SZEMLE
MEGÁLLAPODÁS
A MAGYAR NÉPKÓZTÁRSASÁG KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALA ÉS A KINAI NÉPKOZTÁRSASÁG ÁLLAMI STATISZTIKAI HIVATALA
STATISZTIKAI EGYUTTMÚKÓDESÉRÖL
A Magyar Népköztársaság Központi Statisztikai Hivatala és a Kínai Népköztársaság Állami Statisztikai Hivatala (alábbiakban a Felek) állandó együttműködési kapcsolatok ki- alakitása céljából a következőkben állapodtak meg.
AZ EGYUTTMOKUDÉS CÉLJA
1. A gazdasági és társadalmi fejlődés főbb kérdéseivel foglalkozó statisztikai informá—
ciós rendszer fejlesztése.
2. A jelentős kutatási és módszertan-fejlesztési eredmények kölcsönös cseré-ie.
AZ EGYUTTMÚKCDÉS TERULETEI
1. Ágazati gazdaságstatisztika
— a termelékenység és a hatékonyság mérése az iparban, - az energiaigenyesség és az energiatelhasználás mérése.
2. Társadalomstatísztika.
3. Népesedésstatisztika, népszámlálások, lakásösszeírások és mikrocenzusok.
4. Számítástechnika és a matematikai statisztikai módszerek alkalmazása a statiszti—
kai adatok feldolgozásában és értékelésében.
5. Új gazdasági elszámolási rendszer létrehozása, a két nemzetgazdasági elszámolási rendszer összehasonlítása és átszámítása (SNA és MPS) és a nemzetközi statisztika össze—
hasonlító tanulmányozása.
6. Az együttműködés egyéb területeiről a Felek kölcsönösen megállapodhatnak.
AZ EGYUTTMÚKUDÉS FORMÁI
1. A Felek tevékenységét reprezentáló munkaanyagok és kiadványok cseréje.
2. Gazdasági, társadalmi és népesedésstatisztikai kiadványok cseréje.
3. Vezetői és szakértői szintű előzetesen egyeztetett kölcsönös tanulmányutak, megálla- podás szerint.
4. Az egyik Fél statisztikai témájú cikkeinek publikálása a másik Fél kiadványaiban.
AZ EGVUTTMÚKÖDÉSI SZERZÖDÉS VÉGREHAJTÁSA
1. A felek kölcsönösen eljuttatják egymásnak a felsorolt területekre vonatkozó írásbeli
anyagokat. ,
2. Kölcsönösen tájékoztatják egymást a jelentős nemzeti statisztikai programokról, ren—
dezvényekről. '
3. Az egyes területekről középtávú együttműködési programot dolgoznak ki, és azt io- Iyamatosan aktualizálják. A programok elfogadása és végrehajtásuk értékelése a két Hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozik.
1246
SZEMLEPENZUGYI KÉRDÉSEK
A delegációk utaztatása devizamentes alapon történik az alábbiak szerint:
— a nemzetközi utazási költségeket a küldő fél fedezi,
- a tartózkodási költségeket a fogadó te'l fedezi, a fogadó ország érvényes deviza jog- szabályainak figyelembevételével.
Ezen szerződés a két Fél aláírásával lép hatályba. és öt évig van érvényben.
Budapest. 1986. szeptember 2-án.
NYlTRAl FERENCÉ DR. s. k.
államtitkár.
a Magyar Népköztársaság Központi Statisztikai Hivatalának
elnöke
ZHANG SAl s. k.
A Kínai Népköztársaság Állami Statisztikai Hivatalának
főigazgatója
MAGYAR SZAKlRODALOM
FAL UVÉG! LAJOS : TERVEZÉS:
EGYENSÚLY ÉS MEGÚJULÁS, 1986—1990 (Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1986. 294 old.)
A gazdasági fejlődés intenziv szakaszába való átmenet új feladatok elé állította a ma—
gyar tervezési rendszert. Az évtizedek óta al- kalmazott gyakorlat napjainkban már nem felel meg annak az elvárásnak. hogy a gaz- daság számos — esetenként egymásnak is el- lentmondó - feladatát kellő biztonsággal meg lehessen tervezni. Ahogy Faluvégi Laios új könyvének előszavában jelzi, vannak akik a némi nosztalgiával ,,aranykorként" emlege- tett hatvanas évekre gondolnak vissza, ami- kor viszonylag egyszerű volt előrejelezni és tervezni a világgazdasági társadalmi és gaz- dasági folyamatokat. s tegyük hozzá, a ha—
zai folyamatokat is. A nyolcvanas évek arra késztették a tervezőket, hogy magának a tervezésnek hivatását, feladatait és módsze—
reit újra átgondolják. Ezekről a gondolatok- ról, az esetenkénti meditációkról, kétségek- ről. alternativ válaszokról ad számot a ma- gyar tervező munka vezetője. e könyv szer- zoje.
Hazai gyakorlatunkban a nyolcvanas évek- re már elég világosan elkülönült a tervezés három egymással összefüggő. módszereit te—
kintve azonban esetenként eléggé eltérő tel- adatrendszere: a távlati tervezés merőben más módszereket igényel, mint a középtávú vagy az éves tervezés. Az eltérés nem any—
nyira a mutatószámok különbözőségeiből adódik - bár erre is van példa —, hanem ab- ból, hogy milyen bizonyossággal lehet szó- molni a környezet. a világgazdaság problé- máival, s milyen bizonyossággal lehet előre- jelezni a hazai fejlődést. A szerző mindhárom feladatrendszer új vonásairól és új dilemmái- ról is számot ad.
Faluvégi Lajos új tanulmánykötete egy- aránt tartalmazza az elmúlt hatodik ötéves tervidőszak helyzetelemzését, s az ebből adó- dó következtetéseket, valamint a jelenlegi hetedik ötéves terv koncepcióját. feladatait.
lehetőségeit, ezek között a gazdasági és a társadalmi előrehaladás kulcsfeladatait.
A szerző kritikusan elemzi a hatodik öt- éves tervidőszak eredményeit, s figyelembe kell vennünk, hogy munkájának ez a része az emlitett tervidőszak közepén. annak mó- sodik felében iródott, tehát merőben más né- , zőpontból elemezhette akkor a fejlődést.
mint napjainkban, a tervidőszak zárása és a kevéssé sikeres 1985. év eredményeinek és hiányosságainak ismerete alapján. Mégis megállapitásainak ez a része is időtálló, je—
lezvén azt. hogy a szerző nem szűk prakti- cista szempontból vizsgálta, hanem az egyes folyamatokat kölcsönhatásukban elemezte,s igy már a sikeres években is látszottak azok a problémák, amelyek 1985—ben és különösen a hetedik ötéves terv indulásának évében nyomasztóan jelentkeztek a gazdaságban.
Ahogy Faluvégi Lajos figyelmezteti is az al—
vasót: ,,A hatodik ötéves terv időszakának gazdasági fejlődését a tervező szakemberek és gazdaságtörténe'szek, gondolom. még so- káig fogják elemezni, hiszen e terviclőszak—
nak a gazdaságpolitikai céljai és a megva—
lósítás föltételei feltűnően eltértek az azt megelőző ötéves tervekéitől." (104. old.) Napjainkban sem tartunk még ott, hogy vég—
legesen lezártnak tekinthessük a hatodik öt—
éves tervidőszak folyamatainak elemzését.
Egyet kell értenünk azonban a szerzővel ab- ban. hogy a külső körülmények. közöttük is a második olajárrobbanás, a világpiaci det—
lóció, a kamatlábak jelentős mértékű emel- kedése és ezzel a kamatteher növekedése rendkívül kedvezőtlen helyzetet teremtett szú—
munkra. Az is világos. hogy ezek a külső kö—
