14 allamot kapunk, amelyeknek lakossága 394 millió, ezek közül nemzeti szempontból
nem egyenjogú kb. 26 millió, azaz 7 %. A kérdésnek egy kissé elébe vágva, mega —-jegyezzük, hogy ennek a 14 haladó államnak legtöbbje a XIX. század végén és a XX V
század elején —— azaz éppen a kapitalizmusnak imperializmussá való átváltozása idején —— különös erővel tört előre a gyarmati politika útján, melynek eredményeként 'ezek az államok a gyarmati és a függő országokban most több mint fél milliárd lakossággal ,,rendelkeznek".
II.
A keleteurópai államok csoportja —— Oloszország, Ausztria, Törökország (ezt az utóbbi országot földrajzilag helye sebb most ázsiai országnak és gazdaságilag ,,fél—
gyarmat —nak tekinteni) és 6 kis balkáni állam: Románia, Bulgária, Görögország, Szerbia, Montenegró és Albania —— az államok előbbi csoportjától gyökeresen eltérő képet mutat. Egyik állam sem tiszta nemzeti összetételű! Csak a kis balkáni államokat lehet nemzeti államoknak nevezni, de itt sem szabad megfeledkezni arról, hogy a lakos- ság 5———10%—a ezekben is idegen nemzetiségű, hogy (az adott nemzet képviselőinek számához képest) rendkívül sok román és szerb ,,sajat" állama határán kívül él, hogy a Balkánon az ,,államépítés" általában burzsoá'nemzeti irányban nem fejeződött be, még —— hogy úgy mondjuk -—— a ,,tegnapi" , 1911—1912--es háborúban sem. Egyetlen olyan nemzeti állam sincs a balkáni kis államok között, mint Spanyolország, Svéd—
ország, stb. És a három nagy keleteurópai államban a ,,saját' lakosság és egyben az uralkodó nemzet csupán 43%. Ennek a három államnak mindegyikében a lakosság több mint fele, 57 %—a, ,,idegen" nemzetiségű (ahogy az orosz soviniszták mondják ,,más—
eredetű"), lakossághoz tartozik.Az államok nyugateurópai és keleteurópai csoportja közötti különbség statisztikailag a következőképpen fejezhető ki:
Az első csoportban van 10 tiszta vagy majdnem teljesen tiszta nemzeti állam 231 millió lakossal ; nemzeti szempontból csak 2 állam ,,tarka", lakosságuk száma 11 1/2 millió, akik nemzetileg nincsenek elnyomva, alkotmányosan biztosított,tényleg megvalósított egyenjogúságot élveznek.
A második csoportban 6 majdnem tiszta állam van 23 millió lakossal; három állam ,,tarka" vagy ,,kevert, 249 millió lakossal, de a nemzetek jogilag nem egyenlők.
Nagy jában és egészében a más nemzetű (azaz a fő nemzethez nem tartozol) lakosság százaléka Nyugat— Európában 6%, és ha az Egyesült Államokat és Japánt is hozzá—
számítjuk, akkor 7/ .Kelet E urópában ez az aiány )3%!
Vladimir Iljics Lenin és a szovjet statisztika*
Huszonöt esztendő telt el Vladimir Iljics Lenin, a forradalom legnagyobb géniusza, a bolsevizmus és a világ első szocialista állama megalapítójának halála óta. Lenin és Sztálin tanitása világítótoronykéni mutatja az Utat a világ dolgozóinak a kapitalista rabság alól való felszabadításáért folytatott harcban. Lenin és Sztálin eszméi behatoltak a tömegekbe, hatalmas átalakító erővé váltak. A leninizmus a világ dolgozó millióinak zászlaja.
Sztálin elvtárs 1924. január 26 án a Szovjetek II. Össz-szövetségi kongresszusán mondott beszédében a köv etkező szavakkal méltatta a halhatatlan Lenin nagyságát:
,,Lenin nagysága elsősorban éppen abban van, —— mondotta Sztálin elvtárs —— hogy ő, megteremtvén a Szovjetek Köztársaságát, ezzel a gyakorlatban mutatta meg az egész világ elnyomott tömegeinek, hogy a megváltás reménye nem veszett el, hogy a földesurak és tőkések uralma nem tartós, hogy a munka birodalmát maguknak a dolgozóknak a megfeszített erejével meg lehet teremteni, hogy a munka birodalmát, a földön és nem az égben kell megteremteni."
A marxizmus-leninizmus gazdag tárháza Leninlől és Sztálinto'l a statisztikára "—
mint a megismerésnek, az állam irányításának és a kommunista társadalom épitésé—
nek eszközére —— vonatkozóan mélyértelmi'i kijelentéseket tartalmaz. Lenin és Sztálin munkái a marxista statisztikai tudomány és gyakorlat fejlődésében új korszakot, valóságos
1)Oroszorszagban a nagyoroszok, Ausztriában a németek és a magyarok, Törökországban a törökök.
* Vesztnik sztitlsztlkl, Moszkv a, 1949, . sz.., '?'—18 ülni '
278 ,
forradalmat jelentenek. A Lenin és Sztálin által megteremtett szovjet statisztika tel—
jesen új szakaszt nyitott meg e tudomány történetében. A marxizmus—leninizmus sziklaszilárd alapján álló statisztika a kommunizmus építésének eszköze lett.
Lenin és Sztálin mankáikban megoldották a statisztika valamennyi fontosabb kérdését.
A szovjet statisztika elméletének gyümölcsöző továbbfejlesztése, igen gazdag, sokoldalú eredményeinek tudományos közkinccsé-tétele csakis a marxizmus leninizmus mélyen—
szántó, beható tanulmányozása alapján valósítható meg.
V. I. Lenin már kora ifjúságában M Oroszország gazdasági életét vizsgálva ——
az elsődleges statisztikai forrásokhoz fordult. V. I. Leninnek a Mal'x—Engels—Lenin Intézet által kiadott rövid, vázlatos életrajza rámutat erre : ,,Lenin számára a marxista elmé—
letnek a könyv betűihez ragaszkodó, elvont magyarázata idegen volt. Az ő szemében a marxizmus sohasem volt merev, holt dogma, hanem a forradalom felé vezető eleven útmutatás. A húszéves Lenin —— Marx és Engels tanait hirdetve —— hozzáfogott Orosz—
ország gazdasági és politikai fejlődésének mélyreható tanulmányozásához. Alaposan megismerkedett a narodnyikok gazdasági kutatásaival. Ellenőrizte és önállóan át—
dolgozta azt az egész, eredeti anyagot, amelynek alapján a narodnyikok felépítették hamis következtetéseiket. Foglalkozott a statisztikával, tanulmányozta Oroszország gazdasági helyzetét, különösen a zemsztvo-statisztikának a parasztgazdálkodásról
szóló adatait.? (Vladimir Iljics Lenin. Életének és tevékenységének rövid leírása,
1944, 11. old.)Lenin kérésére A. P. Szkljarenko a szamarai körzet három volosztjátl) statisztikai vizsgálat alá vonta. Ennek a gazdaságonkinti vizsgálatnak a kérdőívet maga Lenin állította össze. (Vladimir Iljics Lenin. Életének és tevékenységének rövid leírása, 12. old.)
Az adatfelvétel anyaga alapján összeállított statisztikai táblázatok fennmarad—
tak és ezeket a D. I. Uljanov e'mlékirataihoz csatolt. mellékletben hozták nyilvános—
ságra, aki ezeket a táblázatokat 1893-ban a saját részére lemásolta és emlékiratai—
ban megírja, hogy ezeket a táblázatokat Lenin elgondolása szerint állították össze.
(A Marx—Engels—Lenin Intézet gyüjteménye: V. I. Lenin Szamaraban, 1889—1893.—
Emlékirat—gyüjtemény. Partizdat, 1933.)
Álljunk meg egy rövid időre ennél, az igen sok statisztikus előtt kevéssé ismert történeti anyagnál.
A szamarai járás dubovo-umetszki, voszkreszenszki és tomülovszki volosztjai—
nak 20 községére vonatkozó táblázatokban szemléltetően tükröződik vissza a paraszt—
ság osztályrétegeződésének képe. E községek 3.462 udvarát a vetés szerint 6 csoportra osztották fel : a) bevetetlenek, b) 1 gyeszjatyinnál kisebb bevetett terület, c ) bevetve 1—től 2 gyeszjatyinig, d) 2-től 4 gyeszjatyinig, e) 4—től 10 gyeszjatyinig, f ) 10 gyesz—
jatyinnál nagyobb. A legmagasabb csoporthoz (10 gyeszjatyinnál nagyobb bevetett terület) 217 gazdaság tartozott, vagyis az összes gazdaságok 6.2%—a. Vegyük a leg—
magasabb csoportol jellemző adatokat (az első öt csoportra vonatkozóan a szétbontott adatokat nem közölték):
, Bevetett terület (gyeszjatinban) Egy gaz- . .. "
daságra eső Begs intett _
Csoportok rész— bérelt _. átlagos ve— gabona: bsaládtagok
földön földön osszesen tésterület pudban )
Az első öt csoport ... 6.269 2.927 9.196 2.8 575.975 19.814
Hatodik csoport ... 1.889 3.335 ' 5.224 24!) 351125 a' 2.165
Összesen . 8.158 8.268 14.420 4.0 933.100 21.979
ugyanaz a végösszeg százalékában
Az első ,öt csoport ... 77 47 64 ——- 60 90
Hatodik csoport ... 23 53 36 , —— 40 10
Összesen . 100 100 1100 —— 100 100
)) Oroszországban a XIX. század végén, a parasztok felszabadítása után alakították meg a valaszt-- ' okat. Egy-ng voloszt több községet foglalt magaba. —- Kb. a magyar korjegyzősegnek felelt meg. ( A lord.)
.) 1 pud :: 16'375 kg. (A ford.)
279
Tehát a gazdaságok 6%-ához tartozott az összes vetésterületek 36%—a, —-—ebb'űl 53% a bérelt földekre esett. —— Ez a csoport, azaz a mezőgazdasági népesség 10%sa,
, tartotta kezében a termés 403348. ' ,
Később ,,A kapitalizmus fejlődése Oroszországban" cimű hires munkájában
V. I._ Lenin a szamarai kormányzóság novouzenszki járására vonatkozó zemsztvo— *statisztikai anyagot magyarázva így írt: '
,, . . . a tények azt igazolják, hogy az 'obscsina-tagok") közöttéppen a földműve- lés kapitalista formája fejlődött ki és azok a híressé lett ,obscsina—kapcsolatoM a leg- teljesebb mértékben alkalmazkodtak a nagy—földbirtokosok bérmunkás—gazdálkodási rendszeréhez". (V. I. Lenin. Összes művei, 3. kiadás, III. kötet, 59. old.); _
Ötvenhat év telt el azóta, hogy a fiatal marxisták csoportja V. I. Lenin irányi—
tása alatt összegyűjtötte ezeket a statisztikai adatokat, amelyek a paraszt ,,obcsina—
tagok"—nak éles osztályre'tegeződését jellemzik. A Nagy Októberi Szocialista Forra—
dalom után Lenin és Sztálin pártja a parasztgazdálkodás mélyreható átalakítását haj- tot a végre. Ma az A. P. Szkljarenko által több mint félévszázaddal ezelőtt megvizs- gált 20 obscsina közül 18 a kujbisevi terület három körzetének —— a molotovinak, a dubovo-umetszkinek és a csapajevinek — területén elhelyezett 14 községtanácsot alkot. Két, Csapajev városhoz közel fekvő telep beolvadt az utóbbiba. A 14 község- tanácshoz ma 29 kolhoz és 3 gép— és traktorállomas tartozik. Az 1948/49. iskolaév kez- detén e községtanácsok területén 9 elemi, 6 hétosztályos és 3 középiskola volt, összesen 3248 tanulóval. Ezekben az iskolákban 129 tanító és tanár működött. Van két kór—
ház, egy szülőotthon a körzeti központban, öt ambulancia, kilenc elsősegélyhely három kolhoz-szülőotthon, egy gyermek tanácsadó intézet és egy állandó bölcsöde;
az intézményekben 7 orvos és 43 egészségügyi dolgozó működik. A községtanácsokban van kultúrház, 6 falusi klub, kolhoz—klub és 7 falusi olvasószoba. A felsorolt intézmények könyvállománya 3500 kötet. A községtanácsok iparát 56 különböző vállalat képviseli ; ebbe a számba beletartozik két villanytelep is.!) A dolgozó parasztság, amely a mult—
ban a legkegyetlenebb kapitalista kizsákmányolás tárgya volt, most a kolhozokban jómódban kultúróletet él.
Két világ __ a szocializmus és a kapitalizmus világa —— tükröződik vissza ezekben a bővebb magyarázatot nem kívánó számokban.
Lenin és Sztálin munkáiban a statisztika mint párttudon'iány, osztálytudomány áll előttünk.
V. I. Lenin munkáiban valamennyi statisztikai táblázat és számítás az elsőtől az utolsó számjegyig egy magasabb célnak van alávetve, —— mind telítve van nagy céltudatossággal és a rothadt tudomány iránti kérlelhetetlenséggel. Valamennyi a munkásosztály burzsoázia feletti győzelmét, a győzelmen túlmenően pedig a kom—
munizmus építésének ügyét szolgálja.
Lenin és Sztálin munkái a statisztikai anyagok politikai—gazdasági elemzésére számos utolérhetetlen példát tartalmaznak. Ennek az elemzésnek a mélysége, sokoldalú—
sága, a társadalomgazdasági jelenségek igen széleskörű felölelése, a statisztikai adatok pontos elemzésén alapuló, messzemenő tudományos előrelátása páratlan a tudomány történetében. A statisztikai anyagok elemzésénél Lenin és Sztálin ismételten meg—
világították a statisztikai tudomány alapvető, döntő kérdéseit. Ezek a megnyilatko—
zások, amelyek az alapvető statisztikai kérdések marxista dialektikával való meg—
oldásának legragyóbb példái, valóságos forradalmat jelentenek a statisztikában.
Ezek a statisztikát valódi tudománnyal, a világ átalakításának egyik fontos eszközévé teszik, Lenin és Sztálin munkáikban a burzsoá statisztika megsemmisítő bírálatát adták, feltárva alapjainak rothadtságát, erőtlenségét, apologetikus voltát. Ez a bírálat a legfontosabb uta—
sítások egész sorát tartalmazza arra vonatkozóan, hogy milyennek kell lennie a valóban tudományos, marxista statisztikának.
Lenin hátrahagyott cikkei közül a legkorábbi, az ,,Uj gazdasági mozgalmak a paraszti életben" (melyet 1893—ban írt) V. E. Posztnyíkov ,,Déloroszországi paraszt—
gazdálkodás" című könyvének alapos bírálatát tartalmazza., A könyv szerzője, Poszt—
nyikov, leírását a tauriai, herszoni és jekaterinburgi kormányzóságokban lévö paraszt—
gazdaságoknak zemsztvo—statisztikai vizsgálatára alapította. Lenin nagyra értékelte—' ezt a'könyvet, mely gazdag ténybeli anyagával a parasztság osztályrétegeződésének
; *) obscsina : a mult századbeli orosz mezőgazdaságban szokásai; töldközösség (közösségi gazdálkodás alatt álló terület). — (A lord. )
') Ezeket az mintakat a knjbisevi terület statisztikai hivatala közölte a szerzővel.
280
jelentkezését szemlélteti. Lenin azonban elutasitotta Posztnyikov liberális-narodnyik
következtetéseit és javaslatait. f
V. I. Lenin ebben az ifjúkori munkájában a társadalom—gazdaságstatisztika elmélete számára nagyjelentőségű utasítások egész sorát adja. Len—in már tevékeny—
ségének ebben a korai időszakában szakértője volt a zemsztvo—statisztikának, amely számára az akkori orosz népgazdaságban kialakuló folyamatok lényegébe behatoló gazdasági elemzés kiindulási pontjául szolgált: ,, . . . a zemsztvo—statisztika —— írta V. I. Lenin ebben a munkájában —— óriási és igen részletes anyagot ad a parasztság
gazdasági helyzetéről..." (Összes művei, I. kötet, 3. old.).
G. M. Krzsizsanovszkij emlékirataiban ezt írja: ,,Leninnek már első referátumai 1853—ban Péterváron való megjelenése alkalmával ellenállhatatlan hatást gyako—
roltak ránk.
Közülünk senki sem tudta ilyen tökéletességgel, felhasználni Marx mélyreható ismeretét az orosz közgazdasági élet akkor minket foglalkoztató kérdéseiben. Senki sem'ismerte közülünk ilyen alaposan zemsztvo—statisztikánk igen gazdag anyagát,
""a mezőgazdaság vizsgálatának ezen elsődleges forrásait. A működő erők osztályelem- zésének széleskörűsége és mélysége tekintetében közülünk senki sem tudott versenyezni vele". (Pravda, 1934. június 25.)
V. I. Lenin egész tevékenysége folyamán igen széles körben alkalmazott statisztikai
adatokat zseniális munkáiban. '
Bámulatos energiával használta fel, dolgozta át s elemezte minden részletében az orosz, angol, német, amerikai, francia, dán stb. statisztikai kiadványok kolosszális, felmérhetetlen adattömegét.
Az eredeti statisztikai források tanulmányozásában V. I. Lenin valóban óriási, titáni munkát végzett. Lenin nem állt meg az egyszerű vizsgálatnál, hanem a felhasz- nált forrásokat gyökeresen átdolgozta; gyakran utána kellett számolnia és Lenin ezt is aprólékos pontossággal végezte.
V. I. Lenin ismételten és következetesen hangsúlyozta és magyarázta a számvetés—
nek és ellenőrzésnek a szovjet népgazdaság építésében, a szocialista gazdasági rendszer megalapozásában elfoglalt jelentőségét.
,,Állam és forradalom" című munkájában, melyet 1917 augusztus—szeptember havában írt, rámutatott erre: ,,Számvitel és ellenőrzés —— ez a legfontosabb, ami a kommunista társadalom első szakaszának *elindításához', helyes működéséhez szük-
séges". (Összes művei, XXI. kötet, 440. old.).
Lenin a általános szúmbavételt és ellenőrzést a szocialista gazdálkodás helyes mű—
ködésének fontos feltételeként jellemezte, egyúttal ismételten kijelentette, hogy az ilyen számvetés és ellenőrzés biztosítása a proletár-forradalom fő problémája.
A szovjet hatalom megvalósítása utáni beszédeiben és cikkeiben Lenin újra meg újra kiemelte a számVetés és ellenőrzés biztosításának feladatát. Az Össz-szövetségi Központi Végrehajtó Bizottság 1917. november 17-i (4—i) ülésén mondott beszédében rámutatott erre: ,,Egyetlen termék, egyetlen font kenyér sem maradhat ki a szám—
vetésből, mert a szocializmus elsősorban számvetés". (Összes művei, XXII. kötet, 45. old.) Ugyanazon a napon a petrográdi szovjet ülésén mondott beszédében Lenin ismé—
telten kijelentette, hogy ,,a szocializmus —— számvetés". (U. o., 50. old.)
1918 tavaszán, amikor megkezdődött az átmenet a ,,kisajátítók kisajátításától"
az elért győzelmek szervezeti megerősítéséhez, Lenin a számvetés és ellenőrzés biztosítá- sának feladatait mint a pillanatnyilag legfontosabb feladatokati állította előtérbe.
A proletár számvetés és ellenőrzés osztályéle az ebben a nehéz pillanatban külö—
nös veszélyt jelentő kis—burzsoá elemek, a szovjet építés minden ellensége, az eszeristák, mensevikiek és a velük együttesen fellépő ,,baloldali kommunisták" aknamunkája
ellen irányult. ,
Lenin a számvetést és ellenőrzést mint a ,,szocializmus igazi és fő bevezetését" (Összes művei, XXIII. kötet, 30. old.), mint ,,a szocialista átalakulás lényegét" (Összes művei,.
XXII. kötet, 163. old.) jellemezte. V. I. Lenin hangsúlyozta, hogy a számvetésben és
az ellenőrzésben van" a ,,szocializmus csúcsa és alapja". (U. G., 490. old.)
,,A szovjet hatalom soronkövetkező feladatai" című, 1918 március—áprilisában írott művében V. I. Lenin részletesen feltárta az általános számbavétel és ellenőrzés
jelentőségét. l
A proletáriátusnak és az általa vezetett szegényparasztságnak az új termelési viszonyok megszervezése érdekében pozitiv, alkotó munkát kell végeznie. ,,A fő nehéz—
28£
seg gazdasági téren van: meg kell valósítani .a termelés és a termékelosztás igen szi—
gorú, mindenre kiterjedő számbavételét és ellenőrzését,, emelni kell a munka tenmea, lékenységét és valóban társadalmasttani a termelést". (U. o., 441. old.) _
A népgazdasági számbavétel és ellenőrzés megerősítésére szolgáló rendszabályok láncolatában nagy jelentőségű volt a szovjet állami statisztika megszervezésm (1918 július.-)
A Szovjet Köztársaság egy új statisztikának, a Lenin és Sztálin által megalkotott langazdálkodási statisztikának vált bölcsőjévé.
V. I. Lenin közvetlen szervezője volt a szovjet állami statisztikának. 1918. július
25—én aláírta az első ,,Állami statisztikára vonatkozó szabályzat"—ot, amelyben a szov-
jet állam központi statisztikai szervéről alkotott elképzelései gyakorlatilag is meg—
valósultak. Közismert az állami statisztika fejlődése és megerősítése érdekében [kifejtett állandó gondoskodása, a statisztika állandó támogatása és az, hogy milyen magas köve—
telményeket támasztott a szovjet statisztikával szemben, következetesen küzdve azért,
hogy az állami intézetben ne skolasztikusok hanem gyakorlati munkatársak dolgoz—
zanak, hogy a Központi Statisztikai Hivatal ne ,,akadémikus" szerv, hanem a folya—.
matos gazdasági elemzés apparátusa legyen.
1918 végén V. I. Lenin ,,A proletár—forradalom és a renegát Kautsky" című munkájában ezt írta: ,,A Szovjet Köztársaság megalkotta a Statisztikai Hivatalt és Oroszország legjobb statisztikai erőit vette igénybe, de —— természetesen —— rövid idő alatt nem tudott ideális statisztikát nyujtani." (Összes művei. XXIII. kötet,
404—405. old.) '
1920 augusztusában bonyolították le az első szovjet népszámlálást, melyet mező—
gazdasági és kisebb terjedelmű ipari összeírással kapcsoltak egybe. Ezeket az össze—
írásokat V. I. Lenin irányításával és közvetlen támogatásával hajtották végre.
V . I. Lenin a küszöbön álló összeírások alkalmával több távirati utasítást adott ki, amelyekből látható, milyen nagy jelentőséget tulajdonított ezeknek a népszámlálásoknak.
Abban a táviratban, melyet minden kormányzósági végrehajtóbizottságnak, Moszkva és Petrograd városi végrehajtóbizottságainak, a kormányzósági forradalmi bizottsá—
goknak s a szibériai forradalmi bizottságnak küldött, ezt írta : ,,A Szovjet Köztársa- ság szocialista építése szempontjából az összeírások adatainak elsőrendű és kimagasló jelentőségük—van. .. A Szovjet Köztársaság építése szempontjából elsőrendű fontos—
sággal biró, soronkövetkező összeírásokban való nem kielégítő közreműködésért a bűnösöket a legrövidebb időn belül —— állásuktól függetlenül —— a forradalmi törvény—
szék bírósága elé fogjuk állitani". (Lenini gyüjtemény, XXXIV. age—297. old.)
Az 1920. július 29-i, 379. számú táviratban rámutatott: Az összeírások ügye nem hivatali ügy, hanem a köztársaság ügye, minden szovjet intézmény ügye. Az 1920. szeptember 12—i, 466. számú táviratban ezeket írta: ,,Megerősítem 249., 379.
és 416. számú távirataimat és elrendelem az összes rendszabályok alkalmazását mind a demográfiai-szakmai, mind a mezőgazdasági, mind az iparvállalati számbavétellel kapcsolatos összeírási munkálatok meggyorsítása érdekében. Az összeírásra szüksége van a Munkás-Paraszt Kormánynak. Az összeírás adatai alkotják a szovjet államépilés alapját. Kövessen el mindent, hogy az összeírás kormányzóságában mindenütt meg—
történjék, minden esetleges akadályt forradalmi lendülettel küszöböljön ki. Teremtes meg az összeírás tervszerű végrehajtásának feltételeit. A Kormányzósági Statisztikai Hivatalt lássa el munkatársakkal, helyiséggel, élelmiszerrel, pénzzel. Szervezze meg a közlekedést. A kormányzóság minden szovjet intézménye és szervezete köteles tevő—
legesen a Kormányzósági Statisztikai Hivatal és képviselői segítségére állni. A Köz—
ponti Statisztikai Hivatal utasításainak megfelelően a Kormányzósági Statisztikai Hivatallal együtt dolgozzon ki egy tervet, mely az összeírás adatainak sikeres fel,- dolgozását biztosítja. Az országos fontosságú ügyben egyetlen nap késedelem ne, legyen.
Kormányzóságában az adatfelvételt a határidőre végre kell hajtani. Figyelmeztetem, hogy a Munkás—Paraszt Kormány minden erejének latbavetését megkívánja Öntől ebben az ügyben. Szigorúan büntessen meg mindenkit, aki megakadályozza az össze—
írást és tartsa szem előtt, hogy a Munkás—Paraszt Kormány elsősorban Önt vonja felelősségre, ha az összeírás lebonyolításában nem *jár el kellő eréllyel és azt rosszul hajtja végre. A 379. számú táviratnak megfelelően tegyen jelentést a Központi Statisz- tikai Hivatalnak, hogy az annak értelmében nekem a munka menetéről beszámolha—
son. Lenin, a Népbiztosok Tanácsának Elnöke". (Az irkutszki Kormányzósági Statisz—
tikai Hivatal anyaga, IX. kiadás, Irkutszk, 1922, 5. old.)
282
Az 1920—es év a szovjet statisztika történetében azt az esztendőt jelenti, amely- ben az egész államra és az egész népre kiterjedő, hatalmas munkát jelentő statisztikai összeírást V. I. Lenin irányítása és közvetlen együttműködése mellett hajtották végre.
Az 1920. évi összeírások elengedhetetlen feltételei voltak az állami terv kidolgozásának.
Az új gazdasági politikára való áttérés időszakában a szovjet statisztika számára első—
rendű, programmot adó jelentőséggel bírt a V. I. Lenin által részletesen kidolgozott, ,,A Munka és Honvédelem Tanácsának utasítása a helyi szovjet intézményekhez" cimű rendelet.
A Munka és Honvédelem Tanácsa által a helyi szovjet intézmények részére ki- adott rendeletnek, valamint az Össz—szövetségi Központi Végrehajtó Bizottságnak a helyi gazdasági tanácsülésekre, azoknak beszámolóira és a fenti rendelet értelmében
való vezetésére vonatkozó utasítás tervezetét V. [. Lenin 1921 májusában írta meg.
Kijelölve a Szovjet Köztársaság elsőrendű feladatait, az "Utasítás" a népgazdaság helyreállításának békemunkájára való áttérés feladataival kapcsolatban a gazda—
sági statisztika részletes programmját adja.
Lenin még 1918-ban, ,,A Szovjet hatalom soronkövetkező feladatai" című cikkében rámutatott a szovjet statisztika alapvető sajátosságaira: ,,A statisztika a kapitalista társadalomban kizárólag 'kincstári tisztviselők, vagy szakemberek szűk körének volt a dolga, nekünk be kell vinnünk a statisztikát a tömegek közé ; népíszerűst-
tenünk kell . . ." (Összes művei, XXII. kötet, 456. old.). '
Lenin az ,,Utasítás"—ban erre a kérdésre visszatérve így írt: ,,A tapasztalatok
valódi számbavétele, az igazi tapasztalatcsere, a pártonkívüliek közül minden kiváló és tehetséges szervező bevonása elképzelhetetlen a jelentéseknek akár csak elenyé—szően csekély példányban való helyes kinyomatása nélkül. Ezt el lehet és rögtön el is
kell végeznünk". (Összes művei, XXVI. kötet, 368. old.).
V. I. Lenin elgondolása szerint a statisztika hivatása az, hogy bevonja a tömege—
ket a szocialista épitésbe.
A helyi gazdasági tanácskozások jelentéseinek V. I. Lenin által indítványozott kérdőív—mintája négy csoportba tagolt 28 kérdésből áll, melyek az ország gazdasági életét minden szempontból felölelik; a legnagyobb figyelmet az ebben az időben legnagyobb fontosságú kérdéseknek szentelte (a parasztsággal lebonyolított áruforga—
lom, az állam és a kapitalisták viszonya, az árucsere és általában a gazdasági tevé—
kenység, stb. terén önálló kezdeményezés ösztönzése).
V. I. Lenin következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy az általános beszámolási adatok közlésével együtt mutassanak ra' a konkrét példákra és írják le az egyes mintaszerű vagy sikeresen dolgozó vállalatokat. Igy például a kollektív gazdaságokkal kapcsolatban azt kívánta, hogy azokat öntudatosan jól, kielégítően és nem kielégítően dolgozó csoportok szerint tagolják és rámutatott, hogy e három csoport mindegyikében egy tipikus gazdaságot évente legalább kétszer részletesen le kell írni.
Az ,,Utasítás" összeállításának időszakához (1921 május) tartozik V. I. Lenin- nek G. M. Krzsizsanovszkijhez intézett levele is, amelyben ugyancsak vannak a sta—
tisztikával kapcsolatban V. I. Leninnek elvi fontosságú, programmszerű utasításai.
Lenin két feladatot állít az Állami Tervbízottság elé :
1. A statisztikai albizottságon keresztül a gazdasági életre vonatkozó főbb statisztikai adatokat, a speciális indexszámokat havonta állítsa össze.
2. A Központi Statisztikai Hivatalból a folyamatos, nem pedig a "tudományos-"
elemzés szervét kell megteremteni. ,,A statisztikusoknak gyakorlati segitőtársaink- nak, nem pedig skolasztikusoknak kell lenniök". (Összes művei, XXVI. kötet, 382. old.) V. I. Lenin életének és tevékenységének utolsó szakaszában sem szűnt meg érdeklődni a statisztika iránt. ,,Szerintem —— irja 1922. sZeptember 25-én —-— feltétlenül végre kell hajtani a moszkvai hivatalnokok és tisztviselők egy nap alatti összeírását. Nálunk volt már egy ilyen, de nagyon régen. Hogy ezt a legkevesebb kiadással valósíthassuk meg, (csak papír kell és az is lehetőleg a Központi Statisztikai Hivatal általános készletéből) köteles mindenki, aki a szovjet hatalomtól és a trösztöktől kapja a fizetést, személyi lapokon a saját adatait megadni (azon rövid programm szerint, amelyet a Központi Statisztikai Hivatalnak egy hét alatt kell kidolgoznia a Munkás—Paraszt Felügyelőség—
gel, az Állami Tervbizoltsággal, stb. karöltve). Amíg nem adnak kielégítő választ, nem kapnak fizetést. Akkor a válaszokat majd gyorsan megkapjuk (a késedelemért és a nem helyes kitöltésért büntetés jár). A mi apparátusunk olyan rossz, hogy gyöke—
resen át kell szerveznünk. Összeirás nélkül ez lehetetlen. A Központi Statisztikai Hivatal akadémizmnsa miatt pedig rászolgál a szemrehányásra: ülnek és 'köteteket'
283
a l
irnak össze, a lényegről pedig nem gondolkodnak . . ." (Lenini gyüjtemény, XXXV.
kötet, 352. old.).
, _ Az összeírást 1922 októberében hajtották végre. 1923 januárjában V. I. Lenin ; tollbamondta utolsó cikkeinek egyikét ,,Oldalak naplómból" címen. Ebben a cikkben Lenin rámutat arra, hogy az 1920. évi összeírás adatai alapján Oroszország lakasságá—
nak írni—olvasni tudására vonatkozó, akkor megjelent munka igen nagy jelentőségű, V. ]. Lenin aki ,,Oldalak naplómból" cimű műben 1897 és 1920 évre vonatkozóan a lakosság írni—olvasni tudásáról összegező táblázatot hoz. Lenin munkáiban ez volt az utolsó statisztikai táblázat. E táblázat kiértékelése alapján adta ki Lenin ismert utasi—
tását : ,,Nekünk a néptanítót olyan magaslatra kell helyeznünk, amilyenen még soha nem állott, nem áll és nem is állhat a burzsoá társadalomban". (Összes művei, XXVII,
kötet, 389. old.). * '
A marxizmus-leninizmas gyökeresen átalakította a statisztikát. A szovjet társadalom—
gazdaságstatisztika erejének forrása az, hogy a marxista filozófián és politikai gazdaság—
tanon, azaz valóban tudományos alapon áll. A szovjet társadalomgazdaságstatisztika erejének forrása az, hogy osztálytadomány, párttudomány. A szovjet társadalom—gazdaság—
statisztika a megismerés hatalmas fegyvere és eszköze. Lenin már első, ránkhagyott, ,,Uj gazdasági mozgalmak a paraszti életben" című munkájában bebizonyitotta a statisztika és a gazdaságtudomány szoros összefüggését. A gazdaságtudomány a statisztikára, mint a megismerés eszközére támaszkodik, s a statisztika adatait felhasználva megmagya—
rázza a gazdasági folyamatokat, __ ,,. . . azok teljes és pontos magyarázata nélkül azonban m— mutat rá Lenin —— nem lehet beszélni semilyen gyakorlati intézkedés
megtételéről". (Összes művei, I. kötet, 49. old.). ,
Ugyan miben van a statisztikai megismerés módszerének sajátossága ? Lenin ezt a kérdést reszletesen megvilágította: ,,Statisztika és szociológia" című befejezetlen kéziratában (1917) ezt írta: ,,A tények, ha egészükben és összefüggéseikben vesszük őket, nemcsak ,makacsokZ hanem kétségtelenül bizonyító erejűek is". ,,Hogy ez tény- leges alap legyen, nem az egyes tényeket, hanem a megvizsgálandó kérdésre vonatkozó tények összességét kell venni, egyetlen kivétel nélkül . .. Ezekből a megfontolásokból kiindulva határoztuk el, hogy foglalkozunk a statisztikával..." (Lenini gyüjtemény, XXX. kötet, 303—304. old.).
Tehát a tudományos statisztika a tényeket egészükben, összefüggésben veszi. Ez a megismerési elv alapja. Lenin ,,A zemsztvo-statisztika feladatainak kérdéséhez" című cikkében a statisztikai adatok feldolgozási feladatairól mélyenszántó, döntő jelentőségű megállapításokat adott. Ezek a megállapítások teljes mértékben megtartották jelentő—
ségüket a szovjet statisztikában is. Lenin azt írta, hogy a zemsztvo—statisztikának az adatgyüjtés és ellenőrzés részletessége, pontossága tekintetében kitűnő adattömegeit megfelelő módon kellett volna feldolgozni. A statisztikai adatokat úgy kellett volna feldolgozni, hogy pontos, objektiv, az adattömegek számbavételére alapozott feleletet ' kapjunk, feleletet a gazdasági élet elemzése során már felvotett vagy felvethető vala—
mennyi kérdésre. A statisztika adatait úgy kellett volna feldolgozni, hogy ezek segít- ségével a megvizsgálandó jelenséget minden oldalról tanulmányozni lehessen. A vizs—
gálandó jelenséget pedig minden vonatkozásában és formájában tanulmányozni is kellett volna. Lenin különösen kiemelte a statisztika szerepét az életben már kialakult vagy kialakulóban lévő gazdaságtípusok vizsgálatában. A vizsgálatban az élenjáró gazdasági elméletet illeti meg a vezető szerep.
Egyidejűleg a statisztika szerepe a gazdasági vizsgálatban teremtő és alkotó erejű ; feladatai semmiképpen sem korlátozódnak csak a már ismert törvényszerüségek ,,mérle- gele'sére".
A gazdasági elmélet által irányított statisztika csoportokba egyesíti a begyűjtött tényeket.
A statisztikai megfigyelés eredményeinek csoportosítási kérdése döntő jelentőségű.
A marxi, lenini—sztálini statisztika a csoportosítás alapjául azokat a lényeges ismérveket veszi, amelyek lehetővé teszik a különféle gazdasági tipusok jelenségeinek elhatárolását és külön—külön valo' vizsgálatát, a társadalmi megismerés előbbrevitelét, és a valóságot olyan—
nak mutatják be, amilyen az valoban; A burzsoá statisztika a csoportosítás alapjául olyan ismérVeket Vesz, amelyek elősegítik az engesztelhetetlen osztályellentétek' elken—
dő'zését s a kapitalizmus védelmét szolgálják. A burzsoá statisztika a kutatás feladatait nem tűzi maga elé, de nem is képes arra. Lenin és Sztálin munkáikban a statisztikai csoportosítások lényegére, elveire és módszereire vonatkozó kérdést rendkivüli mélységgel
284
és sokoldalúsággal világítják meg. Lenin, amikor megsemmisítette a narodnyik—elméletet rámutatva annak reakciós lényegére, gyakran foglalkozott a zemsztvo—statisztika által a narodnyík táborból átvett tudományellenes csoportosítások kritikájával. Több ízben vette bírálat alá Lenin a kapitalista országok —— főleg az USA ——- statisztikájában alkalmazott csoportosításokat. Lenin megmutatta a csoportosítás valóban tudományos alapjait, azokat az alapokat, amelyeknek alkalmazására a burzsoá statisztika osztály-szemléleténél fogva nem tudott felemelkedni.
V. I. Lenin már az ,,Uj gazdasági mozgalmak a paraszti életben" című munkájá—
ban előtérbe helyezte, megindokolta és használta a parasztgazdaságoknak a társa—
dalomgazdasági tipusok ismérve szerint való csoportosítását. V. I. Lenin ezt írta:
,,A mai parasztsagban fennálló nagy gazdasági különbségek megállapítása után nem szorítkozhatunk csupán a parasztoknak egyetlen, a vagyoni jólét foka szerint néhány rétegre történő felosztására. Az ilyen felosztás helytelen lenne, tekintve, hogy a fent- jelzett sokféleség mennyiségi különbözőségekhez vezetne. Ez azonban nem így van. Ha a parasztság egyik részénél a földművelés célja gazdasági nyereség és eredménye nagy pénzbevétel, a másiknál pedig a földművelés nem fedezi még a család nélkülözhetetlen szükségleteit sem, ha a parasztok magasabb csoportjai gazdaságuk megjavítását az alsóbbak tönkretételére alapozzák, ha a jómódú parasztság jelentékeny mértékben használ bérmunkát, a szegény pedig munkaerejének eladásához kénytelen folyamodni,
—— akkor ezek már ——-— kétségtelenül —— minőségi különbségek, és a mi feladatunk az, hogy a parasztságot magában a gazdaságainak jellegében mutatkozó különbségek szerint csoportosítsuk (a gazdaság jellege alatt nem a technikának, hanem a gazdasági
életnek a sajátosságait értve". (Összes művei, I. kötet, 27. old.).
Leninnek a statisztikai adatok csoportositására vonatkozó számos, részletes utasítása nemcsak átmeneti, általános tudományos jelentőségű, hanem alapvető és irányító jelentő—
ségét a szovjet statisztikában is megtartotta. -
A szovjet gazdasági életet, a maga konkrét, élő változatosságában csak a statisztikai csoportosítási módszer széleskörű alkalmazásának segítségével lehet tanulmányozni. Ez egyik lényeges feladatunk. A statisztika tudományában a csoportosítási módszerrel szoros kap—
csolatban van az átlagok, az általánosító mutatószámok módszere. Ez a módszer elvi oldal—
ról szintén mély, sokoldalú megvilágításra talál Lenin és Sztálin munkáiban. A tudo—
mányos statisztikának ezt a két módszerét együttesen kell alkalmazni. A csoportosítási módszer képezi az átlagok módszerének alapját, bázisát. Az átlagokat, az általánosító mutatószámokat, amelyeket a tudományos statisztika nem nélkülözhet, az egy és ugyanazon típushoz tartozó jelenségekre vonatkozóan kell kiszámítani. A statisztikai átlagok értelme
abban áll, hogy ezek a vizsgálandó társadalomgazdasági jelenségek tipikus vonásait tükrözik vissza. De ezzel a tulajdonsággal csak a helyes, tudományosan megalapozott csoportosítások alapján kiszámított átlagok rendelkeznek. Lenin és Sztálin óvnak a megkülönböztete'snélküli, fiktiv, nem helyesbített átlagok alkalmazásától, amelyekkel % a burzsoá statisztika a kapitalizmus védelmezése érdekében oly nagy mértékben visszaél.
Lenin ,,A kapitalizmus fejlődése Oroszországban" című alapvető tanulmányában ezt írta: ,,. . .az általános és megkülönböztetésnélküli ,átlagok' teljesen fiktív jelen-
tésűek. . ." (Összes művei, III. kötet, 105. old.).
Lenin és Sztálin műveikben megmagyarázták az átlagok módszerének mint a meg—
ismerés eszközének korlátozott voltát, rámutattak annak szükségességére, hogy az átlagokat olyan konkrét példákkal kell kiegészíteni, amelyek az újat, az élenjárót, a haladót jellemzik.
Lenin kategórikus formában követelte a statisztikusoktól az egyes példák bemuta—
tását: ,,Kötelező minden olyan vállalatnak, intézetnek, hivatalnak alleírása, amely kapcsolatban van a gazdasági építéssel és amely kiérdemelte a mintaszerű, vagy akár a kiváló, vagy sikeresen dolgozó elnevezést (ha egyetlen mintaszerű vagy kiváló sincs). .. Ugyszintén kötelező az aránylag reménytelenül és haszon nélkül dolgozó
vállalatok leírása is." (Összes művoi, XXVI. kötet, 376. old.).
A népgazdaságban az élenjárónak, a haladónak statisztika által való bemutatása különös jelentőségű a progresszív átlagnormákra vonatkozó sztálini utasítások meg—
világításáhan, annak a sarkalatos ténynek a fényében, hogy a népgazdasági tervnek az élenjáró tapasztalatokhoz, a legjobb példaképekhez, a progresszív átlagnormákhoz kell igazodniok. Az élenjáró és haladó kell, hogy a szovjet statisztika figyelmének közép- pontjában álljon azért, mert a statisztika az államvezetésnek és a népgazdaság terv—
szerűsitésének aktiv, harcos, alkotó, tevékeny eszköze.
Lenin és Sztálin műveikben minden oldalról megvilágították a szovjet statisztika,
mint a szocialista építés eszköze, feladatainak jelentőségét. Rámutattak a Központi Sta—
tisztikai Hivatal által elkövetett hibákra, föltárták azok eredetét, és megmutatták megszün—
tetéstiknek ésa statisztika tökéletesítésének útját. A szovjet statisztika a szocialista—szám-
velés egész rendszerének legfontosabb, vezető része. A kormány (a Központi, Statisztikai Hivatalra bízta a szocialista számvetés ügyének irányítását. _,Lenin és Sztálin ——a szocialista számvetés rendszerének megalapítái, amelynek leg— — fontosabb, vezető része a szovjet társadalom—gazdaságstatisztika. Lenin és Sztálin döntő _ utasításai meghatározzák a szocialista számvetés feladatait, tartalmát és szervezeti formáit. "
Sztálin elvtárs a Munkás—Paraszt Felügyelőség felelős dolgozóinak 1920. október 15—i, 1. Össz-oroszországi értekezletén mondott megnyitó beszédében kihangsúlyozta a számvetés és beszámoló-jelentés központban és vidéken való megszervezésével kap- csolatos feladatoknak elsőrendű fontosságát. '
,,Az első az, — mutatott rá Sztálin elvtárs —- hogy a felügyelőség dolgozói ellen—
őrző munkájuk eredményeképpen vagy annak során segítsék a mind a központban, mind a vidéken vezető állásban levő elvtársainkat, hogy meghatározhassák az állami vagyon számbavételének és a beszámoló—jelentésnek legcélszerűbb formáit, segítsenek megszerVezni az ellátásnak, a béke és háború idejének, a gazdasági életnek az appa-
rátusát." J. V. Sztálin: Összes művoi, 4. kötet, 366. old.).
Közismert Sztálin elvtársnak a számvetés és a statisztika kölcsönös viszonyára vonatkozó megállapítása : ,,A számvetés statisztika nélkül egyetlen lépést sem lehet előre".
(Az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt XIII. kongresszusa. Gyorsírásos
beszámoló, 130. old.) ,
P. ]. Popov (a Központi Statisztikai Hivatal első igazgatója) ,,Az állami sta—
tisztika és V. ]. Lenin" (Vesztnik sztatisztiki, 1—3. szám, 1924.) című cikkében beszél azokról az elvi utasitásokról, amelyeket Lenin adott neki 1918—ban az állami szovjet statisztika megszervezése alkalmával.
Lenin megállapította, hogy az elmúlt idők statisztikájában szerinte a —' munkái alapján olyan jól ismert —— zemsztvo—statisztika volt a legjobb. (V. old.).
Lenin következetesen rámutatott, hogy az állami statisztika az egész népgazdaság módszeres vizsgálatának irányában kell hogy haladjon. (VI. old.)
Lenin megállapította, —— amint munkáiból is látható __ hogy a statisztika, akárcsak más tudományágak, bizonyos osztályok érdekében állít fel problémákat és oldja meg azokat, és remélte, hogy az Állami Statisztikai Hivatalban majd egy olyan intézményt láthat, amely a proletariátus és a forradalom érdekében dolgozik.
A szovjet számvetés a statisztika fejlődésének több mint harmincéves útját tette meg. A számvetés és statisztika rendszere kialakult és megszilárdult. Milyen alapvotő vonások jellemzik a szocialista számvetést ?
A szocialista államban a számvetés, —— miként a terv is, amellyel elválaszthatatlanul kapcsolatban van —— a dolgozók millióinak élő és gyakorlati tevékenysége, a kommunista társadalom felépítésére, a szocialista tulajdon megvédésére, a népgazdasági terv teljesítését és túlteljesítését biztositó rejtett erőforrások felkutatására, a társadalmi munkafegyelem megerősítésére irányuló tevékenység. ' ,
A számvetés a Szovjetúnióban állami ügy és egyszersmind az egész népre kiterjed.
Ez azt jelenti, hogy a Szovjetúnióban a népgazdaság terén a legszigorúbb állami fegyelem érvényesül. A Szovjetúnióban, ahol a termelőeszközök osztatlan társadalmi és szocialista tulajdonban vannak, ahol a társadalom gazdasága a nép birtoka, ahol minden dolgozó érdekelve van munkájának eredményeiben, a számvetés minden dolgozónak szívügye.
A Szovjetúnióban egységes népgazdasági számvetést rendszer van. A számvetesnek ezt a sajátosságát a szovjet ország a Sztálint Alkotmányban törvényhozásilag is megerősi—
tette. (14. szakasz).
A Szovjetúnióban a tervszerűsités az egyetemes, általános számbavétel rendszerére támaszkodik. A népgazdasági tervek kidolgozásához ez utóbbi szolgáltatja az anyagot, és egyúttal minden vállalat, minden iparág, minden körzet és a népgazdaság egészé- nek szempontjából a tervteljesités ellenőrzésének eszköze is.
A terv a számvetéshez való viszonya szerint vezető, szervező kiindulási alap. A. szo—
cialista számvetés —— tervszerűen megszervezett számvetés. ' A Szovjetúnióban a számvetés a szovjet állam, a valóban népi állam eszköze, a _ kommunizmus építésének eszköze. Ebből adódik a számvetéssel szemben lámasztandá leg- fontosabb követelmény, a szigorú megbízhatóság és igazságosság megkövetelése. Sztálin,
286
elvtárs a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártjának XIV. kongresszusán tartott beszámolójában szóvá téve az ellenzékieskedők, később'a nép leleplezett ellenségeinek azon kísérleteit, hogy elferdítsék a statisztikai adatokat, kijelentette: ,,Mi úgy gon—
doljuk, hogy a Középonti Statisztikai Hivatalnak minden előítélettől mentes, objektív adatokat kell adnia, mert az a kísérlet, hogy a számokat bármilyen előítéletnek alá—
vessék, bűncselekmény". (J. V. Sztálin, Összes művei, 7. kötet; 329—330. old.).
V. I. Lenin elgondolása szerint'jontos követelmény, hogy a mindenütt jelent—
kező általános, igen szigorú számvetés és ellenőrzés a mankatermelékenység országos viszonylatban való emelésének egyik eszköze legyen. A számvetésnek a szocialista verseny kibontakozását elősegítő eszközül, az élenjáró tapasztalat legjobb példái bemutatásának eszközéül kell szolgálnia. A számvetésnek egyúttal fel kell tárnia a rosszul végzett munkát is.
A szocialista számvetés feladata a szocialista tulajdon megvédése. Sztálin elvtárs, a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártjának XVIII. kongresszusán tartott törté—
nelmi jelentőségű beszédében a szocialista állam fejlődését elemezve rámutatott arra, hogy az állam fejlődésének második fázisában az országon belül a fegyveres elnyomás funkciója helyett megjelent az államnak ,,az a funkciója, hogy a szocialista tulaj—' dont , a népvagyont a tolvajokkal és harácsolókkal szemben megvédje". (A leniniz—
mus kérdései, 11. kiadás, 606. old.).
E funkció megvalósitása igen szigorú anyag- és pénzelszámolást követel.
A számvitel a gazdasági számvetés végrehajtásának eszköze. A szocialista vállalatok tevékenysége a gazdasági számvetés és az anyagi és pénzbeli eszközök minden úton való megtakarításának alapelvén épül fel. Elsőrendű követelmény, hogy minden vállalat és szervezet gazdasági munkájának alapja az önköltség csökkentéséért, a belső erőforrások mozgósításáért, a bankhitel helyes felhasználásáért vívott harc legyen. ,
_Sztálin elvtárs nem egyszer rámutatott a számbavételnek a gazdaság irányitásában, a gazdasági számvetés végrehajtásában elfoglalt jelentőségére.
A szocialista számbavételnek — a szovjet statisztikának — az a célja, hogy a nép—
* gazdaságot minden oldalról tanulmányozza, fejlődése törvényszerűségeil vizsgálja. A szo—
cialista számbavétel feladata, hogy a szocializmusnak a kapitalizmussal folytatott törté- nelmi harcát és a Szovjetúniónak ebben a harcban elért sikereit pontosan visszatükrözze.
Lenin és Sztálin tanitása felfegyverzi a szovjet statisztikusokat a romlott, teljesen idealista és reakciós, burzsoá áltudomány elleni harcban. Lenin és Sztálin tanítása a szovjet statisztikusoktól engesztelhetetlen harcot kíván a burzsoá befolyásnak az egyes szovjet szerzők munkáiba való behatolása ellen. A marxizmus—leninizmus fegy- verünk a formalizmus és a skolasztika elleni, a rothadt kozmopolitizmus, a burzsoá áltudomány előtti alázatos hajbókolás elleni, a csúszó-mászó, a szovjet statisztikát elméleti vonatkozásban leszerelni igyekvő empirizmus és nihilizmus elleni harcban.
' A szovjet statisztika megalkotta az egész népgazdaságot felölelő mutatószámok rend- szerét. Egyetlen kapitalista országban sincs. és nem is lehet semmi, amit a legkisebb mérték—
ben is össze lehetne hasonlitani a szovjet társadatom—gazdaságstatisztikával. A szovjet statisztika által végrehajtott kitűnő összeírásokhoz szintén 'nem találunk hasonlót. A kor—
mány legmagasabb elismerését elnyert 1939. évi demográfiai összeírás elméleti vonat—
kozásban a demográfiai tudomány legkiemelkedőbb munkája. Azonban nem szabad, hogy ezek és más vitathatatlan eredmények eltakarják előttünk azt a tényt, hogy a szovjet statisztikai gyakorlatban még sok, igen komoly, könyörtelenül eltávolítandó hiányosság van.
" Igy: nem szervezték meg kielégítően az anyagellátás és a technikai—gazdasági normák statisztikáját. Nincs szükség arra, hogy részletesen beszéljünk a gazdaság—
statisztika ezen ágazatainak fontosságáról. Az új technika állami statisztikája és a természeti kincsek statisztikája kezdetleges állapotban van. Nem szervezték meg kellő módon a minisztériumok és hivatalok statisztikájának irányítását és beszámoló- jelentéseik hitelességének ellenőrzését. Rosszul oldják meg a számbavétel gépesítését és a tökéletesített számológépeknek a statisztikai munkában való alkalmazását is.
Az állami statisztika szervei és a hivatalok által összegyűjtött statisztikai anyag
jelentékeny részét nem dolgozzák fel és nem elemzik kellő módon. A statisztikai
elmélet igen sok kérdésben elmarad a szocialista építés gyakorlati szükségletei mögött.A szovjet statisztika legfontosabb feladata a marxizmus—leninizmus mély, sokoldalú megismerése, a számbavétel és a statisztika kérdéseire vonatkozó Lenin és Sztálin által adott utasításoknak tanulmányozása, a szocialista számvetés és statisztika elméletének ezen az alapon való kidolgozása, a számvetés és a statisztika gyakorlatának ilyen alapon való
tökéletesítése. I. Piszarev
k
