Hollós József dr. és Hollós István dr.: A racionalizálás

10. szám. —— 961 —— 1931

§ o IRODALMISZEMLE e

Könyvísmertetések.

Chronigue de livres.

Hollós József dr. és Hollós István dr. : A racionalizálás.

Joseph Hollós et Etienne Hollós:

La rationalisation.

Budapest, 1931. 168 1. —- p.

Hollós József dr. és Hollós István dr. műve : racionalizálás kérdésének összes vonatkozásait szak—

avatott tollal és tömör, de áttekinthető formában ismerteti. A munka két részből áll. Az általános rész a legszélesebbkörű alapokra fektetve magyarázza

meg a kérdés mibenlétét, majd rövid történelmi át—

tekintés során módját ejti, hogy a racionalizálás három legismertebb szisztémz'ijz'mak, ——— a Taylor-, a Ford— és a Fayol-rendszereknek -— igen érdekes és bő leírását nyujtsa. Sorraveszi ezekután mindazokat a szerveket és hivatalokat, amelyek a különböző or- szágokban vagy pedig nemzetközi úton a munka- rendszerck egyszerűsítését, egységesítését tűzték ki

feladatul.

A különös rész végighalad a gazdasági élet min- den ágán. Tárgyalja a már megtett, a lehető és a

szükséges lépéseket, amelyek a termelés és az igaz- gatás gyorsabb, egységesebb és célszerűbb végrehaj-

tását lehetségessé teszik, Külön ki kell emelni a

közlekedési fejezetet, mely 60 oldalon keresztül, minden szállítási ágnak a racionalizálással össze—

függő problémáit elemzi, nemcsak üzleti, hanem

technikai vonatkozásban is. Egy-egy fejezet veszi

számba külön a közigazgatás, a banktigy és az iro- daüzem tennivalóit és a racionalizálástól várható

eredményeit. S.—P. A. dr.

Le Cours et les Phases de la Dépression Economíoue Mondiale.

Kiadja a Nemzetek Szövetsége. Genf, 1931. 375 ].

Publíé par la Société des Nations. (imára, 1931, 375 p.

A világgazdasági válságról szóló tanulmányt Ohlin, a stockholmi egyetem tanára szerkesztette.

A munka a Népszövetség gazdasági és pénzügyi bizottságainak 15 állam és négy nemzetközi gaz- dasági szervezet részvételével tartott ankétje út-

ján létrejött eredményeket tartalmazza.

Az első rész a háborút követő és a válságot megelőző idők közgazdasági viszonyaival foglal- kozik. Az 1925. év a fordulópont. Európa terme—

lése körülbelül ekkor érte el a háború előtti szín—

vonalat s a világkereskedelem mennyiségi for- galma ekkor állott először az 1913. évi nívó felett.

1926 és 1929 között a népszaporodás évi arány—

száma 1%, a nyerstermékek termelése évi 2'6%

és a kereskedelmi forgalomé 44943. Ez nagyrészv ben a racionalizálási törel—zvéseknek és a közleke—

dés megjavulásának következménye. Természetes, hogy a fellendülés nem volt egységes, sem pedig általános. A tengerentúli termelés 1928-ban érte el tetőpontját.

Ugyanezen periódus alatt a kereslet is lénye- ges szerkezeti változásokon ment át. Néhol a köz—

terhek megnövekedése elvonta a forgalomból azo—

kat az összegeket, amelyek különben a fogyasz—

tást növelték volna, más országban viszont a gyer—

mektelenség, a nők fokozott elhelyezkedése kereső

állásokban és a korosztályok előbbi egyensúlyá—

nak megbomlása kedvezően befolyásolták egyes árucikkek fogyasztását. A korosztályok eltolódá—

sában vezet Európa és ezen belül is Németország

és Nagy-Britannia. E tényezőkön kívül elhatározó

befolyással volt a kereslet alakulására a fogyasz-

tók ízlésének több vonatkozásban való megválto-

zása. így a kenyér-magvak fogyasztása a gyümölcs és tejtermékek javára visszaesett. A pamut és

gyapjú szintén tért vesztenek a selyemmel és műk selyemmel szemben. A világ hústermelése 1927-ben 5, 1928—ban pedig 20%—kal állott az 1913. évi szín—

vonal felett. Ugyanekkor a világ népessége legfel—

jehh 10%—kal szaporodott. Igen érdekes táblázat

mutatja be Nagy-Britannia fejenkinti fogyasztását

a főbb cikkekből,

A következő fejezet a pénzügyek alakulásá—

val [foglalkozik, kiemelve az osztrák, magyar és német pénzügyek szanálász'inak és a részvények z'n'l'olyamz'inak alakulását.

lizntán a világgazdaság struktuális alakulásá- val foglalkozik. Különösen nagy figyelmet szentel a nyers élelmieikkek s az ipari nyersanyagok kér—

(tésének. Igen érdekes összeállítás szemlélteti, hogy

az egyes iparcikkek ára hány százalékát jelenti a felhasznált nyersanyag értékének. Az eltérés itt oly jelentős, hogy például a gabonát lOO—nak véve

a liszt az Egyesült Államokban lll, Kanadában pedig 103. Számokat közöl az agrárolló szemlélte—

tésére. Figyelmet szentel azoknak a jelenségeknek, melyek a gazdasági élet eiklikusságára mutatnak rá. Az erre Vonatkozó újszerű gralikon külön figyelmet érdemel. Igen változatos anyag öleli fel

az utolsó három válságév kereskedelmére vonat—

kozó adatokat. A munka legfontosabb része az

Ötödik fejezet, mely magát a válságot ismerteti és elemzi. Szembetűnő itt az a nagy nyomás, amelyet egyrészt a munkanélküli tömegek. másrészt a túl—