Az Iparstatisztikai és Üzemgazdasági Szekció 1976. november 29-i ülése

(1)

424

^SZEMLE

A megyei statisztikai igazgatóságok mun- kájával foglalkozva rámutatott arra, hogy a megyei pártbizottságok igényeit messzemenő—

en ki kell elégíteni. Sürgős szükseg esetén kézi, sőt esetleg ,,párhuzamos" feldolgozás is lehetséges. A gyáregység termelési értéké- nek megállapítására, az iparstatisztika többi

mutatójával konzisztens mutatószám kidolgo- zására, alkalmazására jelenleg nincs mód.

Meg kell keresni annak a módját, hogy a megyei szervek a jelenleginél gyorsabban jussanak az adatokhoz. Végül bejelentette.

hogy a Központi Statisztikai Hivatal nemzeti közi munkájára még vissza fog térni.

AZ lPARSTATlSZTlKAl ÉS UZEMGAZDASÁGI SZEKClÓ 1976. NOVEMBER 29-l ULÉSE

DR. MOLNÁRF! TIBOR

Az MKT Statisztikai Szakosztályának lpar- statisztikai és Uzemgazdasági Szekciója 1976.

november 29-én Budapesten egész napos ülést tartott. A számítógépre alapozott szer—

vezés és vezetés kérdéseit tárgyaló ülésszak mintegy 220 résztvevője hét előadást vita—

tott meg.

Megnyitójában Nyitrai Ferencné dr., a Szekció és az ülésszak elnöke hangsúlyozta:

a Szekció különböző rendezvényein elhang- zott véleme'nyek arra ösztönözték a vezetősé- get, hogy a gazdasági hatékonyság növe- lésének kérdéseit a szervezés és a vezetés szempontiából, alapvetően a számítógépes alkalmazásra tekintettel vitassa meg. A je- lenlegi ülés két ágazat (az építőanyag-ipar és az építőipar). illetve a beruházások terü- letén tekinti át a számítógépre alapozott szervezés és vezetés beszámolási és elem- zési gyakorlatát. Ez a témaválasztás több szempontból is figyelmet érdemel:

— az élő gyakorlat bemutatásáról. ezen belül el- méleti követelményekről és ezek valamilyen konkrét megvalósításáról van szó; nem ideális minta be- mutatása tehát a cél, hanem egy működő rendszer ismertetése, ahol a tapasztalatok csak áttételesen érvényesülhetnek, esetleg a negatívumok elkerülé-

sével hasznosulhatnak: .

— vertikális és horizontális szempontból összefüg- gő a választott téma: egymástól függő népgazda- sáai áaak vezetési, szervezési céljainak, számítás—

technikai dimenziói jelennek meg.

Dr. Páti Gyulának, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium Építőipari Számítás—

technikaí és Ugyvitelgépesitési Vállalata (SZÁMGÉP) igazgatója ,,A számítógépes módszerek vállalati feltételei. különös tekintettel a termelésirányításra" c. előadása há-

rom részre tagozódott.

Előadásában abból a tényből indult ki.

hogy az építőipar technológiai fejlődése, az építésiparosítás az irányítási módszerek tö- kéletesítését. ennek technikai bázisa kiépí- tését és alkalmazási kérdéseinek fejlesztését igényli. Az elmúlt időszakban a válla- latok a számítógépes vállalatirányítás alrendszer koncepcióiú felépítésére töreked—

tek. Ezek közül különösen fontos: a közép- távú tervezés, a rövid távú tervezés, a be-

ruházások előkészítése és irányítása, a vál- lalkozás és termeléselőkészítés, a termelés—

irányítás és —elszámolós, az anyaggazdál- kodás és -elszámolás, a munkaerő- és bér- gazdálkodás. az állóeszköz-gazdálkodás és -elszámolás alrendszere. A fejlődés jelenle- gi szakaszára egy-egy alrendszer önálló be- vezetése jellemző, van példa azonban arra is, hogy néhány vállalat már több alrend—

szert összehangoltan is működtet.

A vállalatok munkájának megkönnyítésére több (számítógépre alapozott) termelésirá- nyitási módszert dolgoztak ki, így a Válla- lati Optimális Programozás (VOP) rendsze—

rét, az Erőforrás Allokáló Módszert (ERALL), a TECHNOPROG-programrendszert és a Német Demokratikus Köztársaságban szer- zett tapasztalatokat hasznosító Vállalati Ka- pacitások (megállapítására szolgáló) Mér- leg (VKM) programrendszert.

Az előadás befejező része 0 számitógé- pek hatékony alkalmazásának feltételeivel foglalkozott. Utalt arra, hogy a számítógép alkalmazását folyamatos és átgondolt szer- vezési tevékenységnek kell megelőznie. Az irányítási rendszer bevezetését a vállalat egé- szére kiterjedő elemzésre és rendszerjavas—

latra kell alapozni. Különösen fontos, hogy a gépesítést az ágazati információs rend—

szerrel összehangolt vállalati információs rendszer kidolgozása előzze meg. Ennek 50- rán tipizálni kell a vállalati bizonylati rend—

szert és a normatívák rendszerét. Lényeges, hogy a vállalati vezetés megfelelő szaktudás- sal készüljön a gépek fogadására.

Dr, Révfalvi Miklós, az ÉVM SZÁMGÉF lnformációs Irodájának vezetője ,,A vállalat- 'tervezés információs rendszere" címmel tartott előadást. Utalt arra, hogy a gazdálko- dás modern körülményei között a vállalat- vezetés már nem képes a termelést közvet- lenül irányítani. A vezetés szándékai és azok reális megvalósítása közötti kapcsolatot az információ—rendszer biztosítja, amely éppen a gyakorlat következményei miatt világszer—

te a vezetés központi problémája lett.

A vállalatvezetés számára jól hasznosít—

ható. korszerű információ-rendszer .,Manage—

(2)

SZEMLE

425

ment lnformation System" elnevezéssel isme—

retes. Ma is zavaró körülmény viszont, hogy a rendszer értelmezése, az alkalmazott fogalmak eltérők, gyakran önkényesek. Az elő—

adó ezért egyrészt a fogalmak értelmezésé—

vel, másrészt ezek hazai viszonyaink közötti alkalmazásának kérdésével foglalkozott.

Az előadó véleménye szerint az informá- ció olyan ismeret, amely adott feladat el—

végzéséhez szükséges, a vezetői információ ennek megfelelően a vezető döntését segí- ti elő. Az információ—rendszer végső soron célszerűen rendezett informálási folyamat, amely kiterjed az alapadatok gyűjtésére, fel- dolgozására, a vezetők munkáját elősegítő elemzésre, az egyszerű és a magasabb szin- tű információkra. Az előadás részletesen foglalkozott a vezetői döntési folyamat jellegé- vel. Kiemelte, hogy az ún. ,,automatizált"

vagy "programozott" döntések nem igazi döntések. Ezek csak az ismételten előfordu- ló szabványfeladatokhoz gyárthatók előre, többnyire a végrehajtók és az alsó szintű vezetők számára. A vezetési döntési folyamat nem gépesíthető, géppel csak segít- jük. alternatívákat biztosítunk a döntéshez.A matematika, a matematikai statisztika esz- közeivel, a lineáris programozással stb. jól segíthető a vezetői elhatározás, és a dön—

tési kockázat is csökkenthető. E bonyolult számításokra felépített rendszernek már in- tegrált vagy időlegesen kapcsolt részea számítógép.

A vázolt vállalati információs rendszer ki- alakítása költséges: számítások szerint az éves vállalati értékesítés összegének 4—5 szá- zaléka. A rendszer kialakítása időigényes:

több évig tart, gondos szervezést, előkészi- tést kíván meg. Az információ-rendszer ki- építésének kockázatát csökkentheti viszont a helyzetfeltáró előzetes kutatás, a kivitelezé—

si rendszerterv készítése, a rendszer prog—

ramozással egybekötött kiépítése és az egész vállalati szervezés teljes átállítása az új rendszerre.

A vállalatok információs rendszerének ki- építése sok körülménytől függ. Az előadás általános sémaként ismertette egy vállalat- vezetési információ-rendszer kiépítésének há- lótervét Manfred P; Nahl ,,Grundlagen eines Management lnformationssystems" c. mun—

kája alapján. Utalt arra, hogy az ésszerű rendszer kialakításával a vezetés jobb és bőségesebb információhoz jut. minimális lesz az improvizáló vezetés, az ínformálási fo- lyamatban csökken a mechanikus munka, megnő az értelem szerepe.

Az előadás egyik fontos fejezete az üzem- gazdasági statisztika szerepével foglalkozott.

Ebben vizsgálta az üzemgazdasági statisztika fogalmát, kapcsolatát a statisztikai beszá—

molási rendszerrel, általában a statisztikai munkával. Ismertette azokat a különbsége-

ket. amelyek miatt ezek eltérnek a könyvvi—

tel munkájától, módszerétől és céljától.

Lacfalvi József, a Központi Statisztikai Hi- vatal főmunkatársa .,A szervezettség szín- vonalának és a szervezés hatásának mérési lehetősége" c. előadása a szervezettség színvonalának mérésével, a szervezési tevé—

kenységek hatásának közelítő megállapitásá—

val és a mérés, értékelés szervezési kérdései- vel foglalkozott, alapvetően vállalati, ponto—

sabban iparvállalati szempontból.

A szervezettség színvonalának kérdéseit vizsgálva rámutatott arra. hogy amint álta- lános (.,globális") szervezettségi színvonal nem képzelhető el, ezt jellemző komplex mutató sem alkotható. A problémát közelí- tő. számszerűen is megragadható mérés te- rületei a következők lehetnek: vizsgálhatjuk a szervezettséget tevékenység, illetve szerve- zési feladatcsoportonként, és nézhetjük a vállalat belső szervezettségét.

Szervezési feladotcsoport lehet a termelé- si folyamat szervezettsége. az információ- rendszer helyzetének vizsgálata. Számszerű mutatók alkothatók például a műszaki fei- lesztés szervezettségének jellemzése érdeké—

ben az új gyártmánvok átfutási idejéről. az anyaa- és energiaellátás szervezettségének vizsgálata érdekében az anyag beérkezésé- től a felhasználásig terjedő időszakról, a munkaszervezés színvonalának érzékeltetése érdekében a munkaerő munkahelyek közötti képzettség. beayakorlottság stb. szerinti mea- oszlásáról. Az információ-rendszer szervezett- ségét tükrözi az adatgyűjtések. -feldolgozá- sok és az elemzések munkaidő-igényességé- nek vizsgálata szervezeti egységenként.

A vállalati belső szervezettség sokoldalú vizsgálatát elősegítheti az egyes részlegek (gyárak) kapcsolatainak (párhuzamossáaok.

szen/ezési formák) elemzése. Közelitő mérés ajánlható a termékek gyártásának, a gyártó- si résztevékenységek megosztásának (a pro- filozásnaki jellemzésére. a párhuzamossá- aok. a felesleges ismétlődések felderítésére (a centralizálás vagy decentralizálás eldön—

tésére) a ayártáselőkészítés, a szerszámellá—

tás. a felújítási munkák területén.

A szervezettség mérésének vállalati problé- máiából következik, hoav ágazati (szakága- zati) szinten több vállalat összehasonlítása és rangsorolása nem célszerű. Ehelyett járha—

tó út a szervezettség részterületeinek. fel- adatcsooortiainak összehasonlitása vállala—

_tok szerint. Ez esetben is döntő. hogy csak az azonos profilú és adottságú vállalatokat von-

juk be az összehasonlításba.

A szervezési tevékenység mérése a szer- vezési tevékenység eredményességének, a ha- tékonyság e szempontból történt változá- sának számszerűsitését jelenti. Mivel a ha—

tékonyság bonyoluit fogalom (a termelékenv- séget, az állóeszközök hatékonyságát stb.

(3)

426

^SZEMLE

egyaránt jelenti), és a szervezési feladat gyakran együtt jelentkezik az állóeszköz-ál- lománynak, a felszereltségnek, a munkaerő szakképzettségének változásával, nem köny—

nyű feladat a szervezési tevékenység ered- ményének .,tiszta" elkülönítése. Általános elv lehet. hogy csak a jelentősebb szervezési intézkedések eredményét mérjük, ezen belül is a hatékonyság olyan egyik vagy néhány elemét vizsgáljuk, amelyre az adott szerve- zési intézkedés befolyása döntő és jelentős;

továbbá, hogy az eredmény mellett a szer- vezés megvalósításához szükséges ráfordítá- sokat ís gondosan vegyük számba.

A szervezési tevékenység hatásának mé—

rése és a mérés alapján az értékelés a vál- lalaton belül különböző szervek feladata. A szervezési terveket a szervező (osztály) vég- zi, ehhez és a méréshez az adatokat a vál- lalati információs hálózat láncszemei (a statisztikai és a számviteli osztály) szolgáltat—

ják, az értékelést pedig a ,,felső vezetés"

apparátusa végzi.

Dr. Kocsis Ferenc műszaki főtanácsosnak,

az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté- rium osztályvezetőjének ,,Műszaki fejlesztés—

szervezés—korszerűsítés" c. előadását dr. An- tal Ivánnak, az ÉVM SZÁMGÉP főosztályvev zetőjének .,Kísérlet az építőipari vállalatok termelés- és irányításszervezési karakteriszti- kájának megállapítására" című referátuma követte. Dr. Antal előadásában kifejtette, hogy a számítógépes vállalati irányítási rend- szert az elért fejlődési fok alapján célszerű a részleges számítógépes adatfeldolgozás, az integrált adatfeldolgozó rendszer, az integ—

rált információs rendszer és az integrált váll—

lalatirányításí rendszer szakaszaira osztani.

A részleges számítógépes adatfeldolgozás azt jelenti, hogy a vállalat (: számítástechni—

kát csak egy vagy néhány területen alkal- mazza. Az Építésügyi és Városfejlesztési Mi- nisztérium építőipari vállalatai jelenleg eb- be a fejlesztési szakaszba tartoznak. Az in—

tegrált adatfeldolgozó rendszer jellemzője a vállalati adatbázis kialakítása és az ezzel kapcsolatos adatfeldolgozás, a termelési fo—

lyamatok programozása és elszámolása. Az ötödik ötéves tervidőszakban mintegy hat épí- tőipari vállalat törekszik ennek a fejlődési szakasznak a megközelítésére. Az integrált információs rendszerben a tájékoztatás köz- pontosított: valamennyi illetékes hely csak a számára szükséges információt kapja meg. Az integrált vállalatirányítási rendszerben az adatfeldolgozás mellett a tervezés, a döntés, az operatív irányítási folyamat is automati- zált. A kis teljesítményű saját számítógépre alapozott, az ágazati számitógép—hálózatba kapcsolt integrált irányítási rendszer kialakí- tását a könnyűszerkezetes építésre tervezik.

Az előadás további része a részleges gé—

pesítés menetét és az integrált adatfeldol-

gozó rendszer kialakításának főbb feladatait ismertette. Kiemelte, hogy az egyes alrendszerek részleges gépesítése egy-egy terület—

ről indul ki. Például az anyaggazdálkodás alrendszerében az első gépesítési terület az anyagkönyvelés és -nyilvántartás: a munka- erő- és bérgazdálkodás alrendszerében a bérstatisztika. a bérkönyvelés és bérfelosztás;

az állóeszköz— és gépgazdálkodás alrendsze- rében a statisztika és a költségelszámolás.

Általános tapasztalat, hogy a részleges gé- oesités második harmada jár a legtöbb ne—

hézséggel: ilyenkor már megtörténik a ,,lát- ványos" eredménynek tekinthető tömeg—adat- feldolgozás gépesítése, de nem látható vilá—

gosan a továbbfejlődés iránya és az újabb, költséges befektetések megtérülésének mér- téke. Ma már a fejlesztések néhány tanul- sága összegezhető: még alrendszeren belül is törvényszerű a fokozatos fejlesztés; a gé- pesítés a reálfolyamatokat követő nyilvántar- tások területén kezdődik: a műszaki előké- szítési és a termelésirányitási alrendszerek- ben is a gépesítés bázisa az elszámolási fo—

lyamat: a gépesítés előrehaladásával nő a számítástechnikusok szakmai képzettségi szintjének növekedésével kapcsolatos köve- telmény, emelkedik a aépesítés költsége.

Az integrált adatfeldolgozási rendszer -—_ az előadó véleménye szerint — lényegében irá—

nvitásszervezési rekonstrukció, amely a terme- lésszervezési rendszer, a vezetés— és irányi- tásszervezési, a döntési és az információs rendszerek felülvizsgálatára, átalakítására teried ki. Emellett igényli a számítástechni- kai ismeretek megszerzését, a kielégítő szin- vonalú belső és külső számitástechnikai kör- nyezetet. A rendszerfeilesztés vonzási köz- pontja a termelésiránvítási rendszer, ezen be- lül is a vállalati termelésirányitás. Az előadó ismételten nyomatékosan utalt az eayséaes adatbázis létrehozásának és az adatbankok szervezésének jelentőségére.

Az előadás végül kitért az integrált adat—

feldolgozási rendszer szervezésének szemé—

lvi feltételeire. Utalt arra, hogy a szervezés—

hez megfelelő munkacsoportokat, irányitó szervezeteket kell létrehozni. Ezek taaíai részben vállalati, részben külső szakembe- rek leayenek. Döntő azonban a helyi adott- ságokat ismerő vállalati szakemberállomány részvétele a szervezési munkában.

Kiss Zoltán. az Éoítésgazdasági és Szerve—

zési intézet íÉGSZl) tudományos tagozatve- zetőie ,.A beruházások megvalósításának tervezése és szervezése" című előadásában az alapvető fogalmak definiálásával, a be- ruházásokat akadályozó néhány tényezővel és a beruházások megvalósitását biztosítá korszerű szemlélet jellemzőivel foglalkozott.

Az előadás számos külföldi és hazai szerző e témába vágó munkáinak gondolatait is figyelembe vette.

(4)

SZEM LE

427

Az előadás a rendszerszemléletet: a rendszerben való gondolkodás, a rendszer ele- meiből álló struktúrába rendeződés, a funk—

ció, illetve rendszerfunkció kategóriái alap-- ján építette fel. Eszerint egy problémakört úgy fogunk fel, hogy a tárgyakat és jelen- ségeket egy összefüggő egész részeinek te- kintjük, amelyek az egésznek egymással köl- csönhatásban álló elemei. A rendszer "al- rendszerből és elemekből áll, ezek relációk—

kal összekapcsolt halmaza — az elrendező- dés formája -—— a struktúra. A rendszer, illet—

ve elemeinek viselkedési módja a funkció, ahol ez a funkció és az adott rendszer valamilyen egységet alkot. Az adott környezet és a rendszer viszonyát a rendszerfunkció feje—

zi kí. Ez utóbbi annyiféle lehet, ahány viszony alakul ki. Ennek megfelelően tervezésen rend—

szerszemléletű tervezést kell érteni. amelyben a folyamatokat kapcsolódóan alakítjuk ki, a kapcsolatban a struktúra és a funkció egysé—

gére törekedve. A szervezés azokat a gaz- dasági, irányítási stb. szabályozási tevékeny- ségeket foglalja magában, amelyek a kitű- zött célt szolgálják. Ez aktív tényező: adott esetben átcsoportosításokat határoz el stb.

Végső soron a szervezés határozza meg a szükséges beavatkozások mértékét.

Az elméleti követelményeket és a gyakorlatot összehasonlítva az előadó megállapí- totta, hogy a beruházások megvalósítását jelenleg nem az ismertetett fogalmú rend- szerszemlélet jellemzi. A konkrét munkában részt vevő beruházók, tervezők, kivitelezők és szállítók magatartása nem felel meg egy kor- szerű beruházási szemléleti módnak. A jelen- legi partikuláris hatékonysági felfogás he- lyett a közreműködők ,,beruházásmegvalósí- tási" rendszerszemlélete szükséges.

A beruházások rendszerszemléletű megva—

lósításának eszköze lehet a hálótervezés és a szervezési dokumentáció. A hálóterv valamennyi tevékenységet párhuzamos vagy át- Iapolt időrendben összegez. A szervezési do—

kumentáció a beruházás megvalósításának három szintjén készül el. Részei: a durva vagy generál szervezési terv, a koordinációs vagy finomított és az operatív vagy finom

hálós terv.

A hálótervezés —— eljárási mód szerint — lehet tevékenységbeállítottságú, eseménybe—

állítottságú, tevékenység-csomópont felépíté- sű és vegyes szemléletű. A hálótervezés lé-

nyeges követelménye, hogy azt valamennyi közreműködő elfogadja. és kötelező érvényét szerződés is biztosítsa.

Dr. Ferencz Attila, a Középülettervező Vál- lalat műszaki—gazdasági tanácsadója ,,A kooperáció és koordináció információs rend- szeréről" tartott előadást. Kiss Zoltán előadá- sához kapcsolódva utalt arra, hogy a hazai beruházási programozás területein évekkel ezelőtt élenjáró módszereink voltak, elter- íesztésükben és alkalmazásukban azonban el- maradtunk Iehetőségeinktől. Példákkal il- lusztrálta a beruházások fő— és alvállalko- zói tevékenységének hazai és nemzetközi szervezetét. Ismertette a Német Szövetségi Köztársaságban alkalmazott hálótechnikai módszer segítségével elért eredményeket.

Felhívta a figyelmet a finanszírozási háló- tervre. Áttekintette a francia CONRAD-mód- szert és a svédországi beruházási szervezési gyakorlatot. Mivel a beruházásokban együtt- működő vállalatok kapcsolata alapvetően szerződések révén alakul ki, elemezte a hazai szerződési gyakorlatot. Arra a megálla- pításra jutott, hogy a hazai szerződési gyakorlat ellentmondásos, és ez jogszabályaink—

ban is kifejeződik. Az előadás a fejlesztés lehetőségeinek feltárását segítette elő. Gon- dolatébresztő volt az a nemzetközi ismer- tetés, amely a beruházásban részt vevő vál- lalatok szerződéses kapcsolatainak rendsze- rét mutatta be szocialista és tőkés országok esetében.

A fejlesztés irányára vonatkozó javaslatai két csoportba különültek:

— a mai eszközökkel, viszonylag rövid idő alatt megvalósítható javaslatok közül említésre méltó a folyamat egészét átfogó programhálók alkalmazá—

sa, a fő- és alvállalkozói kereslet és kínálat munka- nemenkéntí információt nyilvántartó adatbankok szer- vezése. a generál elv alapján kialakítható szerződé- ses rendszer bevezetése. a műszaki tervezésre is jo.

gosult építőipari vállalati szervezetek kialakítása:

— a távlati kutatási célkitűzések között az előadó többek között a kooperáció és koordináció műszaki vetületeinek vizsgálatát emlitette.

Az ülésszak befejező részében Nyitrai Fe—

rencné dr. megköszönte az ÉVM SZÁMGÉP közreműködését. Tájékoztatta a résztvevőket a Szekció további terveiről. Felhívta a ti- gyelmet a következő vándorülésre. amely a szocialista integráció népgazdasági, ágazati és vállalati szintű kérdéseivel fog foglalkoz- m.

POLITIKAI INFORMÁCIÓ — INFORMATIKAPOLITIKA

ZEISLER JÓZSEF

Az UNESCO támogatásával működő Kor- mányközi Informatikai Hivatal (Intergovern—

mental Bureau for lnformatics — IBI) 1977

júniusára az informatika országos irányításá—

val foglalkozó világkonferenciát szervez Kor—

mányközi Konferencia az lnformatikapolitika-