Ill-IIIIIIIIIIIOCIIIIIIIll-IIIIGUII"I-IIIICIIIII.!III-IlllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIICIIOllllllllll'll...IlllllllllllllllIIIIIIIUIUIIIIII _.____—___—___________________——______——____________.
§§ e KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS e
ill.-...nnlllllnillln-n-n-n-unn-n-n-n-nunnnnnun-nnn-...-...II-lnuulnnnl-nu.n-n..-null-:.-el...-UnclI-llucn...-nn--u---nnnll-u
Külkereskedelmi forgalmunk 1923. év első kilenc hónapjának ered- ményei gazdasági ágak és rendeltetés szerint.
Le commerce extérieur de la Hongrie, d apres les résultats des neufs premieis mois de lannée 1923, suivant les branches e'conomigues et la destination.
Az 1923. év első kilenc hónapjának kül-
kereskedelmi eredményei az ország gazda- sági életét illetőleg kedvezőbb képet mutat- nak, mint az előző év megfelelő időszaka.A gazdasági élet szempontjából kedvező első- sorban az, hogy a fizetési nlérlegünkben oly fontos szerepet játszó külföldi árúcserénknek egyenlege általában véve kedvezőbben ala- kult, vagyis jóval kisebb összegettett a hiány, amely a külföldről beszerzett árúk és a kül- földre kivitt árúk ertekösszegéből adódik.
Külföldi árúcserenk az 1923. év első kilenc hónapjában, szembeállítva az előző év meg—
felelő időszakát, aranykoronaértékben a kö- vetkező volt:
,. . . Behozatali
Behozatal KlVltel többlet ezer arany korona 1922. év . . . — 387 .163 257 690 129478
1923. ,, 395404 280864 11l.540
E kedvező jelenség mellett, vagyis hogy külföldi árúcserénk passzivitása 15 millió aranykoronával kisebb, gazdasági életünk szempontjából más fontos, előnyös tényeket
állapíthatllnk meg, ha külkereskedelnlii for—
galmllnkat az egyes árúk gazdasagi ága és rendeltetési csoportosításában vizsgáljuk.
Mindenekelőtt örvendetes a behozatalnál a hazai ipar fejlődése szempontjából agyárt- mányok importjának csökkenése, a nyers- anyagok, de különösen az ipari nyersanya- gok és felgyártmányok importjának emelke- dése. Kivitelünkben a fokozottabb expOlt a belföldi termelés emelkedésének kedvező je- leit tükrözi vissza, s bár jelenleg csak a nyersanyagok kivitelének emelkedésében a me- zőgazdasági termelésünknek kedvező ered- ményeinek előjelei mutatkoznak, kétségtelen, hogy az év hátralévő részében a mezőgaz- dasági termékeket feldolgozó ipar két leg- fontosabb csoportjában, a malom— és cukor- iparnál is jelentkezni fog a kedvezőbb ter- méseredmények hatása. Annak helyes elbí—
rálása céljából. hogy külföldi árúcserénkben az egyes gazdasági ágaknak mily szerep jut
az 1923. év első kilenc hónapjában és az
előző év megfelelő időszakában, aranykorona-
értékre átszámítottuk külföldi árúcserénk er—
tékösszegeit és ez eredmények abszolút szá—
mokban és arányszámokban a következők:
Behozatal _; K i v i t el
Importatzon§ Exportaiion A csoportok meg—
. ; 1922 § 1923§_1922 § 1923
nevezese ————-—————————
_, jan.—szept., jan.—szept.
janv.—scpf. § janv.—sept.
' §
lm,—————H—
Erték ezer ara nykoronakba n
; Vulcur en milliers de counor De'signalion (les
catégories
! * !; l
1. Élelmezési és élve— * *
zeti cikkek: :
I. Articles alimentai- ;, §§
res et comestibles: :l 1. Nyersanyagok ——
Matzéres plemiéres 12358 2 Félgyártmányok— *
Prodm'ts mi—ouvre's §
18356; 24008? 44301
§ 'É
34§ —— 2956; 1658
3. Gyártmányok —— ?
ATthltS manufac- ' §
furcs . , § 10650 mm 79557, 70673 23043§ 25529§§106521É116632
§
[. Összesen —— Total
Il. Élő állatok _— Am"—
mamr vivants
1921 1195 94299§ 37563
III. A mezőgazdaság —
és ipar segédanya—
gai — Matzéres sub-
sidiaz'res nécessai— , §!
NS a l'agricullm'e §;
et Pt liilldustrie. 33661 55599 10151 18368 lV. Ipar __ Induslrie:
1. Nyersanyagok —— _ Motiérls premierre '
2. Félgyártmányok —— ,
Prodm'ts mz—ouwe's 81311104103 B.Gyártmányok —— §
Artivlcs manufac- * _
ture's . ,218726'165588 67981 67356
IV. Összesen _ Total §§:l29439§318080§§106719§105301
§
Összes árúforgalom:
Commerce erte'rieur ; §§
au total '. §387163 395404§§257690 280864
29402 43389; 19861 18249
18877§ 22696
Behozatal ; Kivitel
! Importation Emportation
CSOPMOk meg" 1922 ! 19§11922 ; 1933—
nevezése WW W.",
Désignation des " jam—szept- lam—szept-
catégories Jane.—segit. Jane.—segit.
arányszámokban —— en 0/0
. Élelmezési és élve- ? - !
zeti cikkek:
[Articles alimeii- ; taires et comestibles :
1.Nvers anyagok— ;
Matiérespreiniéresí 319 465 932 15'77 2. Félgyárt hányok §
—— Produits mi— §
ouvre's . . l 001 —— 1'15 0'59' 3. Gyártmányok— i
Articles manufac
ture's. 2'75 1'81 30'87 25'16
1. Összesen —— Totalf 595 646 4134 41'52 Il. Éló'állatok — Ani-
mauweivants. 026 030; 13'31 1338 III. A mezőgazdaság
és ipar segédanya-
gai— Alatiei'cs sub-
sidiaires,néccssai- ; _ res ii l'agriculture É ; '
ctá llindustric .; 870 1406 3'94 654 IV. Ipar — Industria ;
1.Nyersanyagok —— l
Matiércsprcmlcres; 7'59 10'97 7'71 650 2. Félgyártmányok
— Pioduits mi-
ouvle's . 21'00 26'34 732 808
3. Gyártmányok —— ' Articles manufac—
tuzc's 5660 4187 2638 2398
IV. Összesen— Total 85091 79 18 4l'4l§ 38'56
Összes árúforgalom — ' .
Ensemble . . 31100 oolnoooyioo ool 10000!
Az aranykoronára való átszámítás a minden- kori zürichi hivatalos paritás alapján'történt. Kül- földi áriicserénknek megoszlása hónapok szerint a behozatalnál és a kivitelnél nem történik meg—
felelő arányban, s épp ezért az átszámítási kul- csot külön—külön állapítottuk meg az egyes időszakoknál az importra és az exportra a sze- rint, hogy az egyes hónapokra a külföldi árúcserénknek mily hányada jutott. Ezért természetes, hogy a zürichi árparitás nem egyenlő a behozatalnál és a kivitelnél, hanem az átszámítási kulcsok a következők:
a behozatalnál a kivitelnél centime centime
1922. január—szeptember 045 049 1923 január—június . . 0'12836 0'1224 1923. július-szeptember 0'03556 0'0358
Külföldi árúcserénknek aranykoronaértékben való kimutatása csak úgy lenne tökéletes, ha minden egyes tétel egységértékét külön-
——343—— 9— 12. szám.
külön számítanék át aranykoronára. Minden más átszámítás csak a lehetőség szerint mu- tatja ki pontosan aranykoronaértékben kül—
földi árúcserénk végösszegeit. Az egyes rész- leteknél azonban már bizonyos eltolódások vannak azáltal, hogy az átszámítás a zürichi korona hivatalos kurzusa alapján történik, holott az egyes árúk értékének megállapítá—
sánál a külföldnek tényleg fizetett. vagy a külföldről tényleg kapott magyar koronaérték az irányadó. Ezek az ellolódások, melyek tulajdonképen csak 1923. év július hó óta jelentkeznek, a kereskedelmi mérlegnél ki- egyenlitődnek s az egyes árúcsoportok érték—
Á adatainak összehasonlításánál sem okozhatnak
nagyobb zavart, mert az átszámítási módszer egyöntetű.
Ezek előrebocsátása után vizsgálva az egyes gazdasági ágak jelentőségét. mindenek- előtt azt látjuk, hogy behozatalunkban az ipar körébe tartozó termékekre 790/0 jut és a főleg a mezőgazdaság körébe tartozó élelmezési cikkek és élőállatok jelentősége meglehetős csekély és jóval felülmúlja e részesedési hányadot az az arány, amellyel importunkban a mezőgazdaság és ipar segédanyagai, főleg a tüzelőanyagok részesednek. Az előző év kilenc hónapjához képest lényegesebb elto—
lódás az arányszámokban annyiban jelentke- zik, hogy az ipar rovására emelkedtek az élel- mezési és élvezeti cikkek a mezőgazdaság és ipar segédanyagai. A hazai zsirhiány eny- hítésére Eszak- Amerikai Egyesült- Államokból beszerzett disznózsír (mintegy 45 ezer méter—
mázsa) okozta elsősorban ezt az emelkedést, mert a többi cikknél. így különösen a kávénál, konyhasónál stb. erősebb csökkenéstlátunk. Az idetartozó gyártmányok közül a kedvező répa—
termés eredményének hatásaalatt majdnem tel—
jesen megszünt cukor-behozatalunk. A cukor- import folytán előálló nagy csökkenést részben ellensúlyozta a hántolt rizsnek nagyobb ará- nyú növekedése. A mezőgazdaság és ipar segéd- anyagai körébe tartozó anyagok közül külö- nösen a tüzelőanyagoknak fokozottabb im—
portía okozta a növekedést, a tűzifából az előző évi 7 millió métermázsa helyett 9'2 millió métermázsát szereztünk be és szénbehozata- lunk 5 millió métermázsáról 68 millió méter- mázsára emelkedett. Mezőgazdasági termelé- sünk szempontjából különösen jelentékeny,
hogy az intenzívebb termelés előmozdítása cél—
jából ez évben már majdnem 200 ezer méter- mázsa nyersfoszfát érkezett műtrágya elő- állítására. Az ipar körébe tartozó termékek- nél azt az örvendetes javulást látjuk, hogy az iparban beállott csekély csökkenés mellett
9—12. szam.
lényegesen hanyatlott a igyártmanyoknak ré- szesedése és e csökkenéssel szemben emel- kedett úgy a nyersanyagoknak, mint a fél- gyártmanyoknak hanyada. Kétségtelen, hogy a gyártmányok behozatalának csökkenése a behozatalt korlátozó intézkedéseknek eredmé- n,ye jórészt azonban jelzőszamai annak is, hogy a hazai ipar termelése az 1923 év fo- lyaman jelentékenyen fejlődött. Mutatja ezt különösen az ipari nyersanyagok értékössze- gének emelkedése. Ha a részleteket vizsgál- juk, azt látjuk, hogy jelentékenyebb emelke- dés volt a pamut- és gyapjúipar, papirosipar, a bőr- és kaucsukipar, tovabba ásványolaj- ipar nyersanyaganak importjaban, míg némi csökkenést látunk a juta- és kenderipar nyers—
———344—
anyagának behozatalaban. A félgyartmanyok nak emelkedése különösen a textilipar, to vábba a vas- és gépipar fejlődését muta mert vasútvonalaink rekonstrukciója céljából jelentkezett nagy talpfabehozatalon kívül fö leg szövőiparunknak pamut- és gyapjúfonal—' ból, továbba vas— és gépiparuuknak vasfél- gyártnianyokból volt fokozottabb importja. Az ipari gyartniányoknak egész visszaesése a tex—
tilipari gyartmany'oknál mutatkozik, amelyek- ből az előző évi 137 millió aranykorona érték
helyett csak 81 millió aranykorona értékű
árút szereztünk be a külföldről. Hogy az ipar egyes agaira mily hányad jut a behozatal értékösszegéből, arra nézve az alanti adatok tájékoztatnak :
% li Behozatal —— Importation 7
% , , 31922. év január—szeptember? 1923. évjanuár szeptember
Ésa Iparagak megnevezese § januar—septembre 1922 il janvíer——srpíenibre 1.923
5; § , . . '. . § érték ezer az összér 1 érték ezer az összér-
—o so _Deszgnation des branches industrielles aranykoronában tékO/o ában aranykoronában tékD/n—aban
33§ lvalem en mil- pourcenl valeur m mil- . pourcent
az licrs de comon dala valeur, liers deconron— ldz'la valeur
__ -,,Am il nes or jom/c ,"!L ,_ nes or " ! tolale
) .- .-.. ,, A M . :
1 Textilipar — Industrie temtile . 137026 3539 80.738 2041
2 Konfekciós ipar — Industrie du vétement 4.144 107 1592 040
3 Papirosipar — lndustrie du papier . 13.032 3'37 15.181 :;*84
4 Kauosukipar —— Industria du caoutchouc . 3.225 ()"83 2.798 , 071 5 Viaszosvaszonipar —— Fabrication de toile cirée 528 _ 014 272 007 6 Bőrípar —— Industrie des peaum et des cuirs. 9.091 236 _ 5.882 , 149
7 Faipar — Industries du bois . 1.484 ' 0'38 ! 743 : 0'19
8 Kefekötö- és szitakötőipar —- Fabrication des bros-
ses et de tamis 80 002 26 001
9 Fonóipar — Filature . 125 003 62 . 002
10 Ásványolajipar _ Fabrication d'huiles minérdles 6.476 167 13.123 % 3-32
11 Olaj-, szappan-, gyertyaipar — Fa brication d'huiles,
de savons et de bougies . . . . . . 91 002 — 92 ! (102
12 Vegyészeti ipar —— Industria chimigue . 8.849 229 6352 1'61
13 Úvegipar -— Industrie verriére . . . , 8.212 088 5.472 1'38 14 Kő— és agyagipar — Travail des pierres et des ter- _ ,
res du fcu . . . . . . . 2.824 ()'73 2.416 ! 061
15 Vasipar _ Industrie du fer 8.368 216 9.146 ' 2'31
16 Egyéb fémipar —— Industrie dlautres ine'tauw 1.123 029 941 024
17 Gép- és elektrotechnikai ipar —— Industria electro—
.. technigue et construction des machines . . 13.285 843 15.312 3'87 18 § Járművek ipara — Fabrication de ve'hicules 1.172 - 080 2.229 , 056 19 Mü- és hangszeripar ——Fabrications dinstrument ; ,'
de musigue et al autres instruments . 3.866 100 13 2.724 069
20 Nemesfémárúk — Articles de métauw fins 4 — 129 003 (
21 Irodalmi és műtárgyak — Objets d'art et livres . ; 721, 019 ;; 858 l 00!)
.; %:
Ez adatok szerint a papiros-, ásványolaj- üveg-, vasipar, gép-, elektrotechnikai és jár- műipar körébe tartozó termékek importjaban
van némi emelkedés, míg a többi iparágnal a behozatal általánosan csökkent. Különösen jelentékenyebb a csökkenés a már említett
1923 w— 345 ——
9—12. szám.
textiliparon kívül a bőriparnál, ami a cipők behozatalában erős visszaesést okozott. A textiliparnál majdnem egyenlően, mintegy 23 millió aranykoronát tesz egyenkint a pamut- és gyapjúszövetek importjának csökkenése.
Csökkent a textilipar többi gyártmányainak importja is, jelentékenyebb csökkenést csak a zsákok importjában látunk még, melyeknél a visszaesés mintegy 3 millió aranykoronát tesz. A konfekciós ipar termékeinek behoza—
talában a visszaesés főleg a férfiruháknál és a fehérneműeknél jelentkezik. A papirosipar termékeinek importjában az emelkedés nem a nyomda-, csomagoló— és írópapiros foko—
zottabb behozatalának következménye, hanem annak, hogy egész szükségletünket külföldről magasabb árak mellett voltunk kénytelenek beszerezni. A gépipar körébe tartozó gyárt—
mányok importjának növekedésében kedvező momentumként állapíthatjuk meg, hogy je—
lentékenyen emelkedett azoknak a szövőgé—
peknek a mennyisége, amelyek külföldről ——
főleg Csehországból —— érkeztek hazai gyáraink kibővítésére .és új textilgyárak berendezésére.
Textilipari gépeken kívül még a mezőgazda- sági gépek emelkedése járult hozzá e cso- port értékösszegének növekedéséhez. '
Kivitelünknek megoszlásában gazdasági ágak és rendeltetés szerint alig látunk elto- lódást, legjelentékenyebb emelkedés a mező- gazdaság körébe tartozó élelmezési és élvezeti cikkeknél van, amelyeknél a lisztexport csök- kenése folytán a gyártmányoknál mutatkozó csökkenést bőven ellensúlyozza az a növeke—
dés, amelyet a nyersanyagoknál a szeptember hónap folyamán megindult svájci búzakivitel, továbbá az erősen fejlődő babexport és az igen szép fejlődést mutató baromfikivitel érték—
összege tett. Az említett mezőgazdasági ter—
mékeken kívül még az előző évinél nagyobb volt a kivitelünk a különféle friss főzelékek- ből, burgonyából és a friss gyümölcsfélékből is. Végül fokozottabb volt exportunk tojásból és tejből is. A mezőgazdasági ipar körébe tartozó gyártmányoknál a lisztkivitel 1'3 millió métermázsáról 1 millió métermázsára csökkent és borkivitelünk 819 ezer métermázsával szem- ben 128 ezer métermázsára zsugorodott össze.
E két kiviteli cikkben jelentkező értékcsök—
kenés egymagában 20 millió aranykoronát képvisel és hogy a mezőgazdasági gyártmá- nyok csoportjába tartozó árúk kiviteli érték—
összege nem hanyatlott sokkal jobban vissza az előző év megfelelő időszakához képest, az annak a kedvező körülménynek köszönhető, hogy oukorgyáraink a kedvező répatermés
hatása alatt jelentékeny mennyiségü cukrot tudtak a külföldön elhelyezni. Az élőállatok kivitelében némi emelkedést látunk. E növeke- dés azonban annak tulajdonítható, hogy a vágó- állatoknál az árak az 1923. év folyamán az előző év megfelelő időszakához képest emel—
kedtek, mert az 'eleven szárnyas kivételével, amelyből exportunk jóval fokozódott, a vágó—
állatokból a kivitelünk az előző évi exportunk felére sülyedt. A mezőgazdaság és ipar segéd—
anyagaináljelentékenyemelkedéstlátunk,amely elsősorban a, fokozottabb zabkivitellel, továbbá az erősen megnövekedett szalma- és széna—
exporttal, végül a növekvő tengerikivitellel van kapcsolatban, de hozzájárul az érték növekedéséhez az is, hogy olajpogácsából.
melasszból is volt ez év első kilenc hónap—
jában számottevő exportunk.
Az ipar körébe tartozó termékek közül a nyersanyagoknál a gyapjú, de különösen a toll és nyersbőrök kivitelének erős visszaesése folytán az értékösszeg némileg csökkent, "vi- szont a félgyártmányoknál a műselyem, juta- fonál, de különösen a vaspléh és drót foko—
zott exportja folytán némi emelkedést látunk.
Majdnem az előző évi színvonalon állott gyárt- mányokból való exportunk értékösszege, az egyes ipari csoportoknál pedig általában na- gyobb elváltozásokat nem látunk. Exportunk—
ban az egyes ipari csoportok részesedését a 346. oldalon levő táblázat mutatja.
Az ipari gyártmányokból való kivitelünk értékének mintegy kétötödét a gép- és elektrotechnikai ipar termékei teszik. A me—
zőgazdasági gépekből erősen hanyatlott ex—
portunk és javítás után is jóval kevesebb gőzmozdonyt szállítottak telepeink külföldre, viszont fokozottabb volt dinamógépekből való kivitelünk s a gépek csoportjába tartozó árúk ára is általában emelkedett, úgyhogy e fon- tos iparágunk exportjának értékében fejlő—
dést látunk. A textilipar körébe tartozó gyárt- mányoknál, amelyek az értékösszeg sorrend—
jében a második helyet foglalják el, látunk még az előző évhez képest kivitelünknél egy szép emelkedést, mert kartonnyomó iparunk- nak jóval nagyobb arányban sikerült a kül—
földön is kedvelt színnyomatos szöveteket elhelyezni. A többi iparáguál lényegesebb eltolódást nem igen látunk és csak éppen a faiparnál mutatkozik jelentékeny csökkenés, mely elsősorban azzal függ össze, hogy a bútoroknál az 1923. év első kilenc hónapjá- nak kivitelében nagy csökkenést látunk.
Szabóky Alajos dr,
9—12. szám.
—_346—— 1923 §
Az ipari csoportok részesedése a kivitelben. — Participation des groupes industriels dans l'exportation. §
% Kivitel —— Eacportation
% , , 1922.év január— szeptember ,923. év január szeptember
§ 7.3 Iparagak megnevezese janvier—septembre 1922 januar—septembre 1.923
N 9 . . . . - .k 4 .. , _ ; . . ,, _ Z
§ § Déstgnation des branehes industrielles urat?;korgigban giai-22151; ara§§if§r§fl§$an tae'ic (iif-852311 %
_. : valeur en mil- pourcenl valeur en mil— poureent *
Éz liersde eouron— delavalenr liersde couron— de la valeur
—___dg 7 _ _ , , § _ ,"111391.-._mindig_, , _,eeaei , (395113,
; i
1 Textilipar — Industrie textile . 8.111 315 13.643 487
2 Konfekeiósipar —— Industrie du vétemeni . 443 0 17 438 ? 016
3 Papirosipar —— Industrie du papier . 400 ' 016 305 1 011
4 Kauesukipar —— Industrie du caoutchouc . 2.779 108 _ 2.780 § 099
5 Viaszosvászonipar — Fabrication de toile cirée 266 010 243 0'08
6 Bőripar —— [ndustrie des penzum et des cuirs. 530 020 342 1 012
7 Faipar -—— Industries du bois 4.195 ( 1'63 1.477 053
8 Kefekötö- és szitakötöipar — Fabrication de bros—
ses et de tamis . . . . . 076 038 654 023
9 Fonóipar —— Filature . 269 010 269 010
10 Ásványolajipar —— Fabrieation dlhuiles minérates 335 013 17 001
11 Olaj-, szappan—, gyertyaipar —— Fabrioation d'huiles
de savons et de bougies . . . . . . . . 330 018 211 ! 007
12 Vegyészeti ipar —— Industrie chimigue . 4.033 1'56 2'065 § 074
13 Úvegipar — Industrie oerriere 399 0-15 735 026
14 Kö- és agyagipar —-. Traedil des pierres et des ter—
res au [eu . . . . . . . . 1.553 060 1.355 048
15 Vasipar —— Industrie du fer 7.802 , 303 8.151 290
16 Egyéb fémipar — Industrie d'autres métaum 1.280 048 619 022
17 Gép- és elektrotechnikai ipar —- Industrie électro- , l
technigue et construction des machines 27.898 1063 § 29.703 1057 18 Járművek ipara —— Fabrication de re'hieules . 4.914 191 1; 3.595 128
. :,
19 Mii- és hangszeripar -— Fabrication d'instruments 062 f 463 016
de muszgue et d'autres instruments. 1.590 *
20 Nemesfémárúk — Articles de me'tauw fins 02 000 7 000
21 Irodalmi és műtárgyak —— Objets (Tart et livres 428 017 284 010
l a;
Külkereskedelmi forgalmunk 1923 október havában.
Commerce exte'rieur de la Hongrie pendant le mois Joctobre 1923.
Az az Örvendetes javulás, mely külföldi z'trúcserénkben az 1923. év harmadik negye- dében mutatkozott, erősen fokozódott október havában is. Külföldi arúeserénknek erős fel- lendülése, mely különösen a külföldre kivitt árúk mennyiségének növekedésében jelentke- zett, idézte elő azt az eredményt, hogy kül—
kereskedelmi forgalmunk mérlege gazdasági összeomlásunk óta először záródott elég jelen—
tékeny kiviteli többlettel. Gazdasági életünk
szempontjából különösen azért fontos október havi külföldi árúoserénknek aktív mérlege, mert az aktiv egyenleget nem a gazdasági életünkhöz feltétlenül szükséges anyagok éskészgyártmányok importjának erősebb meg—
szorítása okozta, hanem elsősorban az, hogy a belföldi termelésünknek többleteit sikerült nagyobb mennyiségekben és megfelelő értéke—
sítés mellett a külföldi piacokon elhelyezni.
Külforgalmunknak felélénkűlését október hónapban nem a koronánknak a nemzetközi
pénzpiacon való újabb árcsökken'ése, hanem
az élénkebb külföldi kereskedelmi kapcsolat idézte elő. A behozott árúk értékosszege ugyanis 120/0-kal, a kivitt árúk értékösszege pedig 550/0—kal volt nagyobb, mint folyó év szep—
tember havában. Októberi behozatalunk érték- összege 1825, kivitelünk értékősszege pedig
