• Nem Talált Eredményt

Meszéna György–Ziermann Margit: Valószínűségelmélet és matematikai statisztika

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Meszéna György–Ziermann Margit: Valószínűségelmélet és matematikai statisztika"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

912

SZEMLE

Az árrendszer, a világpiaci árak képzése nagy horderejű gazdasági és politikai kér- dés, mivel a világpiaci árak szerepet ját- szanak a létrehozott nemzeti jövedelem ar- szágok közötti elosztásában. A szocialista or- szágok közgazdászainak körében is állandó kutatás tárgya az, hogy a KGST-integráció árrendszere mennyiben felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, meny- nyiben ösztönöz az erőforrásokkal való taka- rékosságra, a nemzetközi munkamegosztás elmélyítésére, a termelési szerkezetben a gaz- dasági hatékonyság növelésére. A követke—

ző fejezet azt elemzi, hogy a KGST integrá- ciója mennyiben felel meg a követelmények- nek. Ezen belül a szerző kiemelt szerepet szentel az árcentrum alakulásával, a csere- arányok változásával és annak a KGST ár- rendszerére gyakorolt hatásaival, az árrefor- mok lehetséges útjaival és módjaival kapcso-

latos kérdéseknek.

Külön fejezet foglalkozik a termelés nem- zetközi szakosításának és kooperációjának fogalmával és elméletének főbb vonásaival, a tudományos—műszaki haladással és a nem- zetközi gyártásszakositási kooperációval, a fejlett tőkés országokkal való kapcsolatok- nak a KGST—országok nemzetközi gyártássza- 'kositására gyakorolt hatásával és a nemzet- közi gyártásszakositás előrehaladásának né-

hány fontosabb problémájával.

A kötet második része néhány fontosabb

termelési ág, köztük az energetikai integrá—

ció, a gépipar, a vegyipar és az élelmiszer- gazdaság kérdéseivel foglalkozik. Az együtt—

működés e részterületei oly módon kerülnek bemutatásra, hogy azok alátámasszák az el- ső részben megfogalmazott elvi fejtegetése-

ket.

A KGST-integrációban lezajló iparszerkeze- ti változások kapcsán megismerkedhetünk a nemzeti struktúrák fejlődésére ható fonto—

sabb tényezőkkel. a struktúrapolitika nem- zetközi összehangolásánok problémáival. a termelés ágazati szerkezetének változásaival, és ennek a KGST-integráció keretében meg- valósuló változataival. Az ebben a fejezetben

leirtakat sok adat illusztrálja.

A KGST energetikai integrációjával foglal—

kozó fejezetben rövid áttekintést kapunk a tőkés világgazdaság néhány fontosabb ener- getikai problémájáról, majd részletesebben tárgyalja a szerző az energiahordozók és a villamos energia termelését és szerkezetét a KGST-integrációban. szót ejt a KGST—orszá—

gok energiagazdálkodásának néhány idősze- rű kérdéséről és Magyarország energetikai

gazdaságpolitikájáról.

A világgazdaságban egyre növekvő súllyal szerepel a vegyipar. A vegyiparnak a KGST—

integrációban játszott szerepével foglalkozó rész körvonalazza a KGST—országok között a vegyipar területén megvalósuló együttműkö—

dést, a magyar vegyipar fejlődésének fonto—

sabb vonásait és nemzetközi összefüggéseit.

Az élelmiszer-gazdaság nemzetközi munka—

megosztásának fontosabb sajátosságait, a KGST—országok élelmiszer-gazdaságának *fej- lődését, az élelmiszer-gazdaság nemzetközi munkamegosztásának irányvonalait ismerhet- jük meg a következő fejezetben. E területen a KGST-országok együttműködésének tapasz—

talatai az utóbbi években bebizonyították.

hogy a szorosabb együttműködésre való átté- réshez megvannak a reális feltételek. A nem- zetközi munkamegosztás új formájának ki—

alakulását segiti elő a nagyszabású és hosz- szú lejáratú kétoldalú árucsere, továbbá a KGST—országokon belüli agráripari egyesü- lések közvetlen kapcsolatainak fejlődése.

A gépiparnak a KGST—integráción belül játszott szerepével foglalkozó fejezet kitér a tudományos—technikai haladásnak a gépipar termelési szerkezetére gyakorolt hatására.

Részletesen elemzi a KGST gépipari célprog- ramját. és széleskörűen foglalkozik az egyes KGST-országok fontosabb gépipari szakoso—

dásával. A szerző rámutat arra, hogy a KGST- integrációban a nemzetközi gyártásszakosi- tás és a korszerűség. a minőség közötti ösz—

szefüggés nem jut kellően érvényre, elsősor—

ban a korszerűség terén mutatkozó lemara- dás következtében.

Természetesen a könyv —- mint ahogyan ar—

ra a szerző is rámutat nem léphetett fel a teljesség igényével, a további részletek pe- dig az amúgy is terjedelmes tanulmány ke—

reteit még jobban bővítették volna, ezért el- sősorban a KGST—integráció továbbfejleszté—

sének elméleti kérdéseire koncentrálta mon- danivalóját. A kötet hasznáhatóságát növeli a KGST fontosabb nemzetközi szervezeteit bemutató függelék és az igen részletes iro—

dalomjegyzék.

Dr. Csapodí Pál

MESZÉNA GYÖRGY —- ZIERMANN MARGIT:

VALÓSZlNOSÉGELMÉLE'T ÉS MATEM ATlKAl STATISZTIKA

Korszerű matematikai ismeretek gazdasági szakem—

berek számára. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Budapest. 1981. 554 old.

A magyar gazdasági szakemberek számára ez a könyv évek óta érezhető hiányt pótol.

Ez ideig igen kevés e témával kapcsolatos ma—

gyar nyelvű szakkönyv jelent meg. Kiemelve e kevesek közül Prékopa András .,Valószínű- ségelmélet műszaki alkalmazásokkal" és Vin—

cze István ,,Matematikai statisztika ipari al—

kalmazásokkal" című könyveket, melyekből a hazai szakemberek közel két évtizede a való—

színűségelmélet és a matematikai statisztika elméletét, valamint a gyakorlati alkalmazás

(2)

SZEMLE

913

feltételeit megismerhették. A most megjelent könyv e témában a hazai szakemberek szá- mára újabb ismereteket ad a világszerte ter- jedő .,matematikusabb" statisztikusi szemlé—

let kifejlesztéséhez.

A szerzők e művet kézikönyvnek és tan- könyvnek szánták, já! összefoglalva és pél- dákkal illusztrálva a valószínűségelmélet és a matematikai statisztika alapfogalmait, vala—

mint újabb eredményeit. Éppen ezért sajná- latos, hogy a könyvhöz nem készült tárgy- mutató, amely a használatát nagymértékben segítette volna. A közgazdászok számára ez alapkönyv a közeljövőben megjelenő ..Szto- chasztikus módszerek és modellek" című kö- tethez.

A könyv három, szinte teljesen különálló részből áll:

——valószinűségelmélet (l.);

—sztochasztikus folyamatok (ll.); _

——matematikoi statisztika (lll.. IV. és V, fejezet).

E három rész kidolgozása során a szerzők- nek fontos feladatot jelentett az egyes fogal- mak összhangba hozása és egy—egy diszcip- lina megfelelő megalapozása.

Az első fejezetben a valószínűségelmélet mértéktartóan kerül tárgyalásra; a vonatkozó szakirodalomnak csak azokat a részeit ismer- teti, amelyek a könyv további részeiben a gyakorló közgazdászok számára fontosak le—

hetnek. A fogalmak megértését jól választott példák biztosítják.

A második fejezetben a sztochasztikus fo- lyamatok elméletét a szerző matematikai igé- nyességgel, nagyon tömören foglalja össze.

Az alapfogalmakon túlmenően foglalkozik a Markov-típusú sztochasztikus folyamatokkal.

amelyek ma a társadalmi és gazdasági élet fontosabb problémáinak elemzéséhez jól be—

vált modellek. Megadja a Markov—lánc álla- potainak Kolmogorovtól származó osztályo- zását, foglalkozik a folytonos állapothatáro- zójú Markov-láncokkal, valamint a folytonos paraméterű diszkrét és folytonos állapotú Markov—folyamatokkal. Végül a Poisson—folya—

matot röviden ismerteti, ahol felveti az ún. tö—

megkiszolgálási vagy más szóval sorbanállási e's készletezési problémák modellezését. Ezek a témák példával nincsenek illusztrálva, így az olvasóban hiányérzetet kelt e probléma gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek a meg-

ismerése.

A könyv harmadik részében a szerző há- rom fő kérdéscsoport köré állítja a matemati—

kai statisztikai módszerek lényegét.

Az ide tartozó első, sorrendben a lll. feje- zetben röviden megismertet a statisztikai so- kaság. a mintavétel, az empirikus várható ér—

ték, az empirikus szórás és o Sheppard-kor- rekció fogalmával. Az olvasó e fogalmakat néhány gyakorló példa segítségével könnyen megértheti.

9 Statisztikai Szemle

A N. fejezetben a statisztikai jellemzők becslése kerül tárgyalásra. megismerhetjük a becslések előállítására szolgáló módszereket, a Bayes-féle módszert, a konfidencia-inter- vallum fogalmát és általában a hibaszámítás lényegét. Jól szerkesztett táblázatok és gya- korlati példák elősegítik a jó becslés kritéri- umainak és az alapvető becslések tulajdon- ságainak megértését.

A könyv kiemelkedő része az V. fejezet. a hipotézis-vizsgálatok leírása. A szerző e mód—

szerek közvetlen alkalmazhatóságának szem- pontjait figyelembe véve közel 30 statisztikai próbát ismertet. A gyakorlati számítások el- végzéséhez szükséges táblázatok közül több mint 20 próbához ad táblázatot. Az ismertebb próbákon kívül, mint például a 12 próba, u próba, F próba, t próba stb., a könyvben olyan próbák is szerepelnek. mint a normali—

tás vízsgálat Sarkadi-próbával, homogenitás vizsgálat Friedman—próbával vagy Kruskal—

Wallis—próbával. többváltozós hipotézisvizsgá—

lat biztonsági szintjének összevonásához ,,om—

nibusz"-próba stb., amelyek a hazai szakiro- dalomban ez ideig nem voltak könnyen hoz- záférhetők.

A szóráselemzést a szerző véleményem sze- rint kissé szűkszavúan tárgyalja, holott ez a módszer az elemző statisztikusok számára mind nagyobb jelentőségű. Az olvasó szive- sen venné e téma részletesebb megismerését.

A példa — amely érdekes alapadatokat és részeredményeket tartalmaz — szintén meg—

érdemelt volna részletesebb és elemzőbb is- mertetést.

Végül nagyon röviden — mintegy kilenc ol—

dalon — a szerző az általános statisztikai dön—

téselmélettel ismerteti meg az olvasót. Ez meglehetősen nehéz feladat. mivel e területen az elmúlt években alakult ki számos elméleti és gyakorlati eredmény. A statisztikusok köré—

ben ezen a területen többféle felfogás ural- kodik, s ezek eredményeképpen a gazdasági és társadalmi problémák elemzéséhez külön—

böző módszereket alkalmaznak. Ez a hatal—

mas témakör önmagában is megérdemelne egy önálló alkotást, így az olvasó e könyv keretein belül csak érzékelheti e téma ki—

emelkedő jelentőségét.

Valamennyi fejezet megírásához a szerzők korábban már szakcikkekben közzétett gaz- dag tapasztalataikat is felhasználták, ami hozzájárult ahhoz, hogy mindegyik felsorolt témát átgondoltan fogalmazzák meg, és a gyakorlati alkalmazások bemutatásához a gazdasági élet területéről válasszák példái- - kat. A könyv a gondosan összegyűjtött szak—

irodalom—jegyzék valamennyi lényeges for—

rásmtrunkájára épül, ami lehetővé teszia tárgykörhöz tartozó eredmények és problé-

mák összefüggő áttekintését.

Dr. Mórítz Pálné

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ennek során avval szembesül, hogy ugyan a valós és fiktív elemek keverednek (a La Conque folyóirat adott számaiban nincs ott az említett szo- nett Ménard-tól, Ruy López de

25 A rasszisták természetesen jellemzően nem vallják magukat a bíróság előtt rasszistának. Ennek következtében, ha sértettek, akkor azzal érvelnek, hogy nem

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább