Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch I. Jahrgang 1925.
Unter Mitwirkungvon Fachmánnern desWirtschafts—
lebens und der Verwaltung. Herausgegeben von Dr.
Gustav Giratz. Budapest und Berlin 1925. 274 1.
Résume'. Rédigé par M. Gustave Gratz, ancien ministre des Affairrs e'trangeres, et par des spécialistes éminents, I'Ungarisches lVirtscha/ts— ?uhrbuch de 1925, (année FW), renseignera utilement ceux gui vrulent s'informer spécialement de la situation écono- migue de la Hongrie. Get ouvrage, divise' en 28 chapitres, constitue (l'autant plus une source sérieuse gue, par suite des grands changements suruenus pen- dant la guerre, les données d'auparavant ont beau—
coup perdu de leur importance pratigue.
A gazdasági élet különféle tényezőinek működé- sét nagymértékben támogatják azok az ismeretek, melyeket az egyes államok gazdasági erejére és beren- dezkedésére vonatkozó leírásokból merítünk. Az ide—
vágó munkák fokozottan hasznos útbaigazítást nyuj- tanak a mai viszonyok között, minthogy a nagy hábo- rús eltolódások folytán a régi adatoknak elég gaz—
dag tára sokat veszitett gyakorlati jelentőségéből.
Talán sehol annyit, mint Közép-Európában, ahol most egészen új, vagy a közelmultban lényegesen átala- kult államok a nemzetközi gazdasági élet tényezői.
A mai Magyarország gazdasági viszonyai felől való tájékoztatás szempontjából igen értékes szolgá- latot teljesít az a könyv, melyet a mult évben dr.
Gratz Gusztáv belső titkos tanácsos, volt külügy- és pénzügyminiszterünk Ungarisohes Wirtschafts- Jahrbueh címmel adott ki. E mű 28 fejezete a leg- újabb adatokra támaszkodva tárja elénk föként gaz—
dasági vonatkozásokban az ország jelenlegi helyze—
tét, Minden egyes fejezet oly szakférüak munkája, akik közéleti szerepüknél, vagy hivatali állásuknál fogva hivatva vannak arra, hogy az általuk tárgyalt kérdésről nemcsak alapos, hanem egyúttal hitelesnek tekinthetö tájékoztatással szolgáljanak. így a közép- európai államok gazdasági közeledésének kérdését Gratz Gusztáv, az állami pénzügyek és a népszövet- ségi újjáépítési akció témáját Kállay Tibor avatott tolla tárgyalja, az említetteken kívül az elismert szak- férfiak egész sora ad számot a termelés, forgalom és a fontosabb intézmények helyzetéről. Ekönyv segit—
ségével könnyen szerezhetünk olyan alapos betekin- tést a magyar közgazdaság különféle ágazataiba, melyet egyébként gyakran nagy fáradtsággal sem tudnánk magunknak biztositani.
IRODALMI SZEMLE
Ill-Ill Ill.-Illllllllll Ill.-I-nllllllll"nunu.II-Ill...-....II-nn-lnull-IIInIII-ulullllllln...n III-Illllllllllllll ...-Ill
Könyvísmertetések.
Chronigue de livres.
E fontos és hasznos munka második kötete, mely az elsö kötet összeállítása alkalmával szerzett tapasz- talatokat és a gyakorlati értékű útbaigazításokat fel- használni törekszik, most van előkészület alatt. Tekin- tetbe véve a kiváló szerkesztönek és buzgó helyet—
tesének, Bokor Gusztávnak azt a törekvését, hogy a viszonyok a felmerült új szempontokból minél tel—
jesebb megvilágítást nyerjenek, az új évfolyam bizo- nyára nemcsak gazdag, hanem valóban aktuális anyag—
gal bővíti majd a magyar közgazdasági irodalmat.
Szigeti Gyula dr.
Dr. Emil Notz: Die sákulare Entwicklung der Kaufkraft des Geldes. Für Basel in den Perioden 1800—1833 und 1892—1923 nebst internationalen Vergleichen dargestellt. Jena 1925, VIII. és 283 l.
A pénzérték alakulásának változásait többféle
módszerrel lehet követni, az árszínvonal indexének megállapítása távolról sem az egyedüli eljárás. így Andreas Walther: ,,Geldwert in der Geschichte" cimű
kevéssé ismert dolgozatában (megjelent Viertelsjahr- sehrift für Sozial- und Wirtschattgesohiehte, 1912-es évf., X. kötet) egy sajátos, általa kidolgozott mód- szert fejtett ki, amely most Notz—ban talált elsö köve- tőjére. Ez az eljárás a háztartási statisztikának alkal—
mazásából áll s célja ennek megfelelően elsősorban nem a pénz objektív, hanem szubjektiv értékváltozá—
sának megállapítására irányul. E módszer figyelembe veszi a társadalomnak ajövedelmi viszonyok szerinti rétegezödését s elsősorban azt kutatja, hogy egyazon társadalmi osztály tagjainak reális jövedelme miként alakult az idők folyamán. Tipikus jövedelemnek a levélhordó jövedelmét tekinti s azt tételezi fel, hogy a család, melynek eltartásáról a jövedelemből gon- doskodni kell, ferj, feleség és három 10 évesnél üatalabb gyermekből áll. Kiszamitván ezeknek élel—
miszersziikségletét, azt akarja most már megállapítani, hogy mekkora a reális bérhányad, vagyis a névleges bér és az élelmiszerköltségek törtje. Emellett azonban Notz apénznek az árszínvonal reeiprokjában kifejezésre juto objektív csereértékét is megállapitjasutóbbínak változásait összehasonlítja a reális bérhányad ala- kulásával.
A vizsgálat különböző okokból a kiskereskedelmi élelmiszerárakra van korlátozva, mégpedig csupán olyanokra, amelyek fogyasztása már a XIX. század elején is el volt terjedve s amellett az egyes árúk tekintetében változatlan mennyiségű fogyasztás fik- cióján épül fel. Notz az adatokat nagyrészt levél- tárakban végzett alapos gazdaságtörténeti kutató-
