Reprezentatív adatfelvételek a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalában

SZEMLE 535

környezetvédelemmel kapcsolatos információ- kat is.

Az ülés résztvevői úgy vélték, hogy a kör- nyezettel kapcsolatos információs rendszernek a statisztikai rendszer csak egy része lesz, de olyan fontos része, amely a kölcsönhatások feltárását végzi, és országos szinten rendsze—

rezi a rendelkezésre álló adatokat. A statisz- tikusok együtt fognak dolgozni a környezet egyes elemeinek részletesebb ismeretével rendelkező más — elsősorban műszaki —— szak- emberekkel. Együttműködésük már az adat—

gyűjtési, mérési szakaszban megkezdődik, elsősorban abból a célból, hogy a fogalmak egységes értelmezését és a mérési eredmé- nyeknek statisztikai felhasználhatóságát biz- tosítsák. Ezért is célszerű, ha a környezeti statisztika átfogó szervezését az egyes orszá- gok állami statisztikai hivatalai végzik.

A vita alapján az ülés javasolta, hogy az Európai Statisztikusok Értekezletének mun- kaprogramja tartalmazza a három fő környe- zeti tényezőre (levegő, viz, talaj, beleértve a táj megőrzését is) vonatkozó részletes ada- tok körének meghatározását és összefüggé—

seik kidolgozását. Ugyanakkor meg kell kez—

deni (: környezeti statisztika átfogó rendszeré—

nek a kidolgozását is, elsősorban a kölcsön- hatások felderítésével, a fogalmak és definí- ciók egységesítésével. Úgyszintén már most célszerű megkezdeni a környezeti statisztikai rendszer és a többi statisztikai rendszer — a nemzeti számlák és mérlegek, valamint a de- mográfiai és társadalmi statisztikai rendszer

—— kapcsolatának kidolgozását is.

Az EGB környezeti statisztikai szeminári- um, amelyre 1973 októberében Varsóban ke—

rül sor. az ülésen elhangzottak alapján a kö—

vetkezők szerint folytatja munkáját:

1. A környezeti statisztika általános kérdései, 1.1 Célok, tartalom stb.

1.2 A nemzeti mérlegek és számlák azon téte- leinek meghatározása. amelyek a környezeti statisz- tika szempontjából is fontosak lehetnek.

2; A környezeti jelenségek tanulmányozásához szükséges statisztikai adatok (okok, hatások, költség és eredmény stb.)

2.1 Víz 2.2 Levegő

2.3 Talaj (a táj egységének megőrzése is).

3. A környezeti elemzések céljaira a vállalatok- tól, üzemektői gyűjthető adatok.

4. A városi agglomerációkban tapasztalható kör- nyezeti szennyeződésből és egyéb környezeti hatások—

ból eredő problémák elemzéséhez szükséges statisz- tikai adatok.

A munkacsoport elhatározta, hogy e kér- déseket, valamint a varsói szeminárium ta- pasztalatait következő ülésein megvitatja, és folytatja az ajánlások kidolgozását.

Az ülés — véleményünk szerint — rendkí—

vül hasznos volt, és sok olyan tapasztalatot szereztünk, amelyeket a hazai környezeti sta—

tisztikai rendszer kialakítása során felhasz—

nálhatunk. Gondolunk itt elsősorban a három legfontosabb környezeti tényező vizsgálatá- hoz szükséges adatok jellegére, a naturális és pénzbeli (értékbeli) mutatók közötti kap- csolatokra, a nemzeti mérlegrendszerekkel való kapcsolat néhány elméleti vonatkozásá- ra. Eredményes volt és hasznos szemponto- kat adott emellett a területi csoportosítás és az összesítő indexek, mutatók kérdésében folytatott vita. Az ülésen bebizonyosodott, hogy a környezeti statisztika a legtöbb, sőt talán valamennyi EGB—tagországban nem ju- tott még túl a viszonylag elszigetelt informá—

ciók gyűjtésén vagy az adatgyűjtés szervezé- sén. Kétségtelen azonban azis, hogy már több országban megkezdődött a rendszeralakitó el- méleti munka is, és az ezzel kapcsolatos to- vábbi tapasztalatok saját munkánk szem—

pontjából is fontosak lesznek. A magyar de- legáció hozzájárulása az ülés munkájához részben a beterjesztett írásbeli anyag, rész- ben az ülés folyamán történt felszólalások formájában többek között a nemzeti és a nemzetközi munka egyes fázisainak kidolgo- zása, a prioritások meghatározása, az em- beri tényező fontosságának, a környezeti ele- mek állapotának az emberre és a társada—

lomra való hatása hangsúlyozásának, az indexek és a területi elemzés kérdéseinek te—

rén volt jelentősebb mértékű.

REPREZENTATlV ADATFELVETELEK

A SZOVJETUNlÓ KÖZPONT! STATlSZTlKAl HIVATALÁBAN*

!. VENECKU

Jelenleg, amikor a hiteles, tudományosan megalapozott statisztikai információk iránti igény és az információs áradat egyre növek- szik, nő az információ megszerzésére és fel- dolgozására fordított idő, munka és eszkö—

zök mennyisége is. Ezzel kapcsolatban foko- zódik az olyan statisztikai módszerek alkal- mazásának szükségessége, amelyek segítsé-

' Vesztnik Sztalisztiki. 1973. évi 1. sz. 68—69. old.

gével viszonylag kis munka— és eszközráfordí—

tással gyorsan elvégezhető a szükséges sta- tisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása.

Ide tartozik a reprezentatív adatfelvétel is.

Annak tanulmányozása céljából, hogy a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának különböző szervezeti egységei milyen mérték—

ben alkalmazták a reprezentatív módszert vizsgálataikban 1969—1972—ben, a Hivatal Tu—

dományos Kutató lntézetének Reprezentatív

536 SZEMLE

Módszertani osztálya (a továbbiakban: Rep—

rezentatív Módszertani osztály) a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának Statisztikai Feldolgozási és Módszertani főosztályával (a továbbiakban: Statisztikai Feldolgozási és Módszertani főosztály) közösen kérdőíveket küldött a Hivatal azon szervezeti egységei- nek, amelyek reprezentativ felvételeket haj—

tottak végre. A kérdőív olyan kérdéseket tar- talmazott, amelyek alapján meg lehetett itél- ni a végzett vizsgálatok tudományos szinvo—

nalát is. Megkérdezték a megfigyelés célját és tárgyát, a minta nagyságát, a mintavétel módszerét, a minta reprezentativitása ellen- őrzésének, a felvételi eredmények teljes so—

kaságra való kiterjesztésének módját stb. A beérkezett válaszokból azt a következtetést vonták le, hogy bizonyos szervezeti egységek,, például a mezőgazdasági statisztikai. a nép- gazdasági mérleg, a munkaügyi statisztikai. a népességi, egészségügyi és társadalombizto- sítási. a háztartásstatisztikai és a kulturális—

statisztirkai főosztály a tudományosan szerve- zett mintavétel különböző változatait alkal- mazzák. Ezeknél a reprezentatív felvételeknél megtalálható a minta nagyságának előzetes terve, a reprezentativitás ellenőrzése, vala- mint az irányított kiválasztás elemei. A Me—

zőgazdasági Statisztikai főo'sztály— az 5—10 százalékos kiválasztás módszerét alkalmazta a ,.minimális öntözésű" területeken egyes mezőgazdasági növények termesztése haté- konyságának tanulmányozására: a gazdasá—

gok saját eszközzel épitett öntözőberende- zései megtérülési idejének. a ,,minimális ön- tözés" elterjedését akadályozó okok meg- szüntetése módjának megállapítására; a tej—

termelés rentabilitására, a traktorok teljesit- ményére ható egyes tényezők tanulmányozá—

sára; a mezőgazdasági termelésben felhasz—

nált technika mennyiségének meghatározá—

sára és ki nem használtsága alapvető okai- nak kimutatására: a kolhozok jövedelemel- oszlásának tanulmányozására stb.

A Népgazdasági Mérleg főosztály az ága- zati kapcsolatok mérlegének összeállítása céljából megvizsgálta a termelésre forditott költségeket az iparban, az építőiparban. a mezőgazdaságban és a népgazdaság más ágazataiban. A vizsgálatot a teljes körű és a mintavételes megfigyelések együttes alkalma- zásával, a tipusok szerinti arányos kiválasz- tás és a csoporton belüli mechanikus minta—

vétel segitségével bonyolították le. Az ipar—

ágak többségénél teljes körű volt a felvétel, egyes könnyű— és élelmiszeripari ágazatokban viszont 20—25 százalékos kiválasztást alkal- maztak a vállalatok számától, a termelés ho- mogeneitásától és az alkalmazott technoló- giai eljárás jellegétől függően.

A Munkaügyi Statisztikai főosztály a mun—

kások. a műszaki állomány és az alkalmazot—

tak bére'it vizsgálta reprezentativ felvétellel.

A vállalatok kiválasztása elektronikus számi- tógépek segitségével történt, melyhez a szük—

séges algoritmust és az adatok matematikai feldolgozási módszerét a Reprezentatt'v Mód—

szertani osztály dolgozta ki. A minta terje- delme több mint 9 százalék volt.

A Népességi. Egészségügyi és Társadalom- biztosítási Statisztikai főosztály a népmozgalá mi adatok hitelességének megállapitása cél— — jából a születések és halálozások nyilvántar- tásána'k teljességét és minőségét a községi tanácsok 10 és 20 százalékos mechanikus

kiválasztása útján ellenőrzi.

A Háztartósstatisztikai főosztály kétlépcsős tipusok szerinti mintavétellel tanulmányozta a lakosság részére nyújtott szolgáltatásokat, a munkások és alkalmazottak által a munka- helyig történő utazásra, a vásárlásokra, a jár- művekre való várakozásokra stb. fordított idő mennyiségét; a háztáji állattenyésztés álla- potát, valamint az állatállomány csökkenésé—

nek okait és a gazdaságok takarmányeliá- tottságát: munkás—, alkalmazotti és kolhozpa- raszt családok bútorait és háztartási edénye—

it; a családtagok foglalkoztatását a háztáji gazdaságokban stb.

A Kulturálisstatisztikai főosztály reprezenta- tiv felvételt hajtott végre az iskola előtti in—

tézmények 20 százalékánál, hogy adatokat nyerjenek a bölcsődékbe, óvodákba járó gye- rekek szüleinek állományi összetételéről.

A reprezentativ felvételek tudományos szin- vonalának emeiése. reprezentativitásuk bizto- sitása. a reprezentatív módszer alkalmazási körének kiterjesztése céljából a Tudományos- módszertani Tanács megtárgyalta a Tudomá—

nyos Kutató lntézet és a Statisztikai Feldol- gozási és Módszertani főosztály által ,,A rep- rezentativ statisztikai felvételek módszeré"—

ről előterjesztett jelentést. A Tudományos—

módszertani Tanács jóváhagyta a jelentés alapvető tételeit. és kiemelte azt a nagy mun—

kát. melyet a Tudományos Kutató intézet Rep—

rezentativ Módszertani osztálya, valamint a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának emlitett szervezeti egységei végeztek.

A reprezentativ módszer szélesebb körben történő alkalmazása érdekében a Tudomá- nyos—módszertani Tanács a Szovjetunió Köz—

ponti Statisztikai Hivatalának dolgozói szá—

mára reprezentativ módszertani szeminárium szervezését javasolta. A szeminárium hallgatói megismerkedtek a reprezentativ módszer el—

méleti és gyakorlati alapjaival, a reprezenta—

tív módszer fejlődésének történetével, a kis—

minták a folytatólagos mintavétel, a több- lépcsős kiválasztás, az irányított stb. minta—

vétel területén elért tudományos eredmények—

kel.

A Tudományos—módszertani Tanács fonto- lóra vette a reprezentatív vizsgálatok figye- lemmel kísérése érdekében állandó albizott- ság létrehozását a Tanács keretében.