3. szám ———234—— 1940
Steit' Antal és Vezér István dr.: A magyar tanítóság belföldi utazásai.
Antoine Steif et Dr Etienne Vezér: Voyages ;;
liznte'rteur d'institutenrs hongz'ois.
A Magyar Gazdaságkutató Intézet 16. számú külön- kiadványa.
Publication spéciale (nnméro 16) de lylnstitní Hongrois de Recherches Econamígues.
Budapest, 1940. 24 1. —— 17.
Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal kezdeményezésére olyan reprezentatív statisztikai felvétel készült, amely amellett, hogy igyekszik fényt deríteni a tanítói kar utazási vágyára és gátló körülményeire, a belső vendégforgalom fej- leszt-ését is szolgálja. A felvétel reprezentatív jel- legű: a magyarországi kb. 25.000 főnyi tanítóság—
ból a -— Budapesttől két ellentétes irányban és legtávolabb fekvö vármegyében _ Vas és Zemp- lén megyékben lakó 1.017 tanító kérdeztetett meg.
Ezek közül 377, tehát a kérdezett tanítóságnak
37'1%-a válaszolt a kiküldött kérdőívekre.
A Magyar Gazdaságkutató Intézet által eszkö- zölt reprezentatív statisztikai adatfelvétel feldolgo—
zásából megállapítható, hogy a belső idegenforga- lom szempontjából kimagasló fontosságú város—
nak, Budapestnek a látogatása, részben a magas utikőltségek, részben pedig az éjjeli szállással járó költségek miatt a tanítóság részéről nem kielégítő.
Budapestet a választ adóknak minden évben csak 9%-a látogatja. Az elsö látogatás főmotívuma mintegy 50%-ban a város megtekintése volt, a ke- sőbbi utazásoknál azonban már más okok is szere- pelnek. Érdekes, hogy a Budapestre utazás okául a Nemzetközi Vásárt csak 8%, a Szent István Ile-
tei pedig 7% jelölte meg. Gyógyulás céljából a 377 tanítónak csak 9'1%—a kereste fel a fővárost.
A tanítóság 71%—a a közjogi és történelmi neveze—
lességeket ismerte meg budapesti látogatása alkal—
mából. Általában Budapest felkereséseben a szó—
rnkozás viszonylag kis helyet foglal el.
Sajnos, anyagi okok miatt a választ adó taní-
tók 61%-a otthon tölti a nyarat. A Balaton mel—
lett mindössze csak 12% keres üdülést, egyéb lie—
lyeket pedig csupán 3% keres fel. A nyaralást el- sősorban anyagi okok döntik el.
Ami a tanítóság utazási vágyának irányát il—
leti, a megkérdezettek 50%-a a Felvidéket kívánja meglátogatni, Balatonra 23, Szegedre 17, Kassára pedig 15%—uk vágyik. Érdekes, hogy a választ
adóknak közel 19%-a fejezte ki azt a vágyát, hogy Erdélybe utazzék.
A tanulmányból levonható idegenforgalmi ta- nulság, hogy a 25.000 családot kitevő tanítóság közvéleményalakító hatásánál fogva igen jelentős tényezője lehetne az idegenforgalomnak, ha az utazási lehetőségekről megfelelőbb gondoskodás történnék.
A tanulmányt n—émetnyelvű összefoglalás zárja be, amely a külföldi szakkörök számára lehetővé teszi
az. érdekes probléma felderítése céljából eszközölt reprezentatív statisztikai felvétel és feldolgozás föbb eredményeinek megismerését, S. S. dr.
Statistíoue de l'électricíté, du gaz et de l'eam dans les grandes villes 1934.
(Statistigue internationale des grandes villes.)
Kiadja a Nemzetközi Statisztikai Intézet Állandó Hivatala.
Hága, 1939. 98 l.
Office permanent de lllnstitut International de Statístíano.
La Haye, 1939. 98 p.
Mint a Szemle közlése alapján már ismeretes, a Nemzetközi Statisztikai Intézet állandó hivatala az 1927. és 1931. években kiadott s a nagyváro-
sok legfontosabb statisztikai adatait felölelő év—
könyvszerű kiadványából új kiadást készít. Az új kiadás, mely általában az 1928—1934. évekre
vonatkozó (adatokat öleli fel, a régebbi kiadások-
nál követett szerkesztési elve-k figyelembevétele—
vel készül, azonban a gyorsabb adatközlés céljá—
ból nem egy kötetben kerül kiadásra, hanem tárgy szerinti tagolásban, öt kötetbenA)
A nagyvárosok villany—, gáz- és vízellátását ismertető kötet az eddig ismeretetett kötetektől és a regebbi kiadásoktól is eltérőleg csak egy évre, és pedig túlnyomó részben az 1934. évre vonatkozó adatokat tartalmaz, sok helyen azonban 1935.? sőt 1936. évi adatokat is közöl. E lárgykörnél, lekintvet
hogy többnyire csak kevéssé fluktuáló adatok.
vétettek megfigyelés alá, a minden évre kiterjedő adatközlés hiánya nem érezhető erősebben. A vil—
lanyánammal ellátást illetőleg 102, a gázellátási illetőleg 97, a vízellátást illetőleg pedig 115 városra vonatkozóan találunk adatokat a kiadványban.
Mint e kitidványsorozat már megjelent többi köte- tében is, a megfigyelt városok túlnyomó többsége
e kötetben is európai város; az amerikai konti—
nens városai közül csak 7—re vonatkozóan találunk adatoklat, Afrikából 6, Ázsiából 9, Ausztráliából pedig 4 városra vonatkozóan. A nagyszámú és nagy lélekszámú orosz városok adatait sajnos, tel—
jesen nélkülöznünk kell. Az európai városok kö- zött a német és a nagybr'itanniai városok szere—
pelnek nránylagosan is a legnagyobb számban, bizo—
nyítva e két ország magas városi kultúráját, városi üzemeik technikai fejlettségét és nem utolsó sorban statisztikai szolgálatuk ki-építettse'gét is.
Minden energia—félesr'igről két táblázatot közöl a tárgyalt kiadvány. Az elektromos energia ellá- tásra vonatkozóan közölt táblázatok közül az első- ben az üzemek tulajdonjogi helyzetéről, a háló—
zat hosszáról, a gépek teljesítőképességéről, az üzemórák számáról, a fogyasztás számára rendel—
kezésre álló elektromos energia mennyiségéről stb.
találunk adatokat, míg a második táblázat a 1) L. ebből két kötet ismertetését a Magyar Statisztikai Szemle 1939. évf. 1060. és u. a. évfm
1305. lapján.
3, szám
fogyasztási ágak szerint reszletezett fogyasztásról, a fogyasztók számáról stb. nyújt tajekoztalz'ist. Egy
érdekes szö'vegközti táblázat a
fogyasztást tünteti fel. A figyelembevett városok közül élesen kiugrik W'innipeg. ahol a fejenkinti fogyasztás 3.120 kwli, aminek oka, hogy ott az elektromos energia szinte az egyedüli igénybe vett energia. Az utána következő legnagyobb fejenkinti fogyasztással biró város 0le (1.498 kWh. fejen—
kint). Fővárosunkban aránylag csekély az egy-egy főre eső elektromos energiai'ogyasztás (127 kWh.
i'ejenkint); csak Bécs, néhány Budapestnél lénye—
kisebb Balkán fővárosai,
valamint a meleg éghajlattal. illetve nagyszámú, kevéssé civilizált lakossággal rendelkezö enrópán- kívüli városokban kisebb a fogyasztás. A részle' tekbe belemenő többi szövegközti tábla a háztar- tási t'S kisipari fogyasztásról, a közvilágításra fel—
használt elektromos energiáról, a fogyasztóknak a népességben
tatást.
t'ejenkinti áram—
gesen eszaki város, a
képviselt arányáról nyújt tájékoz—
A gázellátu'st ismertető táblázatok a gázgyárak tulajdonjogi helyzetéről. a csöhálózat liosszáról. ;) termelt és felhasznált gáz mennyiségéről, a fogyasztók számáról. a gázórák számáról és féle—
ség—eiről tájékoztatnak, továbbá a gáztermelés melléktermékeinek termelését és azok eladását ismertetik. Az adatokból kitűnőleg a fejenkinti és évenkinti gázfogyasztás Budapesten 73 m3, ami _—
:tkár az elektromos energia fogyasztás —— elég ala- csony érték. Legnagyobb a fogyasztás az angol ipari városokban, nevezetesen Birminghamben (399 mg), Sheffieldben (342 1113), Portsmouthban (306 m$). Leicester—ben 1295 mg), Bristolban (255 m3), Manchesterben
nagyvárosaiban, a gázfogyasztás lényegesen ala—
csonyabb, mint Nagy—Britanniában, általában évente és személyenkint 100 és 200 ni3 között vál-
tozik.
A vízellátást ismertető két táblázat -—- melynél .a megfigyelt városok számát, illetőleg .az előző kötettel szemben örvendetes emelkedést láthatunk
—— a hálózat hosszától, a fogyasztás számára ren—
delkezésre álló vizmennyiségről (részletezve a viz eredete szerint), a fogyasztott víz mennyiségéről (részletez-ve a fogyasztók szerint) tájékoztat., továbbá a napi fogyasztás átlagát, maximumát és minimumát, a fogyasztók számát és a vízórák szá- mát ismerteti.
(231 1113). A kontinens
A táblázatokat megelőző, minden tekintetben kimerítő tájékoztatást nyújtó szöveges rész a Nem- zetközi Statisztikai Intézet kiadványainál megszo- kott gondossággal készült és mindenképpen alkal- mas arra, hogy az adatoknak a nemzetközi sta—
tisztikai összeállításoknál sokszor oly nehéz ér- tékelését megkönnyítse s a kutatót esetleges téves következtetések levonásától megóvja, Sch, Á. úr.
———235——
1940Dr. Hermann Gross: Die wirtschaftlíche gedeutung Südosteuropas für das Deutsche
eích.
Deutsche Wirtschat'tswissenschaftliche Gesellschaft.
Stuttgart und Berlin, 1938. 261. — p.
E még a háború kitörése előtt készült tanul—' many oly kérdéssel foglalkozik, amelynek időszerű-*
ségét az újabb események csak fokozták, A kül- kereskedelmi statisztika azt mutatja, hogy Délkelet—
Európa, úgyis mint eladó s úgyis mint vásárló, az utóbbi években igen élénk szerepet játszott Német- ország gazdasági életében; Bulgária behozatalában Nagynémetország (Németország és Ausztria) 1936—
ban 701), 1937—ben 58'2%—ka1, kivitelében ugyan—
ezen években 50'4, illetve 47'3%—kal részesedett.
Törökország behozatal-ában ezek az arányok 479,
illetve 43'6, kivitelében 522, illetve 38'5%-ot tesz- nek. Magyarország arányszámai [ill—4370 között mozogtak. Nem sokkal alacsonyabbak az arányszá- mok Romániával, Jugoszláviával s Görögországgal való viszonylatban sem. Szerzöoda konkludál, hogy a gazdasági kapcsolatok tovább fokozhatók s mindkét fél szempontjából nagy előnnyel járna a Németország s Délkelet-Európa közti szerves mun- kamegosztás, illetve tervgazdálkodás kidolgozása.
The Northern Countries in World Economy.—
Denmark-Finl(md—Iceland-Norway-Sweden,
Az északi országok gazdasági együttműködését előmoz—
dító állandó testület kiadása.
Publié par les Délégalions pour Z'avancemmt de la cooperation économigue entre les pays nordignes
Helsinki, 1939. 188 l. — p. ll. kiadás — Za édition.
Ez a sok képpel, számos statisztikai összeállí- tással és két térképpel tarkított igen tetszetős kiállí—
tású munka az öt északi állam (Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország) közti gazdasági együttműködése eredményeiről számol be. Az együtt- működés elömozdítása céljából szervezett állandó testület —-— melynek tagjai közt Koefoed, Paasikivi, Tanner, Thors, Wedetvang, Stockensttöm stb. ne—
vei szerepelnek —— szerkesztőbizottsága a New York-i világkiállítás alkalmából jelentette meg e könyv második angol kiadását.
Az öt északi ország területi és népességi ada- tainak ismertetése után rövid történelmi áttekintés okolja meg a gazdasági együttműködés szükséges—
ségét.
Az északi államok mezőgazdaságilag megmű' velt területe mindössze 10%-a az összes területnek.
Mindamellett mezőgazdasági ter'ményeik é'vi kivi—
telének értéke meghaladja a 300 millió dollárt.
Mindenütt belterjes gazdálkodás folyik. A birtok—
megoszlási viszonyok eszményiek. A halászat és bálnahalászuat, különösen Norvégiában, úgy külke—
reskedelmi, mint ipari szempontból rendkívül jö- vedelmező.
