928 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
gák — mind az írásbeli, mind a szóbeli — a lehető legnagyobb mértékben gyakorlati szemléletűek voltak.
Az oktatási kisérlet számos tapasztalattal gazdagította a szerzőket, amelyeket azután meg is valósítottak. így a számítástechnikát már jobban kapcsolják más tárgyak oktatá- sához, valamint az egyes tárgyak közötti in- tegrációt számos esetben kedvezőbbnek ítél- ték. A legnagyobb problémát a diákok prob—
lémamegoldó képességének a fejlesztése okozta, mivel a szerzők egyrészt nem osztják
azt a nézetet, hogy a gyakorlati tapasztala—
tokra az első munkahelyen kell szert tenni, másrészt a munkáltatóknak jó problémameg- oldó statiszti'kusokra van szükségük.
A szerzők az oktatási kisérletet sikeresnek ítélik. Minden hallgatójuk elhelyezkedett gya- korlati statisztikusként. vagy kutató lett, szá—
mosan tovább folytatták tanulmányaikat. Az állások (: piackutató elemzéstől az egészség- ügyi tájékoztatásig sokféle fajtát öleltek fel.
(Ism.: Halász Gejza)
GAZ DASÁGSTATISZTI KA
FLORENT'EV. L.:
A MEZÖGAZDASÁGI HATEKONYSÁG NÚVEKEDÉSE AZ OROSZ FÖDERACIÓBAN
(Povüseníe éffektivnoszti szel'szkogo RSZFSZR.) — Voproszü Ékonomiki.
3—15. p.
hozjajsztva 1981. évi 9. sz.
Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szo—
cialista Köztársaságban 1976 és 1980 között a mezőgazdasági termelés a hetvenes évek első feléhez képest évi átlagban 5 százalék- kal, a vállalati szférában 10 százalékkal nő- vekedett. A termelés növekedésével arányo—
san nőtt a felvásárlás is. Ez lehetővé tette a fogyasztás növelését: 1980—ban 61 kiló hús, 329 kiló tej, 276 darab tojás. 90 kiló zöld- ség volt az egy főre jutó fogyasztás. A bur- gonya és a lisztkészítmények fogyasztása az utóbbi 15 évben csökkent.
A jelentős növekedés ellenére a mezőgaz- dasóg kevesebbet termel a szükségletnél, kü- lönösen a hús- és a tejtermékekből. A szer- ző —— a köztársaság mezőgazdasági minisz- tere — ennek okát abban látja, hogy na- gyon sok körzetben alacsonyak a hozamok, nem gondoskodnak a talaj termékenységé—
nek fokozásáról, a minőségi vetőmag terme- léséről, a vállalatok szakosodása alig haladt előre. alacsony az állatállomány termelé- kenysége. Mindezekért a mezőgazdaság irá- nyító apparátusa is hibáztatható. Az előző tervidőszakban 3 évben volt kedvezőtlen az időjárás. A mezőgazdaság ellátása ipari anyagokkal, beruházási javakkal, a mező—
gazdasági építkezések mennyisége és minő- sége is sok kívánnivalót hagyott maga után.
Mégis az alapvető tartalékok a gazdálkodás minőségének a javításában keresendők. A követelményeket, a fegyelmet és a felelőssé- get kell — a közvetlen termelést végzőktől a vezetőkig —— következetesen érvényesíteni.
Az új —— tizenegyedik — ten/időszak 12—14 százalékos termelésnövelést irányoz elő.
Kulcsfeladatnak tekintik a gabonatermelés fokozását, a köztársaság átlagában 2 ton- nás átlaghozamok elérését. A növényterme- lés fellendítését sokrétű talajjavítási intézke-
dések és az optimális gépesítés segítik elő.
A cukorrépa—termelést egyharmadával növe- lik, megvalósítják a termelés. a betakarítás.
a szállítás komplex gépesítését. A termésát- Iagok a tervidőszak végére 27 tonnára emel- kednek. A burgonya termelését 10, a zöld—
ségféléket 14 százalékkal tervezik növelni. Az üvegházi termelést különösen a városok kör—
zetében, az üdülőhelyeken fejlesztik.
A hús és az egyéb állati termékek terme—
lésének előirányzott növelése valamivel ki- sebb, mint a növényi termékeké. A nagy ál- lattenyésztő gazdaságok e feladat fő hordo- zói, ott kell elsősorban elérni, hogy maga—
sabbak legyenek a hozamok, az állattenyész—
tés minőségi mutatói javuljanak. A szocialis- ta nagyüzemek feladata az is, hogy segít- sék elő a kistermelők állattenyésztésének nö- velését. A marha- és sertéshústermelés ér—
dekében teendő intézkedéseket komplex prog- ramban foglalták össze. Ez kiterjed (: takar- mányok mennyiségének és minőségének ja- vítására, a fehérjeforrások bővítésére.
Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a nem feketeföId-övezet mezőgazdaságának a fejlesztésére. E célból az elmúlt tervidőszak—
ban 31 milliárd rubelt ruháztak be, egyhar- maddal többet, mint az előző tervidőszak—
ban. A termelésfejlesztés fő feladata itt is a talajok termőképességének javítása, a sava- nyú talajok meszezése, komplex vízrendezés.
melioráció. Ezek a körzetek a többieknél na- gyobb mértékű műtrágya-, növényvédőszer- ellátásban részesültek, fokozott mértékben gépesítették a termelési folyamatokat. A je- lenlegi tervidőszak folyamán itt 30 százalékos termelésnövekedést kell elérni. A nem feke—
teföId-övezetekben hektáronként 8—10 tonna műtrágya, mészpor és szerves trágya kijutta- tásával számolnak, a köztársaság többi zó—
nájában ennek körülbelül a felével.
A termelés hatékonyságát a vízrendezett területek növekedése jelentősen elősegíti.
1981—ben közel 9 millió hektáron végezték el az alapvető munkálatokat, közülük 5 millió hektár volt öntözhető. Bár ez a terület csak
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
929
4.1 százaléka volt a mezőgazdasági terület- nek, 1980—ban az összes zöldség 74 száza- lékát, a teljes rizstermést és a szemeskuko- rica-termés 24 százalékát itt állították elő.
Az öntözött területek átlagtermése is nagy- mértékben különbözik, 5.2—6 tonnás hektá- ronkénti (takarmányegységben számolt) ter—
mésátlagtól egészen 1,9—2 tonnásig. A víz—
rendezett területek használatbavételére azok—
ban a kolhozokban és szovhozokban, ahol ez a terület az ezer hektárt meghaladja, 557 gépesített meliorációs egységet szervez- tek. Ezek gondoskodnak a területek állagá- nak megőrzéséről, a vízrendezés és a vízel- látás folyamatosságáról. A Meliorációs és Víz- gazdálkodási Minisztériumnak újabb intézke- déseket kell hoznia e területek komplex hasz- nosítására.
A mezőgazdasági vállalatok (koIhozok.
szovhozok) állóeszközeinek értéke 1981 ele- jén 106 milliárd rubel volt. Egy dolgozóra 30 motorlóerő teljesítmény jutott. A teni elő- irányzatai szerint 5 év múlva ez mintegy 10—
12 százalékkal lesz magasabb. Ez idő alatt a mezőgazdaságnak juttatott több százezer erőgép jó kihasználásán igen sok múlik, a termelés hatékonysága ennek segítségével gyorsan növelhető. A gépek megfelelő ki- használása érdekében szakképzett gépkeze- Iőkkel és szerelőkkel erősítik meg a gazda—
ságokat. Határozatot hoztak, hogy a közeli években minden vállalatnál javítóműhelyt létesítsenek, technikai ellátó központokat, üzemanyagtöltő-állomásokat, garázsokat és gépszíneket építsenek. A növekvő géppark sem feledteti a gépkínálat hiányosságait.
Késik a 150 lóerős szántótraktor típusának kidolgozása, nem áll elegendő K—700-as és K—701-es szántótraktor (180—200 lóerős) ren- delkezésre és hiányos ezeknek az eszközei- Iútása. Ugyancsak kevés a nagy teljesítmé—
nyű Niva gabonakombájn, és több szálas ta- karmány betakarító gépből sincs elegendő.
A kisparcellák megművelésére, fűtermésének betakarítására alkalmas kisebb teljesítményű gépekre is nagy szükség lenne. Nemcsak a háztáji gazdaságok, hanem a koIhozok is ér- dekeltek ilyen tipusú gépek beszerzésében, hiszen a nagy teljesítményű gépek a kisebb parcellákon rossz hatásfokkal működtethe—
tők. E gépek sorozatgyártása azonban máig sem kezdődött meg.
A hatékonyság növelésének legnagyobb tartaléka a munkatermelékenység fokozása.
Már ebben az utóbbi évtizedben is ebből származott a termelés teljes növekménye. 20 év alatt a köztársaság mezőgazdasági dol—
gozóinak száma 10 millió fővel csökkent. a mezőgazdasági bruttó termelés ugyanezen idő alatt 41 százalékkal nőtt, a munkater- melékenység pedig kétszeresére emelkedett.
A nagyarányú gépesítés nyomán a termék-
egységre jutó élő munka költsége jelentő-
10 Statisztikai Szemle
sen csökkent a gabonatermelésben. a zöld- ség- és burgonyatermelésben, a szarvasmar—
ha-. sertés— és baromfitenyésztésben. A mun,- kaszervezés hatékony eszközeinek bizonyul- tak 0 gépesített munkacsapatok. amelyek ön- elszámoló rendszerben a végterméktől függő munkadíjazásért dolgoznak. Az ötéves terv végéig 16000 ilyen módon szervezett mun- kacsapat munkájára számítanak, 1980-ban nem egészen 6000 dolgozott 11 millió hektár vetésterületen.
Tovább fejlődik a mezőgazdasági termé- kek minőség szerinti átvétele. Már ebben a tervidőszakban több száz millió rubel több- letbevételhez jutottak a termelők ennek ré—
vén. és tovább kívánják növelni értékesíté- sükben az első osztályú termékek arányát.
Az állattenyésztés eredményeit a takar- mánygazdálkodás korszerűsítése teremti meg.
1985-ben az iparilag feldolgozott takarmá—
nyok mennyisége a köztársaságban mintegy 140 millió tonna lesz, egyharmaddal több.
mint 1980-ban volt. Ennek ellenére a teljes takarmányfelhasználásnak csak kisebb része feldolgozott takarmány. A számítások szerint az állati termékek termelése az optimális előírások szerint elkészített takarmányok fel—
használásával mintegy 15 százalékkal volna növelhető.
A köztársaság rendkívül változatos talaj—
és klimatikus viszonyai a mezőgazdasági ter- melés területi szakosodására is jó lehetősé- geket kínálnak. A körülményekhez igazodó kultúrák, állatfajok és fajták megválasztása alacsonyabb ráfordítással lényeges hozamnö- velést eredményezhet. Mindez a munka már hosszabb ideje folyik, és közeli befejezése nem várható, számos eredménye azonban már lemérhető. Igy kialakultak a köztársaság gabona—. burgonya-, len—, cukorrépa-termelő körzetei. A sertéstenyésztés 62 százaléka 14 körzetben koncentrálódik. Legkevésbé a szarvasmarha-tenyésztési körzetek alakultak ki. A következő időszakban tovább folytató- dik az árutermelésre szakosodott övezetek szervezése a napraforgó-, az intenzív tejter- melés, a húshasznú állattenyésztés, a broiler—
termelés, a zöldség, gyümölcs, szőlő és tea ágazatban.
(Ism.: Szabóné Medgyesi Éva)
GROSSIENDORFER, E.:
AZ OSZTRÁK KULKERESK—EDELMI INDEXEK FELL'JLVlZSGALATA
(Zwur Revision der Indizes für den österreichischen Aussenhandel.) — Mitteilungsblatt der Österreichi- schen Gesellschaft für Statistík und lniormatik. 1981.
43. sz. 105—111. p.
Az osztrák külkereskedelmi statisztikában eddig használt indexeket az 1975—ben végre—
hajtott felülvizsgálat során alakították ki, ak-
