STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
1 037
nagy elektronikus adatfeldolgozó rendszerek a legcélszerűbbek, azok mellett kisebb, egy- szerűbb gépeket is be kell állítani. Nem fel- tétlenül szükséges továbbá, hogy minden egyes üzem saját géppel rendelkezzék, sok esetben célszerű szerződések útján biztosí- tani a megfelelő gépi feldolgozó kapacitást.
A gazdaságos, kevesebb ráfordítást igénylő adatfeldolgozás érdekében pedig kifejezet- ten szükséges, hogy az egységes programok alapján történjék még olyankor is._ha egy külön program valamivel kedvezőbb feldol—
gozást biztosítana.
Ismételten felmerül viták során — elsősor- ban az intézeteknél — az a kérdés, hogy az elektronikus gépi feldolgozás fejlődésével az egyes központilag irányított területek kere- tén belüli információs rendszer mellett van—e létjogosultsága egy speciális statisztikai in—
formációs rendszernek is.
A központilag irányított területek ágazati információitól függetlenül a helyi állami és pártszerveknek szükségük van területi szem- pontok szerint összesített adatokra. Emellett megfontolandó még az is, hogy az objekti- vitás és a valódiság biztosítása érdekében az információk gyűjtését és feldolgozását olyan szerveknek kell feladatává tenni, ame—
lyek nem felelősek közvetlenül a tervfeladatok és más határozatok megvalósításáért. A kér-
dést tehát nem úgy kell feltenni, hogy le—
hetséges-e az egycsatornás, tehát az ága- zatokon, irányitó szerveken keresztül történő egyetlen útja az információszolgáltatásnak.
Inkább és csakis úgy lehet kérdezni és to- vább kutatni, hogy a jövőben két úton: terü- leti és állami szinten a Központi Statisztikai Hivatalon keresztül, és ágazati szinten az ágazati szerveken keresztül kell-e az infor- mációkat biztosítani, vagy pedig minden igényt a statisztikai szervek útján kell-e ki- elégíteni. Nyilván ez utóbbi még sem ma, sem a közeljövőben nem valósítható meg. az alapvető informálást —— különösen ami a terv- teljesítés mérését jelenti — azonban a Köz- ponti Statisztikai Hivatal hivatott biztosítani.
Ennek a technikai lebonyolítása igen sok körülménytől függ. Helyes. ha a fejlesztés—
kutatás nem abból indul ki, hogy belátható időn belül egyetlen elektronikus adattároló—
val minden kérdésre válasz adható. A fej- lesztésnek olyan irányban kellene haladnia.
hogy az egész népgazdaságban egymással koordináltan létesüljenek adatbankok, ame—
lyek egymást kiegészítik. A szómvi'el és a statisztika ilyen irányú fejlesztésének előse- gítése fontos feladata az Állami Központi Statisztikai Hivatalnak.
(Ism.: Varga Imréné)
GAZ DASÁGSTATISZTI KA
PAGE. T.:
A NEM SZÁNDÉKOS GAZDASÁGI ÁRAMLÁSOK
(Economics of involuntary transfers.) Berlin — Hei- delberg —- New York. Springer Verlag. 1973. 159 p.
A címben jelzett fogalom a szennyeződés és a zsúfoltság következtében fellépő hatá—
sokat foglalja össze, amelyek a szerző sze- rint a nem szándékos gazdasági áramlá- sok speciális és tipikus esetei. A tanulmány szerzője három fejezet keretében vizsgál- ja a kérdést: először a probléma megkö—
zelítésének múltját tekinti át; ezt követően ismertet egy matematikai modellt; végül egy gyakorlati példa ökonometriai vizsgálatát
mutatja be.
Bár a probléma megközelítésének kezde- ti vizsgálatai Marshal/ig és Pigouig vezethe- tők vissza, a téma szélesebb körű tanulmá- nyozása csak újabban kezdődött. A vizsgá- latokat most már az elméleti érdeklődésen túlmenően gyakorlati célok is befolyásolják, tekintettel a szennyeződéssel és a zsúfolt- sággal kapcsolatos ártalmaknak a minden- napi életben való egyre sűrűbb előfordulá- sára és súlyosságára.
A gazdasági verseny következtében mind- azok a termelőágazatok, amelyeknél a ha-
7 Statisztikai Szemle
zadék csökken és a költség növekszik, arra kényszerülnek, hogy termelésüket a kívánt mértéken túl is növeljék, s a nem kívánt ká- ros hatások oka —- így a szennyeződés is —.
elsősorban itt keresendő. Mint a későbbi bírálók kimutatták, ebben a Pigou—féle szem- léletben ipari és vállalati szempontok. mar- ginális és átlagos költségek keverednek egy- mással. A későbbi kutatások a szennyeződés és a zsúfoltság kérdésein túlmenően egyéb hatások vizsgálatára is kiterjednek. A kérdés gazdaságpolitikai megoldását illetően álta- lában egyetértés mutatkozott abban. hogy a káros hatást elsősorban az azt létrehozó gazdasági tényező megadóztatása útján kell megszüntetni. vagy legalább ennek meg- szüntetését megkísérelni. Az újabb szemlé- let abból a feltételezésből indult ki, hogy a káros hatást kiváltó gazdasági tényező és az ártalmat szenvedő környezet helyzete egy- mással szimmetrikus, például a szennyeződés korlátozása gazdaságilag káros a termelőnek, de előnyös a környezetnek és viszont. A megoldást tehát a kétféle érdek egyeztetése adná. Az élet azonban meghaladta ezt a felfogást: a káros hatások ma már világ- szerte olyan méreteket öltöttek. hogy már nem lehetnek egyeztetés vagy egyezkedés
1038
tárgyai. Az újabb vizsgálatok —— igy a szerzőé is — alapvetően aszimmetrikus pozíciókat té- teleznek fel a nem gazdaságos hatások ki- bocsátói és a környezet között.
A nem szándékos káros hatások létrejöt- téhez három tényezőre van szükség: kibo- csátóra; arra vagy azokra, akik ezeknek a hatását érzik; végül a transzfer tárgyát ké- pező tevékenységre. Bár a kibocsátó tevé- kenysége általában szándékos, ez a szán-*
dék nem a transzfer kellemetlen vagy ártal—
mas velejáróira irányul (például a szeny- nyeződésre). hanem olyan tevékenységre, amely önmagában előnyös a környezet szá- mára (például a papírgyártás). A transzfe- rekkel együtt járó nem kívánt hatásokat ál- talában nem egy személy. hanem többen viselik. A szennyeződés oka az. hogy bizo- nyos gazdasági javak az elhasználódást kö- vetően fizikai létükben nem semmisülnek meg teljesen; a zsúfoltság vagy torlódás azon- ban rendszerint nem hagy nyomot.
A defenzív stratégia kidolgozására az öko- nometria eszközei is igénybe vehetők. A szerző a vizsgálat eszközéül termel—ési függ- vényt ajánl. Ebben az esetben a szennye- ződés szimmetrikus pozicióban helyezkedik el a többi termelési tényezővel. A javasolt termelési függvényt egy haszonfüggvény, va- lamint a környezeti kölcsönhatás függvénye (environmental interaction) egészíti ki. A hó- rom együttesen alkotja a formális modellt.
Ezeknek a formuláknak a segítségével a szer—
ző többféle esetet vizsgál. így például a Pareto-optimum megvalósulásának feltétele—
it, az általános egyensúly feltételeit. vala- mint Samuelson alapján feltételezi a szeny- nyeződés negatív értelemben vett ..public good"—jellegét. A transzferek olyan esetei- nek is figyelmet szentel, amikor ezek a ha—
tások nem a termelőtől a fogyasztóhoz, ha- nem a fogyasztótól a termelőhöz irányulnak.—
Ez az eset áll fenn például a közúti forga—
lom benzingőzétől tönkretett növényi kultú- rák esetében. A szerző végül azokat az ösz- tönzőket keresi. amelyek a szennyeződés és a zsúfoltság megszüntetése szempontjából legmegfelelőbb adóztatási rendszer kialakí- tását segíthetik elő.
A szerző a mondottakat London légköri szennyeződésével kapcsolatos konkrét példá- val illusztrálja. ldőben késleltetett változók—
kal operáló különböző alakú regresszióegyen—
letek segítségével vizsgálja a különféle ere—
detű szennyezőanyagok (füst, kéndioxid stb.) hatását az egészségre, illetve a megbetege- désekre. A vizsgálat egyik fő szempontja an—
nak megfigyelése volt, hogy a káros hatások milyen időbeli eltolódással érvényesülnek.
(ism.: Nyáry Zsigmond)
!
STATISZTIKAl lRODALMl F'GYELÓ
BADEWlTZ, S.:
DlNAMiZÁLT LlNEÁRlS OPTlMUM MODELLEK SZERKESZTESE , '
(Formulierung von dynamisierten linearen Opti- mierungsmodellen — eine höhere Stufe der Madel- lierung betrieblicher Reproduktlonsprozesse.) —- Ekonomícko-Motematicky Obzor. 1972. 1. sz. 18—38. 9.
A szocializmus gazdasági rendszere új igé- nyeket támaszt a vezetés és a tervezés. kü—
lönösen pedig a tervszerű arányos fejlődés vonatkozásában. Ehhez a gazdasági fejlődés ütemét, hatékonyságát, stabilitását ésará- nyosságát egységben kell értelmezni. Az újratermelési folyamat optimális 'alakitása tulajdonképpen a folyamat elemei között el- érendő arányosság optimalizálását jelenti. 'Az arányosságot tehát úgy kell kialakítani. hogy az újratermelési folyamat hatékonysága és a fejlődés üteme maximális legyen. Ebben az, — értelemben a két fogalomnak (optimális és arányos fejlődés) mindenkor azonosnak kell
lennie.
Az újratermelési folyamat időben megy végbe. Elemeit részben egy meghatározott időtartam, részben bizonyos specifikus egy—
másutáni sorrend jellemzi. Ebből következik, hogy az újratermelési folyamat optimális ki- alakításakor nem egyetlen állapot. hanem az időben lejátszódó fejlődés optimalizálása a cél. így nem egyszerű arányosságra. hanem dinamikus arányosságra kell törekedni, amelynél az újratermelés elemeit saját bel- ső mozgásukban, a változások során vizs—
gálják. Emellett a dinamikus arányosság fan- tos kritériuma az, hogy nem csupán a jelen- legi újratermelési időszakra vonatkozik, ha—
nem minden jövőbeni periódusra is.
A dinamikus arányosításnak ezeket a kö- vetelményeit nem lehet statikus lineáris op—
timum modellekkel biztosítani, mivel legfőbb jellemzőjük éppen az, hogy csak egy adott időpontra. illetve időszakra vonatkoznak.
A dinamizólt lineáris optimum modell for- mailag a statikus modell módosult alakja.
A legszembetűnőbb különbség az, hogy előb- binél legalább egy olyan változó van. amely- nek érté'ke minimálisan két időszakra (idő- pontra) vonatkozik. Alkalmazása esetén egy meghatározott tervezési időtartam rögzített periódusok véges mennyiségére (modellpe- riódusokra) tagolódik. és feltételezzük azt, hogy az ilyen módon képzett rendszer min- den változása kizárólag az egyes periódusok között, nem pedig azokon belül megy végbe.
A periódusok közötti változás ugrásszerűen következik be, így az új modell valójában nem folyamatos dinamikai modell. A tény- leges újratermelési rendszer időtől függő ér- tékei a modellben vagy koefficiensek vagy meghatározó jelentőségű változók. A nem üzemi döntésektől függő eredeti értékeket olyan koefficiensekként határozzák meg, a- melyek egyik periódustól a másikig külön—
