3. szám ———234—— 1940
Steit' Antal és Vezér István dr.: A magyar tanítóság belföldi utazásai.
Antoine Steif et Dr Etienne Vezér: Voyages ;;
liznte'rteur d'institutenrs hongz'ois.
A Magyar Gazdaságkutató Intézet 16. számú külön- kiadványa.
Publication spéciale (nnméro 16) de lylnstitní Hongrois de Recherches Econamígues.
Budapest, 1940. 24 1. —— 17.
Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal kezdeményezésére olyan reprezentatív statisztikai felvétel készült, amely amellett, hogy igyekszik fényt deríteni a tanítói kar utazási vágyára és gátló körülményeire, a belső vendégforgalom fej- leszt-ését is szolgálja. A felvétel reprezentatív jel- legű: a magyarországi kb. 25.000 főnyi tanítóság—
ból a -— Budapesttől két ellentétes irányban és legtávolabb fekvö vármegyében _ Vas és Zemp- lén megyékben lakó 1.017 tanító kérdeztetett meg.
Ezek közül 377, tehát a kérdezett tanítóságnak
37'1%-a válaszolt a kiküldött kérdőívekre.
A Magyar Gazdaságkutató Intézet által eszkö- zölt reprezentatív statisztikai adatfelvétel feldolgo—
zásából megállapítható, hogy a belső idegenforga- lom szempontjából kimagasló fontosságú város—
nak, Budapestnek a látogatása, részben a magas utikőltségek, részben pedig az éjjeli szállással járó költségek miatt a tanítóság részéről nem kielégítő.
Budapestet a választ adóknak minden évben csak 9%-a látogatja. Az elsö látogatás főmotívuma mintegy 50%-ban a város megtekintése volt, a ke- sőbbi utazásoknál azonban már más okok is szere- pelnek. Érdekes, hogy a Budapestre utazás okául a Nemzetközi Vásárt csak 8%, a Szent István Ile-
tei pedig 7% jelölte meg. Gyógyulás céljából a 377 tanítónak csak 9'1%—a kereste fel a fővárost.
A tanítóság 71%—a a közjogi és történelmi neveze—
lességeket ismerte meg budapesti látogatása alkal—
mából. Általában Budapest felkereséseben a szó—
rnkozás viszonylag kis helyet foglal el.
Sajnos, anyagi okok miatt a választ adó taní-
tók 61%-a otthon tölti a nyarat. A Balaton mel—
lett mindössze csak 12% keres üdülést, egyéb lie—
lyeket pedig csupán 3% keres fel. A nyaralást el- sősorban anyagi okok döntik el.
Ami a tanítóság utazási vágyának irányát il—
leti, a megkérdezettek 50%-a a Felvidéket kívánja meglátogatni, Balatonra 23, Szegedre 17, Kassára pedig 15%—uk vágyik. Érdekes, hogy a választ
adóknak közel 19%-a fejezte ki azt a vágyát, hogy Erdélybe utazzék.
A tanulmányból levonható idegenforgalmi ta- nulság, hogy a 25.000 családot kitevő tanítóság közvéleményalakító hatásánál fogva igen jelentős tényezője lehetne az idegenforgalomnak, ha az utazási lehetőségekről megfelelőbb gondoskodás történnék.
A tanulmányt n—émetnyelvű összefoglalás zárja be, amely a külföldi szakkörök számára lehetővé teszi
az. érdekes probléma felderítése céljából eszközölt reprezentatív statisztikai felvétel és feldolgozás föbb eredményeinek megismerését, S. S. dr.
Statistíoue de l'électricíté, du gaz et de l'eam dans les grandes villes 1934.
(Statistigue internationale des grandes villes.)
Kiadja a Nemzetközi Statisztikai Intézet Állandó Hivatala.
Hága, 1939. 98 l.
Office permanent de lllnstitut International de Statístíano.
La Haye, 1939. 98 p.
Mint a Szemle közlése alapján már ismeretes, a Nemzetközi Statisztikai Intézet állandó hivatala az 1927. és 1931. években kiadott s a nagyváro-
sok legfontosabb statisztikai adatait felölelő év—
könyvszerű kiadványából új kiadást készít. Az új kiadás, mely általában az 1928—1934. évekre
vonatkozó (adatokat öleli fel, a régebbi kiadások-
nál követett szerkesztési elve-k figyelembevétele—
vel készül, azonban a gyorsabb adatközlés céljá—
ból nem egy kötetben kerül kiadásra, hanem tárgy szerinti tagolásban, öt kötetbenA)
A nagyvárosok villany—, gáz- és vízellátását ismertető kötet az eddig ismeretetett kötetektől és a regebbi kiadásoktól is eltérőleg csak egy évre, és pedig túlnyomó részben az 1934. évre vonatkozó adatokat tartalmaz, sok helyen azonban 1935.? sőt 1936. évi adatokat is közöl. E lárgykörnél, lekintvet
hogy többnyire csak kevéssé fluktuáló adatok.
vétettek megfigyelés alá, a minden évre kiterjedő adatközlés hiánya nem érezhető erősebben. A vil—
lanyánammal ellátást illetőleg 102, a gázellátási illetőleg 97, a vízellátást illetőleg pedig 115 városra vonatkozóan találunk adatokat a kiadványban.
Mint e kitidványsorozat már megjelent többi köte- tében is, a megfigyelt városok túlnyomó többsége
e kötetben is európai város; az amerikai konti—
nens városai közül csak 7—re vonatkozóan találunk adatoklat, Afrikából 6, Ázsiából 9, Ausztráliából pedig 4 városra vonatkozóan. A nagyszámú és nagy lélekszámú orosz városok adatait sajnos, tel—
jesen nélkülöznünk kell. Az európai városok kö- zött a német és a nagybr'itanniai városok szere—
pelnek nránylagosan is a legnagyobb számban, bizo—
nyítva e két ország magas városi kultúráját, városi üzemeik technikai fejlettségét és nem utolsó sorban statisztikai szolgálatuk ki-építettse'gét is.
Minden energia—félesr'igről két táblázatot közöl a tárgyalt kiadvány. Az elektromos energia ellá- tásra vonatkozóan közölt táblázatok közül az első- ben az üzemek tulajdonjogi helyzetéről, a háló—
zat hosszáról, a gépek teljesítőképességéről, az üzemórák számáról, a fogyasztás számára rendel—
kezésre álló elektromos energia mennyiségéről stb.
találunk adatokat, míg a második táblázat a 1) L. ebből két kötet ismertetését a Magyar Statisztikai Szemle 1939. évf. 1060. és u. a. évfm
1305. lapján.
