A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása a statisztikai bűntettről

888

dolgozása során érvényesített általános

szemléletről. Utóbbi vonatkozásban érde—

mes kiemelni a következőket:

1. végső formájában a modell igen rész-

letes lesz, kb. 300 egyenletet ölel fel;

2. a modell felépítésénél arra töreked—

nek, hogy a közgazdasági kutatás legkü- lönbözőbb új részeredményeinek a beé—

píthetőségét ,,intézményesen" biztosítsák;

3. a modellt ,,élő organizmusként" kí—

vánják kezelni, folyamatos revízió alatt

tartva;

4. a modellt igen nagyszámú külső

szakértő bevonásával dolgozzák ki, azzal

a céllal, hogy minden egyes egyenlet felállításánál az adott területre vonat—- kozó legkorszerűbb tudományos eredmé—

nyek és szemlélet kellő súlyt kapjon;

5. a modell kidolgozásában részt vevő

közgazdászok szűkebb csoportja is külön—

SZEMLE

böző egyetemeken és intézményeken mű-

ködik ami bizonyos — a közlések szerint

leküzdött — szervezési nehézségeket okoz ugyan, de egyben a szemlélet sokoldalú—

ságához is hozzájárult.

A konferenciáról szóló beszámoló nem

nélkülözheti a dán szervezőbizottságnak a konferencia sikeres lebonyolítása érde- kében tett messzemenő erőfeszítései meg- említését. A tudományos ülések mellett megrendezett két fogadás —— a koppen- hágai városháza patinás termeiben a vá-

rosi tanács által, illetve a parlament

épületében Dánia közgazdasági minisz- tere által —, valamint a North Zealand két nevezetes kastélyába, Fredensborgba és Helsingörbe megrendezett autóbusz—

kirándulás szintén hozzájárultak ahhoz, hogy a konferencián részt vevő szakem—

berek közelebbről megismenkedhessenek

egymással. '

A LEGFELSÖBB BIRÓSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA A STATISZTIKA! BUNTETTRÖL

DR. REMETEY ERVIN

Az új Büntető Törvény-könyv (BTK)

statisztikai vonatkozásait ismertető, a Statisztikai Szemle múlt évi júliusi szá—

mában megjelent cikkünkbeni már rámu—

tattunk arra az ellentétre, amely a BTK 213. §-a és annak miniszteri indokolása között mutatkozik és hangsúlyoztuk, hogy a miniszteri indokolás álláspontjával nem érthetünk egyet.

A kérdés röviden összefoglalva a kö—

vetkező:

A BTK 213. §-a —— amely a ,,statisztikai bűntett' címet viseli -- egy évig terjedő

szabadságvesztéssel vagy javító—nevelő munkával büntetendőnek mondja ki azt, aki a valóságnak meg nem felelő vagy hamis látszatot keltő statisztikai adatokat

szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással

kapcsolatban a valóságnak meg nem fe-

lelő felvilágosítást ad, illetőleg, aki a sta—

tisztikai adatok vagy az azokkal kapcso—

latos felvilágosítások szolgáltatását meg- tagadja.

A továbbiak könnyebb megértése végett kiemelendő, hogy az idézett törvényszö—

veg ismételten ,,statisztikai adato "-at

emlit általánosságban, tehát minden olyan megszorítás, korlátozás nélkül, amely arra mutatna, hogy a törvényhozónak szándé-

* Lásd: Az új Büntető Törvénykönyv statisz—

tikai. vonatkozásai. Statisztikai Szemle. 1962. évi 7. sz. 755—758, old.

ka lett volna a BTK 213. § alkalmazási körét a statisztikai adatok egy szűkebb körére, csoportjára korlátozni.

A BTK szövegével ellentétben a 213.

§—hoz fűzött miniszteri indokolás mást mond. A miniszteri indokolással kapcso—

latban általánosságban megjegyzendő, hogy az a nevéből is kitűnően azt a célt

szolgálja, hogy a törvényhozás előtt egy

törvényjavaslat szükségességét és helyes—

ségét megindokolja. A gyakorlati életben azonban a miniszteri indokolás a törvény megalkotása után is irányt mutat a jog- alkalmazó szervek részére a törvény értel-

mezése tekintetében és ezért jogmagya—

rázó feladatot is tölt be. A miniszteri in—

dokolást éppen ezért —- elsősorban átfogó

törvénykönyvek esetében —— az Igazság—- ügyminisztérium az illető törvénykönyv hivatalos kiadmányában közzé is teszi.

Ez történt a BTK hivatalos, az Igazság—

ügyminisztérium által az 1962. évben köz—

zetett kiadványa esetében is.

A BTK 213. §—hoz fűzött és közzétett miniszteri indokolásban az az álláspont

nyert kifejezést, hogy a BTK 213. §—a nem valamennyi statisztikai adatszolgál-

tatással, hanem kizárólag az ún. nem

gazdasági vonatkozású statisztikai adat—

szolgáltatással kapcsolatosan kerülhet al—

kalmazásra. A miniszteri indokolás a gaz-—

dasági vonatkozású statisztikai adatszol—

SZEMLE

889

gáltatással kapcsolatban elkövetett bűn—

cseleleményeket a BTK 227. §—a hatá—

lyossági körébe kívánja utalni. A BTK

227. §—a a gazdasági ellenőrzés és adat—

gyűjtés akadályozásáról szól, amely foga—

lom körébe ugyan valóban beletartozhat a gazdasági vonatkozású statisztika is, de nem kizárólagosan és nem elsősorban.

A BTK 227. §-nak szövegezése azonban

világossá teszi, hogy a törvényhozó itt a

statisztikán kívül eső adatgyűjtéssel kap- csolatban elkövethető bűncselekményeket kivánta pönalizálni, mert ebben a sza-

kaszban a ,,statisztika" szó egyáltalában

elő sem fordul.

Egybevetve tehát egyrészt azt a tényt, hogy a 213. § a ,,statisztikai bűntett" ci- met viseli és abban minden korlátozás

nélkül, általában a statisztikai adatszol—

gáltatásról, illetve az azzal kapcsolatban

elkövethető bűntettekről van szó, más—

részt azt a tényt, hogy a 227. § címében

a gazdasági ellenőrzés és adatgyűjtés

szerepel és szövegében a statisztikáról szó

sincs, világosan és félreérthetetlenül meg—

állapítható a BTK 213. §—ának a 227.

§-—tól való elhatárolási vonala: az előbbi minden statisztikai adatszolgáltatásra, az utóbbi a statisztika körén kívül eső egyéb gazdasági 'adatszolgáltatásra (számviteli adatok, operatív jelentések stb.), illetve az azokkal kapcsolatosan elkövethető bűn- cselekményekre vonatkozik.

Eddig ez a fejtegetés csupán elvi jelle—

gűnek látszik, mert mind a 213. §, mind a

227. § egy évig terjedhető szabadságvesz-

tés büntetésSel vagy javító—nevelő mun—

kával fenyegeti az elkövetőt, tehát lát- szólag közömbösnek tűnhetik, hogy egy

adott, gazdasági jellegű statisztikai adat—

szolgáltatással kapcsolatban elkövetett

bűncselekmény a BTK 213. vagy 227. §—a alapján legyen büntetendő.

Van azonban a kérdésnek egy gyakor—

lati oldala is. A BTK 213. §—ában megha—

tározott bűntett miatt bárki tehet felje—

lentést, az eljárás bárki vagy bármely szerv feljelentése alapján megindulhat.

Ezzel szemben a BTK 227. §—ában megha—

tározott bűntett azok közé a bűncselek- mények közé tartozik, amelyek miatt az eljárás csak a jogszabályban meghatáro—

zott szerv feljelentése alapján indulhat meg (BTK 251. §). A jogszabály, amely a feljelentésre jogosult szerveket megha—

tározza, a BTK hatálybalépéséről és vég—

rehajtásáról szóló 1962. évi 10 tvr., illetve

annak 35. §—a. Ennek a törvényhelynek értelmében a BTK 227. §—ába ütköző bűn—

tett miatt az Országos Tervhivatal elnöke

vagy az a miniszter tehet feljelentést, aki

az állami szerv felett, ahol a bűntettet

' elkövették, felügyeletet gyakorol, illetve,

aki az állami szerv tárgya szerint illeté—-

kes. Ennek értelmében a Központi Sta—

tisztikai Hivatal elnöke csak a Hivatal és annak területi apparátusa dolgozói ellen

tehet a BTK 227. §-ába ütköző bűntett miatt feljelentést.

Az a tény, hogy az 1962. évi 10. tvr. 35.

§—ában a törvényhozó nem biztosított

olyan általános feljelentési hatáskört a Központi Statisztikai Hivatal elnökének, mint amilyent az Országos Tervhivatal

elnökének biztosított, további alátámasz- tója annak — az eddig kifejtettek szerint

sem vitás -—- álláspontnak, hogy a sta- tisztikai adatszolgáltatással kapcsolatban elkövetett minden bűntett a BTK 213. §

hatálya alá tartozik. Elképzelhetetlen

ugyanis, hogy a törvényhozó a Központi Statisztikai Hivatal feljelentési jogát csu- pán a nem gazdasági vonatkozású statisz- tikai adatszolgáltatással kapcsolatban el—

követett bűntettekre kívánta volna korlá—

tozni. Ez nemcsak a józan ésszel, hanem

magával a Statisztikai Törvénnyel, az 1952, évi VI. törvénnyel lenne ellentétes, mert ez a törvény a Központi Statisztikai Hivatalnak nemcsak jogává, hanem egye—

nesen kötelességévé teszi az állami és

szövetkezeti szervek statisztikai munkájá—

nak ellenőrzését és az ellenőrzés során megállapított statisztikai fegyelemsérté—

sek miatt azok súlyavés jellege szerinti büntető—, illetve szabálysértési eljárás megindítását.

A jogalkalmazó szervek —— közelebbről ügyészségek —— egy részénél azonban a BTK 213. §—ának fentiekben kifejtett helyes értelmezése nem alakult ki, hanem a miniszteri indokolásra támaszkodva megtagadták az eljárás megindítását és lefolytatását olyan esetekben, amikor a Központi Statisztikai Hivatal, illetve an—

nak területi szervei gazdasági jellegű statisztikai" adatszolgáltatással kapcsolat- ban elkövetet és a BTK 213. §—ába ütköző

bűntett miatt tettek feljelentést. Az

ügyészség adott esetben a nyomozást megszüntető és a felettes ügyészi szerv által is megerősített határozatában azt a megállapítást tette, hogy a feljelentés tár—

gyát képező bűncselekmény gazdasági jel- legű statisztikai adatszolaátatással kap—

vsnlatos, ami miatt a Központi Statisz—

tikai Hivatal feljelentéssel nem élhet, mert ez a cselekmény a BTK 227. §—a alapján bírálandó el. Az ügyészség meg—

kereste az arra hatáskörrel bíró orszá—

gos hatáskörű szervet a feljelentés meg- tételére, az azonban feljelentést e megke—

resés ellenére sem terjesztett elő, így arra

890

SZEM

jogosult szerv feljelentésének hiányában a nyomozás megszüntetendő volt.

Mivel — mint említettük —— az elsőfokú

ügyészi határozat elleni panasz sem járt eredménnyel, az a helyzet adódott, hogy az ilyen állásfoglalások nagymértékben

korlátozták, akadályozták volna a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal és területi

szervei munkáját, másrészt adott esetek—

ben — feljelentés hiányában —— megtor—

latlanul maradtak volna súlyos statisz-

tikai fegyelemsértések, amelyek egyéb-

ként kimerítették a BTK 213. §-ában

meghatározott statisztikai bűntett tény—

állását. Ez a helyzet tarthatatlan Volt és ezért a Központi Statisztikai Hivatalnak

meg kellett tennie a szükséges lépéseket a BTK 213. §—ának helytelen — a minisz—

teri indokoláson alapuló — értelmezése ellen.

A Központi Statisztikai Hivatal az adott helyzetben a Legfelsőbb Bírósághoz for—

dult, amely a jogszabályok értelmezését

és alkalmazását illető —— az ügyészségek—

re, bíróságokra kötelező hatályú — állás—

foglalásra hivatott. A Központi Statisz- tikai Hivatal által felvetett kérdéssel a Legfelsőbb Bíróság Katonai és Büntető

Kollégiuma foglalkozott és f. év június

15—i együttes ülésén a kérdés megvitatása után meghozta a 408. számú állásfoglalá-

sát.

Az állásfoglalás 'rendelkező része sze-

rint a BTK 213. §—ában meghatározott

statisztikai bűntett a statisztikai beszá-

molórendszerben foglalt — gazdasági jel—

legű statisztikai adatok tekintetében is elkövethető.

Az állásfoglalás indokolása kiemeli, hogy a BTK szövege minden megszorítás nélkül, általában ,,statisztikai adatok"—ról szól. E megjelölésnek csupán a nem gaz-

' dasági vonatkozású statisztikai adatokra

való leszűkítésére nincsen alap. Ugyan—

akkor hangsúlyozza az indokolás, hogy csak a statisztikai beszámolórendrszerben

foglalt statisztikai adatszolgáltatás szol-

gálhat a statisztikai bűntett megállapítá——

sának alapjául. Ami viszont ezen kívül esik, statisztikai adatnak e vonatkozásban

nem minősül. A népgazdaság elleni bűn-

tettek sorába tartozó gazdasági ellenőrzés és adatgyűjtés akadályozása alapvetően el—

térő jellegű. A BTK 227. §—ának (1) be—

kezdése valótlan ,,adatok"-ról, ,,adatszol—

gáltatás"—ról szól, nem pedig statisztika-i adatokról. Más fogalom a gazdálkodásba vonatkozó adat és ,más —— a fentiek sze—

rint — a statisztikai adat. A 227. §—*ban meghatározott bűntett lényegileg a gazda-*- sági ellenőrzésre vagy adatgyűjtésre jogo—

sított szerv félrevezetésével, az ellenőrzés különböző módon történő meghiusításá—

val valósul meg. A két bűntett tehát egy—

mástól különbözik úgy a jogtárgy, mint

az alanyi oldal és az elkövetési mód szempontjából. Következésképpen a BTK

227. §—ában foglalt törvényi tényállás nem

áll a specialitás viszonylatában a BTK 213. §—-ához képest.

A Legfelsőbb Bíróság fentiekben ismer-

tetett állásfoglalása a kérdést tehát be—

lyes irá'nyban döntötte el és minden te- kintetben elfogadta a Központi Statiszti—

kai Hivatal álláspontját. Az állásfoglalás értelmében tehát a jövőben már nem lesz akadálya annak, hogy a Központi Statisz- tikai Hivatal és területi szervei bármely jellegű — tehát mind a gazdasági, mind a nem gazdasági vonatkozású —— statisz-

tikai adatszolgáltatással kapcsolatos és a

BTK 213. §-ába ütköző statisztikai bűn- tett miatt a feljelentést megtehessék és

biztosítva legyen minden súlyos statisz—

tikai fegyelemsértés megfelelő megtorlása.

MAGYAR SZAKIRODALOM

vonós KÁROLY:

VAs MEGYE 1744. ÉV! AoóósszsiRASA

Történeti statisztikai Kötetek. Központi Sta- tisz'tikai Hivatal Könyvtára, Művelődésügyi Minisztérium Leveltárl Osztálya. Budapeét, 1962. 227 old.

Vörös Károly széleskörű levéltári isme—

rete—k birtokában történeti és statisztikai szempontból egyaránt igen becses forrást választott feldolgozása tárgyául. Vas megye 1744. évi adóösszeírása ugyanis

több szempontból is kitűnik hasonló jellegű forrásaink közül. Értékét minde-

nekelőtt az adja meg, hogy oly megyéről készült, amely aránylag nyugodtan

vészelte át a török hódítás 150 évét. így

szinte ,,normál" megyének tekinthető, és

adataiból az ország fejlődésének azon

vonala rekonstruálható, melyet háborúk és pusztítások nem, vagy csak kismérték—

ben zavartak meg. Az összeírás adataiból tehát általánosabb következtetések is levonhatók, ami annál is inkább így van, mivel a megye tájilag rendkivül tetteit, a sfkvidéktől a közéohegységig szinte

minden tájjelleg feltalálható benne, tehát

bizonyos mértékig az egész országot