1925 —
1—4. szám.adatainak gyűjtési és feldolgozási módját.
Végül kimutatta, hogy az adatcsoportok összevetése minő sokféle gazdaságossági szempont megvilágítására alkalmas.
meg harmadik ünnepi ülését, melyen az ünnepi előadást Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisz- ter tartja. Az ülésen ezenkivül Thirrt'ng Gusztáv elnöki megnyitója és Dobrovt'ts Sándor titkári jelentése után Kovács Alajos Buday Lászlóról, a Társaság elhunyt elnökéről mond emlék—
beszédet. Vendégeket szívesen látnak.
A Magyar Statisztikai Társaság folyó hó 15-én, délután 5 órakor a Magyar Tudo—
mányos Akadémia heti üléstermében tartja
Buday László 1873— 1925
La rie statistt'rlue vient d'e'prouver une grande perte: Ladislas de Buday mourut subitement le 7 mars 1925. Nous traiterons de son activlté sclentt'figue au numero prochat'n de notre Revue. Les principales données de sa biographie sont publiées ci-dessous.
A magyar közélet intézményeinek és alakulatainak egész sorát rendítette meg Buday László hirtelen halála. Oszlopát veszíti benne nemcsak a tudomány és irodalom, melynek körében előkelő vezetőszerepet játszott, nemcsak a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi élet, melynek irányításában gyakorlatilag is befolyt, de a nemzet egyetemes céljaiért és ideáljaiért küzdő, majd minden egyéb hazafias akció, melyeknek ö gyakran kifelé alig szereplő, de tevékenységében annál értékesebb fáradhatatlan mozgatóereje volt.
A legfájdalmasabb űrt azonban a statisztika világában hagyta maga után Buday László korai elmulása, mert páratlanul sokoldalú tevékenységében mindenkor a legmagasabb érte—
lemben vett statisztikus volt ő.
Lelke első szárnycsapásaival átröpülveaköltészet kies berkein, magába sziva annak egész élet munkásságát bearanyozó szépségeit, a statisztika magasan kiemelkedő rideg kőszirtjére szállt., Hol a természet, az emberi élet szemléletére csodás széleskörű horizont nyilik, de hol a profán ember csak elmosódott ködképeket lát, az ő éles szeme bámulatos tisztasággal tekintette át.
az élet ezernyi megnyilvánulásait s világosan látta azok szövődményes összefüggéseit.
Buday László tevékenységének méltatására szenteli a Magyar Statisztikai Társaság, melynek első elnöke s egyik megalapítója volt, 1925. évi ünnepi ülését, melyről Szemlénk leg—
közelebbi számában fogunk részletesen beszámolni. Főbb életrajzi adatait az alábbiakban adjuk.
*
Buday László született 1878 október27—én Pécsett, a középiskolát Pécsett, a jogi tanulmányait pedig Budapesten végezte, Kora. ifjúságában igen figye- lemre méltó szépirodalmi tevékenységet fejtett ki.
1893- tól 1896--1g az Ország- Világ című lapban jelen—
tek meg költeményei és novellái, mely lapnak egy úttal segédszerkesztője volt. Ezidőben a Fővárosi Lapoknak is belső munkatársa volt. 1896 ban került az országos statisztikai hívatalhoz,hol pályáján gyor—
san emelkedve 1914-ben a hivatal igazgatója lett Ez állásától 1920—ban vált meg, mikor a budapesti kir. József—Műegyetem tanácsa egyhangú meghívá- sának engedve azt a műegyetem statisztikai tan- székével cserélte fel. 1925 március hó 7—én hir- telen bekövetkezett halálát gégegörcs okozta, mely egy régóta húzódó betegsége folytán vált katasz- trófálissá.
Hivatalos és társadalmi állásai: Helyettes állam—
titkár, a kir. József Műegyetemen a statisztika nyilvános rendes tanára, a m. kir. központi statisz- tikai hivatal volt igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja s az Akadémia Nemzet- gazdasági Biz0ttságának előadója, a Magyar Statisz—
tikai Társaság elnöke, a budapesti Tudomány Egye tem jogi fakultásán a jogi és államtudományi vizsgáló—
bizottság tagja a statisztikai szakvizsgálati bizottság tagja, a Közgazdasági Egyetem előadója, a Magyar
Ladislas de Buday était né a Pécs le 27 octobre 1878. ll fit ses études secondaires a Pécs, et ses études de droit a Budapest. Tout jeune encore, il déploya une aotivité livtéraire digne diattention, De 1893 a 1896 ses nouvelles et ses poésies paraissaient dans la périodioue ,Ország—Vílág" dont il fut en merne — temps le rédacteur adjoint. En ce temps — lá il a été le collaborateur aussi des ,Fövárosi Lapok" (,,Feuilles Métropolitaines* ). Én 1896 il entra au service du Bureau national de Statistigue, ou il s'avancait rapidement dans sa carriere, pour devenir directeur en 1914. ll guitta cet emploi en 1920, lorsgue sur linvitation unanime du conseil de l École Supérieure Poly teehnigue 51 Budapest il accepta, dans eette merne école, la ehaire de statistidue. Sa mert inattendue arrívée le '?
mars 1925 fut causée par des convulsions du larynx, oni sont devenues catastrophales par suite dlune maladie dont il soutfrait déja depuis longtemps.,
Ses fonctions et dignite's : ,Sous-secrétaire detat.
Professeur de Statistigue á l'Ecole 'supérieure Poly—
technigue de Budapest. Aneien directeur á l'Offiee central roy. hongr. de Statistigue. Membre corres—
pendant de l'Acade'mie Hongroise des Sciences, et rapporteur du Comité dléconomie nationale de cette derniére, Président de la Société Hongroise de Statis- gue Membre de la Commission dexamen de droit et des sciences politidues a la faculté de droit de la Commission d'examen professionnel de Statisti—
1—4. szám. 1925
Felsőoktatási Egyesület igazgató tanácsának, a Ma- gyar Közgazdasági Társaság igazgató választmányá—
nak, a Magyar Társadalom tudományi Társulat választmányának tagja, az Országos Nemzeti Gyűj- temény Egy etem igazgató választmányának, a Tudo- mányos Társulatok és Intézmények Országos Szö- vetségének választmányi, az Országos Biztosítási szaktanács tagja, a kézműiparosok szervezetének reformálására kiküldött bizottság elnöke, a Széchenyi könyvkiadó r.-t. ügyvezető igazgatója, a Nemzeti Sajtóvállalat igazgatósz'tgitacrg,,ja az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének alelnöke, az OMGE Agi-ár hirszolgálati Bizottságának vezetője a ,"lechnika,
,Centrum", ,,Gaea , ,,Omnia', igazgatósági tagja.
A Nemzetközi Statisztikai Intézet rendes tagja, a Svájci Statisztikai Társaság és aNémet Statisztikai Társaság tiszteleti tagja.
Önállóan megjelent művei :
Emlékirat a hivatási balesetek statisztikájának együntetű szervezéséről (1900). — Magyarország beteg segélyző pénztáraí 1898- ban (1801). —— Magyarország vasutai 1897—1899 (1901) —— Magyarország 1900 évi népszámlálása (1902). — A magyar statisztika hivatal adatgyüjtéseinek magyarázata (1901) — Ipartestületi és ipartársulati statiszvíka (1906). — A magyar nép- számlálások története és módszere (1909) —— A magyar statisztikai hivatal története és munkássága (1911)
— Magyarország községeinek háztartása 1908-ban (1913) A ma gyar vármegyék háztartása és a gyámügy statisztikája (1814). — Népünk halandósági viszonyai (1917).— A megcsonkított Magyaror- szág (1921). Agrárpolitika (1922). —— A statisz—
tika elmélete és története (1923)
due. Chargé de cours á l'Académie des Sciences economigues et sociales. Membre du Conseil adminis- tratif de la Société de llnstruction supérieure Hongrn du Comité administratif de la Société Hongr. Eco noinigue, du Comité de la Société des Sciences So—
ciales, du Comité adrninistratif de llAcadémíe des Collections Nationales, de l'Association des Sociétés et des Institutions Savautes et du Conseil special des assurances publignes. Président de la Commission envoyée en vue de reformer les organismes des arti—
sans. Directeur-gérant de la S. A. (Tétablissement libraire-éditcur "Széchenyi". Membre de la direction de YEtablissement de la Presse Nationale. Vice—pré—
sident de la Cooperative Centrale Nationale des Industriels. Dirigeant du Comité du Service des ren—
seignements agricoles de la "Société Hongroise Natio- nale dAgriculture (,,.0 M. G. E ). Membre de la.
direction des sociétés anonymes ,,Technika", ,,Cen—
trum", ,Gaeat et ,,Omnia".
Membre titulaíre de l'lnstitut international de Statistigue. Membre de la Société Statistigue de Suisse et de la Société Statistigue Allcmande.
Ouvrages publie's 1'nde'pendamment.
Mémoire sur i'organisation de la statistioue des accidents professionnels (1900). Les caisses de secours en cas de maladie de la Hongrie en 1898
(1901). Les chemins de fer de la Hongrie en 1897—1899 (1901). Recensement de la population de la Hongrie en 1900 (1902). Explication des recherches des données de l'Oftice de statistiguc (1902). Statistigue des cor- porations des métiers et des sociétés industrielles (1906). Histoire et méthode des recensements de la population hongroise (1909). Histoire et l'activité de i'Oftice hongr. de statistioue (1911). Finances des communes hongr. en 1908 (1913). Finances des comitats hongr. et la statistigue des tutelles (1918). L'état de notre population au point de vue de mortalité (1917).
La Hongrie aprés le Traité de Trianon (1921).
Economic politigue rurale (1922). Théorie et histoire de la statistígne (19223). La sphére et llactivité de
la statistigue (1923). (D)
A II. Nemzetközi Munkaügyi statisztikai Konferencia
La IP Conference internationale de Statistigue du Travail 1925. április 20—30. napjaiban tartotta "'a
Nemzetközi Munkaügyi Hivatal által rendezett üléseit, melyen a magyar kormány képvise- letében Tormay Béla, a m. kir. központi statisztikai hivatal aligazgatói teendőinek el—
látásával megbizott miniszteri tanácsos vett részt.
A konferencián afoglalkozási nomenklatúra a megélhetési indexszániok, a reálmnnkabérek és a bmunkanélküliség statisztikájának nem- zetközi egységesítése kérdését tárgyalták.
A tárgyalások két szakosztályban folytak, az elsőnek elnöke Huber Mihály, a francia statisztikai hivatal igazgatója, a 'másodiké pedig Hilton N., az angol munkaügyi hivatal szakosztályfónöke volt. Az együttes ülésen .Tulin Armand töltötte be az elnöki tisztet.
A tanácskozások lényegesen előbbre vitték a statisztikai adatgyűjtések eredménye hason- li'hatóságának oly fontos kérdését.
a tenu session organisc'e par le Bureau in- ternational du Trai-ail du 20 au 30 avril 1.925. Le Gouvernement hongrois y etait repré- sente'par M. Béla de Tormay conseiller ministe—
riel charge des fonctions de sous- -clirecte7/r a lOffiee central royal hongrois ele Statistigzle.
A la conference on délibe'rait sur la gues—
tion de lluniformisation internationale des
slatistigues de la nomenclature des professions, oles nombres-indices du eoút de la vie, des Salaires réels et du chőmage.
Les deliberalions se poursuivaientse'parées en deux sections. Les présidents des sections etaient M. Michel Huber, directeur de la Statistigue générale de la France et ill. N.
Hilton le chef de section (la Bureau anglais du Trarail. Aug; séances re'unies le fauteuil de president était oecupe' par Ill. Armand Julin secre'taire général (Zu ZlIinislí're de lllntlustrie et du Travail (( Bruxelles.
!:
