912
SZEMLEAz árrendszer, a világpiaci árak képzése nagy horderejű gazdasági és politikai kér- dés, mivel a világpiaci árak szerepet ját- szanak a létrehozott nemzeti jövedelem ar- szágok közötti elosztásában. A szocialista or- szágok közgazdászainak körében is állandó kutatás tárgya az, hogy a KGST-integráció árrendszere mennyiben felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, meny- nyiben ösztönöz az erőforrásokkal való taka- rékosságra, a nemzetközi munkamegosztás elmélyítésére, a termelési szerkezetben a gaz- dasági hatékonyság növelésére. A követke—
ző fejezet azt elemzi, hogy a KGST integrá- ciója mennyiben felel meg a követelmények- nek. Ezen belül a szerző kiemelt szerepet szentel az árcentrum alakulásával, a csere- arányok változásával és annak a KGST ár- rendszerére gyakorolt hatásaival, az árrefor- mok lehetséges útjaival és módjaival kapcso-
latos kérdéseknek.
Külön fejezet foglalkozik a termelés nem- zetközi szakosításának és kooperációjának fogalmával és elméletének főbb vonásaival, a tudományos—műszaki haladással és a nem- zetközi gyártásszakositási kooperációval, a fejlett tőkés országokkal való kapcsolatok- nak a KGST—országok nemzetközi gyártássza- 'kositására gyakorolt hatásával és a nemzet- közi gyártásszakositás előrehaladásának né-
hány fontosabb problémájával.
A kötet második része néhány fontosabb
termelési ág, köztük az energetikai integrá—
ció, a gépipar, a vegyipar és az élelmiszer- gazdaság kérdéseivel foglalkozik. Az együtt—
működés e részterületei oly módon kerülnek bemutatásra, hogy azok alátámasszák az el- ső részben megfogalmazott elvi fejtegetése-
ket.
A KGST-integrációban lezajló iparszerkeze- ti változások kapcsán megismerkedhetünk a nemzeti struktúrák fejlődésére ható fonto—
sabb tényezőkkel. a struktúrapolitika nem- zetközi összehangolásánok problémáival. a termelés ágazati szerkezetének változásaival, és ennek a KGST-integráció keretében meg- valósuló változataival. Az ebben a fejezetben
leirtakat sok adat illusztrálja.
A KGST energetikai integrációjával foglal—
kozó fejezetben rövid áttekintést kapunk a tőkés világgazdaság néhány fontosabb ener- getikai problémájáról, majd részletesebben tárgyalja a szerző az energiahordozók és a villamos energia termelését és szerkezetét a KGST-integrációban. szót ejt a KGST—orszá—
gok energiagazdálkodásának néhány idősze- rű kérdéséről és Magyarország energetikai
gazdaságpolitikájáról.
A világgazdaságban egyre növekvő súllyal szerepel a vegyipar. A vegyiparnak a KGST—
integrációban játszott szerepével foglalkozó rész körvonalazza a KGST—országok között a vegyipar területén megvalósuló együttműkö—
dést, a magyar vegyipar fejlődésének fonto—
sabb vonásait és nemzetközi összefüggéseit.
Az élelmiszer-gazdaság nemzetközi munka—
megosztásának fontosabb sajátosságait, a KGST—országok élelmiszer-gazdaságának *fej- lődését, az élelmiszer-gazdaság nemzetközi munkamegosztásának irányvonalait ismerhet- jük meg a következő fejezetben. E területen a KGST-országok együttműködésének tapasz—
talatai az utóbbi években bebizonyították.
hogy a szorosabb együttműködésre való átté- réshez megvannak a reális feltételek. A nem- zetközi munkamegosztás új formájának ki—
alakulását segiti elő a nagyszabású és hosz- szú lejáratú kétoldalú árucsere, továbbá a KGST—országokon belüli agráripari egyesü- lések közvetlen kapcsolatainak fejlődése.
A gépiparnak a KGST—integráción belül játszott szerepével foglalkozó fejezet kitér a tudományos—technikai haladásnak a gépipar termelési szerkezetére gyakorolt hatására.
Részletesen elemzi a KGST gépipari célprog- ramját. és széleskörűen foglalkozik az egyes KGST-országok fontosabb gépipari szakoso—
dásával. A szerző rámutat arra, hogy a KGST- integrációban a nemzetközi gyártásszakosi- tás és a korszerűség. a minőség közötti ösz—
szefüggés nem jut kellően érvényre, elsősor—
ban a korszerűség terén mutatkozó lemara- dás következtében.
Természetesen a könyv —- mint ahogyan ar—
ra a szerző is rámutat — nem léphetett fel a teljesség igényével, a további részletek pe- dig az amúgy is terjedelmes tanulmány ke—
reteit még jobban bővítették volna, ezért el- sősorban a KGST—integráció továbbfejleszté—
sének elméleti kérdéseire koncentrálta mon- danivalóját. A kötet hasznáhatóságát növeli a KGST fontosabb nemzetközi szervezeteit bemutató függelék és az igen részletes iro—
dalomjegyzék.
Dr. Csapodí Pál
MESZÉNA GYÖRGY —- ZIERMANN MARGIT:
VALÓSZlNOSÉGELMÉLE'T ÉS MATEM ATlKAl STATISZTIKA
Korszerű matematikai ismeretek gazdasági szakem—
berek számára. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Budapest. 1981. 554 old.
A magyar gazdasági szakemberek számára ez a könyv évek óta érezhető hiányt pótol.
Ez ideig igen kevés e témával kapcsolatos ma—
gyar nyelvű szakkönyv jelent meg. Kiemelve e kevesek közül Prékopa András .,Valószínű- ségelmélet műszaki alkalmazásokkal" és Vin—
cze István ,,Matematikai statisztika ipari al—
kalmazásokkal" című könyveket, melyekből a hazai szakemberek közel két évtizede a való—
színűségelmélet és a matematikai statisztika elméletét, valamint a gyakorlati alkalmazás
SZEMLE
913
feltételeit megismerhették. A most megjelent könyv e témában a hazai szakemberek szá- mára újabb ismereteket ad a világszerte ter- jedő .,matematikusabb" statisztikusi szemlé—
let kifejlesztéséhez.
A szerzők e művet kézikönyvnek és tan- könyvnek szánták, já! összefoglalva és pél- dákkal illusztrálva a valószínűségelmélet és a matematikai statisztika alapfogalmait, vala—
mint újabb eredményeit. Éppen ezért sajná- latos, hogy a könyvhöz nem készült tárgy- mutató, amely a használatát nagymértékben segítette volna. A közgazdászok számára ez alapkönyv a közeljövőben megjelenő ..Szto- chasztikus módszerek és modellek" című kö- tethez.
A könyv három, szinte teljesen különálló részből áll:
——valószinűségelmélet (l.);
—sztochasztikus folyamatok (ll.); _
——matematikoi statisztika (lll.. IV. és V, fejezet).
E három rész kidolgozása során a szerzők- nek fontos feladatot jelentett az egyes fogal- mak összhangba hozása és egy—egy diszcip- lina megfelelő megalapozása.
Az első fejezetben a valószínűségelmélet mértéktartóan kerül tárgyalásra; a vonatkozó szakirodalomnak csak azokat a részeit ismer- teti, amelyek a könyv további részeiben a gyakorló közgazdászok számára fontosak le—
hetnek. A fogalmak megértését jól választott példák biztosítják.
A második fejezetben a sztochasztikus fo- lyamatok elméletét a szerző matematikai igé- nyességgel, nagyon tömören foglalja össze.
Az alapfogalmakon túlmenően foglalkozik a Markov-típusú sztochasztikus folyamatokkal.
amelyek ma a társadalmi és gazdasági élet fontosabb problémáinak elemzéséhez jól be—
vált modellek. Megadja a Markov—lánc álla- potainak Kolmogorovtól származó osztályo- zását, foglalkozik a folytonos állapothatáro- zójú Markov-láncokkal, valamint a folytonos paraméterű diszkrét és folytonos állapotú Markov—folyamatokkal. Végül a Poisson—folya—
matot röviden ismerteti, ahol felveti az ún. tö—
megkiszolgálási vagy más szóval sorbanállási e's készletezési problémák modellezését. Ezek a témák példával nincsenek illusztrálva, így az olvasóban hiányérzetet kelt e probléma gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek a meg-
ismerése.
A könyv harmadik részében a szerző há- rom fő kérdéscsoport köré állítja a matemati—
kai statisztikai módszerek lényegét.
Az ide tartozó első, sorrendben a lll. feje- zetben röviden megismertet a statisztikai so- kaság. a mintavétel, az empirikus várható ér—
ték, az empirikus szórás és o Sheppard-kor- rekció fogalmával. Az olvasó e fogalmakat néhány gyakorló példa segítségével könnyen megértheti.
9 Statisztikai Szemle
A N. fejezetben a statisztikai jellemzők becslése kerül tárgyalásra. megismerhetjük a becslések előállítására szolgáló módszereket, a Bayes-féle módszert, a konfidencia-inter- vallum fogalmát és általában a hibaszámítás lényegét. Jól szerkesztett táblázatok és gya- korlati példák elősegítik a jó becslés kritéri- umainak és az alapvető becslések tulajdon- ságainak megértését.
A könyv kiemelkedő része az V. fejezet. a hipotézis-vizsgálatok leírása. A szerző e mód—
szerek közvetlen alkalmazhatóságának szem- pontjait figyelembe véve közel 30 statisztikai próbát ismertet. A gyakorlati számítások el- végzéséhez szükséges táblázatok közül több mint 20 próbához ad táblázatot. Az ismertebb próbákon kívül, mint például a 12 próba, u próba, F próba, t próba stb., a könyvben olyan próbák is szerepelnek. mint a normali—
tás vízsgálat Sarkadi-próbával, homogenitás vizsgálat Friedman—próbával vagy Kruskal—
Wallis—próbával. többváltozós hipotézisvizsgá—
lat biztonsági szintjének összevonásához ,,om—
nibusz"-próba stb., amelyek a hazai szakiro- dalomban ez ideig nem voltak könnyen hoz- záférhetők.
A szóráselemzést a szerző véleményem sze- rint kissé szűkszavúan tárgyalja, holott ez a módszer az elemző statisztikusok számára mind nagyobb jelentőségű. Az olvasó szive- sen venné e téma részletesebb megismerését.
A példa — amely érdekes alapadatokat és részeredményeket tartalmaz — szintén meg—
érdemelt volna részletesebb és elemzőbb is- mertetést.
Végül nagyon röviden — mintegy kilenc ol—
dalon — a szerző az általános statisztikai dön—
téselmélettel ismerteti meg az olvasót. Ez meglehetősen nehéz feladat. mivel e területen az elmúlt években alakult ki számos elméleti és gyakorlati eredmény. A statisztikusok köré—
ben ezen a területen többféle felfogás ural- kodik, s ezek eredményeképpen a gazdasági és társadalmi problémák elemzéséhez külön—
böző módszereket alkalmaznak. Ez a hatal—
mas témakör önmagában is megérdemelne egy önálló alkotást, így az olvasó e könyv keretein belül csak érzékelheti e téma ki—
emelkedő jelentőségét.
Valamennyi fejezet megírásához a szerzők korábban már szakcikkekben közzétett gaz- dag tapasztalataikat is felhasználták, ami hozzájárult ahhoz, hogy mindegyik felsorolt témát átgondoltan fogalmazzák meg, és a gyakorlati alkalmazások bemutatásához a gazdasági élet területéről válasszák példái- - kat. A könyv a gondosan összegyűjtött szak—
irodalom—jegyzék valamennyi lényeges for—
rásmtrunkájára épül, ami lehetővé teszia tárgykörhöz tartozó eredmények és problé-
mák összefüggő áttekintését.
Dr. Mórítz Pálné