Fontosabb mutatók a kereskedelmi statisztikában

Fontosabb mutatók a kereskedelmi statisztikában

A szocialista kereskedelem lényegében különbözik a kapitalizmus kereskedelmé—

től. A kapitalista kereskedelem az embernek ember által való kizsákmányolásán alapszik és egyik eszköze annak, hogy az iparban vagy mezőgazdaságban termelt értéktöbbletet a tőkések számára realizálja. A kapitalista kereskedelem tehát a dolgo—

zók szemében gyűlölt és megvetett tevékenység. ,

Szocialista tipusú államban a kereskedelem legfőbb sajátossága az, hogy a ke—

reskedelem a dolgozók államának, a döntő termelőeszközök tulajdonosának vagy szövetkezeteinek kezében van.

,,A szovjetkereskedelem — kereskedelem kis— és nagykapitalisták nélkül, kis—

és nagyspekulánsok nélkül. Különös fajtája ez a kereskedelemnek, melyet a történe—

lem eddig még nem ismert s mely csak a mi gyakorlatunkban, a bolsevikok gyakorla—

tában, a szovjetfejlődés körülményei között létezik."1)

A szocialista kereskedelemre azért van szükség, mert a munkatermékek a szo—

cializmusban is a piacon keresztül kerülnek fogyasztásra, ez a piac azonban már nem az anarchista tőkés-piac, hanem az áruforgalom lebonyolításának különleges szocialista formája. A szocialista kereskedelmen keresztül realizálódik a kapcsolat a népgazdaság egyes ágai, az ország egyes területei: a falu és a város között. A szocialista kereske—

delem kapcsolja össze a termelést a fogyasztással és a szocialista kereskedelmen ke—

resztül válik valósággá a szocializmus alapelve: mindenki képességei szerint, minden- kinek munkája szerint. A szocialista kereskedelem az osztályharc éles fegyvere: harc a kapitalizmus maradványainak felszámolásáért, a kereskedelem fejlődő szocialista erőinek kifejlesztéséért.

Mivel a munkatermékek, a szocialista gazdaságban, a kereskedelmen keresztül jutnak el a fogyasztóhoz, a kereskedelmi tevékenységnek szerepe van a fogyasztás színvonalának és összetételének befolyásolásában is.

,,Annak, hogy az ország gazdasági "élete magasba szökkenhessen, az iparnak és a mezőgazdaságnak pedig meglegyen, ami őket termelésük további növelésére sarkalja, még egy előfeltétele van, éspedig : élénk áruforgalom a város és a falu között, az ország kerületei és területei között, a gazdaság különböző ágai között."2)

A szocialista kereskedelem iránti megbecsülésben és a feladat fontosságának felismerésében még sok a tennivaló. A kapitalista multbol fennmaradt a kereskede- lemmel szemben mutatkozó ellenszenv még jelenleg is mutatja hatását és az állam- apparátusban dolgozó sok funkcionáriusunk szemében még nem világos a szocialista kereskedelem és a kapitalista kereskedelem közötti alapvető eltérés. A szocialista kereskedelem megbecsülése csak tudatos, tervszerű, felvilágosító munkával válhat le—

hetségessé. A kereskedelmi munka fontossága tudatositásának egyik eszköze a keres—

kedelmi statisztika is.

*

A kereskedelmi statisztika alapja, előfeltétele a szocialista kereskedelem. Ennek az előfeltételnek hiányában mindenféle kereskedelmi statisztikai adatgyüjtés a puszta becsléssel egyértelmű.

Kapitalista államokban valamennyire is komoly belkereskedelmi statisztika nem készülhet. A belső áruforgalom mérése csak másodlagos statisztikai forrásokból (adóbevallások, üzletek száma, kötelező társadalombiztosításban részesülő kereske—

delmi dolgozók száma, stb.) közelíthető meg, ezek a források azonban rendkívül ose—

kély értékűek. A Központi Statisztikai Hivatal a népszámlálás során megkísérelte a magánkereskedelmi üzletek forgalmának felmérését az 1948. évre vonatkozóan.

A bevallott adatok —— egyéb szakszerű becslések szerint — csak mintegy 25—30%—át tették ki a valóságos forgalomnak. Az adóbevallások alapján készült forgalmi össze—

állítások még ennél is kedvezőtlenebb képet mutatnak. Kapitalista kereskedelemben tehát belkereskedelmi statisztikáról nem lehet szó.

A Központi Statisztikai Hivatal a belkereskedelmi statisztikai adatgyűjtést csak 1949 január l-ével indította meg. Az első adatgyüjtésben adatszolgáltatók voltak az összes állami kereskedelmi vállalatok és a magán—nagykereskedők. A magán-nagy-

1) J. V. S'zlálin : A leninizmus kérdései. —— ,,Az első ötéves terv eredményei". ldegennyelvű könyv—

kiadó, Moszkva, 1945, 409. old.

') J, V. Sztálin : A leninizmus kérdései. — ,,Beszámoló a XVII. pártkongresszuson." Idegennyelvű könyvkiadó, Moszkva, 1945, 485. old.

;

— kereskedőkre gyakorolt állami befolyás és ellenőrzés ugyanis 1949—ben már olyan -- .

nagymérvű volt, hogy a magán—nagykereskedők által szolgáltatott adatok—többé?— [k*r'jk'

_ kevésbbé elfogadhatók voltak. Az 1949. év folyamán egyébként megtörtént a magán; _ _ nagykereskedelem teljes likvidálása és a likvidálás arányában nyert biztos alapot __

_ a belkereskedelmi statisztikai adatszolgáltatás is. 5,

* Mmm—e' 'G—AÁ" "www www

— ' A belkereskedelmi statisztika a fogyasztási javak adás—vételével kapcsolatos

' [forgalmat méri. * ,,

, Az áruforgalom általában anyagi javak forgalmát jelenti. Az anyagi javak egyik 'csoportja a termelési javak, másik a fogyasztási javak. A termelési javak adás—vétele, *

általában nem a kereskedelem feladata, hanem azt a termelő üzemek közvetlenül

" egymás között bonyolítják le. A kereskedelmi forgalom a fogyasztási javak értékesi-

- "tésével kapcsolatos forgalom. '

A belkereskedelmi statisztika feladata a belkereskedelmi terv teljesitésének mérésg . a tervek elkészítéséhez szükséges adatok gyűjtése és csoportosítása, a fejlődés ütemé—

nek mérése, az élenjárók és lemaradok kimutatása, a rejtett tartalékok feltárás-a.—

Ha a kereskedelmi forgalmat vevők szerint, csoportosítjuk, két nagy csopo'rTÉt';

* különböztethetünk meg:

a ) a vevő közvetlenül a fogyasztó (lakosság) — kicsinybeni forgalom —, b) a vevő valamely kereskedelmi szervezet _ nagybani forgalom —.

A kiesinybeni és nagybani forgalom együttes összege adja a kereskedelmi for—

galom teljes volumenét. A teljes kereskedelmi forgalomban ugyanaz az áru többször szerepel, nevezetesen annyiszor, ahány áruközvetítőn ment keresztül. A kicsinybeni , ' forgalom az áruforgalom befejezett része: az áru eljut az utolsó állomáshoz, a fo—

gyasztóhoz. A kicsinybeni forgalomban ugyanaz! az áru többször nem szerepel, ezért a kicsinybeni forgalmat tiszta forgalomnak nevezzük. '

A teljes forgalom és a tiszta forgalom aránya az ország kereskedelmi forgalmának fontos mutatószáma, amelynek nagysága rámutat az ismételt eladások mértékének alakulására. Ennek a mutatószámnak kiszámítására csak akkor kerülhet sor, ha a kiskereskedelmi statisztika objektiv előfeltételei is megvannak.

A belkereskedelmi statisztika legfontosabb csoportosítása ennek megfelelően a vevők szerinti csoportosítás:

nagybani áruforgalom statisztikája, kicsinybeni áruforgalom statisztikája.

A nagybani áruforgalom statisztikája a nagykereskedelmi nemzeti vállalatok rendszeres havi adatszolgáltatásán alapszik. A kiskereskedelmi statisztika a kis—

kereskedelmi nemzeti vállalatok havi és az általános falusi földművesszövetkezetek negyedévi beszámoló jelentései alapján készül. A beszámolójelentések kiterjednek a fontosabb árucikkek szerint csoportosított teljes eladási forgalomra, a készletekre, a beszerzésre, a munkavállalók létszámára és a munkabéralapra.

Az árueladási és az árubeszerzési forgalom csoportosításánál nem hagyható figyelmen kívül az a követelmény, hogy a belkereskedelmi statisztika — mint általá- ban mind n szocialista statisztika — az osztályharc eszköze. A már teljesen államosí—

tott nagykereskedelmi forgalom vevők szerinti megoszlása képet ad arról, hogy milyen mértékben erősödik a szocialista szektor és milyen mértékben szorul vissza a magán—

szektor. A nagykereskedelmi eladási forgalom szektoronkinti megoszlása 1949 utolsó

negyedében a következőképpen alakult: **

Állami nagykereskedelmünk eladási forgalmának alakulása vevők szerint 1949 IV. negyedében

Szocialista Magán-

Hónarok , szektor felé szektor felé Ö S S 1 e s e n

Október ... 73.4 26.6 100.0 %

November ... 74.0 26.0 1001) %

* December . ... 77.0 23.0 1001) %

A táblázat rámutat a magánszektor és 'a szocialista szektor egymáshoz való arányának a mult év utolsó három hónapjában bekövetkezett alakulására: a szocialista szektor fokozatos erősödésére, a magánszektor visszaszorítására. Ugyancsak az osztályharc eredményei mérhetők le a kereskedelem beszerzési forrásainak szekto—

rok szerinti csoportosításán is. ' ( —

Fontos mutatója a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi forgalomnak egyaránt az árukészletek és az eladási forgalom aránya: az árukészletek forgási sebessége. A- forgási sebesség mutatószáma az időegység (hónap) eladási forgalmának és az átla—

gos árukészletnek hányadosa. _Ez a hányados napokban is kifejezhető oly módon, hogy az időegység (hónap) napjainak számát osztjuk a forgási sebességgel. A fórgási sebesség így kifejezi azt az időtartamot, amely szükséges ahhoz, hogy az árukészlet egyszer megforduljon. Például: élelmiszer—áruforgalmi vállalataink forgási sebessé—

gének mutatója (á forgalom és az átlagos készlet hányadosa) 1950 januárjában 11.6 volt. A hó napjainak száma osztva a forgási sebesség mutatójával, 31 : 11.6226, élelmiszel'—kiskereskedelmi vállalataink árukészlete tehát januárban átlagosan 2 és fél naponkint fordult meg. Ugyanakkor a bútor—kiskereskedelmi vállalatok forgási sebességének mutatója 1.7, tehát 31 : 1.7 :18 nap, azaz a bútor-kiskereskedelmi nemzeti Vállalatok árukészlete 18 nap alatt fordult meg. Az egyes kereskedelmi üz—

letek áruforgási sebességét összehasonlítani csak az árufajták helyes szakmai csopor- tosításával lehet. Nyilvánvalóan egy élelmiszerüzlet forgási sebesség—mutatóját nem lehet összehasonlítani egy ékszerüzletével. Szakmai csoportosításban azonban az egyes üzletek összehasonlítása is lehetséges, sőt, szükséges. Az árukészletek forgási sebessé—

gének alakulása ugyanis befolyásolja a kereskedelemben az akkumuláció nagyságát, jelzi az árukészletek átlagos lekötöttségi idejét, fontos mutatója az egyes vállalatok

jó vagy rossz működésének. !

A kiskereskedelmi forgalom legfontosabb mutatója az egy alkalmazottra vagy egy eladóra jutó eladási forgalom. Ez a mutató tulajdonképpen a kiskereskedelmi dol- . gozók munkája hatásosságának mérőszáma. Az egy alkalmazottra jutó eladási for- galom nagysága között még hasonló típusú üzleteknél is igen gyakran jelentős eltérés mutatkozik. Bizonyos fokú eltérés kiküszöbölhetetlen, mert vannak forgalmasabb vagy kevésbbé forgalmas területek, egy vagy két alkalmazottra pedig a legkisebb üzletben is szükség van. Mégis, ennek a kétségtelen ténynek figyelembevétele mellett is, az egy alkalmazottra jutó forgalomban azonos szakmában — sőt egy és ugyanazon kerületben —— olyan döntő különbségek vannak, amelyekre statisztika útján kell és

lehet felhívni az operatív szervek figyelmét. (

A kereskedelmi hálózat sűrűségének mérőszáma jellemző mutatója a kereskedelmi statisztikának. Állami és szövetkezeti kiskereskedelmünknek az észszerű és a dolgozók szükségleteinek megfelelő hálózat kialakításában még igen sok a tennivalója. A kapi- talista kereskedelem maradványaként a kereskedelmi forgalom erősen centralizált.

Az üzletek igen nagy sűrűségben a fővárosban és azon belül a belvárosban zsúfolódtak össze, figyelmen kívül hagyva a munkáslakta peremrészeket vagy a dolgozó paraszt—

ság által megközelíthető kisebb vidéki centrumokat. A szocialista kereskedelmi háló—

zatot úgy kell fejlesztenünk, hogy elsősorban a munkásság és a dolgozó parasztság igényeit elégítse ki, azok kényelmét Szolgálja. ,

A kereskedelmi hálózati sűrűségi mutató feladata, hogy kimutassa területenkint az egy—egy kiskereskedelmi üzletre jutó lakosság számát., Statisztikai eszközökkel kell és lehet rámutatni arra, hogy míg egyes területeken az egy üzletre eső lakosság száma alig IDO—200; addig vannak olyan területek, ahol az egy üzletre eső lakosság

száma a többezret is eléri. ,

Mind a nagykereskedelmi, mind a kiskereskedelmi statisztika csoportosításának ,fontos ismérve a forgalom és a készletek áruk vagy árucsoportok szerinti összeállítása.

A nagykereskedelmi nemzeti vállalatok, amelyek a termelő és más kereskedelmi szer—

vezet közötti forgalmat bonyolítják le, havi statisztikai jelentéseikben az áruforgalmat A az Egységes Árulista alapján készített kereskedelmi árujegyzék szerint csoportosítják.

Igy a nagykereskedelmi forgalomban szereplő, mintegy 500 fontosabb áru forgal—

máról és készleteiről havonta készül országos összesítés.

A kiskereskedelemben ilyen nagyszámú árucsoport szerinti számbavétel nem

l53

lehetséges, mert ez rendkívül terhes adminisztrációt jelentene és elbürokratizálná- a—

kiskereskedelmi munkát. A kiskereskedelmi üzletek ugyanis az értékesített áru sokan

,, csoportonkint nem tarthatják nyilván. Mégis a fogyasztás tervezéséhez és egyes tiz—__

_ letek tevékenységi körének ismeretéhez szükséges a kiskereskedelmi forgalom bizo—

nyos árucsoportok szerinti lemérése. A Központi Statisztikai Hivatal ezt a feladatot úgy kívánja megoldani, hogy a kiskereskedelmi vállalatok az egyes árucsoportnkra vonatkozóan minden negyedévben leltárt készítenek, ugyanebben a csoportosításban jegyzik fel árubeszerzéseiket, és a két leltározás közötti különbségből — az árube—

szerzések figyelembevételével — állapítjuk meg cikkesoportonkint a negyedévi áru—

forgalmat. A kiskereskedelmi vállalatok havi jelentéseikben csak egészen kevésszámú, globális árucsoportra vonatkozóan jelentik forgalmukat.

A nagykereskedelmi'nemzeti vállalatok és a falusi földművesszövetkezetek fot:—

galmának jelentős részét teszik ki a parasztságtól vagy a lakosság egyéb rétegeitól történő felvásárlások. A felvásárlási statisztika a terménybegyiijtésre, az állat— és az - állati termékek felvásárlására és az egyéb begyüjtésekre (pl. hulladékpapir, rongy, stb.) terjed ki. A felvásárlási terv a termelés, elsősorban a mezőgazdasági statisztika alapján készül el. A felvásárlási tervet méri a felvásárlási (begyűjtési) statisztika.

A felvásárló nemzeti vállalatok és a földművesszövetkezetek döntően a kisárutermelő parasztgazdaságokkal, sőt nem kis részben falusi kapitalista elemekkel állnak szemben.

A terménybegyüjte's eredménye, jellege, a kiélesedő falusi osztályharc teszik szüksé—

gessé a felvásárlási statisztika operatív jellegének biztosítására a gyors jelentéseket.

'A terménybegyüjtési jelentések ezért -" különösen a cséplés utáni időben _, két- három naponkint, de legalább hetenkint készülnek.

A kereskedelmi munka, a szocialista kereskedelmi tevékenységnek fontos minőségi mutatói a forgalmi költségek alakulása és a kereskedelmi haszonrésből a tiszta nyereség hányadának alakulása. A kereskedelem költségei egyrészt a kereskedelmi és admi- ' nisztrációs munkabér, másrészt a kereskedelmi üzlet dologi kiadásai, a raktározás

költségei és a kereskedelemben felmerült szállítási költségek.

' A kereskedelmi költségek nemcsak abszolút nagyságban figyelendők meg, ha"

nem döntően a lebonyolított forgalom százalékában. Igy jelenlegi belkereskedelmi

—_ statisztikánk a lebonyolított forgalom százalékában mutatja ki a kifizetett munka—

bérek nagyságát. Ez a mutató 1949 IV. negyedének átlagában a nagykereskedelemd

"ben 1.3%, a kiskereskedelemben 2.8% volt.

A kereskedelmi haszonrés kifejezi az állami árszabályozás következtében a kereskedelemben realizálódó terméktöbbletnek és a kereskedelem anyagköltségeinek értékét. A haszonre's mind a nagykereskedelemben, mind a kiskereskedelemben 14—15% között mozog. A kereskedelmi haszonrésből a kereskedelem költségeinek levonása után fennmaradó rész a kereskedelem tiszta nyeresége. Állami kereskedel—

münk fontos' minőségi mutatója az elért és befizetett tiszta nyereségnek a forgalom százalékában kimutatott nagysága.

A kereskedelmi statisztika ismertetett mutatói csak fontosabb példák. A keres—

kedelmi vállalatok havi beszámolói, az ezekből készült összesítések gazdag és sok tekintetben még feltáratlan forrásai a statisztikai kiértékeléseknek. A rendelkezésre álló anyagot statisztikai módszerekkel való elemzésnek alávetve, az operatív vezető és ellenőrző szervek értékes adatokat kapnak kezükbe. A statisztika segítségével mér—

hető le a haladás vagy a lemaradás, a tervek teljesítése vagy nem teljesítése. Statisz—

tikával mutathatók ki az élenjáró vállalatok éppúgy, mint a rosszul működők-. A sta—

tisztikával tehetők közkinccsé a mintaszerű vállalatok eredményei és ezáltal is elő—

segithető az általános haladás. A kereskedelmi statisztika tanulmányozása elenged—

hetetlen a kereskedelmi vállalatok vezetői, irányító és ellenőrző dolgozói számára, hogy kellő statisztikai tudással felfegyverezve vihessék előre szocialista kereskedel—

münk ügyét.

Dr. Zala Júlia

ISA

; * felesége, egy-egy vevő által vásárolt számos fajta áru miatt az áruforgalmat részletes

_