A gazdaság- és társadalomstatisztika kapcsolatrendszere és jövőbeli útja

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

A GAZDASÁG- ÉS A TÁRSADALOMSTATJSZTIKA KAPCSOLATRENDSZERE ES JOVÓBELI UTJAF

NYITRAI FERENCNÉ DR.

Az utóbbi néhány évtizedben a statisztika fejlesztését mind az egyes országok- ban, mind pedig regionális és interregionális szinten a legjobban azzal jellemez- hetjük, hogy a nemzeti és a nemzetközi statisztikai szervezetek egyre nagyobb mér—

tékben törekedtek a statisztikai adatgyűjtési, adatfeldolgozási és tájékoztatási rend- szer íntegrálására. Kétségtelen. hogy ennek megvannak a hagyományos és az új- szerű alapjai is. Hagyományos alapjai közé sorolhatjuk azt, hogy az ágazati sta- tisztikák összefüggő rendszere a legutóbbi évtizedekben már nemcsak kialakult, ha—

nem a gazdaságstatisztikában a népgazdasági mérlegrendszer vezérlő elvvé, koor- dináló erővé vált.

Ezzel párhuzamosan napirendre került a demográfia és a társadalomstatisz—

tika egységes rendszerének kialakítása is, amelynek egyes ágai sok évtizedes (néhol évszázados) hagyományokra is visszatekintenek, más ágai pedig merőben új

elemként kerültek a statisztika megfigyelési és információs körébe.

Hozzájárult az integrációs törekvéshez az is, hogy a rendkívül széles körű információs igényeket már nem lehet hagyományos módon kielégíteni, ehhez egy új eszközrendszer is rendelkezésünkre áll, éspedig a korszerű számítógép s a foko—

zatosan bővülő alkalmazásával kialakuló statisztikai informatika. A nemzeti és nem—

izetközi szinten a legutóbbi évtizedben kialakult adatbázis-rendszerek a különböző

ágazati és tematikai adatgyűjtések. -feldolgozások s ezek eredményei közötti kölcsö- nös kommunikációt elkerülhetetlenül szükségessé teszik. Az eszközök oldaláról is fel—

merült tehát a sürgető igény, amit az információt felhasználó, döntéselőkészítő szer—

vek már korábbi (néhol megfogalmazott, néhol meg nem fogalmazott, de érzékel- hető) igénye indukált.

Arra vonatkozóan. hogy a gazdaság- és társadalomstatisztika egységes, integ—

rált rendszere hogyan alakult ki a különböző országokban, vannak ismereteink. Ren- delkezésünkre áll például jó néhány olyan jelentés, amelyet világszintű szemináriu—

mokon, az ENSZ vagya KGST körében tárgyaltak, és köztük is igen figyelemre méltó az a jelentés. amelyet a svéd Központi Statisztikai Hivatal állított össze (4). lsmerjük az Egyesült Államok kormánya részére adott jelentést és más hasonló dolgozatokat

is (1), (2), (3), (5), (6), (7), (8), (9). Ezek mindegyike jelzi azt, hogy a gazdasági

fejlettség bizonyos szakaszán a gazdaságstatisztika egységesítése sürgető szüksé—

gesség, a társadalomstatisztikai információk iránti igény pedig oly mértékben nö-

* A Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságának és Demográfiai Bizottságának 1981. már- cius 18-án tartott együttes ülésén elhangzott előadás kissé kiegészített változata.

342 NYITRAI FERENCNÉ DR.

vekszik, hogy csak korszerű megoldásokkal lehet kielégíteni. Pregnánsan fejezi ezt

ki az Egyesült Államok jelentése, amikor azt állapítja meg, hogy a gazdaság- és a társadalomstatisztika integrálását az az igény motiválja, hogy a vizsgált jelenségek és folyamatok között nincs egyetlen tisztán gazdasági vagy kizárólag társadalmi. a

kapcsolatok sokoldalúbbak. s a megoldást nem a több, hanem a tartalmasabb, ru—

galmasabb információ segítheti elő.

A szocialista országokban is fokozódik a társadalmi és gazdasági elemzések iránti komplexebb érdeklődés; A KGST Statisztikai Állandó Bizottsága például a hetvenes évek elején naprendre tűzte a társadalomstatisztika rendszerének kidolgo—

zását, amikor a gazdaságstatisztika területén már elég széleskörűen működő egy-

séges rendszerről adhattunk számot. Az Európai Statisztikusok Értekezlete fennál-

lása óta igen részletes módszertani tevékenységet végez a gazdaságstatisztika te-

rületén és a legutóbbi évtizedben egyre elmélyültebb munkát a társadalomstatisz- tikában is.

A GAZDASÁGSTATISZTIKA

lNTEGRÁLT FEJLESZTÉSENEK lGÉNYE HAZÁNKBAN

A magyar gazdaságstatisztikárál már sokan. sokszor megállapították, hogy vl—

szonylagos fejlettsége megfelelő. Mint a legtöbb országban a gazdaságstatisztika nálunk is az ágazati statisztikák talaján épült ki. Az ötvenes évek végén. a hatvanas

évek elején a népgazdasági mérlegrendszer koordináló funkciójának erősödésével vált egységes egésszé.

Ez az általános megállapítás nagyon Sok egymásnak gyakran ellent is mondó részelemet tartalmaz. A magyar gazdaságstatisztikán belül ugyanis kétségkívül ér—

vényesül ma már (és nem kevés harc után) az egységes szemlélet. Ennek eredmé-

nyét jó néhány kiadványunkban szemléltetni is tudtuk azzal, hogy a gazdaság egé—

szét vagy annak több egymáshoz kapcsolódó szeletét kapcsolatrendszerükben tud—

tuk elemezni (például a legutóbbi évben a népgazdasági hatékonyságról vagy leg—

utóbb az életszínvonalról és az életmódról készült kiadványunkban). Azt azonban még nem mondhatjuk. hogy teljes mértékben a népgazdasági szemlélet uralja a gaz—

*daságstatisztikát, vannak és a továbbiakban is indokoltak az ágazati specifikus elemzések is.

A legjobb példa arra, hogy miként ötvözhetjük az említett szemléletmódokat, a munkaügyi statisztika. Ennek egységes rendszerét sikerült sok éves munkával ki- alakítani oly módon. hogy az egyes ágazatok munkaügyi helyzetének. specialitásai- nak elemzésére is van lehetőségünk. Ilyen értelemben képzelem el a továbbfejlesz—

tést az ágazatok, az egységes népgazdasági mérlegrendszer, valamint a különböző más témák metszetében is.

Napjainkban az integrált gazdaságstatisztikai rendszert kissé szélesebben kell értelmeznünk. Olyan információs rendszert kell kialakitani, amelynek főbb elemei

makro— és mikroszinten, valamint a közbeeső (a meno—) szférában egyaránt hasz—

nosíthatók. Ez esetenként egymásra épített módon, gúlarendszerben képzelhető el.

más esetekben lazábban kapcsolódva.

Erre jó példa lehet az árinformációs rendszer. Az árstatisztika makroszinten hazánkban a hatvanas évek során rendkívül gyors ütemben fejlődött. Rendelkezünk ma már termelői. fogyasztói árinformációkkal a makroszférában, ezeknek egy része

értelmezhető a mezzoszférára is (például'megyeí és szakágazati szintre). Azt azon—

ban nem állíthatjuk, hogy ez a rendszer alkalmas arra is. hogy a mikroszférában tehát a vállalatoknál alkalmazható legyen. Amikor a vállalatok árinformációs érde—

§

A GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMSTATISZTIKA 343

keltsége rohamosan növekedni kezdett — 1978—1979—1980-ban —, az az igény is

megfogalmazódott (sajnos nagyrészt az irányítás szintjén és nem a vállalatoknál).

hogy célszerű lenne ezt az információ-rendszert úgy kiépíteni. hogy ezen belül az első lépcsőfok a vállalati árinformációk rendszere legyen. elsősorban a vállalati döntési szférára orientáltan és semmiképpen sem abból a célból. hogy teljes körű árinformációt kérjünk be a vállalatoktól. Néhány vizsgálatunk azonban azt mutatta, hogy a vállalatoknál sem az árinformációs igény nem fogalmazódott meg még meg- felelő mértékben. sem pedig az árstatisztikának saját felhasználásukhoz szükséges

alapjait nem vetették meg.

A gazdaságstatisztika jelenlegi rendszerét az jellemzi. hogy a legfontosabb adatokra vonatkozóan kialakultak az adatbázisok, és megoldottuk az adatbázisok közötti kapcsolatok biztosítását is. A gazdaságstatiszikai adatbázisok blokkján be- lül a következő adatbázisok működését határoztuk el, ezeknek egy része ma már funkcionál:

1. az egész népgazdaságra kiterjedő, túlnyomórészt elemi adatokat tartalmazó adatbá- zisok a következők:

_pénzügyi (mérlegbeszámoló) adatbázis, -— beruházási adatbázis,

—- munkaügyi adatbázis,

——a külkereskedelmi forgalom adatbázisa;

2. az anyagi ágazatok adatbázisai, amelyek túlnyomórészt szintén elemi adatokat tar—

talmaznak:

—ipari adatbázis,

— építőipari adatbázis,

— mezőgazdasági adatbázis,

— kiskereskedelmi adatbázis;

3. a népgazdasági mérlegrendszer adatbázisa, amely aggregált adatokat tartalmaz, ide kapcsolódik az ágazati kapcsolatok mérlege, valamint a lakosság fogyasztásának adatbázisa

is (ez utóbbi azonban már átvezet a társadalomstatisztikai blokkba).

Az adatbázisok önmagukban is rendszerező erőt képviselnek, hiszen annak ér- dekében, hogy az egységes kapcsolatrendszer kialakuljon, a különböző nómenkla—

túrák, osztályozások, jelzőszámrendszerek (köztük nem utolsósorban a vállalatok, in- tézetek, intézmények egységes jelzőszámrendszere) biztosítják az adatbázisok össze- kapcsolhatóságát. Ezzel egyidejűleg lehetővé teszik azt, hogy egységes fogalmi és osztályozási rendszernek megfelelő információkat szolgáltassunk az egész gazda-

ságról.

1980 végén annak érdekében, hogy az idősorokat is egymáshoz tudjuk kap- csolni, kialakítottuk az adatbázisokban az összehasonlíthatóság biztosításának (a

homogenizálásnak) módját.

Az adatbázisok létrehozása serkentőleg hatott azokra (: dolgozókra, dolgozó- csoportokra, teomekre, akik ennek kialakításában részt vettek, egyfelől azért, mert megismerték a már működő adatbázisokban tárolt és felhasznált adatok körét, ami önmagában is gondolatokat ébresztett az egyes területeken, másfelől azért, mert az adatbázis éppen rendszerező volta miatt feltárta azokat a .,fehér foltokat", ahol még nem rendelkeztünk kellő mértékű vagy kellő mélységű információval.

A gazdaságstatisztika keretében egy másik feladattal is találkozunk, s ez az adatbázisok népgazdasági koordinációjának biztositása. ami 1980-ban a Központi Statisztikai Hivatal kezdeményezésére indult meg. A mai informatikai fejlettségi szinvonal mellett ugyanis megengedhetetlen az. hogy párhuzamos adatgyűjtések

vagy azonos adatforrásokból párhuzamos feldolgozások történjenek a népgazdaság

legfontosabb funkcionális szerveinél. Ezért javasoltuk az Országos Tervhivatalnak, a Pénzügyminisztériumnak és a Munkaügyi Minisztériumnak azt, hogy adatbázis-

344 NYITRAI FERENCNÉ DR.

rendszereinket egységesítsük, hozzunk létre a funkcionális szervek között jól együtt—

működő és egymással kommunikálni képes adatbázisokat.

Ennek követelményrendszerét a következőkben foglaltuk össze:

— egy jelenségre vonatkozóan kizárólag egyetlen adatgyűjtés legyen az országban, és ez biztosítsa azt. hogy minél többször, minél sokoldalúbban tudjuk feldolgozni az adatokat;

-— számításba kell vennünk azt, hogy a funkcionális szervek különböző típusú számító—

gépekkel rendelkeznek. ezért megengedett, hogy párhuzamos adattárolás folyjon mindad—

dig, amíg a számítógépes fizikai hálózatok egységesítését nem tudjuk megoldani;

-- nem engedhető meg viszont az, hogy a begyűjtött adatokból azonos célra és azonos tartalommal párhuzamos feldolgozások készüljenek:

—az azonos jelenségekre vonatkozóan publikált adatok nem térhetnek el egymástól, az azonban elkerülhetetlen, hogy eltérő módszerű elemzések esetén különféle következteté—

sekre jussanak;

— az ínformációellótós tekintetében három szempontot kell mérlegelni: a gyorsaságot.

(! pontosságot és a költségigényt; kétségtelen. hogy ezek között van kapcsolat. a konkrét tájékoztatások kialakításakor tehát állást kell foglalni mindhárom tényezőről.

Olyan koordinált népgazdasági információs rendszert kell tehát létrehozni, amely különböző célokra, különböző vezetői szintek számára és különböző követel-

ményeknek megfelelően képes az információs igényeket kielégíteni.

Az a javaslat. amelyet az érintett szervezetek elfogadtak -— és amely ma már közös munkaprogramunk alapja -—. azt is leszögezte. hogy a funkcionális szerveknek vanafeladataik ellátásához szükséges közös információigényük, de emellett lehet sajátos információs igényük is. Míg a közös információs igény kielégítésénél arra kell törekednünk. hogy az információellátás központosított legyen, a sajátos infor—

mációs igények kielégítését decentralizáltan célszerű megoldani. Természetesen a közös információk kielégítésének kell prioritást kapnia. Az új koncepciók kialakí- tásáért, végrehajtásáért a felelősséget elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal vállalta, szoros együttműködésben az említett funkcionális szervekkel.

A gazdaságstatisztika továbbfejlesztésének másik fontos eleme a reprezentatív statisztikai mintavétel szélesebb körű alkalmazása. A jelenlegi gyakorlat azt mu—

tatja, hogy az a jó megoldás. ha a teljes körű számbavételt a részletesebb adatok vonatkozásában reprezentatív mintavétel egészíti ki. Jó példa erre a most folyó me- zőgazdasági összeírás. Ezt a gyakorlatot ki lehet terjeszteni a gazdaságstatisztiká- ban olyan részelemekre vonatkozóan is, amelyeknek egységes megoldása csak töb—

bé—kevésbé alakult ki. Ilyenek például az anyagmozgatás. a szállítás helyzetét és gépesítését feltáró mutatószámok. a technikai felszereltség adatai stb.

A racionális adatgazdálkodás terén további lehetőségünk az, hogy 4—5 éven—

ként megvizsgáljuk adatgyűjtéseinket, és azokból a már elavult, korszerűtlen eleme- ket elhagyjuk. E felülvizsgálati rendszernek munkánk részévé kell válnia.

Feltétlenül szükséges, hogy a népgazdasági mérlegrendszer s ezen belül az ágazati kapcsolatok mérlege legyen a gazdaságstatisztika integrációjának vezér- lője, s mind az ipar—, mind a mezőgazdasági, kereskedelem- és közlekedésstatisz- tikában vagy a szolgáltatások területén a fejlesztés során szem előtt tartsuk azt, hogy az új megfigyelések legyenek hozzákapcsolhatók a népgazdasági mérlegrend- szer valamelyik eleméhez. Gyakorlatunkban például a hatékonysági, az erőforrás-

ígényességi mutatók elemzése során derült ki az. hogy hol kell még tovább fino-

mítanunk módszereinket. hogy hol kell előbbre lépnünk ahhoz, hogy ezek az erő—

forrás-igényességí mutatók az egységes input-output rendszer keretében elemezhe—

tők, tervezhetők legyenek.

Említést érdemelnek a sajátos ágazati és tematikai megoldások is. hiszen nem képzelhető el a gazdaságstatisztika fejlesztése úgy. hogy ezeket az elemeket tel—

A GAZDASAG— ÉS TARSADALOMSTATiSZTlKA

345

jesen kihagyjuk, vagy akár csak másodlagosnak tekintsük. Az ágazati sajátosságok tekintetében továbbra is részletezett adatokkal kell rendelkeznünk. az azonban itt is elengedhetetlen, hogy a specialitásokat ismertető adatok csoportosítása, osztó- lyozása megfeleljen az információs rendszer közös elemeinek.

ÉSSZERÚ FEJLESZTÉSI LEHETÖSÉGEK

AZ EGYSÉGES TÁRSADALOMSTATISZTIKA LÉTREHOZÁSÁBAN ÉS FEJLESZTÉSÉBEN A társadalomstatisztika fejlesztéséről, az ezzel kapcsolatos főbb koncepciókról, a fejlődés irányairól a legutóbbi években több konferencián esett szó. köztük a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályának legutóbbi. 1980. május 13—14—én tartott ülésszakán, ahol Barta Barnabás szólt a társadalomstatisztika fej- lesztési terveiről. A témát elsősorban a jövőbeli továbbfejlesztés szempontjából kí—

vánom elemezni, s ezért csak röviden tekintem át azt a hagyományos magot, amely- lyel már rendelkezünk és ezen belül az új elemeket, amelyek a legutóbbi évtized—

ben alakultak ki.

A társadalomstatisztika körébe tartozónak tekintjük —- mint ismeretes — a társa—

dalmi szerkezet vizsgálatát, ezen belül a különböző rétegek és családok helyzetének elemzését. Ide tartozik a társadalmi mobilitás, a népesedési folyamatok elemzése, az oktatás. a munkaerőhelyzet, a jövedelem— és vagyoni viszonyok. valamint ehhez kapcsolódva a fogyasztás elemzése; a lakosság egészségi állapotának, lakásviszo- nyainak, lakó- és természeti környezetének. életkörülményeinek elemzése, ide so—

roljuk a munkakörülmények vizsgálatát, az életmódét, annak főbb elemeit (a leg- utóbbi években különös figyelemmel az időmérlegre), és végül ide soroljuk az élet minőségének olyan elemeit is, amelyekre vonatkozóan ma még csak kisebb mér- tékben rendelkezünk statisztikai megfigyelésekkel.

Már e nagyon széleskörű fogalmi meghatározásból is látszik, hogy ennek egyes elemei a gazdaságstotisztikához, jelesen a népgazdasági mérlegrendszerhez kap—

csolódóan alakultak ki. Ilyen a háztartásstatisztika, a lakosság fogyasztásának, jö—

vedelmeinek elemzése. Más elemek a demográfiából és a népszámlálásból fejlődtek ki. Egyes információk elsősorban az intézményektől nyert adatok alapján keletkez- tek. A magyar statisztikai rendszerben .az ötvenes években, majd a hatvanas évek során is főként az intézményekhez intéztük kérdéseinket, és kisebb mértékben for—

dultunk az egyénekhez (ez utóbbit főként népszámláláshoz vagy mikrocenzushoz kö—

tötten).

A hetvenes években ugrásszerű fejlődés következett be a magyar társadalom- statisztikában. Ez a fejlődés már tükrözte a szintetizáló, integrációs törekvéseket is.

Ennek jegyében keletkezett például 1974—ben a lakosság két ezrelékére vonatkozó reprezentatív adatfelvétel a társadalmi szolgáltatásokról. Ez már olyan nézőpontot igényelt, amely nemcsak az egyén, a réteg és a kis közösség szempontjából vizs—

gálja a társadalmi szolgáltatások igénybevételét. hanem össze tudja ezt kötni a szolgáltatást nyújtó szervezetek tevékenységével is.

A legnagyobb mértékben az életmóddal kapcsolatos statisztikai vizsgálatok kö- re bővült az elmúlt évrízedben. Ezen belül kiemelkedő jelentőségűnek tartom az időmérleg-vizsgálatakat. Ezek legújabb eredményeit 1980-ban adtuk ki részletes, számszerű adatokat tartaimazó időmérleg-kiadványunkban.

Fontos fejlődési eredményt képviselnek a rétegvizsgálatok. Az elmúlt évtized- ben a nyugdíjasok, a nők, a pályakezdő fiatalok helyzetét vizsgáltuk. Ehhez már mind a társadalomstatisztikából, mind a gazdaságstatisztika egyes forrásaiból nyert adatokat használtunk.

346 NYiTRAI FERENCNE DR.

Hagyományai vannak hazánkban a különböző demográfiai adatgyűjtéseknek, köztük is elsősorban a termékenységi, folyamatokra vonatkozó adatoknak. E tekin-

tetben az elmúlt évtizedben kapcsolódtunk az ENSZ által szervezett világtermé- kenységi vizsgálathoz, és ebben jó eredményeket értünk el. Fontos állomást jelent az új. nemrég kezdődött reprezentatív statisztikai megfigyelés, amely két év alatt

(1979 óta) a terhes nők 2 százalékára és született gyermekeikre vonatkozott. A ter- hesség kezdetétől a gyermek egyéves koráig kísértük figyelemmel a fejlődést.

A hetvenes évek eredményei közé tartozik a Iakásstatisztikai megfigyelés. E té- ren az információs igények és az információk adta lehetőségek között még nem teljes az összhang. Ma a lakáshelyzetről, az állományról tudunk'részletesebb, szám- szerű adatokat adni, de az ehhez kapcsolódó elemekről. a lakással való megelé-

gedettségről. ennek tényezőiről. a lakókörnyezetről még csak részben tudunk infor—

mációkat szolgáltatni.

A legutóbbi évtizedben a társadalomstatisztika egységes rendszere irányában továbbhaladtunk. Úgy vélem, hogy időben tűztük napirendre azt, hogy átgondoljuk a társadalomstatisztika mai helyzetét, azokat az igényeket, amelyeket joggal vetnek fel a döntések előkészítése, megalapozottságuk vizsgálata és a döntés folyamatának elemzése során. Szükséges viszont az, hogy elhatároljuk magunkat azoktól az igé-

nyektől. amelyek kizárólag egyes szociológusok vagy kisebb szociológuscsoportok

érdeklődését képviselik.

E feladatmegfogalmazás azt jelenti. hogy egyfelől tartalmában kell átvizsgál- nunk a jelenlegi társadalomstatisztikát, másfelől állást kell foglalnunk (: tekintet—

ben is, hogy milyen minőségi javításra, bővítésre és milyen új módszerek alkalma-

zására van szükség és lehetőség a következő időszakban.

Az intézményrendszer oldaláról sokkal jobban részletezett, gyakrabban gyűj—

tött adatokkal nem számolhatunk, hiszen napjainkban éppen az intézményrendszer felülvizsgálata, a bürokrácia csökkentése azt igényli, hogy kevésbé terheljük az in- tézményeket statisztikai adatkérésekkel.

Van azonban jelentős feladatunk és lehetőségünk is a magánszemélyektől nyert statisztikai információk körének ésszerű mértékű bővítésében. Az elmúlt évben a fel-

adat kialakítását megkezdtük. Az egységes lakossági adatgyűjtési rendszert (rövi-

den az ELAR—t) áttekintettük. megnéztük. hogy milyen lehetőségeink vannak _az ELAR mintájának és szervezetének átalakítására. és a következő öt éven belül milyen adatfelvételekkel tudjuk az ELAR alapján bővíteni a jelenleg rendelkezésre álló in-

formációs hálózatot.

Célul tűztük ki a társadalom- és a gazdaságstatisztika rendszerének közelíté- sét is, hiszen az ELAR alkalmas arra. hogy közös bázist biztosítson e két típusú in—

formáciőigények kielégítéséhez.

Mint ismeretes, az ELAR egyik bózispillére a hazánkban már több évtizedes múltra visszatekintő háztartásstatisztika. Másik bázispillérét a népesség— és társa- dalomstatisztika keretében építettük ki azzal a céllal, hogy sokoldalú elemzésre al—

kalmas, egységes rendszer létesüljön e két bázison.

Az új rendszer létrehozásakor, a hetvenes évek közepén az új adatfelvételi rend—

szer célját a következőkben foglaltuk össze (és ezt többé—kevésbé be is vezettük):

—— a fő feladat olyan állandó minta kialakítása, amely alkalmas arra, hogy rendsze- resen, rövidebb—hosszabb időszakonként ismétlődő adatfelvételek alapjául szolgáljon;

— a mintának lehetőséget kell adnia arra. hogy a lakosságtól demográfiai, társadalmi—

gazdasági kérdések elemzéséhez részletezett és egyes esetekben specifikus igényeket is ki- elégítő adatokat nyerjünk;

—— olyan összeírógórdát kell kialakítani, amely alkalmas arra, hogy megbízható és mak—

roszinten jól elemezhető adatokat biztosítson;

A GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMSTATISZTIKA 347

- a kapcsolódó adatfelvételeket úgy kell létrehozni, hogy azok az alapadatok egy ré- szének többszöri hasznosítását is lehetővé tegyék.

Fontos feladatként jelöltük meg továbbá azt. hogy két népszámlálás között kü-

lön minta kidolgozása nélkül az adott mintában és az adott összeíró-hálózattal ré- tegfelvételeket lehessen végrehajtani.

Végül az ötévenként ismétlődő jövedelmi felvételhez is ez a minta szolgáltatott adatokat.

Az ELAR keretében lebonyolított különböző adatfelvételek az igénybe vett minta

szempontjából két nagy, az ELAR—1 és az ELAR—2 csoportba oszthatók. amelyek

eltérő módon fejlődtek a hetvenes évek közepén, végén. Gyakorlatban a két minta integrálása nem valósulhat meg, ez a következő egy—két év feladata lesz.

Az egységes minta különböző részmintákra épül, amelyeknek részleteit, kivá—

lasztásuknak módját itt nem kívánom tárgyalni. A minta kialakításánál a több szem- pontúság elve érvényesül: egyfelől az, hogy különböző háztartásokat öleljenek fel a minták, másfelől az, hogy különböző körzetekből álljanak.

Az új ELAR kialakítására és az új minta működtetésére 1983—tól lesz lehető- ség. Addig sem kívánjuk azonban az időt kivárni, hanem 1981—1982-ben a jelenlegi rendszerben kívánunk olyan feladatokat végrehajtani, amelyek alkalmasak arra, hogy a társadalmi—gazdasági rétegződésről, az életmódról, az életkörülményekről (nem utolsósorban a lakáshelyzetről), ezzel kapcsolatban a lakosság véleményéről részletesebb információkat nyerjünk. Ezt már az új egységes integrált rendszer alap- jának is tekintjük. 1983—1985-ben kerül sor arra, hogy az új integrált rendszerben az első adatokat begyűjtsük, figyelemmel arra. hogy az összehasonlíthatóságot a ko-

rábbi adatokkal biztosítani tudjuk.

Az új ELAR keretében begyűjtendő adatoknak az 1980. évi népszámlálás rész—

letes és teljes körű adataival való összhangját és a korábbi háztartásstatisztikai ada- tokra való ráépülését új lehetőségnek tekintjük az egyes rétegek helyzetének elem—

zéséhez. Ehhez biztosít a társadalomstatisztikai adatbázis is megfelelő alapokat, tö- rekedve arra, hogy ne csak országos, hanem településszinten is rendelkezésre áll- janak a legfontosabb mutatószámok.

E vázlatos és szinte jelzésszerű feladatleírás arra utal, hogy a társadalomsta- tisztikában nagyon sok új feladat megoldását a ma rendelkezésünkre álló vagy csak kevéssé bővülő erőforrásokkal kell biztosítanunk. Ez azt is igényli, hogy az ado- tokat általában elemzett formában adjuk közre. Ez a követelmény újfajta munka—

megosztást igényel a Központi Statisztikai Hivatal és az érdekelt intézetek, intézmé- nyek között. Szeretném hangsúlyozni, hogy kölcsönös kapcsolatrendszerről van szó, amit például az MSZMP Társadalomtudományi lntézetével 1980-ban helyeztünk új alapokra. és ami a korábbi munka elmélyítését jelenti a Magyar Tudományos Aka-

démia Szociológiai lntézetével is.

Ennek az új és kibővített adatbázis— és adatgyűjtési rendszernek kell biztosí- tania néhány olyan témához is adatokat. amelynek egyik koordinátora vagy éppen fő felelőse az országon belül a Központi Statisztikai Hivatal. Ilyen például a több—

szörösen hátrányos helyzetű rétegek elemzése vagy más olyan témakörök. amelyek a középtávú vagy a távlati kutatási tervben koordinációs körünkbe tartoznak.

A GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMSTATlSZTlKA lNTEGRÁLT RENDSZERE

Mind a gazdaság—, mind a társadalomstatisztika továbbfejlesztésében — mint

említettük — az alapvető szempont a kölcsönös kapcsolatok biztosítása. a több szempontú elemezhetőség, az egyedi adatok sokoldalú felhasználhatósága. E témát

348 ,, NYiTRAi FERENCNÉ DR.

azért tárgyalom külön fejezetben, mert úgy vélem. hogy ahhoz, hogy racionálisan

haladjunk tovább. és a ránk nehezedő sokrétű feladatnak a lehető leghatékonyabb

formában tegyünk eleget, állandóan szem előtt kell tartanunk azt. hogy sem a gazdaságstatisztikában vagy annak egyes ágazataiban. sem a társadalomstatisz—

tikában vagy annak egyes témaköreiben nem lehet egyetlen új feladatot sem meg- határozni anélkül. hogy túl ne tekintenénk az adott témakör határain. Mind a fő megfigyelési csoportban (tehát vagy a társadalom—, vagy a gazdaságstatisztikában).

mind pedig az egész statisztikai rendszeren belül meg kell találni a megoldásra vá- ró új feladat helyét.

Az összekötő kapocs a két alrendszer között a társadalmi jelzőszámok rendszere.

Ismeretes, hogy ez a mutatószám—rendszer módot ad arra. hogy a társadalmi hova—

tartozás fontosabb ismérveit hozzákösse a gazdasági aktivitás, a gazdaságban el-

foglalt szerep mutatóihoz. A kapcsolatot elemi adatok szintjén és aggregált muta—

tók szintjén is létre lehet hozni. A kapcsolatteremtésnek vannak azonban más módjai

IS.

lde tartozónak — és jó példának —- tartom a környezetstatisztikai rendszer kiala—

kitását.

E témakör az utóbbi évtizedben került napirendre. Először elsősorban azt vettük figyelembe, hogy milyen korábbi megfigyelésekből lehet szekunder jelleggel ada—

tokat nyerni a környezetre, a környezeti ártalmakra és a környezetvédelemre vo- natkozóan. Hangsúlyozom, hogy ennek megvoltak az alapjai az ipari, a mezőgaz—

dasági statisztikában, sok esetben egy-egy megfigyelési rendszer keretében csak morginálisan, más esetekben részletesebben. Az új környezetvédelmi statisztika rend-

szerének kialakítása az ENSZ és a KGST keretében is azt igényelte, hogy elsősor—

ban azt vegyük szemügyre, hogy hol szükséges primer adatokat gyűjteni, ezeket ho—

gyan lehet beépíteni a már meglevő adatgyűjtési rendszerekbe kiegészítő elemként, és hol alkalmazhatjuk továbbra is a másodlagos adatfeldolgozások rendszerét. Úgy vélem, hogy a magyar környezetvédelmi statisztika mai fejlettségében sikerült a megfelelő arányt biztosítani a primer és szekunder adatgyűjtések között.

A környezeti és a társadalmi demográfiai, valamint népgazdasági adatok egy- séges rendszerére vonatkozóan Vukovich György a következő igen szellemes sé-

mát1 közölte:

(l) (2) (3)

l. — statisztikai rendszerek társadalmi környezeti nemzeti

demográfiai számlák és

mérlegek ll. —- statisztikai mutatók népességi. környezeti gazdaság—

munkaerő—. statisztikai statisztikai

társadalmi mutatók és ágazati

statisztikai statisztikai

mutatók mutatók

lll. — alapadatok. elemi adatok intézményekre a fizikai és a gazdálkodó és személyekre társadalmi kör— egységekre vonatkozó nyezet elemeire vonatkozó

adatok vonatkozó adatok

adatok

' Erről a témakörről részletesebben lásd: dr. Vukovích György: A környezeti statisztika rendszerének tár- sadalmi vonatkozásai c., a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályának 1980. május 13—14-én tartott ülésszakán, .,A társadalmi tervezés és társadalamstatisztika" szekcióban elhangzott előadását. (Meg- jelent: A statisztika szerepe a népgazdaság fejlesztésében. 3. köt. MKT Statisztikai Szakosztály. Budapest.

1980. 81—88. old.)

A GAZDASÁG— ÉS TÁRSADALOMSTATlSZTIKA 349

Ebből a sémából világosan leolvasható az a kötcsönös összefüggésrendszer, amely a matrixban leírt rendszerek és a mutatószámok között fennáll, de az idézett tanulmány azt is hangsúlyozta, hogy olyan ország nem található. ahol a kölcsönös összefüggések részletes feltárása már befejeződött volna, és ahol ez az egységes rendszer már működne. E témakörben most folynak a kutatások a magyar Központi Statisztikai Hivatal, valamint a svéd és a finn statisztikai hivatalok együttműködésé- ben. A következő időszakban kívánjuk az együttműködés során szerzett tapasztala- tokat felhasznólva a hazai gyakorlatot továbbfejleszteni. Egyidejűleg kapcsolatot építettünk ki a Kanadai Statisztikai Hivatallal is. ahol ugyancsak fejlett a környezet- statisztika rendszere, ettől is várhatjuk azt. hogy a hazai továbbfejlesztéshez újabb

adalékot adjon.

A környezetstatisztika rendszerét csupán csak példának emlitettem annak illuszt- rálására, hogyan lehet a gazdaság— és társadalomstatisztika közötti átvezető utat, kapcsolatokat felhasználni többoldalú elemzéshez. A példák sokasága képzelhető el,

itt csak még egyet kívánok jelezni.

A lakosság életszínvonala, életkörülményei a következő években az érdeklődés középpontjába kerülnek, hiszen a hatodik ötéves terv azt a koncepciót alakította ki, hogy feladatunk a mai átlagos életszínvonal megőrzése. Ez természetesen egyes ré—

tegek esetében életszínvonal—növekedést, mások esetében viszont életszinvonal—

csökkenést jelent.

ilyen körülmények között nélkülözhetetlen a gazdasági háttér és az életszínvo—

nal kapcsolatának elemzése, többek között a teljesítmények és a bérek együttes ala- kulásának vizsgálata vagy más oldalról annak elemzése, hogy az életszínvonal nö- vekedése azoknál a csoportoknál következett-e be, ahol a teljesítmények érzékelhe- tően nőttek, vagy éppen ilyen kapcsolat továbbra sem lelhető fel (mint ahogy nem volt fellelhető az elmúlt években). Vizsgálatainknak arra is ki kell terjedniök, hogy azoknál a rétegeknél, amelyeknél a kormány garantálta az életszínvonal megőrzé- sét (például az átlag alatti nyugdíjjal rendelkezők esetében), hogyan alakultak az életszínvonal egyes elemei, és milyen az életszínvonal szubjektív megítélése e réte- gek részéről.

Részletesebb elemzést igényelnek az életkörülmények, főként ennek olyan ele—

mei, amelyek nem anyagi vagy pénzügyi háttérhez kötődnek. Részletesebben kell vizsgálni a szolgáltatások színvonalát és ennek minőségi elemeit is.

A társadalom és a gazdaság területén tapasztalt jelenségek és végbemenő fo- lyamatok kölcsönhatásait mind a népgazdaság szintjén, mind pedig területi szinten elemezni kívánjuk. Ehhez olyan adatbázisra van szükség, amely alkalmas arra, hogy ne csupán az igazgatási határok között, tehát megyei vonatkozásban nyújtson lehe—

tőséget a kölcsönhatások vizsgálatára, hanem kisebb egységek szintjén (tájegysé- gek, körzetek, nagyobb városok körüli agglomerációk metszetében is).

Bár csak érintőlegesen, de szólni kell arról is, hogy mind a gazdaság-, mind a társadalomstatisztika területén, mind pedig ezek kölcsönhatásaiban nagyobb sze- repet kell juttatni az ún. minőségi mutatószámoknak. Mutatószám-rendszerünkben tehát a volumenmutatók mellett (esetenként helyett) a minőségi mutatószámoknak kell a nagyobb hangsúlyt biztosítanunk. Ez a feladat nem könnyű. s ezt a tervezők—

kel együttműködve kívánjuk megoldani. Az előkészítő munka most van folyamatban, eredményeitől azt várjuk. hogy mind az éves. mind a középtávú tervezésben, mind pedig a statisztikai számbavételben azok a számszerű és a verbális elemzéshez kap-

csolódó mutatók kapjanak nagyobb teret, amelyek az információs igények mai szint-

jén reflektorfénybe kerültek, és ilyenek gazdaságunk és társadalmunk minőségi ele-

mei.

350 NYITRAI FERENCNÉ DR.

NÉHÁNY SPECIÁLIS KÉRDÉS

A TÁRSADALOM- ÉS GAZDASAGSTATISZTlKA JÚVÖBELI FEJLESZTESÉHEZ

E témakör kapcsán a következő három részletkérdésről kivánok említést tenni, amelyek fontos elemei, bár nem kizárólagos tényezői a fejlesztésnek:

1. Meddig tartsuk meg a kialakult és begyakorolt hagyományos módszereket, és mikor váltsunk?

2. Milyen határok között realizálható az új információs igények keltése és azok kielé- gítése?

3. A hazai hagyományos vagy újonnan kialakult módszerek és a nemzetközi statisztikai szervezetek ajánlásai közötti kapcsolatot hogyan tudjuk biztosítani?

1. Hagyományos módszerek —- a módszertani váltás problémája

Ezzel a kérdéssel a gyakorlati statisztikus munkája során elég gyakran találko- zik. és a megoldást általában praktikus szempontok motiválják. Talán éppen ezért

érdemes elméletileg is áttekinteni. hogy módszertani változásokat általában mikor

vezessünk be.

Nyilvánvaló, hogy alkalmazott módszereinknek több szempontot kell figyelembe

venniük:

— a hosszú idősorok összehasonlítható képzésének szempontját,

- a tervezés és a gazdasági irányítás gyakorlatához való mindenkori alkalmazkodás szempontját.

-— végül ezek mellett a nemzetközi összehasonlítások érdekében szükséges a nemzetközi ajánlások közvetlen vagy áttételes figyelembevétele is.

A hosszú idősorok képzése a statisztikai gyakorlatban mindenkor alapvető szem- pont volt, és ez nem változott az elmúlt években sem. A tervezés és a gazdasági irá—

nyitás szükségszerűen gyakrabban módosuló formáihoz való alkalmazkodás pedig az élet napi követelménye. E két szempont egyeztetése, illetve együttes figyelembe- vétele azonban nem könnyű dolog. Az világos, hogy minden olyan témakörben, ahol a gazdaság és a társadalom területén operatív információt szolgáltatunk a döntések előkészítéséhez és a döntési folyamatok megfigyeléséhez, ott a gazdaságirányitás- ban és a társadalom vezetésében alkalmazott módszereket a statisztikának is tük-

röznie kell. llyen esetben nem mondhatunk le a statisztikai módszerek gyakoribb

változtatásáról sem.

Az előbbiekben említett összefüggő egységes népgazdasági adatbázis—rendszer azt is igényli, hogy módszereinket a tervezés és a számvitel gyakorlatával is párhu- zamossan fejlesszük. hangsúlyozott feladatunk azonban az. hogy ezeket a módosí- tásokat úgy vezessük be, hogy a hosszú idősorok összehasonlítható módon folytat—

hatók legyenek.

Van egy olyan szempont is, amely csak a legutóbbi években került érdeklődé-

sünk homlokterébe, és ez az. hogy a módszertani változásokat a gyakorlatban úgy

kell végrehajtanunk az egyes szakágazatok vagy az egyes témakörök tekintetében, hogy azok összecsengjenek a többi szakágazatban és témakörben alkalmazott mód- szerekkel. Nem képzelhető el például, hogy a gazdasági mérlegrendszer által vezé—

relt területen egyetlen módszertani elemet is anélkül módosítsunk, hogy a többi

elemet nem változtatnánk, hiszen akkor az összefüggő mérlegeket nem lehetne ösz—

szeállítani.

Még mindig nem válaszoltunk azonban arra. melyek a kritériumai annak, hogy

a korábban kialakított hagyományos módszereinkhez hozzányúljunk akkor is. ami-

kor nem rövid távú operatív információkról és a gazdaság vagy társadalom irányí—

A GAZDASAG- ÉS TÁRSADALOMSTATISZTIKA 351

tásának megváltozott. korszerűbb módszereiről van szó. hanem a fejlődés igényli a változtatást.

Úgy vélem, hogy elméletileg a következőképpen foglalhatunk állást.

Mindaddig. ameddig a hagyományos módszerek alkalmasak arra, hogy kereszt-

metszetben országon belül vagy más országokkal összevetve, valamint idősorban összehasonlítható és a korszerű informatika igényeinek megfelelő eljárásokat alkal—

mazzunk, addig nem szükséges változtatni. Felmerülhet azonban olyan igény, hogy a statisztikai információ-rendszer egy vagy néhány elemének szükségszerű változtatása

más elemek tekintetében is módosítást igényel.

Példaképpen gondoljunk arra, hogy kialakult a népszámlálások hagyományos rendszere az országban, amely tízévenként, számlálóbiztosok útján, személyekre. la- kásokra és legújabban az üdülőkre vonatkozó adatfelvétel formájában kerül végre—

hajtásra. Érdemes azonban átgondolni. hogy a gazdaság és a társadalom mai fej—

lettségi szakaszán valóban szükséges-e ez az összeíróhálózat és az összeírás útján való számbavétel, vagy pedig érdemes arra is gondolnunk -— amit egyébként nálunk fejlettebb országok gyakorlatában már megtalálhatunk —, hogy önszámlálás. tehát levelezés útján vegyük számba a népesség túlnyomó többségét. és csak oda küldjünk ki számlálóbiztosokat, ahonnan önszámlálás útján nem kaptunk választ. vagy nem megbízható. nem megfelelően kitöltött adatokat kaptunk. Úgy vélem, hogy ez a pél- da éppen azt jelzi. hogy a gazdaságnak és a társadalomnak olyan fejlettségi szaka- szán, amely már a módszerek módosítását is lehetővé teszi, kevésbé költséges és egyszerűbb módszerek alkalmazását kezdeményezhetjük.

Egy másik példa: a teljes körű és a reprezentatív számbavételek egymást he—

lyettesítő vagy kiegészítő alkalmazása. Sok évtizeden át például a munkaügyi statisz- tika területén nagyrészt teljes körű adatfelvételek alapján dolgoztunk. A váltás az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején kezdődött, amikor is a reprezentatív munkaügyi statisztikával adtunk egy sor részletkérdésre választ. Ez a megoldás a gyakorlatban jól bevált. Azt hiszem. hogy érdemes rendszeresen, 4—5 évenként felül—

vizsgálni azt, hogy melyek a statisztikának azok a területei (mind a gazdaság—, mind a társadalomstatisztika körében), ahol szélesebb körben alkalmazhatunk reprezen- tatív megfigyeléseket. sok esetben kis mintás megfigyeléseket, és elég megbízható adatokat kapunk akkor, ha az adatok bizonyos alapelemeire vonatkozó teljes körű információval egyidejűleg rendelkezünk. Az előbbiekben említett ELAR-gyakorlatnok éppen ez az egyik háttere.

Szükségszerűnek tartom a módszerek felülvizsgálatát esetenként akkor is, ami—

kor nem következnek be különösebb változások, de a módszereinket már több íz- ben. esetleg évtizede alkalmaztuk anélkül. hogy eredményeit szigorú vizsgálat alá vettük volna. A hagyományos módszerek nem minden esetben jelentenek megme- revedett módszereket. esetenként azonban jelentkezik ez is. és ilyenkor érdemes vé-

giggondolnunk, hogy szükséges—e váltanunk és hogyan.

Feltétlenül szükséges — és ezt sok évtizedes gyakorlatunk bizonyítja — új mód- szertani elemek bevezetésekor a régi és az új módszerek párhuzamos alkalmazása, egy év adatainak két módszer szerinti begyűjtése. Ez nemcsak akkor szükséges, ha láncolással vezetjük tovább az idősorokat, hanem akkoris, ha a két módszer össze- hasonlítása, a két módszerrel nyert adatok ütköztetése értékelhető eredményt ad—

hat.

Végül érdemes. sőt szükséges a módszereinket akkor is felülvizsgálni. amikor a makroszinten alkalmazott megoldások a mezzo— vagy mikroszférában már nem

adnak megfelelően értékelhető eredményt. Ilyen esetben szükségessé válhat a kü—

lönböző színtű igények közti egyeztetés, a módszerek ..összeigazítása". egyes elemek kisebb mértékű módosítása is.

352 NYlTRAl FERENCNÉ DR.

2. Új információs igények keltése és kielégítése

Ezt a kérdést is a gyakorlat veti fel, és elméleti alapjai még nem eléggé kidolgo—

zottak. A következőkben csak vázlatosan érintem e témát annak igényével, hogy ez—

zel az elmélet részletesebben is foglalkozzék.

Igen gyakran előfordul a gazdaság- és társadalomstatisztika gyakorlatában.

hogy az információt felhasználó, a megrendelő. a döntést előkészítő szerv fordul a statisztikusokhoz bizonyos új információs igénnyel. De legalább ilyen gyakorisággal beszélhetünk arról. hogy az új információs igényeket a statisztika (helyesebben a statisztikus) kelti éspedig úgy, hogy vizsgálja, állandóan figyeli a nemzetközi gya—

korlatot, a statisztika nemzetközi fejlődését, tanul belőle. és így mintegy ,.étvágyger—

jesztő" szerepet is játszik. Vajon minden esetben indokolt—e új információs igények keltése és milyen határok között?

.ló példának említhetném a környezetstatisztikát. Magyarországon még nem volt

országos környezetvédelmi hivatal akkor, amikor a környezetstatisztikával kapcsolat—

ban már foglalkoztunk a szekunder, majd később a primer statisztikai elemek kiala- kításával. lgy elébe mentünk a felhasználók kívánságainak; Ezt tartom a továbbiak- ban is követendő megoldásnak, hiszen a statisztika egyik - bár törvényben nem rög- zitett — feladata az, hogy a gazdaság és a társadalom olyan jelenségeire és folya—

mataira is ráirányítsa a figyelmet, melyek még nem kerültek az irányítás. a vezetés.

az érdeklődés homlokterébe. Ennek a feladatnak érdekében kapcsolódunk be rend—

szeresen a regionális és interregionális nemzetközi szervezetek munkájába. Ennek a feladatnak végrehajtása érdekében kétoldalú összehasonlitásaink alkalmával vizs—

gáljuk, kutatjuk a partnerország (esetenként országok) statisztikai módszertanának és gyakorlatának fejlődését, és igyekszünk elsajátítani azokat az új elemeket, ame- lyek munkánkban még hiányoznak.

Az új információs igények keltése azonban bizonyos konzekvenciával és veszély—

lyel is járhat, és ez az, hogy fogyasztóink, felhasználóink bizonyos rétege irreális.

megalapozatlan kérésekkel is előáll. Erről is van jónéhány évtizedes tapasztalatunk, hiszen az étvágy felkeltését követi a megnövekedett étvágy, de nem minden esetben követi a realizálás megfelelő lehetősége is. Hogy egy távoli példára utaljak. akkor, amikor Magyarországon az első input—output mérlegeket kidolgoztuk, néhány évvel később már a dinamikus mérlegek iránti igény. sőt a kiegészítő matrixok iránti igény olyan mértékű volt, hogy nem egy esetben támadási felületet is jelentett a statiszti- kával szemben. Ezeket az igényeket csak jóval később tudtuk kielégíteni. Nem volt nagyobb az elmaradásunk, mint sok más országé. talán még egy kicsit kedvezőbb is volt a helyzetünk.

A témát azonban érdemes tovább vizsgálni, érdemes azt is mérlegelni, hogy az új információs igények keltésében mi a Központi Statisztikai Hivatal feladata, me- lyek az egyes funkcionális és ágazati partnereink statisztikai apparátusának felada- tai, és hogyan tudjuk jól ütköztetni a feladatok kielégítését, a hagyományos és az új információs igényeknek hogyan tudunk egyidejűleg racionális módon eleget ten—

m.

3. A hazai módszerek és a nemzetközi statisztikai szervezetek ajánlásai

Úgy vélem közismert, hogy a magyar statisztikában mindig törekedtünk arra, hogy olyan módszereket alkalmazzunk, amelyek nemzetközi összehasonlításra alkal—

masok. Tettük ezt elsősorban a KGST keretében, de folytattunk ilyen munkát, és foly—

tatunk napjainkban is az Európai Statisztikusok Értekezlete és az ENSZ Statisztikai Bizottsága keretében is. llyen például az lCP—módszer. ilyen a KGST értéki mutatók

A GAZDASÁG- ÉS TARSADALOMSTATISZTIKA

353

módszere, ilyen módszereket alkalmazunk a szolgáltatások, az ipar, a mezőgazda- ság elemzésében, kétoldalú összehasonlitások során is.—

A téma tehát nem új és voltaképpen kialakult gyakorlatunk van, hangsúlyozom,

hogy a gyakorlat alakult ki. ennek elméleti hátterét még nem tekintettük eléggé át, ez is a közeli jövő feladata lesz.

A mai gyakorlat az. hogy a nemzetközi statisztikai szervezetek ajánlásait az esetek többségében áttétellel alkalmazzuk a magyar gyakorlatban. A hazai információs igé- nyek kielégítését tekintjük elsődleges feladatunknak, ugyanakkor kiegészítjük az adatgyűjtéseket olyan elemekkel is. amelyek lehetővé teszik azt, hogy bizonyos át—

számítási kulcsokkal, megfelelő nómenklatúrák közötti kapcsolatrendszer kiépítésé—

vel eljussunk a nemzetközi ajánlásokig. Jó példa erre (: népgazdasági mérlegrend- szer, ahol is a magyar gyakorlattól a KGST—országokra vonatkozó ajánlásokig (MPS—

rendszerig), valamint az ENSZ ajánlásaihoz (SNA-rendszerig) kiépítettük a megfe- lelő hidakat. Talán éppen ezért mertük vállalni azt a feladatot is, hogy a francia Statisztikai és Gazdaságkutató Intézettel közösen kialakitsuk és a gyakorlatban ki—

próbáljuk az MP5 és az SNA közötti hídrendszereket (hangsúlyozom, hogy több hi—

dat tartalmazó rendszert). és éppen ezért vállaltuk azt a feladatot is. hogy például a külkereskedelmi nómenklatúra tekintetében az ENSZ- és a KGST—nómenklatúra közötti átvezető kulcsokat is kipróbáljuk az osztrák partnerrel közösen. Ezek példák voltak, amelyek azt jelzik, hogy az a magyar gyakorlat, amelyet ma folytatunk álta- lában megfelelő. hogy a nemzetközi statisztikai ajánlásokat nem közvetlenül. hanem áttétellel visszük be a magyar gyakorlatba.

Hangsúlyoznom kell azonban, hogy ez a megoldás rendkivül munkaigényes, hi—

szen olyan részletezettségű nómenklatúrákkal. osztályozósokkal, csoportosításokkal kell dolgoznunk, amelyek egyfelől megfelelnek a hazai igényeknek, másfelől több—

fajta nemzetközi szervezet ajánlásainak alkalmazását is biztosítják. Esetenként és helyenként a bőség zavarával küzdünk. Esetenként és helyenként az adatszolgálta- tókat vagyunk kénytelenek terhelni, amit az adatszolgáltatók kevéssé értenek, hi—

szen néhány részletezettségnek önmagában nincs értelmezhető tartománya, csak úgy ha tudjuk, hogy ezek milyen transzmissziókhoz szükségesek.

Azt hiszem, hogy a közeli jövőben ezt a ,,hidépítő" szerepkörünket erősíteni kell.

A magyar gazdasági és társadalmi gyakorlat az ország nyitott jellegéből adódóan talán a közeli 5—10 évben még inkább. mint a korábbiakban, igényli, hogy helyün- ket a világban megfelelő pontossággal meg tudjuk határozni, hogy ezt egyfelől a publikált széles körű nemzetközi adatforrások felhasználásával tegyük, másfelől — kisebb mértékben, de nagyobb részletezettséggel — két- és többoldalú összehason- litások alapján. Mindez pedig szükségessé teszi azt, hogy nem csak azokon a terü- leteken. ahol eddig is alkalmaztuk ezt a módszert, hanem a gazdaság— és társada—

lomstatisztika alapvető mutatószám-rendszereinek és adatbázisban tárolt adatainak teljes körében felülvizsgáljuk azt, hogyan tudnánk a nemzetközi összehasonlitások alkalmazásához még szélesebb adatbázist biztosítani, milyen kulcsok, milyen átté- telek kidolgozása áll előttünk. hol találunk erre — ha szükséges — megfelelő part- nert, tehát elméletileg is megalapozzuk azt a választ, amelyet a kérdésekre a gya—

korlatban adtunk.

— .

E nagyon vázlatos és a jövőnek inkább csak irányvonalait, mint teljes képét fel-

vázoló tanulmányban a célom az volt. hogy megjelöljem merre, milyen irányban aka-

runk haladni és egy kicsit azt is. hogy milyen sebességgel, Előrehaladásunkat azon- ban számos elem befolyásolja. s köztük a legfontosabb az emberi tényező, munka-

2 Statisztikai Szemle

354 NYITRAI FERENCNÉ DR.

tórsaink és a velünk együttműködő szervezetek munkatársainak igénye, felkészültsé- ge, lehetőségei. Azt hiszem. hogy ebből a szempontból a magyar statisztika helyze—

te, lehetőségei kedvezők, és e kedvező lehetőségekkel racionálisan kell gazdálkod-

nunk a jövőben is.

lRODALOM

(1) Aktual'nüe napravlenija naucsnüh lszszledovonij v sztatisztike. Vesztnik Sztotisztiki. 1979. évi 9. sz.

3—9. old.

5—2 (2)IdNazarov, M.: 0 kursze szocial'no—e'konomicseszkoj sztatisztiki. Vesztník Sztatisztíki. 1979. évi 9. sz.

1 1. o .

(3) A tórsadalomstatisztiko alapvető mutatóinak rendszere. KGST Statisztikai Állandó Bizottság. Moszk- va. 1976.

(4) Swedish government statistics facing the 80's. An environmental study. (Az Európai Statisztikusok Ertekezletének 1979. júniusi ülésére benyújtott tanulmany.)

(5) improving statistics in the coming decade. Stalíslical Reporter. 1978. október.

(6) Policy relevance and the integrity of statistics, by ]. T. Banner, ]. W. Duncan. H. Goldstein. R. L.

Hogan. Statistical Reporter. 1980. január.

(7) Reform of statistics of production industries. Studles on Statistics. 1978. március.

(8) Arkhipolf. O.: Les difficultés de dialogue entre la théorie et la pratiaue statistiaues. lournal de la Société de Statistiaue de Paris. 1980. évi 1. sz.

(9) Moser, CI.: The environment in which Statistical Offices will work in ten years' time. Statistisk Tidskrift. 1977. évi 6. sz,

FE3l—OME

Crarsg nannercn napnal-nom AOKHBAB, npencraeneHHoro Ha cocmnememca 18 mapra 1981. r. COBMeCTHOM saceaanuu CTa'rucru-iecxoü KOMHCCHH u AeMorpamu—lecxoü KOMHCCHM

BeHrepcxoü aKaAeMuu Hayx.

Aerop a ceoeM ouepke paCCMa'rpneaeT cansb memny ekonomuuecxoü " oőmecraeu- Hoi—i cramcrnnoű u nym ux őyaymero passmnz.

YCTaHaannsaeT, u'ro Ha npommeuuu uctenumx necnmnernü Kan Ha Heuuonanbuom, Tax " Ha MeH—(AYHBPOAHOM ypoaHe BoaoőnaAanu nnrerpauuouubie crpeMneHua.

Aarop cneuana paccmatpneae'r norpeőnocn, e nHTerpuposam-iom pazar—mm axouomw- uecnoü cramcmnu. B paanx atoro noxaauaaer 683b! 3K0H0Muuecmx AaHHbiX LLeHTpanb- Moro cramcmuecxoro ynpaanemm " ocranaanuaaercs Ha 'rpeöosaumx ynucpunauuu cm:—

TeM 6a3 ABHHBIX cpynxuuouanbnsix opraHoa.

B cnenyoonueM pasgene csoero ouepxa aerop paCCMarpusaer pauuonanbnyio Boamom- HOCTb pasauma eAuHoü oömecraennoü crarucmm. l'lonassmaer eAHHYiO cuc-reMy ABHHBIX o Hacenenun, Koropan oőecneuuaaef oómyio ocuoay mm ynosneraopenm HymA a CTG—- mcruuecmx numopmauunx ekouomuuecnoro u oőmecraennoro THl'iOB.

B aaxmov-imenbuom pasgene csoero ouepka aaTop nemoucrpnpyer umerpanbnyro cuc- Temy axouomuuecxoü u oöuaecmennoü CTaTHCTHKH. CMeNKoü memny anyum nogchTeMaMu yenne'rcn cucreMa oömecraeunux MHAHKBTOPOB. Yessky MOMHO yC'raHaanuBaTb Kan. Ha ypoa—

He anemeurapnbix AaHHbIX, ran " arperupoaam—lbix nonaaateneü, Ho Hapsmy c 3THM Bosmomuer Tanme " Apyrue cnocoőu yananu. Hpumepom mouser cnymm'b cramcruuecuaa cnctema OXpaHbl akpymaiomeii cpegbi Kan nyu, nepexona memny akonommecxoi " oőmectaenuoü cramc-rmm, Kotopbiü mom-ro HCHORB3OBBTB AM MHororpaHHoro ananuza.

B Kauecrse nrora ocrauaannaaeTcn Ha HeCKOJ'leMX cneuuaanblx Bonpocax npencm- nmero paaau'mn axouomuuecxoü " oőmectaeunoü cra'rucmxu, !; TOM uncne npoőneMy co- smecmoro npumeHeHun " saMemeHun 'rpaguuuonuux " HOBbiX mevopps, pauuouanenue rpm-muhi BoaHnKHoaeHMa u ynosneraopenun HOBbIX notpeőuocreü : nnmopmeuunx u, Ha- noneu" coomomeune npuMeHaeMblx a Benrpuu wie-roncs " pexomennauuü memnyaapoAHux cvatncmuecxux opraHnsauui.

SUMMARY

The article is a completed version of a lecture delivered at the joint session of the Statisticol and Demogrophic Committees of the Hungarian Academy of Sciences held on the

18th March. 1981.

The author looks over in her study the connection between economic and social statis—

tics and its future prospects.

A GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMSTATISZTIKA

355

She stresses that the efforts to integrate strengthened both on national and international level in the last decades.

She deals first with the demand for the integrated development of economic statistics.

ln doing so she presents the data bases of economic statistics of the Central Statistical Of- fice and refers to the reauirements of integrating the systems of data bases at the functional organs.

In the subseguent part of the study the author deals with the sound possibilities for developing a uniform social statistics. She reviews the Uniform System of Population Surveys (ELAR) which provides (: common basis to meet the demand of statistics of economic and social character.

in the concluding part of the study the author shows the integrated system of economic and social statistics. The link between the two sub—systems is provided by the system of social índicators. The connection can be established on the level of both the primary data and the aggregated indicators, however. there are other ways of forming connections, too. The author shows. for instance, the system of environmental statistics as a way from economic to social statistics which can be used for multilateral analyses.

Finally, some particular auestions of the future development of social and economic statistics are reviewed: the problem of the parallel use and change of traditional and new methods, the reasonable limits of raising and meeting new demands of information, the rela—

tionships between the methods used in Hungary and the methodologícal recommendations of the international statistical organizations.

20