364
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELOgrammról 161 kilogrammra. Ezenkívül a
cement-, mész—, téglagyártás is a kétsze—
resére nőtt. A csehszlovák ipar munka-
erő— és béralap—statisztikájának részlete- zéséből kiemelendő a munkaerővándor—lást és az egyes foglalkozási ágak bér—
alapjának összetételét feltüntető több évre visszanyúló táblázat. így például a műszaki és adminisztratív alkalmazottak béralapjában a prémiumok részaránya 10—13 százalék.
Az építőipari fejezet táblázatai külön
tüntetik fel a beruházási építkezések,
generáljavítások, karbantartási és egyéb építőipari munkák értékének alakulását.Az építőipari munka önköltségének ala- kulására jellemző, hogy a bérhányad
egyre csökken, növekszik a gépesített
eszközök üzemeltetésének költsége. Az építkezések kivitelezési költsége 10 száza—lékkal alacsonyabb volt a tervezettnél.
Csehszlovákia 5 millió hektárt meg—
haladó szántóterületének fele a szocia—
lista szektorhoz tartozik. Ebből a szem—
pontból Csehország előbbre van, mint Szlovákia.
A mezőgazdasági fejezet beosztása egyébként azonos a magyar évkönyv be—
osztásával, annyi csupán az eltérés, hogy a gyümölcsfa—állomány és a gyümölcs—
termelés külön, több évre visszanyúló táblázatban szerepel. A gabonatermelés
mennyisége 1948—1956. években nem vál—
tozott lényeges mértékben, ezzel szem—
ben a háború előtti időszakhoz képest jelentős mértékben növekedett a termelt kukorica és szálastakarmány mennyi—
sége. A mezőgazdaságban foglalkoztatot—
tak száma csökkent. (1949: 2,1 millió,
1957: 1,7 millió.)
A kommunális és lakásgazdálkodási fejezet részletesen, városonkénti bontás—
ban elemzi a városgazdálkodási vállala—
tok szolgáltatásainak mennyiségét és ér—
tékét. Ebben a fejezetben közlik a lakás- építés, lakásgazdálkodás adatait is. (1956—
ban Csehszlovákiában több, mint 60000
lakást, 4955—ben pedig 50000 lakást épí—
tettek.) A kereskedelemről szóló fejezet—
ben nemcsak az üzlethálózat és a legfon—
tosabb fogyasztási cikkek forgalma sze—
repel, hanemakereskedelmi forgalom ön—
költségének elemzése is A külkereskede- lem adatai nem olyan részletesek, mint a magyar évkönyvben.
A megélhetési költségindex 1937. és
1953. évre számított viszonyszámai aztigazolják, hogy a munkás— és alkalmazott-
családok életszínvonala fokozatosan javul.(l937:100, 19532134A, 195421293, 19553 126,5, l956:123,2.)
A nemzeti jövedelem 1950—hez képest 42 százalékkal növekedett. A nemzeti jö—
vedelem termelésében az állami tulaj—
donban levő vállalatok 82 százalékban, a szövetkezeti tulajdonban lévő vállala—
tok pedig 7 százalékban vettek részt.
Népgazdasági ágazatok szerint a nemzeti jövedelem 65 százaléka az iparból, 15 szá—
zaléka a mezőgazdaságból, 8 százaléka pedig az építőiparból származik. A pénz- ügyekről szóló fejezet több évre vissza—
menően területi részletezésben közli a
lakosság által elhelyezett betétek összegét,
a kivetett és befizetett adóösszegeket,va-
lamint a lakosságnak nyújtott államikölcsönök mértékét.
Az évkönyv nemzetközi része csak ipari és mezőgazdasági adatokat közöl.
(Ism.: Danyi Dezső)
Európa. 1960—ban
L'Europe en 1960. : L'Europe d*auiowrd'hui el en mm. Paris. 1957. OECE. Vol 2. (Organisation Européenne de Cooperation Économicme, Se ram!
port.)
A tanulmány a nyugat— és dél—európai
országok 1956. és 1960. évek közötti gazda—sági fejlődésével foglalkozik. Az 1960—ra várt fejlődés nem jelenti. a maximálisan elérhető eredményt, hanem az 1956—05 tendenciák valószínű következményét, ha nem változnak meg bizonyos politikai és gazdasági előfeltételek. Ilyen feltétel töb—
bek között, hogy nem következik be háború, hogy az OECE országok politikai életében nem lesz nagyobb zavar, nem zajlik le erősebb visszaesés a világgazda- sági életben és sikerül gátat vetni az inflációs folyamatnak, Ha ezek a feltéte—
lek megvalósulnak, akkor 1956—tól 1960-ig 38 milliárd dollárral emelkedik az OECE országok együttes bruttó nemzeti ter—
méke. Ez az emelkedés 17 százalékos, ki-
sebb méretű, mint az 1950—1955—ig elért 265 százalékos növekedés.A tanulmány elsősorban azokkal az akadályokkal foglalkozik, amelyek a jö—
vőben lelassítják a gazdasági fejlődést.
Főleg két ok miatt várható, hogy a fejlőf
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÚ
365
dés üteme lassúbb lesz l955—1960-ban,
mint a megelőző öt évben volt: nehezebbé
válik a gazdasági fejlődéshez szükséges munkaerő biztosítása és csökken a pro—duktivitás növelésének lehetősége. 1950—
1955 között 3,6 százalékkal emelkedett a
munkaképes korban levők száma. 1956——1960—ig csak 2,8 százalékos emelkedés vár- ható. Továbbá 1956-ban egyes OECE or- szágokban csökkent a munkanélküliség
és kisebb mértékű munkaerőhiány jelent-
kezett.A produktivitás növekedése 1950—1955 között nagyméretű volt, amit nemcsak a nagyarányú beruházások okoztak, hanem az is, hogy egyes OECE országokban csak ekkor zárult le a háborús károk helyre- állítása. Valószínű, hogy a nagy befekte- tést igénylő energiatermelési és acélgyár—
tási beruházások csak kisebb arányban növelik a termelést.
1950—1955 között az OECE országok—
ban az energiafogyasztás nagyobb ütem—
ben n'ővekedett, mint a termelés. Ha kellő
beruházásokat eszközölnek a szénbányá—
szatban és a vizienergia kihasználása te—
rén, akkor az energiahordozók behozatala
kisebb méretű lesz, mint az 1950—1955.
években volt. A nukleáris energia fel- használásából jelentősebb mennyiségű energiára csak 1960 utáni időkben számí—
tanak. Nagyobb beruházásokra lesz szük—
ség az acéliparban is, hogy 1960-ban az OECE országok nyersacél termelése el—
érje az évi 100 millió tonnát, mert csak
így tudják fedezni megnövekedett belső
szükségletüket és fenntartani acélexport—jukat.
1955—ben az OECE országok behozata—
lának 87 százalékát a nyersanyagok ké—
pezték. A nyersanyagbehozatal előrelát-
hatólag fokozódik, de számítani lehet arra
is, hogy megnő az ipari félkész— és kész—áru behozatala is. 1960—ban valószínűleg 3,8 milliárd dollárral lesz magasabb az OECE országok behozatala, mint ameny—
nyi 1955—ben volt, ez kb. 22 százalékos emelkedést jelent. A nagyobb behozatal miatt növelni kell majd a kivitelt is. A kivitel növelése azonban számos külső tényezőtől függ.
A tanulmány a termelés és forgalom növekedése mellett a fogyasztás várható emelkedésének elemzésével is foglalko- zik. 1955—1960—ig az OECE országokban
a fogyasztás 18 százalékos növekedésével számolnak. A tanulmány a fogyasztás alakulásának becslése során külön tár—
gyalja az egyes országokat, mivel egyes
országok átlagos fogyasztása között rend-kívüli nagy a különbség. így például
Nagy—Britannia és Svájc lakosságának átlagos fogyasztása háromszorosa a por—tugáliai vagy görögországi átlagos fo—
gyasztásnak. A tanulmány szerint 1960—íg elsősorban a legelmaradottabb országok—
ban emelkedik az össz-magánfogyasztás, kisebb mértékben nő a viszonylag jobban ellátott országokban. Ez a változás azon- ban csak igen kismértékben csökkenti az egyes OECE országok átlagos fogyasz- tása közötti nagy különbségeket.
(Ism.: Cseh-Szombathy László)
Az 1957. évi osztrák statisztikai évkönyv
Statisiisches Han-dbnrh für die Republik Öster- reich. N. F. 8. Jg. Wien, 1957. Stat. Zen—tralamt.
XVI. 390 p.
Az 1957. évi osztrák évkönyv szerke—
zete, beosztása az előző évi osztrák év- könyvekéhez hasonló. Terjedelme némi—
leg megnövekedett, mivel több korábban is szerepelt táblát kibővítették és néhány új táblát is beiktattak.
Az első változás a népesség számát és megoszlását tárgyaló részben található:
jelentősen kibővítették a népesség kor—
megoszlását bemutató táblát, mely eddig
csak. a legutolsó évre nézve közölte a lakosság kor szerinti megoszlását. Az új tábla a lakosság 1956. évi kormegoszlása mellett bemutatja az 1910., 1934., 1951. és 1955. évi kormegoszlást is. E táblá—ból leolvashatjuk az osztrák lakosság korstruktúráj ának jelentős változását.
1910—1956-ig erősen csökkent a fiatalok aránya az összlakosságban, míg az öregeké megnövekedett. 1910—ben a lakosság 20
százaléka volt 10 éven aluli, 1956—ban vi—
szont csak 14 százaléka. Ugyanakkor az
50 éven felüliek aránya 19 százalékról 31
százalékra emelkedett.A népmozgalmi adatok között figyelmet érdemel a születések száma 1956—ban.