Beszámoló a Nemzetközi Statisztikai Intézet XXXV. ülésszakáról

SZEMLE

BESZÁMOLÓ A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI INTÉZET xxxv. ULÉSSZAKÁRÓL

DR. SZILÁGYI GYÖRGY

A Nemzetközi Statisztikai Intézet (International Statistical Institute), 9 te—

kintélyes és nagy múltra visszatekintő társaság 1965. szeptember 14—22—én Bel——

grádban tartotta XXXV. ülésszakát. Az

Intézet kétévenként tartott rendszeres ülései nemzetközi fórumot biztosítanak akzkülönböző országok statisztikusai szá- mára kutatásaik, vizsgálataik ismerteté—

sére és megvitatására. Emellett az ülés- szakok idején kerül sor az Intézet köz—

gyűlésének megtartására is. A Nemzet—

közi Statisztikai Intézet tevékenységéről (a XXXIV. ülésszakról szóló beszámoló—

ban), illetve történetéről (megalakulásá—

nak 75. évfordulója kapcsán) a Statisztikai Szemlében részletes ismertetés jelent

meg,1 így ennek tárgyalásától eltekin—

tünk.

A belgrádi ülésszakon kb. négyszázan vettek részt. Az ülésszak keretében 20 vitaülést tartottak, melyeken összesen mintegy száznegyven előadás, illetve be—

küldött tanulmány ismertetése hangzott el. Az előadások és viták témacsoportok szerint meghatározott 11 szekcióban foly— í tak. Egyes szekciók előadásai meghatá- rozott témakörre vonatkoztak (például a ,,Nemzeti jövedelem és vagyon", a ,,Regionális statisztika" szekcióké), más szekciőkban (például a ,,Vegyes témák", , a ,,Statisztikai módszere ", a ,,Gazda- ságstatisztika" szekcióban) lehetőség nyílt különböző kérdések, témák ismertetésére

és megvitatására is. *

Azokban a szekciókban, amelyek szo-

rosabban körülhatárolt témákkal foglal—

! M. A.: Beszámoló Ottawáról, a Nemzetközi statisztikai Intézet XXXIV. ülésszakáról. Sta- tisztikai Szemle. 1964. évi 1. sz. 60—75. old.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet történetéről lásd dr. Kenessey Zoltán: A Nemzetközi Sta- tisztikai Intézet megalakulásának '15. évforduló- jára. Statisztikai Szemle. 1961. évi 7. sz. 722—727.

old.

koztak, a Szervező Bizottság általában, ,

előzetesen felkérte a téma néhány is—

mert szakértőjét tanulmányok kidolgo—

_ zására. Ezek a tanulmányok adták meg a viták alaphangját, a tárgyalás több—

nyire az ezekben felvetett kérdésekhez kapcsolódott. Egyes szakértők "Véleménye szerint a belgrádi ülésszak többek közt talán éppen ebben, a, szekciók hatá- rozottabb arculatának kialakításában és a vitáknak néhány alapkérdés iköné tömörítésében jelentett előrelépést a korábbi ülésszakokkal szemben.

Közismert, hogya nemzetközi össze- hasonlítások jelentősége a statisztikában világszerte növekvőben van. Éppen ezért

az e témakörbe tartozó problémák meg—

vitatására az ülésszak külön szekciót jelölt ki. Ebben ,,A gazdaságstatisztikai adatok nemzetközi összehasonlíthatósága"

elnevezésű szekcióban a vita központjá—

ban két előadás állt. Az egyiket G.

; Fürst, az NSZK Statisztikai Hivatalának elnöke és H. Bartels, e Hivatal főosztály—

vezetője tartotta ,,A gazdaságstetisztikai adatok nemzetközi összehaSonlíthatóságá—

nak lehetőségei és korlátai" cíímmel. Ez a tanulmány a nemzetközi statisztikai összehasonlitások alapfeltételét egy teljes, következetes és rendszerezett nemzetközi statisztikai program kidolgozásában je—

lölte meg. Az összehasonlítások akadá—

lyainak különböző okait alapvetően ter—

mészeti, történelmi,. illetve tradicióbeli és jogi különbségekre vezették vissza. A szerzők véleménye szerint a nemzetközi összehasonlíthatóság megjavítására . a gazdasági tevékenységek összehasonlítása területén nyílik nagyobb lehetőség, mivel ezek többé—kevésbé függetlenek bizonyos 'institucionális keretektől. A másik elő—

* adást Péter György, a Központi Statisz—

tikai Hivatal elnöke és Mód Aladámé, a Központi Statisztikai Hivatal csoport

SZEMLE

311

főnöke ,,A különböző gazdasági és poli—

tikai rendszerek hatása a gazdaságstatisz—

tikai adatok nemzetközi összehasonlít- hatóságára" cimmel tartotta. A nagy érdeklődéssel kísér—t előadás, melyet a szerzők szintén az ülésszak Szervező Bi—

zottságának felkérésére készítettek, rá—

mutatott azokra a lehetőségekre, amelyek világviszonylatban összehasonlítható sta—

tisztikák rendszerének megteremtésére az országok gazdasági és társadalmi különb—

ségei ellenére fennállnak.2

A szekció meghívott előadója volt E. N. Oma boe, a ghanai Statisztikai Hivatal vezetője is, aki ,,Gazdaság—

statisztikai nemzetközi összehasonlítható—

ság a fejlődő és a magasan fejlett or—

szagok között" c. tanulmányát ismertette.

A vitában ——- melyben részt vett R.

Wagenführ, az Európai Gazdasági Közös—

ség Statisztikai Hivatalának vezetője, P. J. Loftus, az ENSZ Statisztikai Hiva—

talának vezetője, Barrz'e N. Davies, az Európai Gazdasági Bizottság Statisztikai osztályának vezetője és S. H. Khamis, ' a FAO Kereskedelmi és Árszekciójának vezetője —— több oldalról világították meg a nemzetközi összehasonlításofk kétr—

dését. Ebben a szekcióban hangzott el jelen beszámoló szerzőjének ,,Az érték- beni mutatók összehasonlítási módszeré—

nek néhány jellemző vonása" című elő—

adása is.

Nagy

matematikai

súlyt kaptak az ülésszakon a statisztika különböző fel—

használási területei. Ezekkel foglalkoztak a ,,Megbízhatósági modellek", a ,,Bio—

metria" és a ,,Statisztika a fizikai tudományokban" szekciók. Ez utóbbi szekció üléseinek kiemelkedő eseménye volt A. N. Kolmogorovnak, a neves szovjet matematikusnak ,,Mérhető függ—

vények, információ és a valószínűség—

elmélet alapjai" c. előadása.

A ,,Nemzeti jövedelem és nemzeti vagyon" témakör vitájában az előadások egyik része egy-egy ország vagy ország- csoport nemzetivagyon—statisztikájának helyzetével és módszereivel foglalkozott.

többek között például P. C. Mahalanobis professzornak —- aki személyesen nem tudott részt venni az ülésszakon — ,,A tőke—kibocsátási arány felhasználása a 'feilődő országok perspektivikus tervezé—

sében" című, valamint M. Gotonak ,,A nemzetivagyon—sta—tisztika Japánban" cí—

mű tanulmánya. A (kérdést módszertani szempontból J. W. Kendrick professzor

? A tanulmányt ,.A társadalmi—gazdasági rendszer hatasa a gazdasáestatisztikai adatok nemzetközi összehasonlíthatóságára" címmel 'a statisztikai, szemle 1965. évi 12. száma (1179——

'1197. old.) közölte.

(Egyesült Államok) foglalta össze ,,A nemzeti vagyon megállapításának fo—

galmi és adatgyűjtési problémái egy gazdasági elszámolási rendszer keretei között" e. tanulmányában, melyben a nettó eszközállomány számbavételének és értékelésének kérdéseit tárgyalta. Gojko Grdjic professzor a jugoszláv nemzeti vagyonra vonatkozó számításait ismer- tette, különös tekintettel az átlagos és a marginális tőkeegyütthatóra. E téma—

kör megvitatásánál központi helyet fog—

laltak el a tőkeegyüttható (a termelés és az állóeszközök aránya) tartalmára és számítására vonatkozó kéndések, vala—

mint az ún. ,,emberi tőkének" a vizsgá—

latokba való bevonása, ennek lehetősége és módszerei. E szekció keretében hang—

zott el dr. Csemok Attilának, a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal osztályvezető—

jének ,,A nemzeti jövedelem tenmelésé- nek, elosztásának és felhasználásának pénzügyi mérlege" c. előadása.

Külön szekció foglalkozott a regionális statisztika problémáival, jeléül annak, hogy az utóbbi években ez a témakör milyen jelentős helyet foglalt el a sta—

tisztikai munkában. A meghívott előadók -— C. Taeuber (Egyesült Államok), Y.

Morita (Japán), D. B. Lahiri (India) és M. Macura, a Jugoszláv Statisztikai Hivatal elnöke ———- azokat a munka—

területeket és módszereket ismertették, amelyek hazájukban a regionális sta—

tisztikai tevékenységre jellemzők. A ma—

gyarországi regionális statisztikáról Bara—

bás Miklós, a Központi Statisztikai Hiva—

tal főosztályvezetője adott tájékoztatást ,,Társadalmi— gazdasági területi speeiali záció mérése" címmel.

Azon szekciók közül, amelyekben mint említettük különböző kérdések megvita—

tására is lehetőség nyílott, kiemelkedik a ,,Vegyes előadások" elnevezésű szekció, amelynek keretében többek között sta—

tisztikatörtémeti, szervezeti kérdésekkel kapcsolatos előadások hangzottak el, továbbá az ülésszak legnagyobb volu—

menű, a dolgozatok számát tekintve a többi szekciót sokszorosan felülmúló ,,Statisztikai módszerek" elnevezésű szek—

ciója, amelyen belül igen sokféle mate- matikai-statisztikai probléma megvitatá—

sára is sor került. Hasonlóképpen a témák sokféleségére volt jellemző a ,,Gazdaságstatisztika" nevet viselő szek—

cióra, amelynek keretében jövedelmi, termelékenységi, pénzügyi statisztikai stb.

problémákról volt szó, valamint a ,,Tár—

sadalomstatisztika" c. szekcióra, melyben demográfiai, foglalkoztatási. egészség—

ügyi stb. kérdések szerepeltek. E szekció—

* 312

naík több magyar előadója is volt.

A ,,Vegyes témák" szekciójában dr., Ke- nessey Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal önálló osztályvezetője ,,A statisz- tikai, tudomány jellegének néhány kér-f dése, különös tekintettel a hivatalos statisztikára" címmel tartott előadást, 'a ,,Statisztikai módszerek" szekciója kere—

tében pedig Rényi Alfréd akadémikus-' nak ,,Gyakoriságmegfigyelés információ mennyisége" című és Éltető Ödönnek, a Központi Statisztikai Hivatal csoport—

vezetőjének ,,Új egyenlőtlenségi mutató—

kon alapuló nagymintás lognormalitási próbák" című előadása hangzott el.

A ,,Gazdaságastatisztika" szekcióban ke—

rült sor dr. Kádas Kálmán professzor-—

nak ,,A közlekedésstatisztika új feladatai és módszerei az interregionális gazdasági kapcsolatok kvantatív mér—ésében" című

1 Központi

és dr. Horváth Róbert pmfesszornak ,,A, Gresham—törvény és

1945—1946. évi nagy infláció" című elő-—

adására, míg a ,,Társadalomstatisztika"

szekció keretében Erdész Tiborné, a.

Statisztikai Hivatal osztály—' vezetője tartott előadást ,,A tudományos kutatás statisztikájának módszerei Magyar—

országon" cimmel. ,

Befejezésül meg kell emlékeznünk a

* méreteiben is nagyszabású ülésszak * mintaszerű lebonyolításáról, a vendég— — látó, Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kománya által megbízott szervezőbizottság — melynek elnöke Ante Novak állarntitkárhelyettes, titkára, pedig 'Milos Serééc, a Jugoszláv Szövet-'—

ségi Statisztikai Hivatal szektorvezetőjev

von —- kiváló munkájáról. *

MAGYAR SZAKIRODALOM

: DR. KlSS ALBERT -—- DR. MANCZEL JENÖ:

A STATISZTIKA MÓDSZERTANA

; És ALKALMAZÁSA A MEZÖGAZDASÁGBAN

' Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1965. 464 old.

4—3 melléklet.

A gazdaságstaftisztika ágazatai közül a mezőgazdasági statisztika az elsők között fejlődött ki. Mezőgazdasági összeírásokra már a modern értelemben vett statisz—

tikai módszertan kialakulása előtt év—

századokkal sor került. Hazánkban a

középkorban voltak mezőgazdasági adat- gyűjtések, mint ezt az árpádházi királyok korából fennmaradt termésedaltok bizo—

nyitják. Később az összeírások gyakorib—

bakká valtak. E felvételek — ha pontos adatokat nem is szolgáltattak —— alkal- masak voltak arra, hogy a gazdálkodók, birtokosok körében bizonyos statisztikai fogahnakat elterjesszenek. A földterület és az állatállomány nagyságának, a be- takarított termes mennyiségének adatait elsősorban adóztatás céljára használták fel. A rendszeres mezőgazdasági statisz- tikai adatgyűjtés csak 1867 után, a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal felállításával kezdődött meg. Ezeknek az úttörő jel—

legű összeírásoknak köszönhető, hogy a legfontosabb termények vetésterületéről és termésátlagairól hosszú idősor ,áll

rendelkezésünkre. Viszonylag régi ada—

tokkal rendelkezünk az állatállomány nagyságáról is. A későbbi években külö—

nösen a szőlészeti és az erdészeti statisz- tika módszerei fejlődtek, és ezek a fel—

vételek nemzetközi viszonylatban is ki-r— . magasló értékűek voltak. A statisztikai módszerek fejlődése lehetővé tette, hogy már a századfondulót megelőzően olyan nagyarányú felvételre kerüljön sor, mint az 1895. évi részletes általános mező-—

gazdasági összeírás.

A korai felvételek ellenére a mező—' gazdasági statisztika módszertanának ki—

dolgozására sokáig nem történt kísérlet.

Az alkalmazott statisztikai elvek egy részét tulajdonképpen csak a felvételi utasítások rögzítették, és azokat szinte kizárólag csak a statisztika művelői ismerték. Bár az agrártudornány több ága (elsősorban az üzemtan, a növény- termeléstan és állattenyésztésta'n) statisz—

tikai módszereket és mutatókat is fel—

hasznalt, e tudományágak azonban ter—

mészetesen nem foglalkoztak az alkalma—

zott statisztikai módszerek leírásával.

A XX. század első felében hazánkban a mezőgazdasági szakemberek képzése lényegében a század elején kialakult úton haladt. Az agrárfőiskolák hallgatói csaknem kizárólag a termelési technoló—

giát és a termelés szervezését tanulták.

1950 után, az Agrártudományi Egyetem megalakulásával a szakemberképzés irá—

nya nagymértékben korszerűsödött. A termelés legújabb módszereinek tanítása mellett közgazdasági jellegű, ismeretek oktatására is lehetőség nyílt.

, A mezőgazdasági statisztika módszer-*

tanának magyar irodalma is ezekben az években tette első lépéseit. Első ízben, 1950-ben jelent meg átfogó jellegű mű,

a magyarországi, , ,,