magában foglalja az áru—, szállítás helyes és jövedelmező lebonyo-J lításával kapcsolatos fontosabb kérdése—
ket. A XIII. fejezet (,,Az ipari vállalatok termelésének statisztikája") ' és a XIV.
fejrezet (,,Almellérendelt gazdaságok sta—
tisztikája") összefüggésben a kereske- delmi szervezetek vezetése alatt álló iparvállalatok és mellérendelt gazdasá- gok termelésének számbavételével az ipari és mezőgazdasági statisztika alap—A elemeinek rövid ismertetését adja.
A kereskedelmi forgalom tervezésében, a tervteljesités ellenőrzésében éppenúgy, mint a szocialista kereskedel—em helyes felépítésében és mlecrszervezésében nél—
külözhetetlenek/ számunkra a szovjet ke- reskedelem terén bevált statisztikai mód—
szerek. A Szovjetúnió kereskedelmi sta—
tisztikájának ezeket az élenjáró tapasz—
talatait és módszereit sajátíthatjuk el Rjauzov professzor kitűnő könyvéből.
, KÖNYVSZE_MLE*
TÁRSADALOMTUDOMÁNY
STATISZTIKA
Elmélet, módszertan, történet, szervezet Sztrumilin, —Sz. G. (Szerk.): Referaiü l'anne- tacii dokladov po sztallsztike. (Statisztikai előadások és magyarázata.? kivonatok,) 1444—3 old. Goszplaniz—
dat. Moszkva. 1949.
Ipar
Szavinszkii. D, V.: Az ívpm'stalisztika, tankönyve, 2, kiadás. (Km'sz promüslcmwí sztuiiszl'i/cli 3, ki- adás.) Fordította: A Központi Statisztikai Hivatal fordítói munkaközössége. Tudományos Könyvkiadó.
Budapest. 1950. (A ,,Szociaista Statisztika Könyv- tára" a Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésé- ben.)
POLITIKAI IRODALOM '
A Szovjetúnió és a koreai kérdés. Okmányok.
(Szovjelszkij szofuz t' komisz/dj roprosz. Doku—
menlü.) Fordítottta Kerek Ernő, 124 old Szikra.
Budapest 1951). (Nemzetközi kérdések, 30)
Csernyavszkü, J.: A párt kiépít/sfhw]; lmini tarva, (Lenlnszkij plan posziroeniia perm.) Fordi- totta: Kolben György. 1539 %— 1 old; Szikra. Buda- pest, 195lo_ (Marxista ismeretek könyvtára. 107)
Konsztantinov, F. '1'.: Nawzdnaja Reszpublika Rolgzm'iia na pufi k :;socwlimnu, (A Bolgár Náp—
kőztársaság a szocializmus útján.) 30 4— 2 old.
"Pravda". Moszkva. igát).
Korea (; felszabadulás útján. (it oldi Szikra.
Budapest. 1950.
-
* Ebben a rovatban a Központi Statisztikai
Hivatal könyvtárába erkezett fontosabb mun- kák címeit közöljük szakszerinti csoportosítás—
ban. . '
B*
Krajnov; P.: Borjba knrrjsz/urhr/o'nm'oda zar nszavisz'ímoszlj. (A koreai 7157) htm-m a független—
ségért.) 103 %e 1 old. Goszpolilizdat. Moszkva. 1948.
' Lewin, Vladimir Iljics. Kmíkíj' ocscrk zsizm' i dcjafeljmmzli. (Len'inÁVladim/ír Iljics éleiánek é.?
tevékenységének rövid rajza.) 297 'l- 1 old_ —i— 1 fénykép.. Goszpolitizdat. Moszkva,. 1945,
Sztálin, J. V.: Művei. ll. kötet. HBB—1929 mál-_
cius. ([. V: Sztálin, sznom'nmija. Tom, 11. 1928——
Mart 1929.) Szikra. Budapest. 1950.
Sztálinról A "Pravda" ünnepi száma Sztálin elvtárs 71]. születésnapja alkalmából. 267 —l— 1 old.
Szikl'ZL Budapest 1950.
POLITIKAI GAZDASÁGTAN
Tervgazdálkodás
Arlcmljcv, M.: 0 zslllscsnom szlroiteljszt'vo v SzSzSzR. (A lnkásdp'ítc's a Szovjetúnióban) 69 —l— 2 old. Goszpolitizdat. Moszkva, 1946).
Az ötéves tervek úljám (Riportgyiijtemény.) 172 et— 1 old. Szikra. Budapest. 1950: 6
Lewin, R M.: Normirovmtie t' pla'nimmwia echo- m'ih mszhoduz', (Az üzemi kiadások normalizálása és tervezése.) 239 —l— l old_ Masgiz. Moszkva. 1950.
Lilmrma—n, Je. G.: () planim'rfmli p'r'ibüli 17 pro- müslnmwszl'i. (A bevételek tmwszem'ísítése az ipar—
ban,) 7.) 'i— 2 old. Goszfinizdat. Moszkva. 1950.
Ob lla/mh ivilpnlnmíja nosmdnrszlwmmgo Mmm roszszlmwz'lcnlm i razriiijrt namodnogo hoziaisztva SzSzSzR v 1949 .r/otlu, (A Szovjetúnió népgazdar ságának újjáépítési és fejlesztési állami lel-va tel!
fesításe 7949, évi eredményeiről.) 18— —l— 2 old.
Goszpolitizdat. Leningrád. 1950.
Szorokt'n, G.: A Szorjelúnió népgazdasámínak szocialista tervezése, (Szocialisziicseszkoe plaxnirova- m'e mwodnogo hoziaiszlt'a ASzfs'zSzR.) 136 old. Szikra.
Budapest. WM). (Marxista ismeretek kískönyvtára.
109.)
Voproszü Manimwmtt'ja sziroi/vljnogo prnizvod;
sztorit (Az építőipari tervezés kérdései,) 4. füzet.
134 —i— 2 old. Goszplanizdut. Moszkva. 1950.
