• Nem Talált Eredményt

A fontosabb áruk világforgalma

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A fontosabb áruk világforgalma"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

11. szám. ....

883 —— 1938

A fontosabb áruk világforgalma.

Le commewe mondial des principales marchandises.

A külkereskedelem adataival nemzetközi vi- szonylatban eddig főképen abból a szempontból foglalkoztunk, hogy az áruk forgalma országok sze—

rint miként alakul?) Igen érdekes azonban annak vizsgálata is, hogy milyen a forgalom megoszlása és fejlődése árucsoportok és áruk szerint.

A vílágkereskedelemről rendelkezésre álló sta—

tisztikai adatok?) ma már annyira pontosak, hogy az egész világforgalomnak mintegy 99%-át mutat—

ják ki. Az itt közölt adatok 91 állam külkereske- delmét fogják egybe.

A nemzetközi (brüsszeli) nomenklatúra fő—

csoportjai szerint a világforgalom a következően alakult (1. tábla):

1. A vílágkereskedelem alakulása árufőcsoportok szerint.

Variatians alu commerce—mondial suivant les grandes catégories de marchandises.

Behozatal -—— Importahons __, Kivitel —— Expor/aiíons

Áru —— Marchandises 1925 1929 1930 1931 (19321) 1925 ) 1929 1930 ) 193111§273

7 , § milliárd__pengő —— m milliards de pmgős íntttiam pengíl— enmilliards de pengős

——J _1 '——,—,,;,—,'_,——,_—,,-_—, _ fiú;—;. ;.

Összérték —— Valem' totale 1880 2023 1640 117'3 78'5§ l77'1§ 186'3 1486 1047 70'6

l l

Ebből: — Dont: % , % !

Elő állat —— Anímaum vivants 09 10 1'2 1'2l 1'0 O Sí 1'0 1'3l 1'2 0'9

Élelmiszer és ital —— Objds § :

(l'alimentatíon et boissons 26"? 243 24'6 269; 29'3 25'0) 23'2 23'7 25'2 27'1

Nyersanyag e's félgyártm. ——— * ) )

Matie'res ;)remz'éres et dcmi— ' ) %

produits . . . 38'1 36'9 35'5 3351 339 364: 34'6 32'7§ 30'9 31'7

Készgyartmány —— Objets fabri- § ' §

(más. . . . . . . . _ 3453 378 386 384) 35'8 37-7; 41—2 42-3§ 42—7 40-3 Összesen —— Total . . § 100 100 100 100! 100' 100) 190) 100§ 100 100

,

) .

!) Előzetes adatok —— Chiffres provisoires.

A küll'orgaloin nagy összezsugorodasa mellett leginkább feltűnő tendencia, hogy a nyersanyagok és félgyártmányok forgalma aránylagosan is jelen—

tősen csökkent az utóbbi évek folyamán. Míg 1925—

ben a nyersanyagok és l'élgyártmányok a világ be—

hozatalának 38'1%—át tették, 1931—ben csak 331"), 1932-ben 33'900-kal részesedtek; a kivitelben pedig arányuk az 1925, évi 36'4%—ról 1931—ben 309, illetve 1932—ben 31'7—re esett vissza. E jelenség egy—

részt az önellátási törekvésekkel kapcsolatos ipar—

fejlesztés—sel magyarázható, az államok amaz igye- kezetével, hogy nyersanyagaíkat saját maguk (lol- gozzák fel, másrészt azzal, hogy a nyersanyagokat és fvélgyártmányokat felhasználó ipar erősen vissza—

fejlődött.

Egy másik táblázatban (2. tábla) a Vilá;;lie1*es- kedelmet áruk szerint taglaljuk, kimutatván, hogy a legfontosabb áruk a vilagexportban milyen iner- lékben szerepeltek. Az utóbbi években bekövetke- zett nagy áreltolódások folytan táblázalunknak ,mennyiség (súly) szerinti adatai demonstrálják na—

_ 1) Legutóbb Szemlénk l933. 4. számában 2338.

es köv. !.

gyobb hűséggel a főbb áruk forgalmának alakulá- sát. Az értékadatok

áruk küll'orgalmi

viszont alkalmasak az egyes jelentőségének kidomborítására.

Súly szerint a vilagexporlban a kőszén foglalja el az első helyet 124 (1931) millió tonnával; nagy tételek meg: vasérc, nyersolaj 27—27 millió, búza 20 millió tonnával. Érték szerint a pamut az az áru, amelyből a legnagyobb világtorgalom bonyolódik le. 1929—ben 81 milliard pengő áru palnutot ex- portáltak s a pamutkivitel még 1931—ben is meg- haladta a 3 milliárd pengő erteket (súlyban a két év alatti csökkenés csak mintegy 10%—ot képvisel).

A világ Összkivitelének közel 3%—a esik a pamntra, 2%—ot meghaladó még a kőszén, a búza és a cukor kivitele.

Végül az, évszázad elejeig visszatekintve, be—

mutatjuk a világkereskedelem (behozatal H)— kivitel) értékének és az áringadozások kiküszöbölésével ki—

számított igazi terjedelmének (volumen) alakulását (3. tábla). A nyers értekadatokból a kiilfot'galom volumenje a táblázatban közölt árindex alapján

2) Népszövetség kiadványai és Statistisehes

.lahrbueh für das Deutsche Reich 1933.

60

(2)

;11, szám. —— 388341 —— 1933

2. Főbb árúk részesedése a világkivitelben.

Participatizm de principales márchahdz'bes dans les emportations mandiales.

1960 1981 1929 * 193011931 1929 1930 1931

Áru — Marchrmdises Egy§9ig . , — Valeur '

Umte mennyt§eg millió pengóben * '

guantúe en millions de pengős százalékban ** m % _

Élő állat — Animaux vívants . , 1319 [03 1'25 "1'22

* Élelmiszer és ital __ Objets

[,]

(Palimentatíon et boissons. _ _ _ 43195 26389 23-18 23-69 2520

Búza —— meent . - 10001; 16.657 20.269 4.650 ' 2.260 250 211 216

Rozs —— Seígle - ,, 1.542 1.788 275 015 012 016

Árpa —— Orge - , 3.940 3.939 747 885 0'40 029 037

Zab —- Avoine, ,, 1.725 1.476 308 ? 0'17 013 013

Tengeri —— Mais . ,, 8.003 12.056 1.431 899 077 062 0'80'

Rizs —— Riz . . ,, 6.715 7.056 2.621 1.445 125 137 138

Búzaliszt —— Farine de froment ,, 3.551 3.138 1.380 663 074 079 063

Burgonya_ Pommes de terre , 1.955 2.397 306 806 016 016 029

Cukor —— Sucre . ,, 11.212 9.761 4.029] 2233 2116 206 213?

Kávé, nyers "_ Café brut ,, 1.524 1.649 3.220 1.760 1'73 148 1 68

Tea —— Thé . ,, 406 410 1.401 907 075 077 087

Kakaó, nyers my (Jamo brut . ,, 464 523 598 324 032 0'31 0'31

Vaj —— Beurre ,, 543 583 2.311 1.596 124 1'29 152

Sajt —— Fromage , 342 324 883 562 045 049 054

Tojás —— ()euís . ,, 500 494 1.033 689 055 058 066

Zsír _ Graisse . ,, 348 330 695 867 037 '034 035

Bor —— Vin . . 1000hl 19.959 21.020 1.152 856 062 073. 082

Nyersanyag és félgyártm. ——-

Matiéres premiéres et demi-

produits . . . 10001: 64.471 32.338 3460 3269 3089

Természetes selyem

Soie naturelle ,, 48 52 3.230 1.461 1'73 1'30 140

Gyapjú —— Laine , 969 944 3.665 1.507 107 1'48 144

Pamut —— Cotou . ,, 3.062 3.052 8.103 V 3.105 435 369 297

Juta —— Jute . . . ,, 650 693 627 237 034 022 023

Nyersdohány — Tabac brut . ,, 610 56; 1.880 1.308 1'01 1'17 1'25

Földi dió — Arachide . ,. 1.509 1.618 661 362 0'35 033 035

Lenmag — Linette . ,, 1.612 2.211 854 416 046 041 040

Szójabab Soja ,, 2.012 2.598 631 287 034 022 027

Koprah 4— Copmh . ,, 913 885 521 253 028 027 024

Olajpogácsa ——

Tourieaux oléagineux . ,, 4.002 4.414 988 516 0'53 0'42 049

Faköszörület H Bois polis . , 5.047 5.017 1.259 876 068 077 084

Kaucsuk ——- Caoutchouc . :: 989 942 2.294 630 [23 093 060!

Kőszén —— Houille . ,, 141.141123.59l 3.862 2.761 207 238 264

Nyersolaj _— Huile brute ,, " 31611 27 473 1.371 888 074 088 085

Benzin -— Benzine . . ,. 13.789 11.984 2.796 1.583 150 188 1'6'4

Világítóolaj- - Huile d éclairage ,, 5.332 4.519 904 431 0491 048 041 Gáz, fűtőolaj —— Huile de gaz .

et huile de chauffage 9 15.899 11.694 668 531 036 0146 () 51

Gépolaj __ Huile de gtaissage ,, ' 2.065 1.749 799 512 043 0147 049

Vasérc v— Minerai de fer . n 40.264 26.504 621 303 033 036 029

Nyersvas W. Fonte brute ,, 2.279 1.866 304 152 016 0116 014

Réz, nyers __ Cuivre brut _ ,, 1.025 837 2.436 891 1'31 1'11 0'85

Készgyártmány ——

Objets fabrigue's . . . 76.756 44.691 4119 4237 4269-

Műselyem —— Soie artificielle . 100017 59 62 550 385 030 034 037

Pamutfonál —- Fils de coton . ,, 87 80 1.099 612 059 056 058

Gyapjúfoná] —— Fils de Iaine . ,, 235 229 1.640 895 088 084 085

Világkivitel összesen -—-— Expor-

tatíons mondiales, au total 186341 104.69310000100'00100'00

(3)

11, szám. —————— 885 ——-— — _1933

3. A világforgalom (behozatal—kkívitel) alakulása az áríngadozások kiküszöbölésével. )) Variat'ions du commerce mambal (importot/ions 4;— ercportations), rcleve' éliminant les fiucíuations de prix?)

Nyers ertuk —— Valeztr bmte V 0 1 u m e n

, Index — Indiccs 1913::1()O Afindex ill'lgiigáfgvi? Index — Indives 19132100

' s m —————— " '——————" WWW—_w - , ,-

L V 355? Többi vilzig- még [MÉZ de ÉSZ—123115; Többi világ— Világ

Amzees En Európa. fiát;; Összesen 191;— 100 milrle'ards gif: Európa 22273; összesen

au W

* monde ! prix de 1913 monde

1900 112'() 5532 45'1 51'3 83'1 134'6 6614 543 61'7

1901 1121 537 47'6 513 81'1 138'1 6612 58'6 633

1902 115 4 558 48'1 5229 83 6 1380 (3673 57'6 6'3'2

1903 122'9 59"! 518 56 3 843 145'7 70'1 '61'4 668

1904 1269 60'6 54'4 582 849 1495 71 "4 6411 68 5

1905 1378 65'0 0073 631 850 162'1 76 5 70'8 74'3

1906 1521 71'5) 6612 (59'7 87'5 173'8 822 75'7 797

1907 1638 77'4 71 3 75'1 922 1777 84'0 774 81'4

1908 150'1 71'3 64'7 68'7 89'3 1680 7919 72'4 770

1909 1620 767 70 3 74'3 9'1'1 174'1 82'4 756 798

, 1910 1790 84'3 78'4 820 972 184'1 86'7 80'7 844

' 1911 189'5 89'3 82'5) 86'8 985 2027 95'5 836 929

19 l 2 2092 961 95 4 95 9 988 2118 973 96'6 970

1913 2182 1000 1000 _100'0 100'0 2182 1000 100'0 1000

1920 3951 [44'8 2383 181'1 2260 1749 64'1 105'4 80'1

1921 2573 101 6 143'7 117'9 148'3 173'5 68'5 96'9 79'5

' 1922 27538 1103 149 6 125 5 141'6 193'0 77'9 105'6 88'6

* 1923 2902 110'1 169 2 1330 146'8 1978 75 () 11529 90'6

1924 3255 129 (3 181'5 1491 1457 2234 88'3 124'6 102'4

1925 3650 141 () 208'7 16733 1531 2384 9211 136'3 10932

1926 351'0 131'!) 206'5 ]60 8 1457 2409 [)()'5 1418 1104

1927 3691 1450 2073 169 2 139'2 2652 10472 1481) 121'5

1928 378'5 1484 2129 1734 139'4 2714 1064 1527 12414

1929 386'9 15229 215 9 177 3 186'5 283'1 112'0 1582 12919

; 1930 311'6 131'5 ]6'0'4 1428 1217 2560 108'[ 131'8 117'3

;, 1931 223'2 9821 109'() 102 3 1008 221'5 97'3 108'1 1015

1932 149'5 64'1 75 5 685

83'0 180'2 77'3 91'0 82'6

*) Statístisches Jahrhuch für das Deutsche Reich,,1983. Az árindexek, melyek alapján a nyers érték—

adatok egységes áralapra. számíthattak át, a Board of Trade (Nagy—Britannial és a Bureau of Labor Statistics (Egyesült Államok) indexeinek középarányosai. _ Les indices de prím, (l'aprés lesguels les données de valeur rbrutes ont été exprimées sun-cm;: une base umf'orme de princ, sont les moyennes des indices du Board o Trade (Grande—Bretagne) et du Bureau of Labor Statistics x/atats-Um's).

._számíltatotut ki, amely az árvákltozásukluöl :ulútlú elején zu. Európán kívüli országuk külforgalma eltolódásokat eliminálva, m, úmkal egységesen csak felét lette liurópáénnk, de lmlalmas ülemben 1913- éVi színvonalra VCZGU ViSSZü- fejlődve, a háború után már—már elérte Európa

E táblázat lanusága sztorim :) külkereskedelem Lterjedelme, mely 1929—ben kulmíuáll, 1932—ben kb.

a háború ulán kövelkezö első évek színvonalára

V()lu1nenj(-l. Viszont 1929 óta az európai külforga- lum jóval kisebb mértékben esett vissza, mint az

, Európán kívüli, .X láblámlbeli adalek kiegészítem!-

aesett vxssza. Ez a külforgalom a háború előtt kb. l'í mint"), "k h (; , Furú'n r'xsmscdőse u az 1910. év fejlődési színvonalának felel meg, azon— wpen mg,; %Mum ' Ob) " '" (, ) ,

'ban figyelembe kell venni, hogy a háború előtt a ,

világ kevesebb országra tagozódoll s ennek l'olylz'm 659? 1932-ben 573126 volt (a behozatalban 70.3%—

;a mai külkereskedelem számollevő része belimrcs- ról 6149/1113, a kivitelben 61'0%-ról 52'77'1471'8590 kedelemnek minősült, A 3. táblázat liun'vpának a vissza). AZ európai külforgalon'llx'yl 1932—ben a be- világkereskedelemben elfoglalt helyzelét külön is hozatali oldalon 58'34 a kiviteli oldalon 68'7%

?feltünteti. Az adatokból kitűnik, hogy az óvuázad Európán belül bf-myoíódoli le- E_ E d,,

világforgalomhnn (behozatal á— kivitel) 1900—ban

60*

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

„4.  § (1) A  Szabályzatban foglalt rendelkezéseket a  veszélyes áruk belföldi belvízi szállítására a  Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról

zet részletesen foglalkozik a külkereskedelmi mér- leg alakulásával; a gazdasági ágak és rendeltetés szerint való feldolgozáson kívül még a fontosabb áruk behozatalára

zet részletesen foglalkozik a külkereskedelmi mér- leg alakulásával; a gazdasági ágak és rendeltetés szerint való feldolgozáson kívül még a fontosabb áruk behozatalára

nyisége 32'6%-kal esett vissza. Az átrakott áruk kétharmad része vasútról került átrakásra, míg az áruk egyharmada hajókon érkezett s vasúton foly- tatta útját... Az

jező mutatószám (továbbiakban egyedi minőségi index) megállapításához a cikk- elemeket három csoportba soroljük. Egyik csoportba tartoznak azok a cikkelemek,

választásra nem került áruk értékét a reprezentatív áruk átlagárindexe alapján számítják ki, mégpedig a cikkelemek, cikkek és cikkcsoportok esetében a meg- felelő

Egyes áruk elaszticitása olyan, hogy az áruforgalom növekedése esetén erősen növekszik néha ezen áruk értékesítésének észrevehető gyorsulásával. Más esetekben, amikor

A háború előtti külkereskedelmi statisztika ugyanis a fontosabb kiviteli áruk között csak a győgynövényt említi meg, amely már akkor is jelentős exportcikk volt?, azonban