Engver, N.N.: Az idősorok előrejelzése a gazdaságban

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

ENGVER, N. N.:

AZ lDÖSOROK ELÖREJELZESE A GAZDASÁGBAN

(Prognozirovanie vremennüh rjadov v ékonomike.)

— Vesztnik Moszkovszkogo Universziteta. 1971. 5. sz.

66—72 p.

A ma statisztikájának egyik feladata a gazdasági idősorok jövőbeni értékeinek meg- határozása. Az előrejelzés tehát, amelynek során ezek az értékek meghatározásra kerül—

nek, nem más, mint a gazdasági fejlődés mennyiségi karakterisztikáinak meghatározá—

sa valamely jövőbeni időpontra vonatko—

zóan.

Bármely előrejelzésre felhasznált módszer bizonyos mértékig kapcsolatban van az ún.

..csúsztatási", követési művelettel. Ennek a 'műveletnek az a lényege, hogy az előrejel- zésre kerülő változó értékének meghatározá-

sához több, már ismert változóértékre van

szükség.

A műveletet kétféle módon lehet elvégez- ni. Az egyiknél, amikor a prognózis alapját pontos számszerű öszefüggés képezi, a ti—

gyelmet az előrejelzendő változót meghatá- rozó független változók alakulására fordít—

ják, s így határozzák meg a kérdéses változó jövőbeni értékeit. Ennek egy speciális esete az. amikor a független változók közvetlen ellenőrzésünk alatt állnak, s ily módon lehe—

tőségünk van arra, hogy a függő változó jö—

vőbeni értékeit előre lássuk. Az ilyen típusú előrejelzést. előrelátást rendszerint tervezés—

nek nevezzük.

A másik megoldási mód, hogy ezt a köve- tési műveletet kizárólag a függő változóra, illetve annak az időben egymás után követ—

kező értékeire vonatkozóan végezzék el. Eb- ben az esetben alapfeltevésünk az, hogy a szóban forgó változó egyes értékeit megha- tározzák a megelőző időszaki értékek. Az ily értelemben vett követési műveleten alapuló előrelátást statisztikai előrejelzésnek nevez- hetjük.

A terv csak abban az esetben lehetne a gazdasági jövőbelátás egyetlen eszköze, ha a valóságban nem lenne eltérés (: tervtől.

Ezzel kapcsolatban merül fel az az igény.

hogya tervek realizálásán alapuló előrelá- tás kiegészüljön a statisztikai előrejelzése—

ken alapuló előrelátással, amelyek már szó—

molnak a tervtől való eltérés lehetőségével.

Éppen ezért a realisztikus gazdasági jövő—

belátás egyaránt támaszkodik a terv és a statisztikai előrejelzési módszerek felhasználá- sával kapott eredményre.

A gazdasági prognózisok készítése két fa- zisból áll. Először meg kell határozni a prog- nózis specifikus közgazdasági tartalmát. má- sodszor ki kell választani az előrejelzés ma—

tematikai apparátusát.

A gazdasági előrejelzés igen magas fokon bonyolítható le. ha rendelkezésre áll valamely közgazdasági. matematikai modell,

217,

amelynek egyenletei - amennyiben a para- méterek ismeretesek —- felhasználhatók az egyes aggregátumok, illetve azok összefüg—

géseinek előrejelzésére. Az ilyen modellek megszerkesztése azonban igen bonyolult fel- adat.

Az idősor elemzése ennél viszonylag egy- szerűbb problémát jelent. Kétfajta elemzésre van lehetőség. 1. a klasszikus .,recept" szerint a kutató igyekszik egy analitikus matematikai formulát találni az idősor értékei meghatározására. 2. az újabb tipusú elem—

zésekrsegítségével igyekeznek elemezni és előrejelezni az egyes idősorértékeket. Ez a megközelítés akkor kerül előtérbe, amikor az analitikus formula a független változók nagy száma, felduzzadása következtében használ—

hatatlanná válik. _

Az autokorreláció lényege az. hogy egy idősor jövőbeni értékei nem térnek el tet—

szőleges mértékben a megelőző értékektől, bármi is okozza ezeket az eltéréseket. Kap- csolat van tehát a közelmúltban realizálódott értékek, valamint a közeljövőben reali- zálandó értékek között, amely kapcsolat ki—

fejezhető a korrelációs koefficiens segitségé- vel.

A fenti korreláció ismeretében lehetővé válik az autokorrelációs egyenlet meghatá—

rozása. Szükség esetén fel lehet irni az el- térések. a reziduumok autokorrelációját. ami jó eredménnyel járhat.

Ha a fenti elvet a szénkitermelés példájára alkalmazzuk, az alábbi egyenlethez jutunk.

ahol YT a kitermelt szén mennyiségét T év—

ben és YT-1 a T — 1 évben jelöli:

Ame/ura VT—1—l—CAT—1

ahol:

AT—t ::Nf'r —-Yr ,

azaz az előrejelzett és a tényleges értékek el- térését jelenti; ez a tag mintegy önkorrek—

ciós tényezőként szerepel. A, B és C az egyenlet paraméterei.

Ezt a formulát azonban csak egy évre előre történő prognosztizálásnál lehet hasz—

nálni. Lehetőség van azonban arra is, hogy az autokorrelóciós összefüggéseket hosszú távú prognózisok készítésére is felhasznál- juk.

Az itt alkalmazásra kerülő függvény álta—

lános alakja a következő:

Yr :A Yr—1—f—B Yr—z—j—C Yr—3—l—

—j—D Yr—A—j—...

Ez a felirási mód azon a feltételezésen alapul, hogy minden múltbeli érték bizonyos fokig hatást gyakorol a jelenlegi értékek ala- kulására. lgy kifejezésre jut az a tény is, hogy

(2)

218 STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÓ

esetenként ez a hatás bizonyos késéssel je- lentkezik. A hatás erősségét az egyes para- méterek (A, B, C...) nagysága jelzi.

A fentiekben ismertetett statisztikai előrejel—

zési módszerek felvetik az előrejelzések fata- lisztikusjellegének kérdését,s egyben lehető- séget adnak a válaszadásra. A gazdasági prognózisok egyáltalán nem fatalisztikusak.

hiszen az emberek ösztönösen és tudatosan is beavatkoznak a gazdasági élet menetébe.

Éppen ez a tény tükröződik abban, hogy *a prognózisok sohasem pontosak. Ennek a fel- ismerése lehetővé teszi, hogy megértsük a gazdasági prognózisok jelentőségét. azt ugyanis. hogy a prognózis a gazdasági élet,- ben nem más. mint az emberek ösztönös és tervszerű összteve'kenységének mennyiségi

kifejezője.

(Ism.: T. Nagy Sándor)

KULKERESKEDELMl STATISZTlKA

KOZLOV, V.——BAND, A.:

A KULKERESKEDELMI STATISZTiKA SZERVEZETE

(Organizacija sztatisztiki vnesnej torgovli.) — Vnesniaja Torgovlja. 1971. 6. sz. 46—47. p.

A szovjet külkereskedelmi statisztika irányí- tása a Külkereskedelmi Minisztérium Tervgaz- dasági Hivatala statisztikai osztályára kon—

centrálódik. Ez az osztály készíti el a Szovjet- unió exportjáról és importjáról az összefog- laló jelentést (termékenként és országonként, illetve országonként és termékenkénti meg- oszlásban). rendszerezi a statisztikai adato—

kat, szintetikus mutatókat számol. külkeres—

kedelmi statisztikai kiadványokat készít és részt vesz a nemzetközi szervezetekben a kül- kereskedelmi statisztikai módszertani kérdé—

sek kidolgozásában.

A Szovjetunió külkereskedelmi statisztikai adatainak valódiságát és teljeskörűségét (:

statisztika és a számvitel szocialista rend- szere biztositja. Az össz—szövetségi egyesülé- sek és más gazdasági szervezetek által le—

bonyolított külkereskedelmi ügyletek megfi—

gyelési és számviteli bizonylata szolgál a kül- kereskedelmi statisztikai adatok forrásául.

A szovjet külkereskedelmi statisztikában az export és az import regisztrálása az áruknak a Szovjetunió államhatárán való átlépésekor történik. Az árunak a határon való áthala- dását a szállítási és szállítmányozási irodák értesítése, hajófuvarlevelek. átadási és át- vételi okmányok alapján a belföldi szállítók szerint rögzítik.

A statisztikában az értiéki adatok egységes árbázison fob, illetve frankó eladó ország határparitáson szerepelnek.

A külkereskedelmi forgalom földrajzi meg—

oszlását exportban a rendeltetési ország, im—

portban pedig a származási ország szerint mutatják ki. A külkereskedelmi statisztikai megfigyelés és az áruk csoportosítása egyéb- ként oz Egységes Külkereskedelmi Termék- jegyzék szerint történik.

A statisztikai feldolgozásban széles körben alkalmazzák a számítógépeket. A Külkeres- kedelmi Minisztériumban az export és az lm—

port statisztikai adatainak feldolgozását tel—

jesen gépesítették. A gépi feldolgozás adta

információs anyagok gazdagsága a külkeres—

kedelmi műveletek mélyebb elemzését teszi lehetővé.

A Külkereskedelmi Minisztérium számítási központjában több mint 20—féle statisztikai

"feldolgozás készül, melyek felhasználhatók a külkereskedelmi forgalom elemzéséhez. lkü- lönféle statisztikai összeállításokhoz, tájékoz- tatókhoz, külkereskedelmi statisztikai publi—

kációkhoz. Ezek a feldolgozások országon—

ként. földrészenként és termékenként külön—

féle keresztmetszetű és részletezésű adatokat tartalmaznak.

A számítástechnika alkalmazásra kerül a külkereskedelmi forgalom árindexeinek a ki—

számításában is, amikor is nagyszámú indexet számítanak a folyó és a bázisidőszakra ter—

mékenként és különböző árucsoportonként, valamint az Egységes Termékjegyzék vala- mennyi fejezete szerint.

Külkereskedelmi szervezetenként az elsőd- leges bizonylatok alapján a különféle naptári időszakokra vonatkozóan (hónap, negyedév, év) is feldolgozzák az export— és importado- tokat. A lyukkártyákon megtalálható minden, az összesítő statisztikai feldolgozáshoz szük—

séges mutató, így: a származási és rendelte—

tési ország száma, a kontinens jelzőszáma, az országcsoport kódszáma, az áru termék- száma, mértékegysége az Egységes Külkeres- kedelmi Termékjegyzék szerint, az áru meny- nyisége, értéke, valamint a forgalmazó vál—

,lalat jelzőszáma.

A Külkereskedelmi Minisztérium Tervgazda- sági Hivatala évenként nyomdai úton készít egy nemzeti évkönyvet a ,,Szovjetunió Kül- kereskedelme" cimen. Ez a statisztikai átte—

kintés a legfőbb és a legteljesebb forrás—

anyag a Szovjetunió külkereskedelmére vo- natkozóan, mind hazai. mind külföldi felhasz- nálók vonatkozásában. A statisztikai áttekin—

tés módszertani magyarázatokat is tartalmaz.

Az adatgyűjteme'ny táblázatait három cso—

partba lehet sorolni. Vannak összefoglaló táblák, melyek a Szovjetunió összes adat—ait tartalmazzák országcsoportonként és orszá- gonként, a forgalom árustruktúráját, a Szov- jetunió exportját és importját termékenként.