SZEM LE
SZOVJET ÉS MAGYAR STATISZTIKUSOK TALÁLKOZÁSA
1968 szeptemberében a szovjet—magyar kulturális egyezmény keretében Magyarország—
ra látogatott A. Vlaszov egyetemi tanár, a Moszkvai Gazdaságstatisztikai Főiskola tudo- mányos rektorhelyettese, a Számviteli tanszék vezetője és 0. I. Baklanov egyetemi tanár, a Moszkvai Gazdaságstatisztikai Főiskola Ipar—
statisztikai tanszékének vezetője. A szovjet vendégek itt-tartózkodásuk során több napot töltöttek a Marx Károly Közgazdaságtudo- mányi Egyetem Statisztikai tanszékén, ahol előadást tartottak a hallgatók számára, kü-
lönböző tanszéki megbeszéléseken vettek részt,
és látogatást tettek ipari és mezőgazdasági üzemekben.
A. Vlaszov és G. I. Baklanov professzort fogadta a Központi Statisztikai Hivatalban Huszár István, a Központi Statisztikai Hivatal első elnökhelyettese.
*" A szovjet vendégek a Központi Statisztikai Hivatalban eszmecserét folytattak magyar iparstatisztikusokkal. Az ebből az alkalomból összehívott ülésen — dr. Ollé Lajos kandidátus, tanszékvezető egyetemi tanár elnöklete mel—
lett — G. I. Baklanov professzor figyelmet érdemlő előadást tartott ,,A gazdasági reform és az iparstatisztika néhány kérdése a Szov- jetunióban" cimmel.1
Előadásában Baklanov professzor ismer—
tette a szovjet iparstatisztika jelenlegi hely- zetét, különös tekintettel azokra a módosítá.- sokra, amelyeket az iparirányításban 1957 óta végbement változások szükségessé tettek.
1957-ben, amikor a Szovjetunióban létre- hozták a területi népgazdasági tanácsokat, sor került az iparstatisztikának az állami statisz- tikai szerveknél való centralizálására. A gazda- sági ösztönzés és a tervezés új rendszerére való áttéréssel kapcsolatos 1965. évi határoza- tok viszont az iparirányitás terén a területi elv helyett az ágazati elv alkalmazását helyezték előtérbe, ami megfelelő intézkedéseket tett szükségessé.
A gazdasági reform során bevezetésre kerülő új módszerek közül az előadó az eszközlekötési 1Az előadás anyagát a Statisztikai Szemle következő
számában közöljük. (Szerk.)
járulék szükségességét és jelentőségét hang—
súlyozta, és foglalkozott azokkal a nézetekkel, amelyek az eszközlekötési járulék mértékének a termelési feltételekben rejlő különbözősé- gekre tekintettel ágazatonkénti, alágazaton—
kénti és vállalatonkéntí differenciálását tart- ják indokoltnak.
A termelői árak felülvizsgálatára szintén a gazdasági reform megvalósítása kapcsán került sor. Az 1967. július 1-től érvényben levő ipari termelői árak valamennyi ipari ágazat gazda—
ságosságát biztosítják.
Az iparirányitas új módszere jelentősen csökkenti a vállalatok számára jóváhagyott tervmutatók körét. E tervmutatók felbontásá- hoz azonban meg kell erősödnie a vállalati elemzést végző statisztikai tevékenységnek.
Baklanov professzor ezután ismertette a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala mellett működő Tudományos Kutató Intézet által kidolgozott kísérleti jellegű analitikus táblarendszert, amely a csoportosítási mód- szer és az indexmódszer egyesítésére épül, és amelynek célja az iparvállalati tevékenység fő mutatóinak megállapitása, illetve elemzése a tevékenység eredményességét befolyásoló tényezők alapján.
Az előadás foglalkozott a gépi adatfeldolgo—
zással is. Az előadó hangsúlyozta. az elektroni—
kus számológépek nagy előnyeit, amelyek az adatok egyszeri betáplálásával különböző adat- feldolgozási programok végrehajtását teszik lehetővé.
A szovjet iparstatisztika előtt álló legfonto- sabb feladatokkal foglalkozva kiemelte az ipar- vállalatoknál folyó statisztikai munka kor—
szerűsítésének szükségességét. A közgazdászok össz-szövetségi konferenciájának irányelvei alapján megkezdődött az iparvállalatokon belül korábban egymástól függetlenül készí- tett nyilvántartások (statisztikai kimutatások) egységes vezetését biztositó statisztikai szolgá—
lat feladatkörének és ügyrendjének kidolgo- zása.
Előadásának befejező részében Baklanov professzor a magyar és szovjet iparstatisztiku- sok közötti kapcsolatok, tapasztalatcserék jelentőségéről szólt.
SZEMLE
Az előadás után tartott konzultáció során az iparstatisztika néhany problémájáról és a szovjet statisztikusképzésről esett szó.
Az iparstatisztika témakörében a következő fő kérdések megvitatására került sor:
1. a termelés különböző értékmutatóinak és naturális mutatóinak alkalmazása. a dinamika és a tervtellesítés vizsgálatánál;
2. a vállalati gazdaságossági számításoknál alkalmazott mutatószámok tartalma;
1257
3. az ipari termelés minőségének vizsgálatára rend- szeresitett statisztikai megfigyelések.
A szovjet statisztikusképzéssel kapcsolato- san feltett kérdésekre A. Vlaszov professzor
válaszolt. Válaszában rövid áttekintést adott a szakközépiskolákban (technikumokban) folyó középfokú és a. Moszkvai Gazdaságstatisztíkai Főiskolán folyó felsőfokú statisztikusképzéSa ről.
K. T.—né
NEMZETKÖZl SZEMINÁRIUM
A MEZÖGAZDASÁGI DÖNTÉSEK És TERVEZÉS MATEMATlKAl MODELLJEIRÖL
SEBESTYÉN JÓZSEF
A szeminárium 1968. június 24-től július 4-ig tartott Keszthelyen az Agrártudományi Fő- iskolán. A programját kidolgozó (szocialista és tőkésországok kutatóiból álló) csoport a mindkét részről megnyilvánuló igen sokoldalú érdeklődés figyelembevételével a problémák széles körét felölelő tárgysorozat mellett dön—
tött, annak érdekében, hogy biztosítsa a.
nagyobb áttekintést. A résztvevők száma is ennek megfelelően alakult: az induló elképze- lés szerinti létszám négyszeresét kellett végül
is a ,,szűkre szabott keretnek" tekinteni.
A szeminárium tárgysorozatán a következő előadások szerepeltek:
1. G'. B. Baker (Egyesült Államok): Az üzemi tervezési és döntési modellek fejlődése.
2. G. Tínmer (Egyesült Államok): Tervezési és döntési eljárások és módszerek.
3. Ja. A. Olejnyüc—Oood (Szovjetunió): A tervezési és döntési eljárások rendszere.
4. E. 0. Heaaly (Egyesült Államok): A tervezési és
döntési eljárások, valamint a környezet szintézise.
5. U. Renborg (Svedorszag): A tervezés problémái és feladatai vállalati szinten.
6. E. M. Reisch (Német Szövetségi Köztársaság): Az üzemi tervezés és döntések bevált eszközei.
7. G. Weinschenck (Német Szövetségi Köztársaság): Az üzemi szintű kvantitatív elemzés újabb fejlődése.
8. R. G'. Kmvcsenka (Szovjetunió): Az üzemi szintű tervezés és döntések gazdasági modelljei.
9. E. R. Swanson (Egyesült Államok): Normatív kínálati reakciók, üzem és körzet közti kapcsolatok a mezőgazdaságban.
10. B. Oury (Franciaország): A kínálat becslése és elő- rejelzése regressziós és hasonló modellekkel.
11. H. H. Hall—E. O. Heady (Egyesült Államok):
Modellek a területközl verseny, a termeléselhelyezés és
földhasználat, valamint a térbeli egyensúly elemzésére.
12. V. A. Mas— V. I. Kiszeljov (Szovjetunió): A mező- gazdaságfejlesztés optimalizálása egy körzetben, tekin-
tettel a fogyasztásra és az élelmiszeripari feldolgozásra.
13. Kazareczki K.—-Sebestyén J. ( Magyarorszag): Oél- kitűzés, problémafelvetés és agrárpolitikai követelmények a mezőgazdaság országos tervezésében.
14. W. Herer (Lengyelország): Az országos tervek és gazdaságpolitika megformulázása szisztematikus gazda- sági modellekben.
6 Statisztikai Szemle
15. K. Porwit (Lengyelország): Példa egy átfogó nép- gazdasági modellre.
16. Beszámolók országos mezőgazdasági tervezés céljára kidolgozott modellekröl (Csehszlovákia. Franciaország Hollandia, Magyar ország, Német Szövetségi Köztársaság, Szovjetunió, Egyesült Államok).
17. J. C'. Tirol (Franciaország): Alternativ országos tervezési modellek a mezőgazdaságban.
18. V. Eremiás (Csehszlovákia): A tervek és a megvaló—
sulás közti eltérések.
19. F. Reisegg (Norvégia): A tervek és a megvalósulás közti eltérések.
20. J. de Veer (Hollandia): A tervezési gyakorlat követelményei és problémái a szaktanácsadás és szak-
igazgatás területén.
A szeminárium munkarendjének megfelelően az előadásokhoz vitaindító felszólalások csatla—
koztak. Vitaindítók voltak (a számok az elő- adások sorszémát jelzik): '
1—2—3. D.Pe_7'in (J ugoszlávia). valamint L. Tueeten (Egyesült Államok);
. T. Rychlik (Lengyelország);
. V. Candela (Románia);
. Bacskay Zoltán (Magyarország);
. S. Miríc (Jugoszlávia);
. A. M. M. McFarauhar (Anglia);
. Szakolczai György (Magyarország);
10. L. Tweeton (Egyesült Államok);
11. M. Bőrlin (St ajc); ,
12. T. He'idhues (Német Szövetségi Koztarsasag);
13. J. Ashton (Anglia);
14—15. T. Rychlik és Z. Kozlou—ski (Lengyelország), wm- lamint G. Dean (Egyesült Államok);
16. V. Stipetic (Jugoszlávia);
17. V. A. Jedemszlcij (Szovjetunió);
18—19—20. T. W. Schultz (Egyesült Államok);
M. de Benedictis (Olaszország);
Enese László (Magyarország).
won—rozott;
A 16. pontban jelzett beszámolókat a követ—
kezők tartották:
Csehszlovákia; J. Havlicek, S. Hrabe;
Franciaország: J-C. Tízet;
Hollandia: J. de Veer;
Magyarország: Hoós János;
Német Szövetségi Köztársaság: H. Heinrichsmeyer;
Szovjetunió: V. V. Miloszerdov;
Egyesült Államok: Cl B. Baker, E.G. Ready, E.K.
Swanson.
*
