A Központi Statisztikai Hivatal küldöttségének látogatása Kubában

(1)

SZEMLEV

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KDLDÖTTSÉGÉNEK LÁTOGATÁSA KUBÁBAN

DR. TAMÁSY JÓZSEF Dr. Eduardo Dorticos Maurinak, a Ku—

bai Köztársaság Központi Statisztikai Igazgatósága vezérigazgatójának meghí—

vására a Központi Statisztikai Hivatal öttagú delegációja látogatott Kubába. A

küldöttséget dr. Szabady Egon, a KSH elnökhelyettese vezette, tagjai dr. Klin—

ger András, a Népesedési és Szociálissta—

tisztikai főosztály helyettes vezetője, Ke—

pecs József, a Népszámlálási osztály ve—

zetője, dr. Bencze Béla, a Népszámlálási osztály csoportvezetője és a jelen so—

rok szerzője voltak.

Az 1966. január l4-től 31—ig tartó láto- gatás célja a kubai statisztikai szervezet megismerése, a népesedési statisztika helyzetének tanulmányozása, végül egy hosszabb időre szóló együttműködési megállapodás megkötése volt.

A forradalom után újjászervezett sta—

tisztikai hivatal mint Központi Statisz—

tikai Igazgatóság az Állami Tervbizott—

ság (Juceplan) keretében működik (a 'Tervbizottság elnöke dr. Osvaldo Dorti- cos Ton-ado államelnök). Az Igazgatóság

két fő szekcióból áll: gazdaságstatisz—

tikai, valamint népesedési és szociálissta—

tiszti'kai részből, ezenkívül külön kislét—

számú központi szerv fogja össze a te—

rületi statisztikai szervezetet. A teljes

statisztikai szervezet státusa (a gépi fel—

dolgozással együtt) kb. 450 fő, ebből 300

fő a központban, 150 fő a területen. Az

állásoknak mintegy harmada jelenleg be—

töltetlen. Figyelembe kell azonban ven—

ni, hogy a szakstartisztikák túlnyomó

részben a minisztériumokhoz tartoznak.

Az egyes tartományokban működő terü—

leti statisztikai szervek, az ún. delegációk

létszáma 20—40 fő, s emellett önálló fel-

dolgozó géppankkal rendelkeznek. Terü-

leti statisztikai szervezet jelenleg csak a legmagasabb államigazgatási egységek—

ben, a tartományokban (provincia) van

1965. december 31—ig waa 6 provinciá- ból (Pinar Del Rio, La Haha—na, Metan—

zas, Las Villas, Camagüey és Oriente) és

126 munícipióból állt. 1966. január 1-től folyamatban van az államigazgatási be—

osztás átszervezése. A provinciákat 44

régióra osztják fel, és a régiókon belül

lesznek a municipiólk, számukat 336-1'a emelik. Sajátos helyzet, hogy Kubában a mi községeinknek megfelelő helységek nincsenek. A népesség jelentős része szétszórt településeken él. és községeik inkább csak kereskedelmi szolgáltató köz—

pontok nagyon kevés lakóházzal. Sem a községeknek, sem a városoknak közigaz—

gatási határai nincsenek. A kialakítandó munícipiók, az államigazgatás tervezett legkisebb egységei nagyszámú, közigaz—

gatásilag el nem határolt települést fog—

lalnak magukban. A felosztás lényegé—

ben a mezőgazdasági szervezetre épül oly módon, hogy egy—egy munícipió egy—egy állami gazdaság területére terjed ki. A

legutóbbi népszámlálás adatai szerint Ku—

bában 1953—ban kb. 36000 15 lakoson fe-

lüli (barrio) és 60000 15 lakoson aluli te—

lepülés volt, ami azt jelenti, hogy egy- egy munícipióra átlagosan 120 barrio és 200 lakotthely jut.

Vendéglátóink lehetővé tették. hogy a

területi közigazgatási és statisztikai szervezetet a helyszínen is tanulmányozhas—

suk. A két legnagyobb tartományban, Camagüeyben és Orienzteben volt alkal—

munk élvezni a tartomány vezetőinek baráti vendégszeretetét. aki-k tájékozta"

tásunkra a legmesszebbmenően rendel—

kezésünkre álltalk. Négy tartományban

látogattuk meg a statisztikai delegáció

hivatalát, és folytattunk megbeszélést a hivatal vezetőjével.

A tervgazdálkodást folytató Kubában a különböző kormányzati szerveknek egyre szerteágazóbb tevékenységük vegzes—éhez

(2)

414

, SZEMLE

sok szempontra kiterjedő, időszerű és

részletes statisztikai tájékoztatásra van szükségük, elsősorban a népességi ada-

tokra mint a tervezés alapvető elemeire

A népesség számának, összetételének, a népmozgalom adatainak ismerete sem a tervek készítésénél, sem a konkrét in-

tézkedéseknél nem nélkülözhető.

A spanyol gyarmati uralom alól tör—

tént felszabadulás óta Kubában hat nép- számlálást tar'tottak (1899., 1907., 1919., 1931., 1943. és 1953. évben). A forradalom

győzelme után 1959 elején megkezdődtek

az új népszámlálás előkészületei. Az 1960-ban alakult Központi Tervbizottság Statisztikai Igazgatósága 1961— ben szán—

dékozott népszámlálást tartani, amely felölelte volna a népességen kívül a la—

kásállományt, az ipart és a kereskedel—

met is. A, népszámlálást azonban —— an—

nak ellenére, hogy a területi előkészítés

(térképek, számlálókörzeti beosztás, ki-

rendeltségek stb.) csaknem teljesen befe——

jeződött —-— különböző okok miatt még—

sem lehetett végrehajtani, s az továbbra is napirenden levő feladat maradt.

A népesség számáról a közellátási jegy- rendszer alapjául szolgáló nyilvántartá- sok adnak -— feltehetően erősen felülbe—

csült -— tájékoztatást, a népesség össze—

tételéről azonban megbízható adatokat nem tartalmaznak. Nincs megfelelő nép—

mozgalmi statisztika sem. Annak követ- keztében, hogy az anyakönyvezés egyéves

határidőt engedélyez a születések be—

jegyzésére, a születéseknek mintegy két- harmada kerül a születés évében anya—

könyvezésre. A halálozások jelentős ré- SZét is csak késve vagy egyáltalán be sem jelentik, különösen az anyaköny—

vezés helyétől távoleső vidékeken. (Anya—

könyvezés csak a municiniók székhelyén van.) Sem—miféle tájékoztatás nincs a bel—

ső vándormozgalomról. A kubai Statisz—

tikai Igazgatóság elsősorban e problé—

mák megoldásához —— egy népszámlálás előkészitési munkáihoz. programtervezeté—

nek kidolgozásához. a népmozgalmi adat:—

szolgáltatás megjavításához stb. -— kérte

a magyar statisztikusok, demográíusok

segítségét.

A megbeszélések eredményeként a Ma—

gyar Központi Statisztikai Hivatal vál—

lalta, hogy 2—3 éven keresztül — az

igényeknek és a szükségleteknek megfe- , lelően —— 1—4 szakértőt küld Kubába,

akik hosszabb-rövidebb időközökben, fel—

váltva közreműködnek a vázolt felada—

tok megoldásában.

A statisztikai és a közigazgatási szer—-

vezet tanulmányozását hasznosan egészí—

tette ki a Regionális Tervezési Intézet—

ben, az Állami Térképészeti Intézetben

és a Statisztikai Igazgatóság szakközép-

iskolájában tett látogatás. A Térképészeti

Intézetben bemutatták a fotogrammetriai eljárással történő modern térképkészítés minden fázisát. A statisztikai iskola—igaz—

gatója a statisztikusképzésről és a tan-

anyagról tájékoztatta a delegációt.

A magyar delegációt fogadta dr, Os—

valdo Dorticos Torrado, a Kubai Köztár- saság elnöke, aki mintegy háromnegyed

órás beszélgetést folytatott a delegáció tagjaival a küldöttség tapasztalatairól, a

statisztika fontosságáról és a népességre

vonatkozó pontos adatok nélkülözhetet—

lenségéről.

Nem maradhat említés nélkül az or—

szágban tett utazás néhány emlékezetes állomása, mint például az Atlanti parton fekvő Matanzas város és a varaderoi földnyelv fövenye; a Karib tenger part—

ján levő cienfuegosi öböl üdülőhelye; az Escambray hogy?ég tetején, a Topes de Collantesen fekvő iskolaváros az analfa—

bétizmus elleni harc központja, ahol egyszerre 7500 diákot képeznek tanító—

nak; a Playa Giron és a Disznó—öböl,, az

1963. évi inváziós partraszállás helye; a

Laguna del Tesoro rtöbbezer hüllőt számi- lálő Krokodil-rezervátuma és a csodálaf

tosan rekonstruált indián falu; Kuba legrégibb városa. a Havannától közel

ezer kilométerre levő Santiago de Cuba, a csaknem fiordszerű öböllel és a közel—