STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
KULFÓLDI STATISZTIKAI IRODALOM'
A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMELETE ÉS MÓDSZERTANA
SEAL, K. C.:
lNDlA STATISZTIKAI RENDSZERE
(Indian statistical system.) -— Statlstisk Tidskrifi.
1982. 6. sz. 423—431. p.
A szerző — aki az Új-Delhiben működő Központi Statisztikai Szervezet vezérigazgató—
ja —- cikkében áttekintést ad az indiai statisz- tikai rendszerről.
India statisztikai rendszere az ország ál- lamigazgatási apparátusának részeként mű- ködik. Az alkotmány értelmében az állam- igazgatás hatásköre a központi kormányzat és az államok helyi kormányzata között osz- lik meg. A statisztika gyűjtése és a feladatok megosztása a központi kormányzat és az ál- lamok kormányzatai között az alkotmánynak megfelelően történik. A statisztikai rendszer
— mind területileg, mind pedig a témák te—
kintetében — decentralizált. A központi mi- nisztériumok és az államok főhatóságai fe- lelősek a hatáskörükbe tartozó témák statisz—
tikáinak összeállításáért. A statisztikai mun- ka jó része azonban közös tevékenységet, ha- tékony központi koordinálást és irányítást igé—
nyel. Országos szinten a Központi Statisztikai Szervezet felelős az országban folyó összes statisztikai tevékenység koordinálásáért. Ha- sonlóképpen. állami szinten az adott állam Állami Statisztikai Hivatala (illetve egyes ál- lamokban a Gazdasági és Statisztikai Igaz- gatőság) felelős az államban folyó összes statisztikai munka koordinálásáért. Az álla- mok statisztikai hivatalai kapcsolatot tarta- nak fenn a Központi Statisztikai Szervezettel az országos szintű koordinálás érdekében.
India statisztikai rendszere az elmúlt há—
rom évtized folyamán jelentősen fejlődött. A fejlődést jól érzékelteti az a tény, hogy a központi kormányzatban és az államok kor- mányzataiban működő statisztikai hivatalok
száma az 1952. évi *170-ről 198049 mintegy llZlO-ra növekedett. a statisztikai személyzet létszáma pedig ugyanezen idő alatt 4700—ról mintegy 48000—re emelkedett. A fejlődés főbb állomásai: Központi Statisztikai Egység létrehozatala, amely az 1951-ben megalakí—
tott Központi Statisztikai Szervezet magvául szolgált; 1950-ben az Országos Reprezenta- tív Felvételek Igazgatóságának felállítása.
amelyet 1970-ben a reprezentatív vizsgálatok négy fázisának (felvételi terv és kutatás, hely- színi munkák, adatfeldolgozás és közgazda—
sági elemzés) integrálása és egyesítése útján átszerveztek Országos Reprezentatív Felvé- telek Szervezete néven; 1959-ben a P. C.
Mahalanobis professzor által alapított Indiai Statisztikai Intézetnek országos jelentőségű intézménnyé nyilvánítása: 1961-ben központi önálló miniszteriális szerv létesítése. Ez utób- bi magában foglalja a Központi Statisztikai Szervezet és az Országos Reprezentatív Fel- vételek Szervezetét.
A központi kormányzat minisztériumainak nagy része rendelkezik statisztikai részlegek—
kel. Funkcionális alapon ezek három csoport- ra oszthatók: 1. igazgatási feladatokat ellátó minisztériumok (jövedelemadó, vasút. posta és távíró) statisztikai részlegei amelyek az igaz- gatás folyamán beáramló adatok feldolgo- zásával foglalkoznak; 2. szabályozó tevékeny—
séget ellátó szervek (például a textil kor- mánybiztosság. vas- és acélellenőrzési hiva- tal) statisztikai részlegei. Ezeknél az áruk ter—
melése (elosztása). fogyasztása szabályozásá- nak folyamata során gyűjtik az adatokat; vé- gül 3. ebbe a csoportba azok az intézmé- nyek tartoznak, amelyeket a kormány speciá—
lisan az adatok gyűjtésére és összeállítására.
illetve a statisztikai tevékenységek koordiná—
lására hozott létre. Ilyen intézmények: a Nép- mozgalmi és Népszámlálási Kormánybiztos—
' A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a "Statisztikai Irodalmi Figyelő"—ben a külföldi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli. _ _
A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv— és folyóiratci'kk- ísmertetésekrea címek betűrendjébentagolódik.következnek(Ezeket ' választjaegymás után.el egymástól.) Az ismertetések szerzők, illetve ahol szerző nincs.
7 Statisztikai Szemle
1186 STATISZTIKA! IRODALMI FIGYELÖ
ság, a Munkaügyi Hivatal, a Hadsereg Sta- tisztikai Szervezete, az Országos Reprezenta- tív Felvételek Szervezete és a Központi Sta-
tisztikai Szervezet.
A Központi Statisztikai Szervezet — mint említettük — az összes statisztikai tevékeny- ség országas szintű koordinálásának csúcs- szerve. Feladatai közé tartozik a statisztikai szabványok létrehozása és folyamatos kor—
szerűsítése, a nemzetgazdasági számlák ösz- szeállítása, iparstatisztikák feldolgozása és közzététele, a gazdasági összeírások és fel- vételek végrehajtása, a városi, nem munkás foglalkoztatottak fogyasztói árindexének ösz- szeállítása, a statisztika fejlesztésének orszá—
gos szintű tervezése, a statisztikusok képzési programjainak megszervezése. statisztikai in—
formációk elterjesztése és kapcsolat tartása a nemzetközi statisztikai szervezetekkel.
Az Országos Reprezentatív Felvételek Szer- vezetének társadalmi—gazdasági felvételei jelenleg a következőkre terjednek ki: népese—
dés, közegészségügy és családtervezés; ak- tívák és passzívák: beruházás; földbirtokok és állattenyésztő gazdaságok (a felvételeket tíz évenként hajtják végre); foglalkoztatottság és munkanélküliség: fogyasztói kiadások; önál- lók a nem mezőgazdasági üzemeknél (a fel- vételeket ötévenként végzik). A felsorolt hét téma a tízéves időszakból hét évet ölel fel.
három évet fenntartanak az új témák számá- ra, valamint a különleges igények kielégíté- sére. Ekként rendszeresen rendelkezésre áll- nak az országos tervezéshez és fejlesztéshez szükséges háztartásstatisztikai adatok, ame- lyek megbizható idősorokat nyújtanak a vál- tozások méréséhez. A társadalmi—gazdasági vonatkozású feltételeket egy éves időtartam- mal, egymást követő sorozatokban hajtják végre. Egy-egy menetben az adatokat álta- lában 9000 községi és 5000 városi háztömb.
összesen kb. 200000 háztartás mintájából nyerik. A felvételekben az államok is részt vesznek, egyeztetési célból, a mintaháztartá- sok azonos kiválasztása, azonos tervek, uta- sítások és táblázási program alapján.
halálozások statisztikájának összeállítása és a népességi és népmozgalmi statisztika or- szágos integrált rendszerének kialakítása.
A Munkaügyi Hivatal hatáskörébe tartozik a munkaügyi statisztika gyűjtése és közzété- tele, valamint az ipari és mezőgazdasági munkások fogyasztói árindexének összeállítá—
sa. időszakos felvételeket is végez különbö- ' ző munkaügyi vonatkozású adatok gyűjtésé-
re.
Az egyes államok statisztikai apparátusa hasonló módon épül fel, mindegyikben álla- mi statisztikai hivatalok működnek. Egyes államokban a mezőgazdasági, a munkaügyi és a népmozgalmi statisztika gyűjtése nem tartozik hatáskörükbe, másokban pedig elté- rő az adatgyűjtés centralizációjának mérté- ke. Adminisztrációs okokból India körzetekre oszlik, amelyekben körzeti statisztikai hivata—
lok működnek.
A statisztikai munka országos koordinálá- sát a Központi Statisztikai Szervezet a köz—_
ponti és állami statisztikai szervezetek két- évenként tartatt konferenciája útján látja el.
Az egyes ajánlások végrehajtását a Konferen- cia Állandó Bizottsága kiséri nyomon.
A statisztikai munka koordinálását az ál- lamok szintjén az állami statisztikai hivata- lok látják el.
A statisztika megjavítása folyamatos mun—
kát igényel, ezért számos bizottság és érte- kezlet foglalkozott már az ország gazdasága adatbázisának hiányosságaival. Legutóbb 1980-ban egy bizottság átfogó áttekintést ké- szített az országos statisztikai adatrendszerrői és javaslatokat tett megjavítására, Többek között javasolta egy Országos Statisztikai Ta- nácsadó Testület felállítását, a döntést ho- zók részére gyors előzetes becslések és ösz—
szesítő táblasorozatok rendszerének kidolgo- zását, az 1953. évi Statisztikai Adatgyűjtési TörVény hatáskörének kibővítését olyan mó—
don, hogy az felölelje a teljes mezőgazdasá- gi szektort. A kormány a javaslatokat általá- nosságban elfogadta, a javaslatok végrehaj- tása különböző szakaszokban folyamatban A Népmozgalmi és Népszámlálási Kor— van.
mánybiztosság feladata a tízévenkénti nép-
számlálások végrehajtása. a születések és (Ism.: Kármán Tamásné)
*
GAZDASÁGSTATISZTlKA
UEBE, G.:
A BlSMARCK-BIRODALOM KISERLETI UKONOMETRlAl MODELLJE
(Das Bismarck-Reich. Der Versuch eines ökono- metrischen Modeils.) Systemtheorie und Kybernetik in Wirtschaft und Verwoltung. Berlin. 1982. Duncker und Humbold. 317—333. p.
A G. Uebe tanulmányát tartalmazó kötet, 0 német Gazdasági és Kibernetikai Társaság
Reutlingenben 1981. évi október 16—17—én tartott konferenciáján elhangzott előadásokat foglalja össze. és a Wirtschaftskybernetik und Systemanalyse 8. sz. köteteként jelent
meg.
A szerző —- kinek neve elsősorban a világ valamennyi országában eddig elkészített ökonometriai modellekkel kapcsolatos össze- foglaló bibliográfiai és elemző munkái ré-
