9, szám
—— 1060 — , 1939
nyozása Budapest életéről minden vonatkozásban érdekes képet nyujt s a szakembereknek és a nagyközönségnek egyaránt igen tanulságos adato- kat szolgáltat.
Budapest székesfőváros Statisztikai Zseb- _ könyve. 1939.
Manuel Statistigue de la Ville de Budapest. 1939.
Szerkeszti: Illyefalm' I. Lajos dr. Budapest székesfő- város Statisztikai Hivatalának kiadása.
Rédigé sous la direction de Louis [. Illy efa Zu í. Publíé par le Bureau de Statísíígue de la Vule de Buda- pest.
Budapest, 1939. 457 1. —— pages.
Budapest székesfőváros Statisztikai Zsebköny- vének Illyefatví I. Lajos dr. gondos szerkesztésé- ben megjelent 1939. évi kiadása számos korszerű adattal bővült. Említésremréltók ezek közül az épü—
leteket a bérjövedelem nagysága szerint, a ház- tulajdonorsok megoszlását hihfelekezetek és lakó- hely szerint szemléltető táblázatok. Új adatközlés az építési és lakásegészségügyi vizsgálatokat, az iskolaorvosok és az iskolai gondozónővérek mű—
ködését, továbbá a budapesti hűtőházak forgalmát és készletét feltüntető tábla. A budapesti Nemzet- közi Vásárral kapcsolatban ez évfolyam ismerteti először a kiállítók megoszlását szakmai csoportok szerint, valamint a vásár-igazolvánnyal érkezett
külföldi látogatók számát. Érdekes a filléres; gyors—
vonatok, a nemzetközi cserevonatok, a légi— és a Légiposta—fongaldm adatainak bemutatása, továbbá a budapesti könyvtermelés tárgykör szerint való részletezése. Az áttérésekről és a hitfelekezetből való kilépésekről készített kimutatásoknak idő- szerűsége pedig közismert.
Egyébként ez az évfolyam is —— mint az előb- biek — szemléltetően és kimerítően foglalkozik a meteorológiai—, topográfiai—, épület- és lakásviszo- nyokkal; az álló népesség, a népmozgalom, a köz- igazgatás, a közrendészet és tűzoltás, továbbá a községi háztartás, adóügyek, közmunkák, építke—
zések és az egészségügy kérdésével. Az őstermelés, az ipar és kereskedelem, a közlekedés, a hitelügy, a tanügy, a közművelődés és egyházi ügyek, a közélelmezés, a szociális ügyek, az árak, munka-
bérek és fizetések, azután a közjótékonyság és
végül, de nem utolsó sorban, a legfontosabb köz-
érdekű (nem statisztikai) adatok jelentősen járul- nak hozzá a Zsebkönyv értékének és használható- ságának emeléséhez.
Tinbergen, J.: Les cycles économigues aux
États—Unis d'Amérigue de 1919 a 1932.
A Nzrgfítek Szövetsége kiadványsorozata. Geneve, 1939.
Publié par la Société des Nations. Geuéue, 1939, 267 p.
A Nemzetek Szövetsége gazdasági. tájékoztató szolgálata kiadásában most jelent meg ,,A kon—
junktúra ciklus-elméletének statisztikai ellenőr- zése" című sorozatnak az Amerikai Egyesült Ál- lamok 1919—1932. évi konjunktúra—eiklusait is—
mertető kötete. Szerző a meglevő statisztikai ada-' tok alapján és a ,,többszörös korrelációs mód.
szer" segítségével igyekszik megállapítani és meny—
nyiségileg kifejezni azokat a legfontosabb összefüg- géseket, amelyek az Amerikai Egyesült Államok gaz- dasági rendszerét irányították a vizsgált időszakban.
Ilyenmódon mintegy negyven olyan egyenlethez jut, melyek ,az Egyesült Államok konjunktúra-cik- lusai szerkezetének legfőbb sajátosságait mutat- ják. Ezeknek az egyenleteknek matematikai kom—
binációja (,,a kiküszöbölés módszere") egy végső egyenlethez vezet, amely az Egyesült Államok gazdasági ciklusának általános jellegét fejezi ki.
Külpolitikai adatok az 1938. évről.
Documeuts de politígue emte'rieure pour 1938.
Kiadja a. M. kir. Külügyminisztérium.
Publie' par le Miutstén Royal Hougrois des Afaires Etraugéres.
Budapest, 1939. 188 l. —— pages.
A Külügyminisztérium kiadásában megjelent külpolitikai évkönyv a Magyarországgal diplomá- ciai kapcsolatban levő államok fontosabb politi- kai adatainak gyüjteménye. Az évkönyv negyven- nyolc államot ölel fel és minden ország ismerte- tése azonos rendszer szerint történik. Az állam- forma megjelölése, a statisztikai (területi és lélek- szám) adatok, továbbá a világháború óta a jelen- tősebb történelmi események felsorolása után — az 1938. évvégi állapotnak megfelelően — az ál- lamfőrex, a kormány és parlament összetételére vonatkozó adatok következnek. Az év folyamán történt változások megemlítése után a fontosabb bel- és külpolitikai események felsorolása talál- ható, a jelentősebb szerződés—ek megemlítésével és a magyar vonatkozású kapcsolatoknak különös kidomboritásával. Végül az illető államban lévő magyar külképviselet adatai foglalnak helyet a műben.
Statistígue du tourisme dans les grandes villes 1929-1934. (Statistioue internationale des grandes villes.)
Kiadja a Nemzetközi Statisztikai Intézet Állandó Hivatala.
Hága, 1938. 89 i. .
Office permanent de Plustítu! International de Statis—
tigue. La Haye. 1.938. 89 p.
A Nemzetközi Statisztikai Intézet, mely már két
izben, 1927-ben és 1931-ben kiadott egy ,,A nagyvá-
rosok nemzetközi statisztikája" című gazdag anyagú
munkát, az Intézet madridi ülésszakának határozata alapján —— folytatva tevékenységét az összehason- lító városstatisztika terén -— e munkából most újabb kiadást készít elő. Ez a kiadás a világ 173 nagyvárosai-ól (200000 lakoson felüli városok és 100.000 lakoson felüli fővárosok) fog az 1929—
9:- szám , -
f 1061; __ 1989
1934; évekre vonatkozóan területi, népességi, lakásügyi, idegenforgalmi, közüzemi, köztisztasági adatokattartalmazni. Az új kiadásnál az Intézet a régitől eltérő módszert követett, amennyiben a munka most a könnyebb kezelhetőség és gyorsabb adatközlés előmozdítása céljából nem egy kötet—
ben jelenik meg, hanem minden egyes tárgykör- ről külön, tehát összesen öt kötet kerül a közön- ség elé. A közelmultban hagyta el a sajtót e soro- zatból elsőként a nagyvárosok idegenforgalmát tárgyaló rész.
A kötet bevezetése a Nemzetközi Statisztikai Intézet minden kiadványánál megszokott nagy pontosággal ismert-eti a munka összeállításánál felmerült módszertani kérdéseket, nehézségeket, az egyes városok adatgyüjtései között fennálló különbségeket, lehetővé téve ezáltal a kutatónak az anyag további kiértékelését. Nem érdektelen megemlíteni, hogy módszertani kérdésekben több alkalommal is hivatkozás történik Thirring Gusz—
távra, az Intézet tiszteleti tagjára, ki a Magyar Statisztikai Társaság folyóiratában megjelent ta—
nulmányai alapján is e kérdések elsőrendű szak- értőjének tekinthető és a kötet előkészítő munká—
lataiban tevékeny részt vett.
Az idegenforgalmat tárgyaló kötetben összesen 100 város összhangba hozható adatai foglaltattak egybe, melyeknek legnagyobb része természetsze—
rűleg Európára esik. Az Európán kívüli városok sajnos eléggé szerényen vannak képviselve, így pl.
az amerikai kontinensről csak négy város adatai találhatók a kiadványban, ezek is kisebb jelentő-
ségűek, ami tekintve az urbanizációnak ottani magas fokát, feltünően kevésnek mondható. A megfelelő adatokkal rendelkező városoknak több mint negyedrészét a német városok teszik, doku-
mentálva e városok statisztikai szolgálatának fej- lettségét, szervezerttségét és idegenforgalmi szem- pontból való nagy jelentőségét. A kiadvány meg- jelenése bizonnyal ösztönzőleg fog hatni azokra a városokra is, amelyek statisztikai szolgálatukat ebben az irányban még nem fejlesztették ki. A táblázatos rész jól tájékoztat az idegenforgalmi szempontból számbajöhető szállóhelyek számáról az 1934. évi állapot alapján, felöleli az érkezettek számát és az általuk eltöltött éjszakák számát, továbbá közli az idegenek megoszlását állandó lakóhelyük, illetve nemzetiségük szerint.
A között idegenforgalmi adatok fogalmat nyujtanak az idegenforgalom gazdasági jelentősé- géről és hű kifejezői a gazdasági konjunktúrának.
Az 1929. év a városok többségénél kulininációs időpontnak tekinthető. Ettől az időponttól fogva az egész vonalon depresszió mutatkozik. 1933—ban számos városban ismét felélénkül az idegenforga- lom, mely jelenség 1934-ben majdnem általánossá lesz. A számadatokból csak annyit kivánunkx ki—
emelni, hogy 1934-ben a számbavett városok kö—
zül Berlimiek volt a legnagyobb idegenforgalma, amennyiben az odaérkezett idegenek száma 1,082.066—ot tett. A második helyen München követ- kezik 812.438 érkezett idegennel. Összehasonlítás- képpen megemlítjük, hogy Budapest idegenfor- galma ugyanebben az időpontban 202.113 főt tett.
Reméljük, hogy a Nemzetközi Statisztikai In- tézet az összehasonlító városi idegenforgalmi sta- tisztika terén kifejtett érték-es tevékenységét a mai megnehezitett viszonyok között is folytatni fogja és minél előbb sor kerül az 1934. év után követ—
kező és idegenforgalmi szempontból különösen érdekes korszakot felölelő kötet kiadására.
Sch. A. dr.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouvrages arrivés á la bibliothégue de l'Office Central Royal Hongrois de Statístigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications dűntérét international ou de théorie'géne'rale.) _. Conférence internationale du travail. XXVe session, Genéve 1939. Résume' des rapports annuels présentés en exécution de Particle 22 de la constitution de [*organisation internatio- nale du travail. Bureau international du travail.
Geneve.
La production mondiale et les prix, Société des nations. Geneve.
Crédit agricole. Crédít á moyen terme á Pin—
dusttie. Rapxport au Conseil sur les travaux de la soixante—huitiéme session du Comité. (Geneve, 15—
20 jnin 1939.) Société dies nations. Geneve.
Rapport du Comité de coordination des gues—
tíons économigues et financiéres figumnt á Pordre du jour de la vingtíéme session ordinaire de l'as- semblée. Société des nations. Geneve. 1939.
Remargues sur les perspectives actuelles de la politig'ue' commerciale. [Société des nations. Geneve.
1939. ' *
1938/9.
Répertoire international des organisations co—
opéralives. Bureau international du travail. Geneve.
1939.
Revue de la situation économigue mondiale, 1938/9. Société des nations. Geneve.
Ferenczi, imre: Estimation du nombre réel des étrangers dans le monde selon la nationalité juri—
digue vers 1910 et 1930. 16 l. Paris. (Congrés inter- national de la population. Paris, 1937. Extrait.)
Linfield, H. .S.: State population census by faiths. Meaning, reliability and value. 711. New
York. 1938. W
Txakaróne' Gáll Beatrix dr.—Tamás Károly dr..
A közgazdasági elméletek története. 495 1. Budapest.
(Tébe-könyvtár. 94.) _
Vecselclőy József—Horváth Kálmán—Menczer Károly: Világvárosok közigazgatása. London, Páris, New-York, Berlin, Róma. Vid—193 l. Budapest. 1938.
(Magyar közigazgatástudományi intézet." 26.)
Magyarország. (Hongrie. ) —— A Budapesti mér- nöki kamara jelentése, 1938. Budapest.
74"
