Hollós István dr.: A közszolgálati alkalmazottak nyugdíjkérdése és a megoldási lehetőségek

10. szám

Az idők folyamán az állami berendezkedések

észrevétlenül változtak meg. A változások száma és gyorsasága azonban a háború alatt és azóta nagyon megnövekedett és mindenki számára nyilvánvalóvá

vált, hogy az új jelenségek a tudomány régi tételei—

vel többé kielégítően nem magyarázhatók. Úgy lát-

szik, hogy ezeknek a változásoknak knlesproblémája a végrehajtó hatalom helyzetének megváltozása és

abban a végrehajtó hatalom fejének megnövekedett

fontossaga.

Magyary Zoltán dr., mint a VI. Nemzetközi Közigazgatástudományi Kongresszus főelőadója Bu—

dapest Székesli'ivz'iros Statisztikai Ilivatalz'inak köz- leménysorozatáhan publikalt művének megirásíinál nemcsak a rendelkezésére álló nemzeti jelenté- sekre, de elsősorban az mit?—36. években a külön—

böző államokban folytatott kutatásaira és helyszíni lamilmz'inyaira támaszkodott. A széles ismereteken és gazdag tapasztalatokon nyugvó munka okfejté-

seinek megkönnyítik az

egyes államok alkotmányúra és hatósági szerveze—

teire vonatkozó grafikonok, melyeknek sorát szerző által tervezett és a pápai hatalom

vonatkozó grafikon zárja le.

megértését lényegesen

szervezeti'ére S. S. dr.

Horony Pálfi Aurél dr.: A jótékony egye—

sületek működése Budapesten.

Dr Aurélien Harang/ Pálfi: L'activité (les asso—

cialz'ons de c/iarile' á Budapest.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti:Illyefalvil,Lajos dr) 91. kötet, i. szám. Kiadja: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Publicatious Slutíslígues (rédigées sous la direction du Dr Louis [. Illy efalvi) du Bureau de Stalisligue de la Ville de Budapest. 511: volume, no 1.

Budapest, 1940. 161 l. — p.

A székesfővárosi hatósági szegénygondozásról, a hajléktalanság kérdéséről és az embervédelem—

ről Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalá-

nak kiadásában a Statisztikai Közlemények 75., 76.

és 78. köteteiben jelentek meg különböző szerzőktől statisztikai ismertetések. Ezekhez sorakozik most a 91. kötet 1. számában Horony Pálfi Aurél dr.—nak a budapesti társadalmi jótékonyság intézményeivel foglalkozó tanulmánya. Értékes könyve első részé-

ben a jótékony egyesületek fejlődésének történeti

adatait tárja föl. Az első általános jótékonycétú

egyesület 1817—ben alakult Budai Jótékony Nőegy—

let címen, s még ebben az évben működésbe lépett a Pesti Jótékony Nőegylet is. A székesfőváros terii- letén 1768-tól máig, tehát 173 év alatt 239 jótékony

egyesület alakult. A társadalmi egyesületek mind—

egyike felett felügyelő és ellenőrző hatóságot gya- korol a főváros IX. közjótékonysági és szociál-

politikai ügyosztálya útján. A szélesebb keretekben

—726—— 1941

működő ilyen egyesületeket a székesfőváros és az állam anyagi támogatásban is részesíti. A népjóléti szabályrendelet évi adatszolgáltatásra kötelezi az egyesületeket s ez egységes adatszolgáltatási lapon

történik. A könyv második része a jótékony egye—

sületeknek azokat az atlatait ismerteti, melyek szer—

vezetiikre és vagyoni állapotuki'a terjednek ki.

A harmadik rész az egyesületek működési köreit tárja elénk. A könyv negyedik részét alkotó függe—

lék értékes statisztikai összeállításokat tartalmaz táblázatos kimutatások alakjában. Megtudjuk ezek—

ből, hogy segélyző, 47

gyermekvédő, 21 otthonokat fenntartó, 23 szociális

és kulturális, 20 aggokat és nyomorékokat Védő,

36 egészségvédő és 25 egyéb közjt'itékonysággal fog- lalkozó egyesület működik. Összes évi bevételeik lö,000.000 pengőre rúgnak s csaknem ennyi a ki- adásuk is, melyből (LOOODOO pengőt n'iegliaiadó ösz- szeg segélyezésre megy, 4,()00,000 pengőnél több a dologi kiadásuk, személyzeti költségeik másfél mil- lió pengőt érnek el. A budapesti közjótékonysági egyesületeknek kilő—1.000 P készpénziik, 780000 P

értékpapirz'illományuk és 17,l45.00() P értékű ingat—

lanvagyonuk van. A 22380000 P összvagyont

10,000.000 P teher csökkenti. Táblázatos kimutatások

székesfővárosunkban 67

ismertetik az étkeztetéssel, nyers élelmiszerek és háztartási cikkek juttatásával, a i'elruliázással, a fűtőanyag-gal, gyógyszerrel és munkaeszközökkel való segélyezéssel, a gyermekek ütltllielésével és szanatóriumi gondozásával, a munka— és állásköz—

vetít—éssel, a testi vagy szellemi fogyatékosságban szenvedők gondozásával, az ingyenes jogvédelem—

mel és tanácsadással, az oktató előadások tartásáa vat foglalkoz—ó egyesületeket. úgyhogy ezek alapján

teljes áttekintést

dalmi jótékonyság intézményeinek működéséről, Sz. E. dr, nyerünk a székesfővárosi társa"

Hollós istván dr.: A közszolgálati alkat—

mazottak nyudij'kérdése és a megoldási lehető- ségek.

Dr Etienne Hollós: La guestiou de la peusz'o'n de retmite des employe's de l'Etat et les possibilite's de solution.

Statisztikai közlemények. (Szerkeszti iliyeialví i. Lajos dr.) 93, kötet, 2. szám. Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala,

Publicatious Slatz'stigues (rédige'es sous la direction du Dr Louis ]. Illyefalui) du Bureau de Slatisiigue de la Ville de Budapssí, 934: volume, uumém 2.

Budapest, 1940. 114 l, —— p.

Az államháztartás egyensúlyának biztosításánál

a nyugdijteher tételének egyre növekvő összege okoz nagy gondot. Az 1924-től 1940-ig terjedő 16 év

alatt a nyugdíjasok száma az állami közigazgatás-

10. szám ———-—727— ¹⁹¹¹

nál és üzemeknél együttesen Élő ezerről 149 ezerre,

azaz 55'8%-kal duzzadt föl, ami az utolsó 12 évben egyrészt az állami nyugtlíjtehernek lgö—ről 275 mil—

lió pengőre emelkedését jelenti, másrészt azt, hogy a nyugdíjak összege a tényleges szolgá-

latban állók illetményeinek öl'lt%—át érte el. Az

állarnvasntaknál a nyugdijösszeg 7 millió pengővel

történt

haladja meg a tényleges alkalmazottak illetményeit.

A nyugdíjasok száma egyes minisztériumok tárcái- ban kétszeresen, háromszorosan több, mint a tény—

leges alkalmazottaké, s az állam nyugdíjterhe már túlhaladja az összes állami egyenesadók bevételei—

nek összegét. Az ez a súlyos

problémája inditotta arra Hollós istván dr.—t, hogy

adatok állanilniztartásnak

az egyes évekre vonatkozó

alapján előbb az államélet trianoni megrázkódta—

költségvetési

tásának, utóbb az elszakított országrészek vissza—

térésének ligyelembevételével kutassa az állami nyugdíjteher emellmdésének okait. Oknyomozása eredményeit 8 pontba foglalja össze s ezek szerint a i'iyugdíjtelier emelkedésének okai: az illetmények—

változatai

történt gyakori

nek a gazdasági konjunktúra'ik szerint kibocsátott kormányrendeletekkel

rendezése; a lakbérek többszöri emelése; az emberi életkor meghosszabbodz'isa; ez az NOW—1930 közötti

időszakban a fiatalabb korosztályolmál 3'3700, az

idősebbeknél 2'35—0'88%-os emelkedést mutat; a kedvezményes szolgálati időszámítás folytán a köz—

alkalmazottak tömegeinek a munkaképesség átlagos

határideje előtt 7—8 évvel korábban bekövetkező

eltávolítása a szolgálatból, amihez járulnak még a létszámcsökkentések és az önkéntes kiválások; az ifjúság elhelyezése érdekében beállott nyugdíjazások s a végelbánás alá vonási eljárás megkönnyítése; az

altisztek illetményeinek viszonylagos magassága és

szolgálati idejük rövidsége, ami abban az aránytalan- ságban mutatkozik, hogy míg a tisztviselők békebeli illetményeik 50v—60%—át kapják, az altiszti illetmé—

nyek lZB—lH%-kal emelkedtek; további ok az egy—

séges illetményrendszer hiánya, s az egyes csopor—

tok magasabb illetményeinek a nyugdíjba való be—

számítása; vé, ül a iiatal lioSszú időre

szóló nyugdíjilletményei. Hollós István dr. könyvét

az teszi általános érdekűvé,

özvegyek

hogy a nyugdíjteher

okainak ilyen föltárásán kivül a kérdés megoldási lehetőségeit is vizsgálja és tárgyalja. A mostani joga szabályok mellett a tenyleges szolgálatból való kiv válás meglassítását s a munkaerők megfelelőbb ki—

választását tartja eélravezetr'inek, a nyugdíjteher

jelentős csökkenését azonban csak olyan új jog—

szabályok alkotásával látja elérhetőnek, melyek a

nyugdíj—jogosultságot biztosító szolgálati idő fel-

emelését, a félidőn alul kiválók vagy 40 éven aluliak végkielégítését, a fiatalabb nyugdíjasok szol- gálatba állítását, a mellékjövedelemmel bíró nyug-

díjasok illetményeinek korlátozását vagy szünetel-

tetését, a nyugdíjilletmények általános csökkenté-

sét, az altiszteknek átképzésük és elhelyezésük út—

ján az ellátásból való nyugdijrendszernek

kirekesztését és az egész

biztosításjeltegűvé alakítását szabályoznak. Szerző az ifjúság elhelyezkedésének a

zsidókérdéssel való összefüggéseit is számításba

veszi s abból indul ki, hogy 40000 keresztény it'jú juthat öt év alatt magángazdasági ellielyezkedéshez

s ez a szám is könnyít a közhivatalnoki pálya túl—

terheltségén és a nyugdíjteher *árliató alaknlásán.

Könyve annyira megalapozott, hogy széleskörű ér—

deklődésre tarthat számot s a nyugdíjrenrlezés kér- désének megold-ásakor mellőzhetetlen forrásmunka

lesz. S:, E. ill'.

lnántsy-Papp Elemér dr.: A magyar városok szociálpolitikai tevekenysege.

Dr Elémir lnántsy—Papp: L'actiw'le' des villes hongrolses en mellére de políir'gue sociale.

Statisztikai Közlemények: (Szerkeszti lllyefalvi l.

Lajos dr.) 93. kötet, 3. szám. Kiatja: Budapest szé- kesfőváros Statisztikai Hivatala.

Publications .S'íalistígztcs H'édígées sous la direction du Dr Louis I. Illyefalvi) du Bureau de Sialís- ligue de la Ville de Budapest. 033 volume, mmzéroS.

Budapest, 1940. 1001 —— pages.

A mult század történeti és

megadó

gazdasági jellegét

társadalmi liullániverése magyar agrárz'illamunkig csak eszmeáramlat alakjá—

ban jutott el, törvényhozásunkat mégis a gyerme—

kek és nők ipari munkára való alkalmazásának

szabályozására s a vasárnapi munkasziinet kötele-

Zővé tételére indította. A mostani évszázad már hazánkat is a nyugati nagyállamokkal való egyidejű szociális berendezkedésre késztette,

és kulturális fejlődésünk indusztrializmns

ami gazdasági együttes következménye.

Nálunk az iparosodás mértékét meghaladó szociális gondoskodás történt, ez azonban elsősorban a szé—

kesfőváros érdeme. 'l'örvényhozásunk azzal tett ele-

get a korszerű követelményeknek, hogy állami feladatokkal tette meg a betegségi, baleseti és agg—

kori biztosítást, törvényileg szabályozta a munka-

viszonyok kérdéseit s társadalmilag megoldandó

problémának csak a jótékonyság gyakorlását hagyta meg. A szociális kérdések mindenütt első—

sorban munkáskérdések és a munkanélküliség veti

fölszínre időnkint azokat az előre nem látható eseteket, melyekben az intézményes segítés elmarad—

hatatlan kötelesséfr. Ezeket a társadalmi feladato- kat a városok oldják meg vagy költségvetési kere-

tekben, vagy társadalmi intézmények útján. A váro—

sok szociálpolitikai tevékenységét úgy a multbol,

mint az újabb, 1939—es költségvetések tükréből

vetíti elénk a szerző. A városok szociális feladatai- nak megoszlását és a szegénygondozással kapcso- latos szükségleteit, valamint más városi feladatok—