Az Iparstatisztikai és Üzemgazdasági Szakcsoport III. Vándorülése

SZEMLE

gotta. Haladó szellemű humánus ember volt, aki a statisztikai munka eszközeivel szolgálta azt a két eszmét, mellyel már kora ifjúságá—

ban eljegyezte magát: az indiai nép felsza- badulásának és életkörülményei megismerte- tésének, megjavításának szolgálatát; vala—

mint nemzetközi vonatkozásban a béke és a népek közötti barátság, az emberiség előre- haladásának segítését. Ez utóbbi érdekében házában mindig szívesen látta a külföldi sta-

tisztikusokat, vendégszeretetére az Indiába

látogató magyar statisztikusok is mindig szá- míthattak. azt Hivatalunk dolgozói közül többen is élvezhették.

P. C. Mahalanobis élete teljes volt. mert osztályrészéül jutottak a legszebb emberi

941

örömök. A természet megismerésének öröme,

az alkotás és az ifjúság tanításának, irányí- tásának öröme, a szeretet és a tisztelet. Em—

lékét tudományos munkái mellett megőrzi az a hatalmas szervezet, melynek kiépítésén anyit fáradozott. Boldog volt. mert még éle—

tében Iáthatta, hogy fáradsága nem volt hiábavaló és munkája nyomán Indiában is létrejött mind a centralizált állami statisztikai apparátus, mind az egyetemi rangot kapott lndíai Statisztikai lntézet munkája is kiszéle—

sedett. Emlékét -—- a munkásságából való ta—

nulás mellett —— a magyar statisztikusok is szívükben őrzik.

Dr. T. ].

GYIMESI EDE (1930—1972)

1972. július 28-án elhunyt Gyimesi Ede, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője.

1954-ben lépett a Hivatal szolgálatába és előbb a Területi főosztályon, majd 1959—től a Forgalomstatisztikai főosztályon dolgozott.

1962-ben átvette a Közlekedési és Posta osztály vezetését, és szaktudásával, hozzáér—

tésével nagyban hozzájárult a magyar köz- lekedésstatisztika továbbfejlesztéséhez. Ne—

véhez fűződik az új Egységes Közlekedési

Árunómenklatúra kidolgozása. () magántu- lajdonban levő személygépkocsik teljesít- ményeinek és üzemeltetési körülményeinek számbavételét célzó első reprezentatív sta—

tisztikai adatfelvétel, valamint a konténeres áruszállítás megfigyelésének bevezetése.

Tagja volt több közlekedési szervezetnek, és különösen az Országos Közúti Balesetelhárí—

tási Tanácsnál — ahol a Statisztikai és Ér—

tékelő Bizottság elnöke volt — fejtett ki ér—

tékes munkát. Több mint két évtizeden át tagja volt a Magyar Szocialista Munkás—

pártnak és mint a párt alapszervi vezetőségi tagja fáradhatatlan és odaadó munkát vég—

zett. Eredményes munkája elismeréséül 1958—ban a Szocialista Munkáért Érdem-

érem, 1967—ben a Munka Érdemrend ezüst, 1969-ben a Közbiztonsági Érem arany foko—

zata kitüntetésben részesült, 1971-ben pe—

dig Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt ka—

pott. Emlékét a Hivatal dolgozói kegyelettel megőrzik.

AZ lPARSTATlSZTIKAl ÉS UZEMGAZDASÁGI SZAKCSOPORT lll. VÁNDORULÉSE

Pécsett, 1972. április 24—26 között került sor az iparstatisztikusok és üzemgazdá- szok háromnapos konferenciájára (lNFO '72), amelyen mintegy 300—350 fő vett részt. Az ülésszakon a magyar ipar nemzetközi össze- hasonlítását elemző fő témakör (l. sz. szek—

ció) mellett (a ll. sz. szekcióban) az ipar mikroszintű, ezenkívül (a lll. sz. területi statisztikai szekcióban) a megyei szintű. vé- gül (a IV. sz. gépi ipari adatfeldolgozási szekcióban) a számítástechnika időszerű kér- déseit összesen 25 előadás, korreferátum elemezte. Az előadásokat számos hozzászó—

lás egészítette ki. A szekcióülések után az ülésszak résztvevői a vendéglátó vállalatok rendezésében üzemlátogatáson vettek részt.

Az ülésszakot dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. az MKT Baranya megyei szervezetének elnöke nyitotta meg. Megnyitójában hangoztatta,

hogy az ülésszak jól illeszkedett a Janus Pan- nonius halálának 500. évfordulóját ünneplő eseménysorozathoz, mert kifejezte Pécs kettős arculatát: a kultúra városa mellett Pécs ipari jellegét.

Nyers József, a KGST tanácsosa. a KGST egységes iparstatisztikai mutatószámainak és azok nemzetközi összehasonlításának kérdé- seit tárgyalta. Részletesen áttekintette az egységes iparstatisztikai mutatószámok ki—

dolgozásának, valamint a különböző tárgy- körű nemzetközi összehasonlítások történetét.

Laky András, a KSH Baranya megyei lgoz—

gatóságának vezetője .,Az iparstatisztika he—

lye és szerepe a területi információs rend- szerben" c. előadásában a megyék helyét.

szerepét, információbázisát, az adatgyűjtések megbízhatóságát és funkcióit tekintette át.

Kifejtette. hogy a területi információs rend- szer ma már átfogja a megye gazdasági éle—

942 szeme, ;

tének széles területét, a gazdasági ágazatok termelőtevékenységét, az értékesítés és az áru—

forgalom szféráját, a lakosság jövedelmi és kereseti viszonyait, az_ életkörülmények. a

szociális és a társadalmi helyzet legfontosabb kérdéseit. Megállapította. hogy a jelenlegi információs rendszer általában elégséges alapot szolgáltat a megye vezetői részére a terület helyzetének megítélésére.

A Pollack Mihály Műszaki Főiskola előadó- termében tartott együttes ülésszak második napján dr. Ollé Loios kandidátus. az MKT elnökségi tagja. a Marx Károly Közgazdaság—

tudományi Egyetem dékánja elnökölt.

Az ülésszak fő referátumát Huszár István államtitkár, az MKT alelnöke. a Központi Sta—

tisztikai Hivatal elnöke tartotta .,A magyar ipar nemzetközi összehasonlitásban" cimmel.

Az előadás bevezetőjében hangsúlyozta, hogy bár az összehasonlitásoknál alkalmazható mércéket nem minden esetben tekinthetjük ideálisaknok — ezek korlátaivalazl.sz. ipari szekció majd részletesen foglalkozik is —. az egyes országok gazdasági fejlődési folyama- tának elemzése — többek között -— segíti gaz—

dasági döntéseink tárgyilagos megítélését.

erőforrásaink jobb elosztását. és az ellent- mondások feloldását célzó koncepcióink megalapozását. Az előadás az'1960-as évek közepe táján készitett. mintegy 35 országra terjedő nemzetközi összehasonlítások tapasz- talataiból indult ki. ismertette az ezt követő két- és többoldalú ipari összehasonlitások eredményeit. Az 1960—as évek tanúsága sze—

rint például a magyar ipar aránya az ország bruttó nemzeti termékén belül mintegy 38 szó—

zalék volt. lényegesen nagyobb, mint Finnor- szág. Norvégia. Svédország. Olaszország.

Belgium, Dánia iparáé. Az előadás részlete- sebben vizsgálta a fejlődést hordozó fonto—

sabb ipari ágazatok helyét, szerepét, hatá- sát a népgazdaságban. Ismertette, hogy gép—

iparunk fejlettségi szinvonalát a szocialista országok mindegyikével. a tőkés országok kö- zül Svédországgal, Dániával, Franciaország—

gal. Norvégiával, a Német Szövetségi Köz—

társasággal, Belgiummal. az Egyesült Király- sággal. Finnországgal. Ausztriával és Olasz—

országgal hasonlítottuk össze. A vizsgálatok azt mutatták. hogy ezekben az országokban nincs egyértelmű kapcsolat a gépipamak a gazdaságon belül elfoglalt aránya és a gaz- daság általános fejlettségi szintje között. A nyugat-európai országok gépiparának feldol- gozó iparon belüli aránya 25—40 százalék közötti. llleszkedésünket az általános szinvo- nalhoz megfelelően érzékelteti. hogy Magyar—

ország gépipara mintegy 35 százalékkal ré—

szesedik feldolgozó iparunk bruttó nemzeti termékéből. Az egyszázalékos ipari termelés- növekedésre jutó gépipari termelésnövekedési százalék (a növekedési együttható) szerint a vizsgált európai tőkés országok közül Ma-

gyarországot kettő előzte meg. Előadésa ta?

vábbi részében kitért az alapanyag— és kii- lönösen acélfelhasználásunk ipari hátteré- re, összehasonlitatta energiafelhasznólásunk szerkezetét a nemzetközi környezettel. Ele—

mezte :: magyar ipar termelékenységi szin;

vonalát. centralizáltságát, összehasonlítva azt néhány tőkés és szocialista országéval.

Ez utóbbi témakörben rendszerezett ada- tainkból azt látjuk. hogy a KGSTeországok között az 1960-as évek végén a legkevésbé centralizált a Német Demokratikus Közúrsa- ság ipara volt (a munkások mintegy 57 szá-—

zaléka 1000 főnél kisebb vállalatoknál dol—r gozott). A Német Demokratikus KöztársaSáe—

got követte -— sorrendben __ a Szovjetuniőés, Lengyelország. Hazánk iparának c'entralizált- ' ságát a KGST—n belül csak Csehszlovákia ipara haladta meg. A tőkés országok közül a a Német Szövetségi Köztársasággal, Hol- landiával. Finnországgal hasonlítottuk össze adatainkat. Ezek szerint a kis- és középüle—

mek aránya mindhárom országban 40—50 százalék körüli. tehát Magyarországhoz vi—

szonyitva kevésbé centralizált.

A plenáris ülések befejező eseménye volt az Ipari és Építőipari Statisztikai Értesítő 1971. évi nivódijainak kiosztása.

Az I. Ipari Szekció munkaülésén dr. Kiss Albert kandidátus, a KSH elnökhelyettese el- nökölt. A vitaindító referátumot Nyitrai Fe—

rencné, a Szekció elnöke, a KSH lpa'rstatisz—

tikai főosztályának vezetője tartotta ,.Makro- ökonómiai szintű ipari nemzetközi összeho—

sonlitások néhány problémája (fejlődés.

eredmények, korlátok)" címmel. A témakör kifejtése során először a nemzetközi összeha—

sonlitások rövid történetét tekintette át. Meg—

említette, hogy a nemzetközi ipari összeha—

sonli'tások témája az esetek többségében az ipar valamelyik hatékonysági mutatója vagy mutatószám-rendszere volt. A nemzetközi ösz- szehasonlitások témakörében az elmúlt évek- ben a munkatermelékenységi összehasonlí- tások domináltak. A magyar összehasonlitá- sok leggyakoribb témakörei az ipari munka- termelékenység színvonalára és az arra ható tényezőkre, az ipari termelés szinvonalára és összetételére, a munkaügyi kérdésekre s eze-' ken belül többek között a létszámstruktúrák- ra. a bérezésre. a nemek közötti bérarc'myok- ra stb. vonatkoztak. Előadásának második ré- szében a nemzetközi összehasonlitásokkal foglalkozók munkáját nehezitő módszertani kérdéseket ismertette, a kutatások pontossá- gi korlátait, a reális következtetéseket befo—

lyásoló tényezőket elemezte. lgy többek kö- zött részletesebben vizsgálta az összehason—

lithatóság kérdését, különös tekintettel az összehasonlított országok eltérő ipari szerke- zetére. Utalt például a különböző országok- ban hiányzó ágazatoknak a mutatószámokat esetleg torzító hatására, a termékek eltérő

SZEMLE

korszerűségének. a technikai. technológiai színvonal különbségeinek mérhetőségére. Ki- tért arra. hogy az ár—, valamint az értékelési rendszerek különbözősége milyen mértékben hat az összehasonlítás végeredményére. az összehasonlítandó országok körének megálla- pítására, az egységes nemzetközi adatok igénybevételének lehetőségeire, az adatbá- zisok különbözőségének problematikájára.

Befejezésül hangsúlyozta, hogy az összeha- sonlithatóság metodikai problémáinak vizs- gálata szerint a makroökonómiai síkon vég- zett nemzetközi összehasonlítások elsősorban

nagyságrendi tájékoztatásra alkalmasak.

Dr. Tóth Tibor, a KSH lparstatisztikai fő- osztályának osztályvezetője .,A termelékeny- ség nemzetközi összehasonlítása" cimű elő- adása a makroökonómiai szintű nemzetközi összehasonlítások témakörén belül a munka- termelékenységi összehasonlítások nemzetkö—

zi gyakorlatban elismert módszereivel, és

ezek közül elsősorban az egyedi termelési in—

dexek módszerével foglalkozott. ismertette a Geary-féle formulát. majd az egyedi termelé—

si, ezt követően az egyedi termelékenységi indexek módszerét. Kitért a hozzáadott érték, a bruttó termelés, a ráfordítási indexek alap- ján történő összehasonlítások formulájára.

Pócs Ervin, a KSH Gazdaságkutató lnté- zet gazdasági tanácsadója ,.Makroökonómiai szintű ipari nemzetközi összehasonlitások né—

hány problémája" című előadásának köz—

ponti témája az ipari fejlettség szintjének, az ipari fejlődés ütemének, az iparosítás mód- jának nemzetközí összehasonlítása volt.

Dr. Fülöp Sándor, a Pamutnyomóipari Vál—

lalat főosztályvezetője ,.Kísérleti számítás a pamutszövetek világpiaci versenyképességé- nek meghatározására" című előadásában ki- fejtette, hogy a világpiaci versenyképesség kutatása, a közvetlen értékesítési célkitűzé- seken túl, alapja lehet az új technológiák és szervezési módszerek iránti tájékozódásnak, a használati érték—ráfordítás reláció optimum meghatározásának is. Jelentősége ellenére mégis kevés azon munkák száma, amelyek az egyes ágazatok, termelési ágak. termékcso- portok, illetve vállalatok versenyképességének meghatározásával foglalkoznak. Előadása három részre különült el: a nemzetközi ár- összehasonlitások, valamint a költségössze- hasonlítások mellett néhány pamutipari ter- mék és kikészítési művelet konkrét összeha- sonlítását (eredményeit, tapasztalatait) mu- tatta be. Az árösszehasonlítások módozatai közül a saját és az idegen országok termékei világpiacon kialakult tényleges árainak össze- hasonlításával. továbbá a valutaárfolyamok alapján végzett összehasonlítással, végül a különböző termékek árrelációinak nemzetközi egybevetésével foglalkozott. Befejezésül hangsúlyozta. hogy az összehasonlításokból nyerhető információk megbízhatóságát. ha-

943

csak mód van rá. célszerű más forrásokból származó. más módszerekkel számitott ada—

tokkal ellenőrizni. hibahatáraikat felderíteni.

Fülöp Sándor előadásához két korreferátum hangzott el. Gulyás József, a Pécsi Kesztyű- gyár igazgatójának előadása, a magyar bőr- kesztyű világpiaci versenyképességével foglal—

kozott. Dr. Némethy Lajos, a Söripari Válla—

latok Trösztje osztályvezetője a természetes mértékegységben mért termelékenység prob- lémáit a sörgyárak szempontjából kiindulva vizsgálta.

All. Ipari Szekció a Pécsi Porcelángyár Kultúrtermében, Juhász Jánosnak, az MSZMP KB munkatársának elnökletével kezdte meg vitaülését. Bosnyák Jánosnak, a vendéglátó vállalat igazgatójának üdvözlő szavai után dr. Wink/er György, az Egyesült lzzó és Vil—

lamossági Rt. Számviteli főosztályának veze- tője ,,A vállalati termelési struktúra statisz- tikai elemzése" című előadása következett.

Szólt a struktúravizsgálatok részletességével.

az összehasonlíthatósággal és az adatok át- tekinthetőségével kapcsolatos problémákról.

ismertette a vállalat fontosabb termékcso- portjainak az 1950—1975-re terjedő termelé- sen belüli arányszámait, s az ebből levonha—

tó következtetéseket. Előadását jól egészítet—

te ki Rácz Frigyes, az Orion Rádió és Villa- mossági Vállalat tervosztályvezetőjének elő—

adása, amely a rádió-, televízió- stb. terme- lés adatait tartalmazó 1950—1975. évi struk—

túratáblázat alapján levonható tanulságokat ismertette. E szekcióban a gazdaságossági elvárások vállalati szintű érvényesítésének néhány elvi és gyakorlati kérdésével foglal—

kozott Martos lstván, a Medicor Művek ve—

zérigazgató-helyettesének előadása. A gaz—

daságossági elvárások témakörében az ex- port eladási árak változásának gazdaságos—

sági hatására, a belföldi értékesítés szférá—

jában pedig az árnövekedések etikai mo- mentumaira tért ki. Megemlítette többek kö- zött, hogy a vállalati gazdaságosság (jöve—

delmezőség) növelésénél számba jövő mód- szerek közül központi jelentőségű a gyárt- mányösszetétel nyereségtartalom szerinti op—

timalizálása és az önköltség csökkentése.

Bachman Mátyás, a Mecseki Szénbánya Vál—

lalat gazdasági igazgatóhelyettese korreferá—

tumában a Vállalat eredményességével ösz—

szefüggő problémákat fejtette ki.

A III. Területi Statisztikai Szekció a Tudo—

mány és Technika Házában Barabás Miklós, a szekció elnöke, a KSH Területi Statisztikai főosztálya vezetőjének elnökletével ülésezett.

Az ülésszakon nyolc előadás hangzott el. A főreterátumot Ambrus Attila, az MSZMP Tol- na megyei Bizottsága Gazdaságpolitikai osz—

tályának munkatársa és dr. Németh Lajos, Pécs város Tanácsának elnökhelyettese a ta- nácsok tervezési és irányítási feladatairól tartotta. Máté János, a KSH Tolna megyei

944

Igazgatóságának vezetője, az azonos profilú iparvállalatok tevékenységének területi ösz- szehasonlitását, ennek lehetőségeit. korlátait elemezte. Dr. Erdélyi Ernő, a KSH Baranya megyei Igazgatóságának igazgatóságvezető—

helyettese előadása ezzel kapcsolatban a konkrét mutatószámokat rendszerezte. Ertékes iparfejlesztési monográfiai feldolgozásokat ismertetett Novák István, a KSH Vas megyei Igazgatósága Szervezési osztályának vezető- je Vas megyéről. Vida József, a KSH So- mogy megyei Igazgatóságának vezetője 50—

mogy megyéről és dr. Hantos László, a KSH;

Fejér megyei Igazgatóságának vezetője Fejér megyéről.

A Pannonia Sörgyár vendéglátását vette igénybe a IV. Gépi Ipari Adatfeldolgozási Szekció. Az ülésen Aronyi Attila és Lukácsi ió- zsef előadása a számitástechnikoi alkalmazá—

sok hazai és nemzetközi helyzetét, Pádár Gyula a Számítástechnikai Központi Fejlesz—

tési Program főbb célkitűzéseit, Siklakyr ist—- ván a kis számítógépek alkalmazásának _Ie- ,, hetőségeit, korlátait ismertette.

Dr. Molnárfi Tibor

NYITRAI FERENCNÉ

KANDIDÁTUSI ÉRTEKEZÉSÉ—NEK VITÁJA

A magyar népgazdaság és az egyes ága- zatok felszabadulás utáni fejlődésével szá—

mos tanulmány foglalkozott. E munkákra jellemző volt, hogy kiemelt gazdasági jeIen-, ségeket (nemzeti jövedelem, foglalkoztatott—

ság, termelési alapok) vizsgáltak. és rend—

szerint rövidebb periódust fogtak át. Nép- gazdaságunk mintegy 25 éves fejlődésérőI átfogó. szintetizáló elemzések alapvetően gazdaságtörténeti jelleggel készültek. E kor—

szak napjaink számára azonban még ko- rántsem történelem. Az anyagi termelésben, a termelési kapacitásban és ezek körülmé—

nyeiben bekövetkezett változások eredmé—

nyei, sajátosságai és egyes vonatkozásokban fogyatékosságai erősen hatnak a népgaz- daság jelenlegi állapotára, és bizonyos mér- tékig meghatározzák a jövő fejlődési lehe—

tőségét is. A korszak gazdasági jellegű ku- tatásának jelentőségét meghatározza az is.

hogy a gazdaságpolitikai törekvések és azok gyakorlati megvalósulásának pozitív és ne—

gativ tapasztalatai egyaránt messzemenően befolyásolják a mai gazdaságpolitikai kon- cepciókat is.

Nyitrai Ferencné, a KSH lparstatisztikoi fő—

osztályának vezetője .,A magyar ipar fejlő- dése a felszabadulástól napjainkig" cimű kandidátusi értekezésében a népgazdaság legdinamikusabban fejlődő és egyben a leg—

nagyobb súIyt képviselő ágáról ad összefog- laló közgazdasági—statisztikai jellegű elem- zést. A 310 oldal terjedelmű és 47 táblával illusztrált disszertáció — az 1938. évi bázisról kiindulva —- az 1945—1970 közötti időszakra vonatkozóan bemutatja és értékeli a magyar ipar termelésének, a termelési tényezőknek és hatékonyságuknak, belső struktúrájának és más fontos gazdasági jellemzők szerinti fejlődését.

Az értekezés vitáját 1972. május 30-án tar- tották a Magyar Tudományos Akadémián. A Bíráló Bizottsá elnöke Román Zoltán kandi—

dátus. titkára cs Magdolna kandidátus. tag—

jai Hoós lános kandidátus, Kupcsik Józ'sef kandidátus. Rózsa József kandidátus, azo—p—

ponensek Stark Antal kandidátus és Wil—

csek Jenő kandidátus voltak. — ',

AZ ÉRTEKEZÉS

TÉZISEINEK USISZEFOGLALASA

Az ipari termelés hosszú távú. komplex elemzése nehéz és bonyolult feladatot jelent.

A közgazdászok, a szocialista iparosítás 25 éves időszakának sok nagyszerű. jelentős eredményét látva. elemzéseikben hajlamosak elsősorban az eredményekre és kevésbé a hiányosságokra koncentrálni. Az értekezés olyan áttekintést kíván adni az ipari fejlődés- ről, amelyben egyfelől az elért eredmények és az azokat elősegítő tényezők. másfelől az el- követett hibák, hiányosságok vagy a haladást fékező erők hatása kellő megvilágításra ke- rül. Fontosabb célkitűzései: a tartós tenden—

ciák és az azokra ható tényezők feltárása;

mennyiben érvényesültek a fejlődés irányát és mértékét kialakító, tudatos befolyásoló erők; hogyan ítélhető meg az ipar haté- konyságának változása; iparunk nemzetközi összehasonlítása; mi jellemzi az ipar kapcso- latait (: népgazdaság többi ágazotaival; és végül annak bemutatása, hogy milyen ten—

denciaváltozást hozott az új gazdasági me- chanizmus első három éve.

A vizsgálati módszereket ismertetve az ér- tekezés hiányolja, hogy tonkönyveink nem tesznek különbséget a makro- és mikroöko- nómiai elemzés céljára inkább használható statisztikai mutatószámok között. A vizsgálat tárgyával összhangban főként makroökonó- miai módszereket alkalmaz. Ennek hatékony—

ságát az alább felsorolt tényezők határoz—

zák meg:

-— stabil ágazati rendszer. _

-—hosszú időszakon át állandó terméknómei.kla- túra.

— összehasonlíthotó tartalmú idősorok.

—- stabil metodikai megoldások.