Szovjet statisztikusok látogatása Magyarországon

SZEMLE

Szovjet statisztikusok látogatása Magyarországon

1958 szeptember 23 és október 2 között

háromtagú szovjet statisztikai küldöttség járt hazánkban. A delegációt V. F. Mona—

hov elvtárs, a Szovjetunió Központi Sta- tisztikai Hivatalának első elnökhelyettese vezette, tagjai M. Sz. Markin elvtárs, az Ukrán Statisztikai Hivatal elnöke, az Uk—

rán SZSZK Legfelső Tanácsának tagja és A. I. Levasev elvtárs, a Szovjetunió Köz- ponti Statisztikai Hivatala általános és metodikai osztályának vezetője voltak.

Kilencnapos látogatásuk során a szov—

jet vendégek elsősorban a Központi Sta—

tisztikai Hivatal munkájával, s részben a vidéki statisztikai apparátus tevékenysé

gével ismerkedtek meg.

A Központi Statisztikai Hivatalban a szovjet statisztikusok először a hivatal tájékoztatási munkáját tanulmányozták.

Részletesen megismerkedtek a hivatal ál—

tal kiadott jelentésekkel, a Statisztikai Havi Közlemények, az Időszaki Statiszti—

kai Közlemények, a Magyar Statisztikai Évkönyv és Zsebkönyv stb. összeállításá—

val és közzétételével kapcsolatos elvi és

gyakorlati problémákkal.

A hivatal tájékoztatási

Aösszefüggésben a, szovjet statisztikusok tájékozódtak a magyarországi beszámo—

lási rendszer felépitéséről, a statisztikai

kérdőívek engedélyezésének új rendszeré—

ről és a minisztériumok statisztikai appa—

rátusával fennálló kapcsolatokról.

A hivatal közgazdasági főosztályának munkaterületén elsősorban a lakosság életkörülményeinek a vizsgálata, a ház—

tartásstatisztika és a parasztcsaládok helyzetére vonatkozó reprezentativ felvé—

tel kérdéseivel ismerkedtek meg itt—tar—

tózkodásuk idején.

A szovjet statisztikai delegáció foglal—

kozott az iparstatisztika egyes kérdései—

munkájával

— tív üzemi

vel is. Az iparstatisztika területén különö—

sen az ipari nettó termelési index kiszá—

mításának módszeréről, a nettó termelési index alakulásáról és a súlyozással kap—

csolatos problémákról, valamint a nettó termelési index és az ipari nemzeti jöve—

delemszámítás adatainak az egybevetésé—

ről tájékozódtak.

A mezőgazdasági statisztika területén a 3000 parasztcsaládra kiterjedő reprezenta—

felvétel kérdéseit tanulmá—

nyozták, elsősorban a reprezentatív ki—

választás módszerei vonatkozásában. Ér—

dekelte a vendégeket a termelőszövetke—

zetek rendszeres adatszolgáltatási tevé—

kenysége is. Szóbakerültek a megbeszélé—

seken a nemzetközi statisztika egyes kér—

dései, így a nemzetközi adatoknak a hi—

vatal kiadványaiban való közlése, vala—

mint a többnyelvű statisztikai szótár egyes kérdései is.

Szeptember 30—án a szovjet delegáció tagjai látogatást tettek Egerben a Köz- ponti Statisztikai Hivatal Heves megyei Statisztikai Igazgatóságán. Itt elsősorban a járási statisztikai felügyelőségek mun—

kájának és az igazgatóság tájékoztatási tevékenységének tanulmányozására ke—

rült sor. N

A szovjet statisztikusokkal folytatott megbeszéléseken természetesen nem ki- zárólag a magyarországi statisztikai munka elvi és gyakorlati kérdéseinek a megbeszélésére került sor. A szovjet sta—

tisztikusok a beszélgetések során elmond—

ták a tárgyalt kérdésekre vonatkozó ta- pasztalataikat és "több esetben értékes ta—

náccsal is szolgáltak magyar kollégáik—

nak.

A szovjet vendégek látogatásának befe—

jezésekor nagy érdeklődéssel hallgatták meg a Központi Statisztikai Hivatal mun—

katársai 1958 október hó 1—én V. F. Mo—

954 ^szama

nahov elvtársnak a hivatalban tartott elő—

adását ,,A szovjet statisztika néhány elvi

és gyakorlati kérdéséről". Monahov elv—

társ előadásában —- "amely mintegy le—

zárta a szovjet delegáció kilencnapos ma—

gyarországi tartózkodását —— bevezetőben

a szovjet statisztikusok magyarországi lá—

togatásának eredményeit összegezte. Kö—

szönetet mondott a Magyarországon ta- pasztalt szívélyes fogadtatásért és azon

véleményének adott kifejezést, hogy a szovjeer-_—statisztikai küldöttség látogatása,

amely a magyar statisztika tapasztalatai—

nak megismerésére irányult, eredményes

volt. '

* Előadása további részében V. F. Mona—

hov elvtárs a szovjet statisztika időszerű

elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott.

V. F. Monahov elvtárs először a szovjet statisztikusok által a közelmúltban meg- oldott, illetve megoldás előtt álló felada—

tokat ismertette.

Ezek közül elsőnek a XXI. párt—

kongresszus elé kerülő új szovjet hétéves

terv téziseinek előkészületeit, illetve a té—

zisek megalapozásához szükséges statisz- tikai munkákat említette meg. Utána részletesen kitért a Szovjetunióban 1959 januárjában végrehajtandó népszámlálás

előkészítésének kérdéseire, és ismertette

a népszámlálás] megszervezésével kapcso—

latos adatokat, így többek között megem- lítette, hogy kb. 600000 számlálóbiztos fogja a népszámlálást lebonyolítani. A

Szovjetunió távoli északi és keleti terüle—

tein — ahova januárban nem, vagy csak igen nehezen lehet eljutni —— a népszám—

lálás lebonyolítása márame'g is kezdődött, s úgy becsülik, hogy november 1—ig kb.

2 millió fő összeírása meg is fog történni.

Kitért V. F. Monahov elvtárs a népszám-

lálással kapcsolatos bebktatási feladatok

megoldására is.

; Az ipar— és építőipar irányításának át—

szervezéséből szintén nagyszabású felada—

tok háramlottak a szovjet statisztiku—

sokra. A minisztériumokban folyó statisz—

tikai munka megszűnésével a Központi

Statisztikai Hivatalban és a hivatal helyi

apparátusában végzett munka iránti kö—

vetelmények lényegesen fokozódtak. A szovjet statisztikai apparátus az átszerve—

zés követelményeinek sikerrel megfelelt,

amit az is mutat, hogy a közelmúltban a

mezőgazdasági statisztika egész rendsze-

rétis átadták a Központi, Statisztikai Hi-

vatalnak, vagyis a statisztika centralizá—

lása most már ezen a területen is teljes.

A népgazdasági tanácsok mellett külön statisztikai osztályok nem dolgoznak, 's a

népgazdasági tanácsok adatigényeit teljes

mértékben a Központi Statisztikai Hiva—

tal és apparátusa elégíti ki. A 107 nép—_

gazdasági tanács adatigényeinek a kielé-

gítésére -— s általában az adatoknak meg—

felelő részletességű bontásban és időben való közlésének biztosítására —— a Szov-

jetunió Központi Statisztikai Hivatala, minden népgazdasági tanács székhelyén gépi adatfeldolgozó állomást létesített., Az

állomások létesítéséhez a szovjet kor,—

mány több mint 5000 főnyi létszámkeretet és többezer analitikus és egyéb gépet bizt—

tosított a statisztikai apparátus részére.

A népgazdasági tanácsok körzetei és így a gépi adatfeldolgozó állomások működési területei részben egybeesnek a megyék

(oblasztok) területével, részben azonban

több megye (oblaszt) tartozik egy nép- gazdasági tanácshoz, következésképpen a jelenlegi rendszerben ezek a gépi adat—

feldolgozó állomások is több megyei (ob—

laszt) igazgatóság adatait kell, hogy fel—

dolgozzák. Ma már —— állapította meg

Monahov elvtárs — az átszervezés kez-

deti nehézségein (mint például a gépke—

zelők gyakorlatlansága) túljutottak és a gépi adatfeldolgozó állomások munkája

igen sikeresnek mondható.

V. F. Monahov elvtárs előadásában vé—

gül (ismertette még a szovjet nép életkö—

rülményeinek a vizsgálatát célzó repre—

zentatív felvételek főbb jellegzetességeit IS.

"V, F. Monahov elvtárs előadása után

Péter György elvtárs, a Központi Statisz—

tikai Hivatal elnöke méltatta a szovjet és

magyar statisztikusok között az elmult évtizedben kialakult szoros barátság je—

lentőségét a magyar statisztika fejlődése szempontjából. A Szovjet vendégeket bú—

csúztatva hangsúlyozta, hogy a Szovjet—

unióban járt magyar statisztikai delegá—

ciók által gyűjtött tapasztalatok és a

szovjet statisztikai irodalom mélyreható tanulmányozása nélkül a szocialista sta-

tisztika fejlesztésében Magyarországon

elért eredmények elképzelhetetlenek let—

tek volna. Köszönetet mondott V. F. Moi—

nahov elvtársnak a magyar statisztika

eredményeire vonatkozó elismerő szavai— ,

ért és rámutatott arra, hogy ha valóban

SZEMLE

vannak ilyen eredmények, akkor azok igen nagymértékben a szovjet statisztikai tapasztalatok alkotó felhasználásának kö—

szönhetők.

A szovjet statisztikusok magyarországi látogatása a szovjet és magyar statiszti-

955

kusok közötti kapcsolatok kiszélesítésének fontos állomása volt. Bizonyosra vehető, hogy ez a gyümölcsöző barátság a jövő-

ben még szorosabbra fog fűződni és még

jelentősebb eredmények elérését fogja lehetővé tenni számunkra. K. Z.

Az ipari nettó termelés indexének meghatározása az élelmiszeriparban

Az ipari termelés alakulására vonat—

kozóan 1958-tól kezdve a Központi

tisztikai Hivatal kétféle indexsort tesz közzé: a Vállalati teljes termelés válto—

zatlan áron mért indexét és az ipari net—

tó termelés indexét. A nettó termelés in—

* dexét, a többi iparághoz, iparcsoporthoz

hasonlóan, az élelmiszeriparban sem köz—

vetlenül a nettó termelési érték alapján, hanem közvetett módszerekkel számítot-

tuk ki.1

A nettó termelés indexeit az iparágak túlnyomó többségében terméksorokkal

közelítettük. Az élelmiszeripar 17 ipar—

ága (vízművekkel együtt) közül 15—nél

alkalmaztuk a terméksoros közelítés

módszerét, egy iparágban a nyersanyag—

felhasználás összesített mennyiségi sorát és egy —— aránylag igen kis súlyú —— ipar- ágban (a hűtő— és jégiparban) a vállalati teljes termelési értéket használtuk. A

közelítő sorokkal képzett indexek együtt—

véve az iparcsoport termelésének mint- egy 88—90 százalékát képviselik. A fenn—

maradó 10—12 százalék részben szolgál—

tatás, karbantartás, részben pedig mellék—

profil az idényiparágaknak az idényen kívül eső hónapjaiban. Ezek termelése lényegében arányosan változik a többi cikkével.

A 'terméksoros módszerrel számított iparági indexek közül 11 iparágban ösz—

szesen 23 cikkcsooort indexét számítottuk ki, ezeket részben a teljesített órák ará—

nyai alapján, részben —— ahol ez nem állt rendelkezésre —— a normaórákkal súlyoz—

tuk. (Ellenőrzésül megvizsgáltuk néhány vállalat esetében a termékenkénti tel—

jesitménvszázalékok szóródását, és meg—

állapítottuk, hogy a normaórák arányai—

! A számítások elvi és módszertani részletezését lásd: Lukn'os Ottó: Az ipari termelés indexei (Sm- tísztilmí Szemle. 1958. évi 1—2, szám, 34—54. old.) 0. cikkében,

Sta— _

nak: eltérése a teljesített órákétól nem

volt jelentős.) A terméksorokat egyen—

értékszám alapján vontuk össze egy sorrá 4 iparágban. Egyenértékszámos módszerrel számítottuk a tejipar, a szesz—

ipar, a tésztaipar, valamint a dohány- iparon belül a dohánygyártó ágazat ter—

melési indexét.

A nyersanyagfelhasználás változása

alapján számítottuk ki a malomipar ter-

melési indexét.

A nettó termelési index számítási mód—

szerének ismertetésekor elsősorban az iparcsoport egészére legjellemzőbb ipar—

ágakat tárgyaljuk, majd pedig azokat,

amelyeknél a nettó termelési index szá—

mításának módszere eltér az általánosan használt módszertől. Nem tárgyaljuk kü—

lön a kisebb jelentőségű iparágakat (mint

például a gyógy-, ásványvíz— és szikvíz—

ipar, a söripar stb.), valamint azokat sem, amelyeknél a nettó index számításánál ugyanolyan módszert alkalmaztunk, mint az ismertetett más, nagyobb iparágak ese-

tében. Nem ismertetjük a számítás me—

netét a hűtő— és jégipar iparáenál sem, itt ugyanis közelítésként a vállalati tel—

jes termelési értéket alkalmaztuk.

Egy—egy összevont terméksor mennyi—

ségi változása alapján mértük a termelés alakulását a következő iparágaknál: nö—

vényolaj— és margaringyártás, édesipar,

gyógy-, ásványvíz— és szikvízipar, viz—

művek, cukoripar.

Ezek közül a növényolaj- és margarin—

gyártás iparágban a termékeknek mint—

egy 90 százalékát vontuk össze egy ter- méksorba. Az összevonásra azért volt mód, mert az iparáe'on belül a termékek

munkaigényessége nagyjából azonos.

A munkaigénvesség jellemzésére mea—

vizsaáltuk a főbb termékeknél az eEy tonna termelésre jutó munkáslétszám alakulását. Az eges termékcsoportok