Statistique du logement dans les Grandes Villes 1928–1934. (Statistique Internationale des Grandes Villes.)

7. szám

———523 —— 1941

hűbériségi, rendiségi, liberális-demokratikus és nem- zeti—szociális eszméket, amelyek nemzetünk multjá—

ban egy—egy korszakot is jelentenek. A Duna—völ- gyében élő magyarság vére hullásával és sebeivel tartotta fel az Európát érő támadásokat. A katasz- trófáktól megmentett erkölcsi értékek közül a ma—

gyarságtudat és az önálló, magyar államiság tudata volt a leghatásosabb fegyver az elnyomás, az idegen uralom, a felvilágosodás, az itt élő népeket egymás ellen uszító ,,divide et impera" politika ellenében.

Foglalkozik a nemzetiségi és kisebbségi kérdések- kel és a rendi felépítésű tekintélyállammal, amely felé —— szerző megállapítása szerint —- közeledünk.

A szöveg között 7 térképet és 2 grafikont talá- lunk. A függelékben a fontosabb kronológiai adatok után statisztikai táblákat közöl: Magyarország népességének fejlődéséről, anyanyelvi megoszlásá—

ról, a zsidókról, a trianoni megcsonkításról, Közép- Európa nemzetiségi viszonyairól, a magyarság világ—

létszámáról és a mai megnagyobbodott Magyar-- országról. A könyv befejező oldalain gondos iro—

dalmi tájékoztatást is ad. Gy. F. dr.

Statistigue du logement dans les Grandes Villes 1928—1934. (Statistígue internationale des Grandes Villes.)

Kiadja a Nemzetközi Statisztikai Intézet Állandó hivatala _ Publié par l'ijice Permanent de l'lnstítut Interna-

tional de Statísíígue.

Hága —- La Haye, 1940. 170 l. —— p.

Említettük már a Szemlében, hogy a Nemzet—

közi Statisztikai Intézet Állandó hivatala a világ nagyvárosairól évkönyvszerű alakban közölt 1927.

és 1931. évi kötetek után most a gyorsabb meg- jelenés érdekében nagyobb tárgykörök szerint külön füzetekben teszi közzé a nagyvárosok nem- zetközi statisztikájára vonatkozó anyagot. A túl- nyomóan 1928—1'934. évi adatokat előtáró új kiad—

vány első három füzetéről a Szemle már számot adott.!) A háborús nehézségek ellenére nemrégen közzétett negyedik füzet az egyik legspeeiálisab- ban városi vonatkozású fejezetet, a nagyvárosok lakásstatisztikáját tárgyalja.

A Methotst főtitkár szerkesztői gondosságát és a Nemzetközi Statisztikai Intézet Állandó hiva- talának munkaképességét bizonyító értékes kiad- ványnak sok a magyar vonatkozása. A magyar, különösképen a Kőrösy József, TIn'rring Gusztáv, majd legújabban Illyeíalvy Lajos irányítása alatt egyre jobban kibővülö budapesti épület- és lakás- statisztika sokoldalú kiépítésével ugyanis a külföl—

dön is mintaképül szolgálhatott a statisztika e szociális vonatkozásokban is nagyfontosságú ágá—

nak fokozottabb művelésénél; tehát bizonyos mér-

tékig a nemzetközi kiadvány létrejöttéhez szüksé- ges talaj megmunlcálásához is. Emellett a nemzet—

részben magyar statisztikus:

közi mű jelentős

1) V. ö. M. Stat. Szemle 1939. évf. 1060—1061.

és 1305—1306. és 1940. évf. 234—235. ].

Thirring Gusztáv terveinek és törekvéseinek ered—

ménye, akinek a kiadvány e füzetének megterve- zésénél és sajtó alá készítésénél is volt még része.

Magyar vonatkozású azután az is, hogy a mű a kellő részletezésben közli székesfővárosunk ada- tait is.

A ,,Statistigue Internationale des Grandes Villes" e. kiadvány öt szakaszra osztott harmadik kiadásának a lakásstatisztikai fejezetet nyújtó, időrendben negyedik füzete 280 kétszázezernél népesebb nagyváros, ill. százezren felüli főváros közül 173—nak az adatait tartalmazza. Táblázaton- kint azonban a 173 városnak nem mindegyike tudott adatokat szolgáltatni. A mű így a teljesség- től ugyan távol áll, de adathalmaza tudományos 5 gyakorlati vizsgálatokra esonkaságában is egy—

aránt alkalmas. Nemzetközileg megegyező alap- elvek hiányában a lakásstatisztika fogalmai szerte a világon nem egy esetben mutatnak kisebb- nagyobb eltéréseket. Az anyag tehát nem teljesen homogén; az adatok értékesítését azonban ez ál- talában nem befolyásolja túlságosan. Az adatok kisebb részben az 1928—1934. közti egyes eszten- dőkre, nagyobb részben pedig egy — lehetőleg ebbe az időszakba eső _— lakásstatisztikai állapot- felvételre vonatkoznak. A begyűjtött anyagot hat részlettábla közli. Az egyes táblák ismertetik a lakott és üres lakások számát a helyiségek száma szerint részletezve; egyrészt a lakóházaknak, más—

részt a lakásoknak a számát az épületek lakás- szám szerint való tagolásában (külön rovatokban a nem lakóház jellegű épületeknek a lakásszámát és a nem lakásnak épült, de annak használt építmé—

nyek (pl. barakkok) számát is; az 1, 2, 3 stb. helyi—

séges, 1, 2, 3 stb. lakos (egyén) által lakott lakások számát (a helyiségek és a lakók összes számával);

az 1—2, 3—5, 6 és több helyiséges lakások számát aszerint, hogy 1 2,3—6,6-ná1 több lakójuk volt—e;

az 1—2, 3—5, 6 és több helyiségcs új lakásokat, valamint a lakások számát a szerint is, hogy köz—

ség (város), más közület, részvénytársaság vagy mások által építtettek-e, mégpedig annak meg—

különböztetésével, hogy épittetésüket közületi tá- mogatás előmozditotta—e; a lakások számának növekedését és fogyását s az évenként kiszámított lakásállagot; végül helyiségszám szerint az üres lakások számát.

E tartalmi felsorolás szerint az épületek és lakások számára vonatkozó adatokat az építke—

zési mozgalom legjellemzőbb adatai is kiegészítik.

Egyébiránt azonban az anyag észszerűen mindíg az alapadatokra korlátozódik; a szétküldött kérdő- ívek megválaszolása sok városban így is akadá—

lyokba ütközött. Igen értékes vonása a kiad- ványnak a szokottnál jóval terjedelmesebb szöve- ges bevezető: az általánosságok, a fogalmi meg- határozások taglalása s az egyes táblák széljegy-

7. szám

-——524——

zetszerű, értékes forrásutalásokkal és * összefog—

laló, táblákkal is tarkított magyarázata. Ez a szöveg nem teljes adat-interpretáció, de az elvi eltérésekre, a lakásviszonyok terén tényleg fenn- álló különbségekre, a statisztika, sőt a lakás—

politika problémáira igen gondosan utaló fejtege- tések nélkülözhetetlenek az anyag felhasználá-

sánál.

A kiadvány Budapest székesfőváros Statisz- tikai Hivatalának adatszolgáltatása alapján közli a fővárosunkra vonatkozó adatokat. Örvendetes, hogy Budapest minden táblán szerepel; ez termé—

szetesen számunkra nem meglepő, ' tekintettel a székesfőváros idevonatkozóan sok tekintetben egyedülálló részletezésr'i feldolgozási rendszerére;

csupán elvétve van olyan rovat, amelybe a -—

rendszerint más szerkezetű —— budapesti anyag csak összevontan kerülhetett be. Mint a beveze—

tőből kitűnik, a budapesti anyag itt—ott a nemzet—

közi kiadvány számára most meghatározott fogal- maktól eltérő alapokon nyugszik; ezt a budapesti statisztika hosszabb multja, esetleg valamivel más irányban történt kiépítése magyarázza. így a

pesti statisztika régtől fogva -—- a nemzetközi kiad- ványban csupán most meghatározott fogalomtól kissé eltérően — következetesen a beépített telek fogalmából indul ki!) Meg kell azonban jegyez—

nünk, hogy ez az eltérés a nemzetközi egybevetés szempontjából alig számbajövő.

A nemzetközi kiadvány természetszerűen nem lehetett túlságosan részletes. Ennek ellenére egy újabb kiadás előkészítésénél érdemes volna a

1) Az országos épület— és lakásstatisztika lak-'- házfogalma nagyban-egészben a nemzetközi meg—

határozásnak megfelelő s az egy telken álló külön épületeket egy-egy önálló lakóháznak mutatja ki.

Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications dü'ntérét international ou de théorie générale.) -—- Annuaire international de legislation agrícole, 1940. Institut international

d'agriculture. Rome. '

International whalíng statistics, 1938/9. Com—

mittee for whaling statistics. Oslo.

Külpolitikai adatok az 1939. évről.

m. kir. kűliigyminisztérium. Budapest.

Liindustrie charbonniére dans le monde. I. köt.

Condítions économigues. ll. köt. Ouestions sociales.

Bureau international du travail. Geneve. 1938.

(Études et documents. Bl3l.) '

Kiadja a lakóház fogalmának meghatározásánál a buda-*

"helyiség" fogalmán alapuló osszeallitásokat a ,,szoba' fogalmán alapuló rovatokkal —— esetleg megfelelő kombinációban is —- kibővíteni, a most összevont kategóriákat részleteikr—e felbontani, %a tényleges laksűrűség adatainak kimutatását Vis,

megkísérelni stb. Minderre Budapest székesfőváros '

Statisztikai Hivatalának közleményeihen a kiad? ' vány szerkesztője bő útmutatást találhat. Terme—r _ szetesen a most dúló háború befejezése után számos különleges probléma (lakóházkárok, újjá—

építések) statisztikai feltárása is felettébb tanul- * ságos lehet.

Ludwig Tamás —— Thomas Ludwig: Ungar-a in Walacho—Rumánien.

Mitteilungen über Ungarn.

Budapest, 1940. 28 l. —— p.

A magyarság és a románság történeti kifejlődé—

sét legjobban az a különbség jellemzi, amely kul—

turális problémáik megoldásában szemlélhető. A

magyarság a nyugati latin-germán, a románság

ellenben a keleti görög-szláv kultúrközösségbe lé-

pett. Szerző megállapítása szerint a románságot a latin nyugattal—pusztán a nyelvrokonság köti: össze.

E nép a nyelvébe jutott latin elemet osak' azaltal

tudta megtartani, hogy pásztoréletet élt. Ugyanis a szláv olvasztókemencébe csak azok a néptöredékek nem kerültek bele, amelyek az év nagyobb részén a hegyekben zárt pásztorközösségben éltek. Erről az oláh pásztornépről először Kedrenos ad hírt a X. század második felében. Ekkor még Kastoriában és a Prespa tó körül éltek.

A dolgozat a magyar kultúrát a román állapo- tokkal koronkint állítja szembe. Az első határozott ösztönzést a nemzeti művelődésre a románság Erdély földjén nyerte. A füzet végén bibliografiát is

talál az olvasó. Gy F. dr.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.

Ouvragesarn'vés ?: la bibliothégue de l'Office Central Royal Hongrois de Statistigue.

Beate, László: Darstellung und Kritilc der Grenznutzenschule. Dissertation. 30 ]. Wien. 1932.

Dékány István dr.: A gazdasági élet fokai és az ,,élettér-gazdasáy". 37 1. Budapest. 1940. (Kiny- a Közgazdasági szemle 1940, évi 9. számából.)

Funk, Walter: Wirtschaftsordnung im neuen Europa. 30 l. Wien. 1941. (Sehriften der Südost—

europa-Gesellschaft.)

Huizínga, J.: Patriotizmus, nacionalizmus. 76 1.

Budapest. (Vita nova. l.)

Kemény Sándor: A pénzérték szerepe az élet- biztosításban. (Biztosítási politika.) Részletek dok—- tori értekezésből. 29 l.. Budapest. 1941.