SZEMLE
MEGEMLÉKEZÉSEK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁGRÓL A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALBAN
Ez év márciusában volt 50 éve a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának. Az év- fordulóról országszerte — így a Központi Statisztikai Hivatalban is —— az ünnepségek egész során emlékeztek meg.
A Központi Statisztikai Hivatal központi ünnepségére a Hivatal MSZMP Végrehajtó
Bizottságának és Szakszervezeti Bizottságá- nak rendezésében március 17—én délután az Állami Népi Együttes Corvin térí székházának színháztermében került sor. Az ünnepség elnök- ségében Huszár István államtitkár, a KSH el- nöke, dr. Szabady Egon, a KSH elnökhelyettese, Dénes Antal, az MSZMP Központi Statisztikai Hivatali Bizottságának titkára, Pintér Gábor, a KSH Szakszervezeti Bizottságának titkára, H egedüs Oszkár, a KISZ Központi Statisztikai Hivatali Bizottságának titkára és Szítá Balázsné, a hivatali pártbizottság tagja, foglalt helyet. Dénes Antal üdvözlő szavai után dr. Fazekas Béla, a KSH főosztályvezetője, a hivatali pártbizottság tagja mondott ünnepi beszédet.
Beszéde bevezetőjében dr. Fazekas Béla hangsúlyozta, hogy ,,. . .történelmünk leg- szebb vívmányának az 1919-es Tanácsköztár—
saságot kell tartanunk. Ha rövid időre is, de ekkor a magyar proletariátus megdöntötte a kizsákmányoló osztályt, néhány hónapon át sikerrel ellenállt a nemzetközi imperializmus százezres hadseregeinek, és közben olyan gaz- dasági, szociális és kulturális intézkedések tö- megét valósította meg, illetve indította el, amelyek gyökeresen megváltoztatták a mun- kásosztály és az agrárszegénység helyzetét, és amelyekre a legteljesebb rokonszenvvel figyelt a világ proletariátusa. Mindaz, amire a mar- xizmus klasszikusai elméleti útmutatást ad- tak — a szovjet forradalom után a Világon másodízben —— nálunk valósult meg élő gya—
korlatként".
Rövid történeti áttekintés után az előadó a Magyar Tanácsköztársaság eredményeivel, tevékenységével foglalkozott. ,,Én, mint a Magyar Népköztársaság ideiglenes elnöke. . . a világ proletariátusához fordulok igazságért és segítségért, lemondok, és átadom a hatalmat
Magyarország népei proletariátusának" — írta Károlyi Mihály ,,Magyarország népeihez"
cimű felhívásában. A proletariátus kezébe is vette a hatalmat. A Magyarországi Szocialista Párt és a Kormányzótanács, az 1919. március A 21—én megszületett Tanácsköztársaság vezető pártja és kormánya a proletariátus felelősség—
tudatát bizonyította, amikor ,,Míndenkihez"
című kiáltványában megállapította: ,,Az orszá- got az összeomlás anarchiájából csak a szocia—
lizmus, a kommunizmus megteremtése ment—
heti meg." Emellett a Tanácsköztársaság meg—
alakulásának nemzetközi jelentősége is emlí- tésre méltó: megmutatta, hogy a szocialista forradalom nemcsak az elmaradott Oroszor- szágban győzhet, és hogy a munkásosztály békés úton is megragadhatja a hatalmat.
A Tanácsköztársaság fennállásának 133 napjából csupán az első 26 nap telt el békés körülmények között, de még így is jelentős eredményeket ért el, fontos lépéseket tett a
szocialista állam megteremtése útján. Már április 7—én 4 és fél millió választó járult az urnákhoz, és ezzel megteremtődött az alkot- mányos rend. A szocialista termelés és elosztás megszervezése érdeké ben köztulajdonba vették a 20 főnél többet foglalkoztató üzemeket, a bankokat, a kereskedelmet, a bérházakat; ki- sajátították a nagybirtokokat; fontos intézke—
dések születtek a lakosság élet- és munka- körülményeinek, szociális és kulturális ellátott- ságának megjavítására, a tudományos és kul—
turális élet fellendítésére.
,,Nem a történelem ajándéka volt ez az új élet — hangoztatta befejezésül dr. Fazekas Béla —, hanem harcban született, és napról
napra meg is kellett védeni. Védeni kellett a tőkés—földbirtokos ellenforradalom erői ellen, . . .az imperialista katonai erők intervenciója ellen. . . " A Tanácsköztársaság erejét mutatta a dicsőséges északi hadjárat is. Végül azonban az imperialista hatalmak hitszegő diplomáciája és katonai túlereje a belső ellenforradalmárokkal szövetkezve leverte a Tanácsköztársaságot.
Negyedszázados ellenforradalmi elnyomás után azonban ,,... immár két évtizede ismét a munkásosztály van hatalmon hazankban. Mai
SZEMLE
655
szocialista rendszerünk büszkén vállalja ma—
gáénak félévszázados elődjét, a Magyar Tanácsköztársaságot. Az első proletárdiktatúra terveit, tetteit —- azok tündöklő példáit kö—
vetve, a hibákból tanulva -- megvalósítottuk, illetve valóra váltjuk. A mi eredményeinkben ott van a fél évszázadaelindulók minden lépése, áldozata, küzdelme, alma és akarata."
Az ünnepi megemlékezés után az Állami Népi Együttes ének-, zene- és tánckara adott műsort.
*
A Központi Statisztikai Hivatal MSZMP- és KISZ-szervezete megbízásából a KSH Könyv- tárának KISZ alapszervezete emlékkíállítást rendezett a Hivatal nagy tanácstermében ,,Magyar Tanácsköztársaság 1919 —— 1969" cím- mel. A kiállítás célja az volt, hogy korabeli röpiratok, folyóiratok, brosúrák, könyvek, illetve azok fotomásolatai alapján idézze a Magyar Tanácsköztársaság előzményeit és eseményeit. A rendezők az anyagot a Párt- történeti Intézet, a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum, a KMP-emlékmúzeum és a Magyar Távirati Iroda gyűjteményei alapján válogat- tak és állították össze.Aváltozatos, téma sze- rint (Előzmények; Proletárdiktatúra; Jogállam;
Fegyverbe! Fegyverbe!; Vörös Hadsereg; A gyermekért. . . ; Kultúra; 1919. május 1.; Baráti
kapcsolatok) rendszerezett dokumentumokat 8 tarlóban és ? tablón helyezték el.
A kiállítást a Hivatal vezetőinek jelenlété- ben március 17-én délután a KISZ-szervezet részéről Németh. József nyitotta meg, röviden ismertetve a kiállítás anyagát.
*
A Tanácsköztársaság évfordulójára készült a Központi Statisztikai Hivatal ,,A Tanács- köztársaságtól napjainkig 1919—1969" című, a Tájékoztatási főosztály által összeállított többszínnyomású albuma. Az album statisz-
tikai adatokkal mutatja be a Tanácsköztár- saság létrejöttének körülményeit, foglalkozik
eredményeivel, majd közel 100 oldalon mint—
egy másfél száz ábra és sok tábla segítségével szemlélteti a Tanácsköztársaság leverésétől napjainkig eltelt fél évszázad társadalmi és gazdasági eredményeit. Az ötven év nagyjá- ból két időszakra osztható: az ellenforradalom 25 éves uralmára és a népi hatalom közel 25 éves időszakára. Ahol arra lehetőség volt, a kötet a két korszak adatait állítja szembe egymással, és jóllehet az adatok egy része nem minden tekintetben hasonlítható össze, az eredmények jellegében és a fejlődés tenden—
ciájában mutatkozó különbségeket minden esetben hűen tükrözik.
Az album főbb fejezetei:
Népesség, népmozgalom.
Ipari termelés és foglalkoztatottság.
Mezőgazdaság, Közlekedés.
Külkereskedelem.
A lakosság Jövedelme és fogyasztása (a lakáshelyzet).
Egészségügy.
Oktatás, népművelés.
A gondos szerkesztés, az ízléses kivitelezés alkalmassá teszik az albumot arra, hogy a számok és a grafikonok könnyen érthető nyel—
vén jó áttekintést adjon a Tanácsköztársaság megalakulásától 1968 végéig eltelt időszak eredményeiről.
Az évfordulóról a Statisztikai Szemle 1969.
évi 3. száma két anyaggal emlékezett meg:
,,A Tanácsköztársaság megalakulásának fél- évszázados fordulója és statisztikai kezdemé—
nyezéseinek jelentősége" (dr. Horváth Róbert) c. tanulmánnyal és a ,,Dokumentumok a Magyar Tanácsköztársaság történetéből" c.
adatgyűjteménnyel.
A Grafikon, a Központi Statisztikai Hivatal Szakszervezeti Bizottságának lapja külön- kiadással emlékezett meg a Tanácsköztársaság megalakulásának évfordulójáról.
Dr. D. A.
MAGYAR SZAKIRODALOM
DR. KOLTA JÁNOS:
BARANYA MEGYE És PÉCS VÁROS NÉPESEDÉSE, 1869—1968
Készült a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetében. Kiadja Pécs megyei jogú városi tanács vb. művelődésügyi osztálya. Pécs. 1968.
179 old.
A bevezetőben megjelölt cél szerint a szerző a gazdaságiföldrajz-tudomány szemszögéből vizsgálja Baranya megye népességének fejlődését, a szükséghez képest a terület. köz- pontjával, Péecsel együtt, esetenként azonban
attól elkülönítve is. Egyébként Pécs népese- dését a könyvben külön fejezet tárgyalja.
A könyv első fejezete a megye népesség- számának a XVIII. században és a XIX.
század első felében megfigyelhető alakulásá- val foglalkozik az erre vonatkozó még megle- hetősen hézagos, gyakran ellentmondó törté—
neti források alapján. Áttekinti az ország és a vizsgált régió népsűrűségi adatait, összefüg- gésben a török uralom utáni telepitéspoliti- kával, továbbá a terület természeti, földrajzi adottságaival. A második fejezet az első rend- szeres népszámlálás időpontjától (1869—től)
