a
cselédje, piszkos szerepét teljesítve elferdíti a tényleges helyzetet s arra törekszik—, hogy a kapitalista rendszer vigasztalan képét adataival megszépítse. A hazugság és hamisítás —— a burzsoá statisztika korlátlan mértékben használt, alapvető módszere.
Az áltudományos kifejezésmód és a reális tartalomtól megfosztott matematikai for—
mulák leple csak arra szolgál, hogy a burzsoá statisztika hasznavehetetlen lényegét.
eltakarja.
—
A ,,Statisztikai Tudósító"—nak segítséget kell nyujtania, hogy kádereink a, marxista-leninista statisztikai elméletet elsajátítsák. A folyóirat legfontosabb feladata.
a statisztika elméleti és módszertani kérdéseinek megvilágítása, a bőséges gyakorlati tapasztalatok általánosítása, a szovjet statisztikai tudomány vívmányainak bemutatása és kérlelhetetlen, elszánt harc az áltudományos burzsoá statisztika ellen.
A ,,Statisztikai Tudósító" feladata, hogy határozott harcot folytasson a burzsoá statisztika befolyásának a szovjet statisztikai tudományba való behatolása ellen.
A burzsoá befolyás nem egy szovjet statisztikus munkájába befurakodott. A burzsoá befolyás a burzsoá áltudományosság s az amerikai imperializmus ideológiai fegyvere:
a rothadt kozmopolitizmus előtti alázatos hajlongásban nyilvánul meg, valamint a formalizmusban és skolasztikában, a statisztika tudományának leértékelésében, tudományos módszereinek tagadásában, a szovjet statisztika vívrnányainak, a sta—
tisztika valamennyi ágában való elsőbbségének, az orosz statisztika eredetiségének és önállóságának leértékelésében mutatkozik.
Folyóiratunk az előtte álló valamennyi feladatot csak a Kö zpontí Statisztikai Hivatal, a minisztériumok, hivatalok, vállalatok, főiskolák és tudományos—kísérleti intézetek dolgozóinak aktív együttműködésére számítva, tudja megoldani: a ,,Sta—
tisztikai Tudósító" felhívja tehát a dolgozókat, vegyenek részt a folyóirat munkájában.
Észrevételek Budapest Székesfőváros Statisztikai
Hivatalának 1944—46—os Evkönyvéhez
Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának kiadásában 1949 elején jelent meg az 1944—46—os éVek adatait tartalmazó Statisztikai Évkönyv. A mintegy 250 oldalra terjedő könyv ugyanannyi számú, magyar és francia táblafejekkel ellátott táblázatot közöl es —— előszava szerint —— célja az, hogy számotadjon a háborús
esztendők pusztításairól és ,,megesillogtassa az 1945 után megindult újjáépítés ered— , ményeit". Ez a célkitűzés kétségtelenül helyes. A Statisztikai Szemle szerkesztő—
sége szerint azonban az Évkönyv szerkesztői ezt a célt nem érték el. Ez az Évkönyv '
sem politikai, sem tudományos szempontból nem üti meg népi demokráciánk statisztikájá—
nak megkívánt méríákét és nemhogy az élőszóban beígért objektívhelyzetet rögzítené, de tartalma sok esetben már a felelőtlenség határait is súrolja.
Idézzünk néhány példát: A 23. oldal 39—es táblázata közli a házasulók adatait hitfelekezetük egybevetésével, a 40. táblázat a vegyesházasságok és az abból született gyermekek vallására vonatkozó megegyezések adatait hozza. 1945—1946—ban, amikor népi demokráciánk nem mindenütt tudta keresztültörni a régi rosszindulatú bürokrácia falát, még megtörténhetett, hogy ilyen "tudományos," adatokat gyüjtöttek; de megengedhetetlen, hogy ilyen ,,statisztikák", amelyeket; azok állítottak össze, akik az osztályellentétek elkenése érdekében vallási ellenteteket szítottak, 1949—ben még napvilágot lássanak.
Az 57. oldal 84—es táblája részletesen hozza a vízvizsgálati eredményeket. Ez a táblázat is inkább illik bele egy balneológiával foglalkozó értekezésbe, mint a székes—
főváros működése'ről és életéről 1949—ben számotadó Évkönyvl.)e.
Az Évkönyv 87., 88. és 89. táblája a rendőrorvosi szolgálat, a prostitució és az erkölcsrendészet adataival foglalkozik. Nem tudjuk, hogy mi céljuk is volt a szer—
kesztőknek ezeknek az adatoknak a közlésével. Azzal akarták talán ,,megcsillogtatni az újjáépítésünkben 1945 után elért eredményeket", hogy olyan táblacímeket közöl—
nek, mint a ,,bejegyzett kéjnők száma az év végén", a ,,titkos kéjelgés gyanúja miatt
megvizsgáltak száma", a ,,prostitutionalis helységek közül havonkint kétszer meg—
vizsgáltak száma", a ,,kejnőtelepek száma", stb. Ezeket a tz'il'dal't-jeket gondosan franciára is lefordították, talán azért, hogy az (élőszóban beharangozott ,,fejlődést"
mutató számadatok a külföld számára könnyebben hozzáférhetők legyenek.
A 88. táblázat a prostituáltakról közöl adatokat. Itt a szerkesztők nemcsak a prostituáltak összlétszámát közlik, hanem azokat meg 18 éven aluliakra és 18 éven felüliekre, utóbbiakat pedig —— részletezve —— 13 koresoportra bontják. Ugyanebben a táblázatban a prostituáltak korábbi foglalkozásának merev és felületes csoportosítása.
a munkás és dolgozó asszonyokra nézve kedvezőtlen, __ mondhatni —— rágalmazó adatokat tartalmaz.
[84
A 102-es számú táblázat ,,Egyesületi ügyek" alcím alatt az első részben fel- sorolja a különböző egyesületekben megtartott vizsgálatok számát és itt külön kiemeli
a munkásegyesületekben lefolytatott vizsgálatokat, a másxk részében azonban a hatósági
közbenjárásra feloszlatott egyesületeknél hiányzik az egyesnletek megnevezése, úgy—
hogy ezekből még esetleg azt a következtetést is le lehet vonni, hogy munkásegye—
sületeket és nem fasiszta asztaltársaságokat oszlatott fel a rendőrség.
A 103. táblázat a magyar államrendőrség budapesti főkapitányságának rendőr-
személyzetét sorolja fel. Kimutatja, hogy az egy rendőrre eső lakosok száma a háború előttihez mérve csökkent, vagyis a rendőrlétszám a lakossághoz képest viszonyszámban és abszolutszámban is nőtt. Atáblázat szerint a népi demokráciában több rendőrre van szükség, mint a Horthy—rendszerben. Ha utánanézünk az adatoknak, kiderül, —-amit a szerkesztők jegyzetben, apró betűkkel hoznak is, — hogy valóságban egy
sereg a budapestkörnyéki községben, ahol azelőtt csendőrség volt, ma a buda esti főkapitánysághoz tartozó, tehát a statisztikában 1946. évre kimutatott rend _rség teljesít szolgálatot. Vagyis: az 1937—től 1943—ig terjedő esztendőkben a rendőrségi állományhoz hozzá kellett volna adni a budapestkörnyéki községekben szolgálatot teljesítő csendőröket is.Ugyancsak ez a tábla ismerteti a rendőrség bűnügyi osztályánál őrizetbevettek * és előzetesen letartóztatottak adatait, foglalkozás szerinti csoportosításban. A táblá—
zat az egyes foglalkozási ágakhoz, illetve egyes osztályokhoz tartozó letartóz- M tatottakat nem a megfelelő foglalkozás, illetve osztály összlétszámának százalékában, hanem abszolutszámokban közli. Igy azután az összeállítás ——többek között -— azt mutatja, hogy mig — szószerint idézve ,,a magasabb műveltségű letartóztatottak"
száma alacsony, addig a munkásoké, napszámosoké magas.
Az évkönyv 106—os számú táblázata a ,,Talált hullák, eltűnt és megtalált személyek" adatait tünteti fel a következő (nem hisszük, hogy nagyon közérdekű) csoportosításban: ,,akasztott hulla, agyonlőtt hulla, vizbefúlt hulla, egyéb."
A 208—as táblázat a kisdedóvó intézetek adatait hozza. Sok egyéb szempont mellett a szerkesztők szükségesnek látták a 3—6 évos gyermekek hitfelekezet szerinti csoportosítását is.
A 212. táblázat a középiskolák adatait közli. Egyik táblaiej az atya (eltartó) foglalkozása szerint csoportosítja a diákokat. Ime egy foglalkozási nomenklatura:
,,birtokos, bérlő 5—100 kat. holddal". Ebben a kategóriában helyet foglalnak az 5 holdas kisbirtokosok, a 15 holdas középbirtokosok és a 100 holdas kulákok fiai i:
A 218. táblázatban a budapesti Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatóinak az atya (eltartó) foglalkozása szerinti csoportosításában a következő
megnevezéseket olvashatjuk: ,,földbirtokos, földműves", vagyis az 5 vagy 50 holdas,illetve a földnélküli földművesek gyermekeinek adatait ez a csoport egyaránt magá- ban foglal' . -— Másik megnevezés ugyanebben a rovatban: ,,házmester, szolga, al-
tiszt, rendőr". A táblaszerkesztő láthatóan nem tudta, hogy mit csináljon eZekkela foglalkozásokkal és mint alsóbbrendű lényeket sietve egy csoportba zsúfolta őket.
A 1219—es számú táblázat a Magyar Műszaki— és Gazdaságtudományi Egyetem hall—
gatóit anyanyelv szerint a következőképpen csoportosítja: magyar, utána fontosság—
ban rögtön német, majd szlovák, zárójelben tót. Ilyen nemzetiség vagy anyanyelv szerinti csoportosítás megfelelt a Horthy—sovinizmusnak, amely még a nemzetiségek felsorolásában is hétrét görnyedt a németek előtt, de "következetes ,,nagymagyar"_
' sovinizmussal a szlovákokat tóloknak nevezte.
Az Évkönyv anyagából csak néhány táblázatot ragadtunk ki, Nem hisszük, hogy szükség volna több példát hozni annak bizonyítására, hogy Budapest Székes—
főváros Statisztikai Hivatalának 1944 1946-es Évkönyve nem készült azzal a gondos- sággal s abban a szellemben, amelyet népi demokráciánk statisztikájálo'l megkövetelünk.
Nem vonjuk kétségbe a Fővárosi Statisztikai Hivatal vezetőinek igyekezetét —— s talán még jóhiszeműségét sem, ——de az idézett táblázatok azt mutatják, hogy mindez nem elég. Nem csinálhat népi demokráciánk számára statisztikát az, aki annak gondol- kodásmódjáiól és a marxista szellemtől láthatóan olyan messze van, mint a Fővárosi Statisztikai Hivatal Évkönyvének egyes táblázatai a szocialista szemlélettől, a tudományos— ,, ságtól és a jóízléstó'l. A statisztika —— mint akármelyik más tudomány — osztály—
tudomány volt a kapitalisták szolgálatában és annak kell lennie a szocializmus érdeké- ben is. A kapitalista osztálytudományt, a polgári statisztikát az jellemzi, hogy tudo—
mánytalanul, álobjektivitással csoportosít, a szocialista statisztikát pedig, hogy pontos adatokkal, tudományos és közgazdaságilag helyes csoportosításokkal a valóságot mutatja meg. A Fővárosi Statisztikai Évkönyvéből az tűnik ki, hogy szerkesztői még a polgári statisztika formális és tudománytalan útját követik. A polgári tudomány, a polgári felfogás pedig minden területen —— tehát a statisztika területén is —— népi demokráciánkból idegen testként ütközik ki. Ilyen idegen test véleményünk szerint Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának 1944—46—05 Évkönyve is.
