M. kir. Központi Statisztikai Hivatal

KÚLÖNFÉLE

M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.

Office Central Royal Hongrois de Statistigue.

Cimadományozások. —— Promotionx. A Kor—

mányzó Úr Ö Föméltósága a magyar királyi mi—

niszterelnök előterjesztésére Budapesten 1940. évi január hó 10_ napján kelt legfelsőbb elhatározásával a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal sze-

mélyzeti létszámában Elé—kes Dezső dr. miniszteri titkárnak, a Magyar Statisztikai Szemle szerkesztő—

jének a miniszteri osztálytanácsosi címet és jelleget és Szalay Zoltán miniszteri fogalmazónak a minisz—

teri segédtitkári címet és jelleget adományozta.

Személyi hirek. —— Nouvelles.

Egyiptom. Egyiptom statisztikai szolgálatának új vezetője —— az elhúnyt Henein Bey Heneín utóda —— Ahmed Mamdouh Morsi lett.

Bulgária. Minthogy a bolgár hivatalos statisz- tikai szerv eddigi vezetöje, Zagoroff S. hazája ke—

reskedelem-, ipar— és munkaügyi miniszteri tárcá- ját vállalta el, a statisztikai hivatal belső vezér- igazgatóvá Vajaroff P. neveztetett ki.

Jankovich Béla "l' (1865—1939). A magyar tu- dományos világ a közélet porondján is nagy szo- repet játszó kiváló tagját gyászolja az 1939 augusz- tus S—én elhúnyt Jankovich Bélában. A politikus, az államtiérfi, valamint az elmélyedő tudományos kutató képességeivel egyaránt rendelkező Jon- Icovich Budapesten, 1865 április 29-én született.

Középiskolai tanulmányait a bécsi Theresianum- ban végezte, majd Párizsban és Budapesten jogi, Londonban és a németországi Freiburgban pedig természettudományi tanulmányokat folytatott. Sok- oldalú tanulmányait külföldi utazásai és egy hosz—

szabb világkörüli út során szerzett tapasztalatok- kal egészítette ki. 1901—ben a Kir. magyar Páz—

mány Péter tudományegyetemen a pénz- és hitel—

elmélet magántanára lett; rövidesen ezután politi- kai pályafutása is megindult: 1910—ben ország—

gyűlési képviselő, a következő évben a képviselő—

ház alelnöke. az 1913. év elején vallás- és köz—

oktatásügyi államtitkár, majd néhány hét mulva miniszter lett. 1917-ig. a Tisza-kormány lemondá—

sáig töltötte be a vallás— és közoktatásügyi tárcát;

minisztersége idején számos nagyfontosságú köz- oktatásügyi reformot hozott tető alá és több ki- tüntetésben részesült. A belső titkos tanácsosi méltóságot még 1912-ben nyerte el. A forradalmak idején rácalmási birtokára vonult vissza. A felsőház megalakulása után mint Fejér megye választottja-, majd mint a kereskedelem- és közlekedésügyi bi—

zottság elnöke ismét belekapcsolódott az ország—

gyűlés munkálataiba. Fiatal korában megkezdett tudományos munkásságát előrehaladott koráig folytatta. Elsősorban közgazdasági dolgozatokat írt, de a statisztikai irodalmat is több értékes munkával gazdagította. így Agio és áralakulás az Osztrák—Magyar monarchiában 1867—97—ig, vonat-

kozással a világpiac viszonyaira c. tanulmánya (Közgazdasági Szemle, 1899) az indexszámok al—

kalmazásával a magyar szakirodalomban úttörés számba megy; nem kevésbbé értékes magyarul a Közgazdasági Szemlében, német nyelven pedig a Bulletin de l'Institut International de Statistigue- ben (XIX. kötet, 3. füzet) bemutatott dolgozata az 1867—1909. évi osztrák és magyar indexszámok—

ról. A német valuta átalakításáról irott ifjúkori tanulmánya a Magyar Tudományos Akadémia egyik 1889. évi pályadiját, ,,A papírpénz inflációja és értéke az utolsó évtized tapasztalatai nyomán"

c., első részében teljesen statisztikai jellegű műve (]925.) pedig az Akadémia Kautz—díját nyerte el.

További —— részben tiszta elméleti jellegű —- köz- gazdaságtani munkái is terinészettudományi és matematikai alapon nyugodtak; ezekben a tanul—

inányokban is a statisztikai módszer biztoskezíi alkalmazójának bizonyult. Munkásságának statisz—

tikai alapvonásait a Magyar Statisztikai Társaság 1922—ben rendes taggá választással ismerte el.

Jankovichhan a Magyar Tudományos Akadémia egyik legtekintélyesebb -— 1913—ban megválasztott levelező-, 1934 óta pedig tiszteleti —— tagját vesz—

tette el.

Bátky Zsigmond 1" (1874—1939). Bátlcy Zsig—

mond 1939 augusztus 27-én bekövetkezett halálá- val a magyar néprajz kitűnő művelője dőlt ki a sorból. Nem volt egyoldalú etnográfus; a tárgyi néprajz mellett a településföldrajz és a statisztika is értékes tanulmányokat köszönhet munkásságá- nak. Életpályája fontosabb állomásait a követke- zőkben foglalhatjuk össze. Bátky 1874 január 15—én Kocs komárommegyei községben született. Egye—

temi tanulmányait Budapesten, a Kir. .m_ Pázmány Péter tudományegyetem bölcsészeti karán végezte s itt nyert doktori oklevelet is. Hivatali szolgálatát 1896-ban a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában kezdte meg. majd a Múzeum néprajzi gyüjtemé- nyének kiépítésében vett tevékeny részt s 1920-tól 1934—ig néprajzi osztályának igazgatója is volt;

nyugalomba vonulásakor a múzeumi főigazgatói rim adományozásában részesült, Régi munkaköré- ben nyugalomba vonulása után is továbbdolgozott.