Statistisches Jahrbuch deutscher Städte. XXIII. Jahrgang

189 —— 1929

, 2; szám. ——

%

beleértve —— már a mult év márciusában kétsze—

resét tette az 1913. évi állománynak. A folyószámlák :száma is nagyobb, mint annak idején a régi Magyar- országon.

A takarékbetét és folyószámlaforgalom fellen- düléséröl a következő adatok tájékoztatnak:

Beflzetések a takarékbetét- É V és tolyószámlalorgalomban

darab millió pengő

1912 16,430.033 5.705

1913 16,S96.452 5.850

1922/23 6,613.(i25 703

1923/24 7,517.214 1.043

1924/25 9,008.117 1.328

1925/26 11,274.'ö27 5.650

1926/27 13,609.07l 6.746

, Kifiizetések a. takarékbetét—

E v és lolvószámlaforgalomban darab millió pengő

41912 3,842.180 5.735

1913 4,117.883 5.838

1922/23 3,834.476 679

1923/2_4 3,723.739 997

1924/25 3,860.080 4.208

1925/26 5,430.592 5.634

_ 1926/27 4,919.105 6.695

A takarékbetét— e's folyószámlaüzlet mellett fő—

üzletága még az intézetnek az értékpapír- és a zá- logkölcsönüzlet.

Az intézet nemzetközi átutalási forgalmának adatai:

É v Dal-all Millió pengő

1925 30.837 6'3

1926 64.1 77 30-2

102470 sza-2 1927

Az értékpapírüzletbon a nosztroértékpapírok állománya így alakult:

É v Millió pengő

1926 . . . . . , . ll '!

1927 . . . . . . . . . . . 2...".l

1928 III. ill. 35' 1—

A zálogüzletben nyújtott kölcsönök összege 1928 márciüs végén 14'6 millió pengőt tett, ugyan- akkor az elzálogosított tárgyak száma 610275 da—

rab volt.

Az intézet adminisztrációja állandóan tökéle- tesbül, belföldi postai közvetítő hivatalainak száma meghaladja az 1.800—at.

Könyvismertetések.

Chronigue de limes.

Statistisches Jahrbuch deutscher Stiidte. XXIII.

Jahrgang (N. F. 2. Jahrgang).

Amtliche Veröffuntlichung des deutschen Stádtetages. Be—

arbeitet vom Verbande deutsoher Stádtestatistiker. Begrtln—

de! von M. Neefe. Leipzig 1928. XII 4— 689 lap — pages.

A városigazgatás, a községi politika útjai a

városiasodás mértékének XIX. századvégi és XX.

' századeleji fokozódása, a nagy- és világvárosok ki—

fejlődése folytán sok tekintetben eltértek az orszá—

gostól. A városi élet bármely mozzanatára vetünk pillantást —— legyen az akár a népesedés, vagy a kulturális élet köre, akár pl a városgazdálkodásé, :a városi pénzügyeké —— a vidékitől és az országos—

tól nagyon különböző, speciális vonásokkal és jelen- ségekkel találkozunk. A városok nagyarányú fejlő—

dése, az elmult félszázad egyik legnagyobb hord—

erejű tüneménye, a, statisztikát is különleges felada—

tok elé állította. Olyan feladatok elé—, amelyeket az országos statisztika teljesen nem oldhatott meg, mert öncélként nem művelhette a városi statisztikát és feldolgozásaiban, valamint kiadványaiban csak másodrendű szerepet juttathatott a kimondottan

"fa,

városi jelenségek kidomboritásának, bár természe- tesen az országos statisztikai közleményekben is bőven találunk a városi viszonyokra vonatkozó ér- tékes, nélkülözhetetlen anyagot. Az országos sta—

tisztikával párhuzamosan, azzal szoros kapcsolat—

ban kifejlődött ezért még a mult század második felében a városi statisztika Európaszerte mindazok- ban az államokban, amelyekben a városiasodás erő—

teljes ütemeket vett, s ahol a városi adminisztráció

Európában Németország az az állam, mely a városi statisztika szükségességét a legjobban fel- ismerte. A Németbirodalomnak nemcsak nagy-, de középvárosaiban is a statisztika immár több évtized óta fontos segítőtársa a közigazgatásnak; ennek megfelelően a német városi statisztikai hivatalok

hálózata nagyon kiterjedt,!) sokkal kiterjedtebb,

1) V. ő.: A német városi statisztikai hivatalok Magyar Statisztikai Szemle IV. évf. 0926.) 770. Lés Thin-ing Lajos dr.: A németstati8ztika és a német statisztikusok ülésezése Hamburgban. Magyar Sta—

tisztikai Szemle VI. évf. (1928) 1228. és köv. 1.

2. szám.

mint pl. a városfejlődés hasonló fokán álló Francia- orszagé, vagy éppen Nagy-Britanniáé. A városi sta—

tisztika városonkint elkülönült művelése, valamint a német városok statisztikai hivatalainak tartalmas és elég nagyszámú, de csupán egy-egy városra vonat—

kozó kiadványai azonban a városigazgatást, a köz- ségi politikát egymagukban nem elégíthették ki tel-

jesen; a városi élet problémakörének tökéletesebb

áttekintése céljából szükség volt az összehasonlító városi statisztika megteremtésére is, mely mint az országos és a városi statisztika kiegészítője és egy- ben összekötőpillére nagy feladatokra hivatott. Né- metországban a városi statisztikusok összejövetelein fejlődött ki az összehasonlító városi statisztika, majd 1903 után a Német Városi Statisztikusok Szövetsé- gének munkálatai során erősödött meg. Legértéke—

sebb terméke a ,,Statistisches Jahrbuch deutscher Stűdte", melyet több német városi statisztikus köz- reműködésével Neefe, a néhány év előtt elhúnyt boroszlói statisztikus indított meg 1890-ben s mely—

nek előttünk fekvő XXIII. évfolyama (az Új folyam 2. kötete) Seutemann magdeburgi és Weigel lipcsei statisztikai igazgatók szerkesztésében került a könyv—

piacra!)

Ha összehasonlítjuk 'az Évkönyv legújabb köte- tét az 1890-ben megjelent elsővel, akkor megálla- píthatjuk, hogy nemcsak terjedelme bővült, oldal- száma lett na yobb, de tágult a táblázatokban sze- replö városo köre is —— számuk az 1. évfolyam—

II.—ban 95 volt —— és az anyag is V városi politika és közigazgatás,

a városg _, as évfolyamról évfolyamra több és több st ai megalapozást meríthetett a pil- lanatnyilag tik iális és az állandóan fontos városi

problémák számára egyaránt.

Formailag is nagy változáson ment át az Év- könyv; ez a változás híven tárja elénk a városi statisztika térhódításának útját: az első évfolyamo- kat egy szűkebbkörű kollegiális társaság állította Össze és e köteteket Neefe adta közre a német va- rosok és statisztikai hivatalok támogatásával; ké- söbb a Német Városi Statisztikusok Szövetsége vette át a kiadó szerepét, majd a német ,,Stadtetag" is hozzájárult nagyobb példányszám átvételével a mű anyagi és erkölcsi sikeréhez; végül a legújabb év—

folyam megjelenése alkalmával még nagyobb súlyt kölcsönzött, fokozott publicitást biztositott ennek a becses kiadványsorozatnak az a körülmény, hogy a kötet ugyan lényegében a Német Városi Statisz- 1) Itt említendő meg, hogy Budapest székes- főváros Statisztikai Hivatala is szerkesztett _— két"

évvel a világháború előtt —— egy nagyobb össze- hasonlító városi statisztikai közleményt a magyar városokról (A Magyar Városok Statisztikai Év-

könyve. I. Évfolyam. Szerkesztette Thin-ing Gusztáv dr. XII %- 158* -l- 686 1.1 és ma is foglalkozik egy

ilyen munka előkészítésével.

2) Néhány táblázaton 44.

—- 190 —— *1929

tikusok Szövetségének munkája maradt, de anem—et ,,Stádtetag" hivatalos kiadványaként hagyta ella, sajtót és mint ilyen nemcsak a városi közigazgatás-_- ban, hanem a városi élet minden terén tartalmához és értékéhez illő szerephez juthat.

Az Évkönyv anyagát a szerkesztők a régi gya-' korlatnak megfelelően nagyrészben az egyes váro—r sokhoz szétküldött kérdőíveken gyűjtötték be. Ter- mészetesen az igen részletes kérdőívek kitöltése, el- lenőrzése e's helyesbítése hosszabb időt vett igénybe és ennek tudható be, hogy bár az anyag túlnyomó—

részt az 1926. évről szól, a kötet csak 1928 augusz- tus végén jelenhetett meg.

A kiadvány két szerkesztőjének ezúttal is több német városi statisztikai hivatal igazgatója volt a munkatársa. A begyűjtött adatokat fejezetenkint mást és más jelesebb statisztikus öntötte táblázatokba; ar.

táblaanyagot általában rövid, tömör szöveges be—

vezetéssel egészítették ki. Miután így az Évkönyv munkálataiban többen vettek részt, az egyes fejeze- tek tartalma természetszerűleg nem tökéletesen egy—

öntetű, sőt a városok sora sem mindenwfejezetbem teljes, ami bizonyos mértékig az összehasonlítható—

ság rovására megy Néhány fejezet szövege és"

számanyaga inkább csak a felületen mozog, általá—

ban azonban a munka értékes és magas nívón áll.

A szerkesztők gondos irányítása ellenére is a kötet néhol hiányokat mutat fel, nem öleli fel a város—

kérdés minden témacsoportját, de tartalma eléggé- áthgó. Különösen nagy gond fordittatott arra, hogy egynemű, tehát összehasonlítható adatok szerepel—

jenek az áttekintően csoportosított táblázatokban.

Beosítását tekintve az Évkönyv új kötete alig mutat változást az elözökkel szemben: 22 fejezeten nagy általánosságban azonos tartalmú a régiekkel s, bizonyos tervszerűen megállapított sorrendben kö—

vetkezik egymás után. Miután ez a sorrend eltér % rendszerint, szokásostól, bevezetőben a fejezetek cime szisztematikusan is csoportosittatott. Az 1926- (néhol 1926/27.) évi anyagot az elmult néhány évre visszatekintő fontosabb adatok egészítik ki. A 22' fejezet címének felsorolása utal az Évkönyv gazdag tartalmára: 1. Morgem'oth: Fláche, Grundeigentunr und Grundstückswesen in deutschen Stádten. 2. v.o Auer: Die Förderung des Wohnungsbaus in den Stádten im Rechnungsjahre 1926/27. 3. Schott:

Öti'entliche Kunstpflege. 4. Helbing: Die öti'entlicheu Fürsorge im Jahre 1926. 5. Erler: Berufsberatung' und Lehrstellenvermittlung (auch psychologische Institutel im Jahre 1926. 6. Zurhorst: Milchver- sorgung im Jahre 1926/27. 7. Seidel: Strassenflache, Strassenbefestigung und Strassenbauten im Jahre

1926/27. 8. Steib: Kanalisation, Fökalienab'fuhr, Bedürfnisanstalten, Tierleichenvernichtungsanstalten, Strassenreinigung, Müllabfuhr und 'Strassenbe—

sprengung im Jahre 1926/27. 9. Busch: Stádtische Kollegien und die letzten stiidtisehen VVahlen. 10—

2. szánr

Seutemann: Finanzübersicht nach den Voranschlá- gen für 1927. 11. Elfert: Stand und Bewegung der Bevölkerung. 12. Búchner: Personenverkehr im Jahre 1926. 13. Fiaclc: Fremdenverkehr im Jahre 1926. 14. Schöbel: Unterrichtswesen im Jahre 1926/27. 15. Krziza: Die ötl'entlichen Leihháuser im Jahre 1926. 16. Böhmert: Gesundheitswesen. 17.

Mögel: Die Krankenheilanstalten im Rechnungsjahre 1926. 18. Ehrler: Die öffentlichen Báder im Jahre 1926 oder 1926/27. 19. Schumann: Vieh- und Schlachthöfe im Jahre 1926. 20. Wolff: Strassen—

verkehr—Unfallstatistik. 21. Meyer: tVas'serg Gas- und Elektrizitátsversorgung im Jahre 1926. 22.

Schoppen: Kirchen und Kirchensteuern.

Az Évkönyv szerkesztésénél inkább gyakorlati szempontok vezették a szerkesztőket, a munka így alsősorban a városi igazgatás gyakorlati kézikönyve.

A könnyen kezelhető, gondos kivitelű, tetszetős kiállítású kötetben sok értékes és általános érdekű adatot találunk. Ebből a gazdag ádáttái'ból mintegy mutatóban csupán a népesedésről szóló fejezet néhány érdekesebb adatát ragadjuk ki: Németország 92 ötvenezernél népesebb városában az 1925. évi népszámlálás szerint összesen 19,702.794 lakos élt.

1910 óta e városok népessége 8'32%-Ical szaporo—

dott, a fejlődés tehát jóval kisebb, mint az előző időszakokban. Leginkább a fajna-vesztfáliai ipari kerületben, tehát nyugaton fekvő városok fejlődtek örvendetesen, viszont 11 városban megcsappant a lélekszám az elmult másfél évtized alatt. A városok növekedésének általános meglassúdása kétségkívül elsősorban a háborúnak és a háború utáni évek gazdasági válságainak tulajdonítható, de része van ebben a születések csökkenésének is, mely éppen a városokban öltött különösen méreteket.

Erre mutat a városok népmozgalmának alakulása is:

aggasztó

Városcsowort Ezer lakosra jutott

természetes szaporodás 1918 1926 mi 3 1926 1913 1926

23-3 146 13-6 11 'D 97 36 256 186 137 115 119 70 25-6 196 15-6 127 101) 649 16'0 139 114 10'2 4'6 élveszületés halálozás

200.000'nél több lakossal . 100.000——200.000 lakossal

50.000—100000 lakossal

Együtt . . . 24'1

A M. kir. Közp. Statisztikai

————191——— 1929

Ez a kis összeállítás világosan szemlélteti, hogy az élveszületési arány hanyatlását a német városok—

ban csak kisebb részben egyenlítette ki a halálozási arányszám enyhülése s a természetes szaporodás különösen a legnagyobb városok csoportjában rend—

kívül gyenge. Ha figyelembe vesszük a népesség korösszetételének megváltozását is, a születési arány csökkenése még komorabb színben tűnik elő.

Érdekes jelenség, hogy a nem helybeli (idegen) szülöttek és idegen halottak számának levonása után a természetes szaporodás mindhárom városi kategóriában még a fent kimutatott adatoknál is mélyebbre száll (3'3, 65, ill. 6'60/00—1'0) és vég- eredményben az 50.000—iiél népesebb összes váro- sokban az 1926. évi 4'60/09 helyett csupán 4'3 0/00 volt. A német városokban tehát a nem hely-

beli szülöttek száma meghaladta a nem helybeli halottakét, míg pl. Budapesten az 1921—1925. évi adatok szerint az idegen halottak száma állandóan nagyobb volt valamivel az idegen szülöttekénél?)

A természetes népmozgalom adatai szerint a német városok közül még 1926-ban is öt város ter—

mészetes népnövekvése haladta meg a 15 ezreléket, viszont ugyanabban az évben megfogyatkozott a népesség — igaz, hogy csak egészen minimálisan ——

két városban: Berlinben és Potsdamban.

Tekintettel arra, hogy a Németbirodalom lakos-

ságának közel egyharmada (31'5%-a) az 50.000-nél népesebb városokban él, a városi lakosság termé- szetes szaporodásának kedvezőtlen alakulása a né- met nemzetnek talán legnagyobb, legsúlyosabb né—

pesedési problémája,.

A demográfiai adatokhoz hasonlóan érdekes számokat találunk a tartalmas kötet mindegyik feje—

zetében. A német városok statisztikai évkönyve be- cses forrásmű, mely hazai statisztikai és városi köreink részéről is figyelmet érdemel. Th. L. dr.

1) V. ő.: Pfeiffer Miklós dr.: Adatok a székes—

főváros és környéke nópmozgalmához. Magyar Sta- tisztikai Szemle IV. évf. (1927) 831-——-844. ].

Hivatal könyvtárába érkezett munkák.

Ouvmges arrtvés á la, bibliothegue de llOffice central royal hongrois de statistigue.

Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications d'intérét international et de théoríe générale) —— Gothaísches Jahrbuch für ,Díplomatíe,l Verwaltung und Wirtschaft. 166. Jg.

1929. Justus Perthes. Gotha. '

,, Bulletin de Plnstitut international de statis- tigue. XXIII/1. Le Caire.

__Conférence internationale concernant les sta- tistígues économioues. (26 novembre mi 14 dé—

cembre 1928.) l. Convention internationale concer—

nant les statistigues économigues. 2. Protocole de la convention internationale. 3. Acte final de la conference. Sociétés des Nations. Geneve.

Ihríg, Dr. Karl: Internationale Statistik der Ge—

nossenschaften. XXIV —l— 275 l. Berlin. 1928. (A Ma—

gyar Stat. Társ. kiadványai. 5.) ' A világ mezőgazdasági termelése az 1928. év- hon. Kiadja a m. kir. földmívelésiigyi miniszter.

Budapest.