Beszámoló Ottawáról, A Nemzetközi Statisztikai Intézet XXXIV. Ülésszakáról

BESZÁMOLÓ OTTAWÁRÓL,

A NEMZETKÖZI _STATISZTIKAI "INTÉZET xxxnv. ULÉSSZAKÁRÓL

A statisztikai nemzetközi együttműködés céljait szolgáló Nemzetközi Sta—

tisztikai Intézet kétévenként tartja rendszeres üléseit, a kialakult gyakorlat sze—

rint felváltva egyet Európában és egyet más—más világrészen. Az utolsó, .a XXXIV. ülésszak megtartására ez év augusztusában Kanada fővárosában, Ottawában került sor. Az ülésszakon kereken 650—en vettek részt, köztük 115—en

Európából, 490—en Amerikából és 45—en a Világ összes többi részéből. Általános

és érthető gyakorlat, hogy a fogadó ország mindig viszonylag nagyszámú részt—

vevővel szerepel az ülésszakon, az adott esetben azonban Amerika nagy túlsúlya 'nem egyszerűen ennekttudható be. A 490 amerikai résztvevő közül ugyanis csak EZO—an voltak Kanadából, míg az amerikai résztvevők többsége, az európai;

résztvevőknek közel két és félszerese, kereken 270 fő az Egyesült Államokból;

került ki. Az ülésszakon a szocialista országok; közül a Szovjetunió, Bulgária, Románia, Jugoszlávia és Magyarország vett részt, összesen 16 . fővel.

Magyarországról Péter György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, Rényi Alfréd, a Matematikai Kutató Intézet igazgatója és 'Mód Aladámé, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője vett részt az ülésszakon. Az ülésszak so—

rán üléseket tartott a Nemzetközi Népességtudományi Unió, valamint a Mate—- :matikai Statisztikai Intézet is. Az ülésszakon 24 vitaülés keretében összesen

104 előadást tartottak, illetve az ülésszakra beküldött tanulmányt ismertettek.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet nagy múltú és nemzetközileg elismert

"társaság, mely a közeljövőben ünnepli megalakulásának 80. évfordulóját.

Az Intézet megalakításában, majd az azt követő munkában is aktív részt vettek 58 magyar statisztikusok. Ennek jellemzésére elég megemlíteni, hogy az Intézet

"létesítésére annak idején kiküldött szervező bizottság 9 ország képviselőiből

"állt, melyonszágok egyike hazánk volt. Mawarországot Keleti Károly képvi- , selte az Intézet szervező bizottságában. Az Intézet akadémiai jellegű tudomá—

nyos társaság formájában létesült, amelyben a tagság nem bizonyos intézmé—

nyekben elfoglalt álláshoz, hanem a statisztika művelőinek személyi munkás—' 'ságához van kötve. Ez a körülmény erősen meghatározza az Intézet jellegét,

"tevékenységét. Kezdetben —— amikor az Intézeten kívül más hasonló nemzet—-

"közi szerv még nem volt — az Intézet tevékenységének középpontjában az egyes országokra vonatkozó adatok módszertani, fogalmi egyeztetése állt; en—

nek alapján kerülhetett sor az egyes országok adatainak összegyűjtésére és nemzetközi összesítésére. Minthogy azonban egyfelől az egyes országokon belül egyre nőtt a statisztika jelentősége, tevékenységi köre, másfelől az egyes orszá—

62 A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI INTEZET XXXIV., ULESSZAKA,

gok számára egyre sürgetőbb követelménnyé vált a megfelelő nemzetközi tájé- kozódás, a statisztikai tevékenység nemzetközi egységesítése, mindinkább kinőtt az egyes személyiségek kompetenciájára korlátozódó tudományos társaság kem, retei közül. Ma ennek a feladatnak a megvalósítása olyan nagy tekintélyű nemzetközi szervezetek keretében folyik, amelyekben a tagok nem mint ma—

gánemberek, hanem mint kormányuk illeté—kes megbizottai vesznek részt, s ebbeli minőségükben az elfogadott ajánlások nemzeti megvalósitására megfelelő—

hatáskörrel rendelkeznek. így működik világméretekben az ENSZ Statisz—— ' tikai Bizottsága 5 annak európai regionális szerveként az,,Európai Statisztikusok

Értekezlete", vagy a szocialista országok viszonylatában a KGST Statisztikai Ál-

landó Bizottsága mely utóbbiak mindegyikének az egyes országok statisztikai hi-

vatalainak elnökei a tagjai. Ilyen körülmények között a Nemzetközi Statisztikai

Intézet tevékenységének jellege érthető módon eltávolodott a kezdetitől, segyre

inkább statisztikai módszerek elmeleti problémái, ezen belül nagy súllyal a ma—

tematikathisztikai módszerek kérdései kerültek az Intézet tevékenységének előterébe. Természetesen nem arról van szó, mintha ez a munka a hivatalos statisztika képviselői számára érdektelen lenne, hiszen a hivatalos statisztika

gyakorlati végrehajtói — vezetők és beosztottak egyaránt —— nem felelhetnének

meg saját feladatuknak ha tevékenységük a puszta ,,gyakorlatra" korlátozódna s nem vennének részt a statisztika elméleti problémáinak megoldásában—, vagy legalábbis nem követnék nyomon etéren a fejlődést A kérdés azon múlik—, hogy egyfelől maguk a módszertani kérdések mennyire elvontak, illetve mennyire

állnak közeli kapcsolatban a gyakorlati életben megoldásra váró problémákkal,

másfelől milyen a tisztán elméleti és a gyakorlattal közelebbi kapcsolatban állo kérdések közti arány. Ez annál aktuálisabb, mert az Intézet tagságában nagy

számban szerepelnek statisztikai hivatalok vezetői; érthető módon ez a munka-

kör az esetek nagy részében egybeesik a statisztikai tudomány magas szin——

Vonalú Személyes művelésével. A második világháború utáni (1947—1962) sza—

kaszban a Nemzetközi Statisztikai Intézet tagsága foglalkozás szerint a követ- kezőképpen oszlott meg:

Létezik!)

anlalkoms összesen megoszlá-

(fö) (százalék)

Statisztikai szervezet vezetője . . . ..., ... 114 , *,3415, Magas funkcionárius, akinek nem főfoglalkozá'sa a statisztika, . . . . 4 " " l,?"

A statisztika, a. matematikai statisztika, a *Valószínűségszámitás

stb. professzora ... 122 37,0 Közgazdasági, társadalmi, demográfiai tudományok professzora 53 16,1 A statisztikai elmélet ipari, mezőgazdasági, orvosi stb. területe-

ken való alkalmazásának specialistája; ipari Vagy kereskedel-

mi vállalatok vezetője ... 35 103 Ismeretlen foglalkozású . . . , . . . , ... 2 0—6

Összesen 330 100,0

Az ottawai ülésszak a harmadik volt, amelyen a magyar statisztikai hiva- tal munkatársai a felszabadulás óta részt vettek. Az elmúlt ülésszakokon Végig-—

tekintve bizonyos törekvés állapítható meg arra, hogy az Intézet tevékenységét a változó körülményeknek megfelelően alakítsák, fejlesszék. Megnyilvánul ez:

mind az Intézet tagságának összetételével, mind pedig a társaság tevékenysége—

A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI INTÉZET xmv. ÚLESSZAKA 63

gével —— pontosabban az ülüszakokon megtárgyalásra kerülő témák körével

kapcsolatban. 3 i! :; imat*

A tagságot illetően már az ülésszakon résztvettek megoszlása is utal bizo- nyos kiegyensúlyozatlanságra. A megjelentek száma azonban önmagában nem

ad tiszta képet, mert az ülésszakokon meghívottként nem tagok is részt vehet- nek, s ezek száma az adott esetben körülbelül ugyanannyi volt, mint maguké

a tagoké.

Az, hogy az Intézet tagságával kapcsolatban van bizonyos probléma, vilá—

gosan tükröződik az ülésszakon megtárgyalt egyik tanulmányból is. Ennek szerzője Pierre 'Depoid (Franciaország), az Intézet egyik alelnöke, aki ,,A Nemzetközi Statisztikai Intézet jelenlegi létszámá és annak jövőbeli. fejlő- dése" cimű tanulmányában történeti áttekintést ad az Intézet taglétszámának fejlődéséről, a tagság tartamáról, a tagok kor-megoszlásáról, foglalkozásáról, or—

szágok szerinti összetételéről és mindezek alapján arról, hogy milyen ütemben kívánatos az Intézetbe új tagokat felvenni. Ez érdekes tanulmányból itt csak egy aspektust emelünk ki, éspedig a tagság országok, földrészek szerinti meg—

oszlását. A szóban forgó tanulmányból kitűnik, hogy a földrészek szerinti meg-—

oszlást illetően messzemenően és egyoldalúan Európa hegemóniája érvényesül.

A második világháború utáni időszakban (az 1947—1962. évek átlagában) a tag-—

ság száma földrészek szerint a következő volt:

Földi-ész! hétszám

' ' (fő) '

Európa ... 206 '

Észak—Amerika * ... 55

Dél— és Közép-Anie'rika ... 17

Ázsia ... 34

Afrika ... ... 8

Óceánia ... 10

Valójában azonban nem általában Enrőpa túlsúlyáról van szó, hanem az

összes országok közül öt ország túlsúlyáról. Mint a tanulmányból szánnaZÓ

alábbi adatok mutatják, a szóban forgó időszaan a tagságnak körülbelül a

fele mindössze öt országból való, s a másik fele megoszlik az összes többi or—

szág közt.

Ország Megoszlás

(százalék)

Egyesült Államok ... 12,'7_

Nagy—Britannia . . . .; ... 10,6 Franciaország ... 10,3 Olaszország ... 7,6 Németország ... ', . GA

Öt ország együtt ... 47,6

45 tobbi ország..._..._. ... 52.41

Összesen ... 100 0

Megjegyzés. Pierre Depoid fenti cikke alapján.

A számok magukért beszélnek. Nyilvánvaló, hogy a tagság összetétele nem felel meg a valóságos viszonyoknak, hiszen elenyésző mértékben vannak benne képviselve nemcsak a sZociali—sta országok és az újonnan felszabadult gyarmati

— népek statisztikusai, hanem nincsenek megfelelően képviselve azoknak a kapi—

talista országoknak a statisztikusai sem, amelyek később indultak fejlődésnek,

64 A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI INTEZET XXXIV.. ÚLESBZÁKA

de időközben gazdasági és tudományos téren jelentős eredményeket értek el.

Egyébként, hogy mennyire időszerű a tagság megújulása, azt a kormegoszlás adatai is alátámasztják. Míg ugyanis az egész tagság átlagos életkora 475 év, eddig az előbb említett öt országé —— nyilvánvalóan annak következtében, hogy ezekben az országokban sokkal régebben szereztek tagságot, mint a többiekben,

--—- a fentivel azonos sorrendben 53, 56, 61, 61, illetve 62 év. Jóllehet a szóban forgó tanulmány megállapításainak érezhetően kritikai tendenciája van, a hely—

zet megváltoztatása csak lassú ütemben várható, mivel a tagság zártkörű, tudo-

*mányos jellegét fenn kívánják tartani. A tanulmány azt javasolja, hogy a tag—%

ságot néhány évig évente 20—25 fővel, ezt követően pedig 20—15 fővel növel-

jék, ami a jelenlegi körülbelül évi 10 főnyi növekedéshez képest kétségtelen

javulást, de csak lassú változást eredményezhet. '

A változás, a modern államvezetés követelményei által szabott feladatok

közvetlenebb figyelembevétele megmutatkozik az ülésszak programján its.i Mig ugyanis változatlanul igen sok volt benne a társadelmi—gazdasági statisztikától

távol álló, a természettudományok, műszaki tudományok stb. területén alkalma- _

zott kifejezetten matematikai statiszikai módszerekkel foglalkozo téma, nem fel—*

hanyagolható mértékben szerepeltek napirenden olyan témák is, amelyek egy—:

.íelől a társadalmi és gazdasági élet különböző területeinek statisztikai fel- tárásával kapcsolatos problémákkal, másfelől az ezekhez kapcsolódó gazdaság—

tstatisztikai módszertani kérdésekkel (indexproblémákkal stb.) foglalkoztak.

Ezeknél talán még inkább megmutatkozott a korszerű követelményekhez való , igazodas a program első két témakörében, amelyek közül ez egyik a gazdasági es társadalmi tervezés szolgálatába állítható statisztikai eszközök kérdésével, e másik pedig az állami statisztika változó feladatainak problémáival foglalkozott.

Tekintettel arra, hogy teljesen meddő kisérlet lenne az ülésszak egészéről vagy

annak akárcsak egy részéről is teljes képet adni, a továbbiakban csak az utolsó-

"nak emlitett vita ismertetésére térek ki. Az állami statisztika feladatával fog-

'lalkozó tanulmányok, általános érdeklődésre tarthatnak számot, mert alkalma-

:sak arra, hogy bepillantást nyújtsanak a statisztika szerepéről, fejlődéséről el;

kotott nézetekbe, tükrözzék az eddig elért eredményeket, s a kitűzött ujabb

célokat.

A vitaülés bevezető tanulmányát G. M. W. Fürst, a Német Szövetségi Köz—

társaság Szövetségi Statisztikai Hivatalának vezetője írta ,,Attempt of General Survey"2 címen. A tanulmány rövid történeti ismertetéssel kezdődik. Hang- súlyozza, hogy az állami statisztikai program szorosan igazodik az adott társa—

Adalom gazdasági rendjéhez, A gazdasági, szociális és pénzügyi politika eszközei

"ugyanis ettől függően mások és mások, ez pedig meghatározza a statisztikai megfigyelések programját. Példaként azt hozza fel, hogy mivel a ,,piacgazda—

ság" alapján álló országokban a gazdasági irányítás legfőbb eszköze a pénz-és hitelgazdálkodás, ezekben az országokban a statisztika nagy súllyal foglalkozik az árak, valamint a kereslet és kínálat kérdéseivel. Ezzel szemben, mivel sze—

rinte a központilag tervezett gazdaságú országokban a termelés tervezése, illetve a termelők nyersanyaggal való ellátása áll az érdeklődés központjában, ennek megfelelően a statisztika elsősorban ezekkel a kérdésekkel foglalkozik Egyéb- ként megjegyzi, hogy véleménye szerint nincs ,,abszolút" piacgazdaság vagy központi tervezés, mindkét esetben kisebb nagyobb mértékben fellelhetők a

; A vitaülések programját lásd a Függelékben (74—75. old..) ,,Kísérlet általános áttekintésre."

.A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI INTÉZET XXXIV. ULÉSSZAKA 65

,másiknak az elemei is, éppen ezért a programok is csak bizonyos mértékig

térnek el egymástól.

Az állami statisztika feladata, állapitja meg a tanulmány, elsősorban az, hogy a kormányzati irányítás céljaira adjon képet, ami makroökonómiai aggre- gátumok szerkesztését követeli meg. Ugyanakkor a gazdasági, üzleti élet egyes termelő és értékesítő egységei saját céljaikra ennél sokkal részletesebb képet igényelnek. A tanulmány felveti, hogy hivatása—e az állami statisztikai hivatal—

,,nak ezen igények kielégítése, vagy ezekről az üzleti élet képviselőinek saját esz—

lközeikből maguknak kell gondoskodniok. A tanulmány — az egyes vállalkozók prosperitását (melynek előfeltétele ,a jóltájékozottság) egyszerűen mintegy azo—

nosítva az egész lakosság ,,prosperitásával", jólétével —— úgy foglal állást, hogy bizonyos keretek közt (amíg például nem megy olyan részletekbe, ami már ve- tszélyezteti az egyes adatszolgáltatók adatainak titkosságát) célszerű, ha az ál—

_lampolgárok összessége által fedezett költségek alapján fenntartott állami sta—

tisztika elégíti ki az üzleti élet statisztikai igényeit. A tanulmány megállapítja, hogy náluk az üzleti élet igényeit kiszolgáló állami statisztika erőteljesen fej—

lődő tendenciát mutat.

—

Mindezek után tér rá a tanulmány az állami statisztika jellegének változá—

sára. Az állami statisztikai hivatalokban általánosnak mondható az a törekvés, hogy egyedül táblázatokat, számokat tartalmazó dokumentumok mellett a szé- lesebb nyilvánosság számára is olvasható, népszerű formában szövegek, számok és grafikonok segítségével adjanak képet mindazokról a területekről, amelyekre az állami statisztika kiterjed. Egy lépéssel továbbmenve azonban felmerül akét—dés, hogy a statisztikai hivatalok elégedjenek-e meg azzal, hogy a gazda—

sági elemzés céljaira alkalmas mutatószámok rendszerét kialakítsák, s e muta—

Jszámok adatait rendelkezésre bocsássák, vagy maguk foglalkozzanak e mu—

tatószámok adatainak elemzésével, a helyzet diagnosztizálásával; . Az a kérdés, hogy a statisztikai hivataloknak feladata-e saját adataik aelemző értékelése annál indokoltabb, mert a gazdasági és társadalmi élet elem—- zése elkerülhetetlenül egyben ítélet is — írja a szerző —, kritika a gazdaság- politika felett, a gazdaságpolitika eszközei és módszerei felett. Ennek következ—.

'tében pedig veszélyeztetve van a statisztikai hivatalok működésének egyik leg- fontosabb kelléke, az, hogy feltétlen bizalommal fogadják adatait —— írja a szerző —, nemegyszer felmerül az a (nem mindig megalapozatlan) feltevés, hogy .az állami statisztikai hivatal csak bizonyos korlátok között mozoghat a kor- .mány gazdaságpolitikai intézkedéseinek bírálatában. Mindezeket mérlegelve a tanulmány arra a megállapításra jut, hogy napjainkban —— ha országonként iváltozó intenzitással és változó szervezeti formák közt is — a statisztikai hiva—

talok feladatai kétségtelenül átnyúlnak a közgazdasági elemzés területére, amely egyébként sem választható el élesen a par excellence statisztikai tevé-

'kenységtől.

A tanulmány viSZonylag részletesen foglalkozik a tervezés és statisztika vi—

szonyával. Ennek keretében kiemeli a megbízható statisztikai alap jelentőségét;

"minthogy az előrebeoslősekhez felhasznált mégoly tetszetős matematikai appa—

rátus eredménye is a kiinduló statisztikai adatok megbizhatóságán áll vagy bu- kik. Ennek kapcsán húzza alá a szerző azt is, hogy bármilyenfajta terv lényegét tekintve nem matematikai, ökonometriai számítási munka, hanem a fejlődést befolyásoló tényezők helyes megítélése, előrelátása. Minden tervben politikai—

gazdasági szándék ölt testet, minden terv egy kívánatosnak tartott jövőbeli vi—

lág tartalmának és formájának filozófiai és társadalompolitikai koncepciójából

5 Statisztikai Szemle

66 A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI INTEZET XXXIV. ULESSZAKA.

fakad. Mindebből következik, hogy a tervezési tevékenység jellegében különbö—

zik a statisztikaitól, éppen ezért ezek világos szervezeti elhatárolása feltétlenül kivánatos. A különállás szükségességét még csak fokozza az, hogy a statisztikai tevékenységnek olyannyira fontos objektivitása megőrzése érdekében, függet-g lennek kell lennie a tervért való felelősségtől. Mindez természetesen nem áll;

ellentétben azzal, hogy szoros munkakapcsolatra van szükség a tervezők és a statisztikusok közt, egyfelől annak elkerülésére, hogy a tervezők olyan modellel—_

ket szerkesszenek, amelyekhez nem lehet megfelelő adatokat biztosítani, más——

felől annak érdekében, hogy a statisztikusok időben tudják, milyen adatokat ,kíván tőlük a terv, 3 azok biztosítására megfelelően felkészülhessenek.

Külön kiemeli a tanulmány, hogy a gazdasági tervezéssel szemben alapve—

tően más a helyzet a népesség előrebecslése tekintetében. E téren ugyanis min——

den másnál sokkal kisebb szerepe van az elképzelé seknek, szándékoknak, mert a népesség száma nagymértékben meghatározott. Éppen e zért a tanulmány szerint:

a'népesség előrebecslésének munkája a statisztikai tevékenység körébe sem

rolható.

, Befejezésül röviden foglalkozik a tanulmány a (statisztika és a tudomány

kapcsolatával. Ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a növekvő társadahnl

és gazdaságstatisztikai feladatok megoldásával párhuzamban emelkedtek egyre-'

magasabb színvonalra a statisztikatudományos módszerei. A statisztika alkal—_:

mazása azonban egyre szélesebb körben terjed a társadalmi—gazdasági területeken:

túl a természettudományok körében is és ennyiben egyre inkább közeledik

a matenmtikához. Ennek az a következménye, hogy manapság már, nem egy

statisztikusegyedül a matematikai problémákat tekinti statisztikai problémá—4 nak. 'A tanulmány aláhúzza, hogy az az egyre inkább előtérbe kerülő kérdés .,

,,hogyan mérjük" a társadalom, a gazdaság egyes jelenségeit, folyamatait, any—-

nyiben alárendelt jelentőségű, hogy a statisztika tényleges hivatása alapján a?

,,rnit mérjünk" kérdést kell előtérbe állítani,. ,

' A nyugatnémet statisztikai hivatal vezetőjének sok problémát felölelő be—r- vezetője jután az Egyesült Államok Költségvetési Hivatala statisztikai részle—

gének helyettes igazgatója, R. T. Bowman ismertette ,,Changing Tasks in Offi—

cial _Statistics"3 cimű, Margaret Martinnal közösen irt tanulmányát, mely a;

tények ismertetését adja és kevésbé foglalkozik az állami statisztik a helyével, sze——

repével káposolatós elvi problémákkal. Gazdagon bemutatja az Egyesült Álla—w

mok hivatalos statisztikájának fejlődési útját, tevékenységének változását és je—

lenlegi tevékenységi körét. Ennek keretében érdeklődésre tarthat számot, hogy míg, a korábbi időszakokban általában cenzusok —— rövidebb hosszabb idősza-

konként végrehajtott részletes vagy kevésbé részletes állapotfelvételek —— ké—v—

pezték a statisztikai információk fő forrását, addig az elmúlt években a legkü—

lőnbözőbb területeken erőteljesen fejlődött a folyamatos statisztikai megfigyelem sek rendszere. Ezen belül az egyének, a háztartások megkérdezése gyorsabban fejlődött Hmint a vállalatoké, Az előbbivizsgálatok gazdasági—társadalmi és sze——

mélyi-családi Viszonylatokra egyaránt kitérnek. Egyik leglényegesebb ezek kö—

zűl (a háztartások megkérdezésén alapuló, folyamatos havi munkaerő—statisztika ,

melynek főleélja a foglalkoztatottság,_illetve a munkanélküliség operatív meg—

figyelése. Ez a megfigyelési módrlehetővé teszi a tények feltárása mellett az:

okok ésJkörülmények megvilágítását is, például azt, hogyamegkérdezett miért vallalt munkát, illetve miért szünt meg munkaviszonya, hogyan mutatkozik:

3 ,,A hivatalos statisztika változó feladatai."

A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI IN'I'ÉZE'I' XXXIV. ULESSZAKA 67

meg a szerzett gyakorlat, a tanult képzettség hatása a foglalkoztatottságra, il—

letve milyen ezek összefüggőse a munkanélküliséggel, milyen tényezők fokozzák a munkaerő mobilitását, milyen tényezők játszanak közre a házas nők munka—

vállalásában stb. Ehhez az állandó megfigyeléshez egyébként változó program—

mal a legkülönbözőbb kiegészítő vizsgálatok járulnak. Ugyancsak a háztartások—

tól származó adatgyűjtéssel figyelik meg a betegséggel, munkaképtelenséggel kapcsolatos helyzetet. Az adatgyűjtés lehetőséget nyújt a munkaidő—kiesés, a kórházi költség stb. kérdéseinek tanúknányozására, és ily módon —— az egész—- ségügyi viszonyok gazdasági és társadalmi körülményeinek megvilágításával — gazdagítja, kiegészíti a megbetegedésre, azok kezelésére és diagnózisára vonat- kozó, kifejezetten szakirányú egészségügyi statisztikából származó ismereteket.

Ennél szokványosabb a tartós fogyasztási javak vásárlási szándékainak tuda—

* kolása a családoktól. Ezzel kapcsolatban talán csak az érdekes, hogy későbbi időpontban a megtörtént vásárlási adatok begyűjtése céljából vissza szándékoz—

nak térni a megkérdezettekhez, s a szándék és beteljesülés adatait egybevetve, jó anyagot nyerhetnek arra vonatkozólag, hogy mennyiben célszerű a vásárlási

szándék adatainak figyelembevétele a termelés során.

A tanulmány felsorolja a statisztikai munkával kapcsolatos soron követ- kező feladatokat. Ezek közül itt csak a leginkább figyelemre méltókat emeljük

ki. Ilyen például hogy a nemzeti számlarendszer (a mi terminológiánk szerint

népgazdasági mérlegrendszer) megalapozottabbá tételéhez emelni kell az alap- adatok megbízhatóságát és fokozni kell a különböző részek ,,egynyelvűségét".

Emellett biztosítani kell a jövedelmi, termelési és pénzügyi folyamatok össz hangját, mert ez idő szerint a termelési—jövedelmi és a pénzügyi mérlegek rend- szere egymástól független. A különböző nemzetközi összehasonlítások megala—

pozottabbá tétele érdekében fejleszteni kell a vásárlóerő—egyenérték számításo—

kat, továbbá ki kell terjeszteni az Egyesült Államokon belül a regionális elem- zés céljait szolgáló statisztikákat, megvizsgálva az összefoglaló jellegű regionális mérlegek összeállításának lehetőségét is. Fejleszteni kell a cenzus—eljárást és annak eredményeit növekvő mértékben kell összekapmolni a különböző folya- matos megfigyelések eredményeivel; emellett a gazdasági cenzusokat oly mó;

don kell kiszélesíteni, hogy azok a gazdasági élet egészét felöleljék, és végül a

mikroanalitikai technikákhoz szükséges újtípusú statisztikákat kell kialakítani,

amelyek alkalmasak motiváció-, szándék— és magatartásbeli vizsgálatok vég- zesere.

Noha a beszámoló inkább az ismertetésre; mint elvi megállapításokra helyezi a hangsúlyt, azt mindenesetre leszögezi, hogy az állami statisztikával szemben az Egyesült Államokban is a legfőbb követelmény, hogy szilárd alapot nyújtson társadalmi és egyéni célok elérésére irányuló gazdasági, politikai és egyéb intéz—

kedések számára. Ahhoz pedig, hogy az egyének, az üzleti élet és a kormányzat a' statisztikai adatokat saját intézkedéseinél kellően felhasználhassa, messzemenően biztosítani kellastatisztikai adatok elemezhetőségét. Ennek alapjána statisztikai adatok elemzési célra való alkalmasságának biztosításában — azok kellő részletes—

ségében és csoportosításában, elméleti megalapozottságában, pontosságában és gyorsaságában, valamint a különböző statisztikai adatok közti összefüggésben, azok illeszthetőségében —— látja az állami statisztika fő feladatát. Ennek értékelésé—

nél figyelembe kell venni, hogy az Egyesült Államokban a Költségvetési Hiva- tal statisztikai részlegének lényegében csak az a feladata, hogy standardizálja, koordinálja és tervezze az egész statisztikai rendszert, míg maga a statisztikai adatgyűjtés a legkülönbözőbb hivatalos helyeken decentralizáltan folyik. Ilyen

5—

68 A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI INTEZET XXXIV. ULESSZAKA

körülmények között a statisztikai adatok fő felhasZnálói a kormányzat más köz—

ponti szervei, amelyek közül a tanulmány mint legfontosabbakat a Gazdasági Tanácsadók Tanácsát és a Kongresszus Együttes Gazdasági Bizottságát, jelöli meg, amelyek mellett felsorakozik még egy sor hivatalos tudományos és opera—- tív intézmény, mint amilyen például a— Nemzeti Tervező Egyesülés, a Társa—- dalomtudományi Kutató Tanács, a Gazdasági Kutatás Nemzeti Tanácsa stb—.

Ezután ,,Les fonctions de la statistigue officielle en voie de *changernentmi cimmel Mircea Biji professzor, a Román Népköztársaság Központi Statisztikai Hivatalának elnöke számolt be egy szocialista ország statisztikai munkájáról.

Tanulmányában jelentős teret szentel annak, hogy a hivatalos statisztika fo—

galma hogyan szélesedik ki a tervgazdaság rendszerében. Amikor az állam terv—

szerű módon irányítja a nemzetgazdaságot, a hivatalos statisztika nemcsak a központi statisztikai hivatal és helyi szerVei által gyakorolt statisztikai tevé.— ' kenységet jelenti, hanem a minisztériumok, intézmények, vállalatok, az állam—

hatalom helyi szervei stb. statisztikai munkáját is. A statisztika alapvető fel-i—

adata az állami tervek teljesitésének megfigyelése mind az egész népgazdaság, mind az egyes ágazatok és intézmények tekintetében. Ahhoz, hogy a statisztika.

ezt az elsődleges funkciót gyakorolhassa, különleges figyelmet kell fordítania a fejlődés során kialakult arányokra, meg kell ragadnia az esetleges aránytalan—

ságokat, figyelemmel kell kísérnie a népgazdaság forrásainak felhasználását, és fel kell tárnia a felhasználatlan tartalékokat.

Ezután rövid áttekintést ad a romániai statisztika fejlődéséről 1948—tól, a tervgazdaságra való áttérés idejétől. Tanulmánya szerint a romániai hivatalos statisztika egyik első és legerőteljesebb vonása a szigorú centralizáció. A köz-—

pontosítás folyamata ma is tart és további lépéseket terveznek. Például azokat a

statisztikai jelentéseket, amelyek jelenleg a vállalatoktól a minisztériumokon ke—

re'sztül jutnak a Központi Statisztikai Hivatalhoz, a jövőben a Hivatal kizárólag saját területi szerveire támaszkodva szándékozik begyűjteni és egyidejűleg rend- sZeres statisztikai tájékoztatással tervezi ellátni a minisztériumokat. A terv—

ellenőrzés keretében jellegzetes venáe a tervellenőrzés operativitása. A romániai hivataloe statisztika tevékenysége nem korlátozódik a tervteljesítés tervidő- szak utáni megállapítására, amikor esetleg arról kell beszámolnia, hogy egyik vagy másik tervet nem teljesítették. Preventív ellenőrzések végrehajtásával már menetközben beszámol a tervteljesités állásáról, ami lehetőséget nyújt arra, hogy esetleges lemaradásokat megfelelő intézkedésekkel kiküszöböljenek.

Figyelemre méltó az a változás, mely a hivatalos statisztikán belül a sta- tisztika egyes ágai között végbement. Míg a múltban a demográfiai, egészség—

ügyi, szociális—, kulturális statisztikai vizsgálatok voltak túlsúlyban, ma a leg- nagyobb jelentősége a gazdaságstatisztikának van, ami persze nem jelenti azt, hogy az előbb említett statisztikai tevékenységekre nem fordítanak kellő fi—

gyelmet.

A beszámoló legfontosabb minőségi változásként azt húzza alá, hogy jelen-

tősen megváltozott az adatgyűjtő—feldolgozó és a közgazdasági—elemző munka közti arány az utóbbi javára. Ennek során összefoglaló tanulmányok készültek a nemleti jövedelemről, az iparágak közötti kapcsolatokról, az egyes régiók gazdasági fejlődéséről, az új technika bevezetéséről, a mezőgazdaság komplex fejlődéséről, a beruházások hatékonyságáról stb. Mindennek érdekében emel—

ték az egyetemi végzettségű közgazdász—statisztikusok számát ;— ezeknek

* ..A hivatalos statisztika funkciói a változás útján."

A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI INTÉZE'I' XXXIV. ULESSZAKA 69

aránya ez idő szerint 70 százalék —— és egyrészt nagyfokú gépesítéssel, másrészt megfelelő számú segédmunkaerő alkalmazásával megteremtették a kisegítő—

jellegű és manuális munkák csökkentésének feltételeit. A központosított sta—

tisztikai szervezetben nagy szerepe van a Hivatal helyi szerveinek. 1959 és 1962 között mind a 17 statisztikai igazgatóság mellett egy—egy ,,gépállomás " hoztak létre, amivel megteremtették a technikai előfeltételét a jelentős helyi statisz—

tikai tevékenységnek is.

A Központi Statisztikai Hivatal mellett létrehoztak egy gazdaságstatisztikai, matematikai, tervgazdasági, számviteli és pénzügyi szakemberekből álló Tudo—

mányos Módszertani Tanácsot, melynek feladata, hogy a legfontosabb statisz- tikai feladatokkal kapcsolatban dolgozzon ki módszertani megoldásokat. A Ta—

nács tevékenysége létrehozásától kezdve erős ütemben fejlődött: a bevont szak—

emberek száma ötszörösére, a kidolgozott témák száma pedig hatszorosára emel- kedett. A Tanács munkájának egyik fontos eredménye volt, hogy 1962—ben meg—

jelent egy statisztikai-közgazdasági szótár, vmely mintegy 2000 címszót tartal—

maz, s melynek célja az alapvető statisztikai fogalmak egységes, a gyakorlati munka céljaira alkalmas tudományos meghatározása, 5 az ilyként meghatározott fogalmak ismertetése, terjesztése.

A kapitalista és szocialista országok után egy fejlődő országnak, az Egyesült Arab Köztársaságnak a statisztikai munkájáról számolt be a kairói statisztikai hivatal elnöke, H. M. Husez'n professzor.5 Elöljáróban ismertette, melyek azok a területek, amelyek hazája adott fejlődési foka következtében számukra különös jelentőséggel bírnak, s amelyek így a statisztikai munkának is homlokterében állnak. Mint minden fejlődő országban, nagy probléma a népesség gyors növeke—

dése; az állami statisztika ezért behatóan foglalkozik a termékenység és halá—

lozás alakulásával, a népesség növekedésének ütemével és struktúrájával, vala—

mint a népesség belső vándorlásával. Minthogy a gazdasági tervezés egyik alapvető fontosságú tekintetbe veendő tényezője a népesség, a statisztikai hivatal részletes előrebeosléseket is készít a népesség várható alakulásáról, falu és vá—

ros szerinti megoszlásáról, életkor és nemek szerinti alakulásáról stb. A fejlődő országok másik központi kérdése, hogy munkát adjanak népességüknek; éppen

ezért nagyon fontos a munkaerővel kapcsolatos statisztikai adatok biztosítása,

a Ioglalkoztatottak és a munkanélküliek adatainak összeállítása, valamint a munkaerő Várható alakulásának megállapítása. Mindez egy sor problémát vet fel, érthető módon nagy nehézségekbe ütközik például a mezőgazdasági népes—

ség foglalkoztatottságának nyomonkövetése. Végül, minthogy az életszínvonal emelésének a termelés emelése az alapja, ientiek mellett érthető módon nagy fontosságot tulajdonítanak a termelés és forgalom alakulását jellemző legkülön—

bözőbb adatoknak is.

A jelenleg működő Központi Statisztikai Bizottság 1957-ben alakult, meg—

alakulása óta a statisztikai tevékenység nagymértékben kiszélesedett, rend—

szeresebbé vált. A tanulmány részletesen ismerteti a népesedés, a foglalkozta- tottság, a termelés és a forgalom különböző területein azóta rendszeresített sta—

tisztikai megfigyeléseket. Ezek nagy része reprezentatív eljárással készült, emellett sok esetben nem a vállalatokhoz, cégekhez, hanem a lakossághoz, a 088—

ládokhoz fordulnak.

5 ,,Changing Tasks in Official Statistics in a Developing Country" (,,A hivatalos statisztika

változó feladatai egy fejlődő országban.")

70 A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI INTÉZE'I' XXXIV. ÚLESSZAM

A statisztikai munka területeinek ismertetése, a rendelkezésre álló adatok

körének jelentős bővítéséről képet adó beszámoló után a tanulmány aláhúzza,

hogy nem elég az adatok puszta prezentálása, hanem a statisztikusoknak együtt

' kell működniök a közgazdászokkal és demográfusokkal, hogy közös munkával

előrebecsléseket végezhessenek, megállapítsák a várható trendeket, fölmérjék a szükségleteket, terveket készíthessenek.

Péter György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke ,,A statisztikai fejlő—g-

dés új aspektusai Magyarországon" cimű tanulmányában6 kritikailag elemezte azt a felfogást, mintha a statisztikának nem lenne más dolga, mint hogy teljesítse a tervezés által eléje szabott feladatokat KétSég'telen,

hogy tervgazdálkodást folytató országoan a statisztika elsőrendű feladata

biztos statisztikai bázist nyújtani a tervezés számára és mérni a terv teljesítését.

Ennek során szoros kapcsolatra van szükség tervezés és statisztika közt, azaz:)!!-

ban nem egyoldalú, hanem kölcsönhatásálban érvényesül. A statisztika alkal- mazkodik a tervezés szükségleteihez, szolgálja, segiti a terVezés munkáját, ugyanakkor azonban vissza is hat arra. Amellett, hogy a tervező és statisztikai

tevékenység a legszorosabban összefügg, ez nem jelenti azt, hogy a köztük levö kapcsolat teljesen problémamentes. Funkciójuk különbségéből következően ugyanis időlegesen mutatkozhamak tevékenységükben ellenkező tendenciák is

így például mig a statisztikának mondhatni lételeme az állandóság, az össze—

hasonlíthatőság (a fogalmak, csoportosítások és módszerek viszonylagos állan—

dósága nyújt biztosítékot arra, hogy a statisztikai adatok hosszabb időszak fej-

lődését kellően érzékeltessék), addig a tervezés számára az állandóságnak sok;

kal kisebb jelentősége van. A tervezés szinte korlátlanul változtathatja mutató—

számait, fogalmait és körét, sőt új körülmények, új követelmények közt ezek-5

nek megfelelő változása bizonyos esetekben éppenséggel kivánatos. Az ily módon felmerülő ellentétek megfelelő vita keretében elvben kivétel nélkül feloldhatók.

Ha azonban a tervezés szempontjai a statisztika által megkövetelt állandóság rovására a kelleténél nagyobb mértékben érvényesülnek, akkor ez végső soron károsan hat vissza magára a tervezésre is, mert csökkenti a statisztika felhasz- nálhatóságát, tudományos értékét. A tanulmány leszögezte, hogy Magyarorszá-

gon a tervezés és statisztika közt a viszony egészségesnek mondható. A statisz- tika —- amennyire lehet — alkalmazkodik a terv rendszeréhez, de nem feltétle—f ' nül követi annak minden részletét. Ilyen esetekben ha az indokolt, kifejezetten a terv mérése céljából külön számítások, összeállítások készülnek. * ,,

A tanulmány ezután történeti áttekintés keretében bemutatia hogy a Köz?- ponti Statisztikai Hivatal munkájának az utóbbi években kialakult saíátos, új vonásai a néngazdasági irányítás feilődésé'Vel a gazdasági vezetés módszereinek

a tervgazdálkodás konkrét rendszerének változásával szoros összefüggésben jöt-

tek létre. A magyar állami statisztika legfontosabb jellemző vonásaként azt emelte ki hogy a hivatal keretében folyó statisztikai munka nem feieződik be a statisztikai adatok gyűjtésénél feldolgozásánál, rendszerezésénél és publikálásá—

nál, hanem annak elválaszthatatlan részét képezi az adatok közgazdasági elemző

tanulmányokban való felhasználása. Szerinte távolról sem puszta szervezeti, ha—

nem mélyenfekvő elvi jelentősége van annak, hogy a statisztikai adatok ,,ter- melői" és felhasználói" ugyanannak az együttesnek a tagjai legyenek, ugyan-_—

abban az intézményben dolgozzanak. Semmi sem fejleszti ugyanis annyira a sta-

tisztikai módszereket, mint az adatok tényleges felhasználása, és semmi sem

' ,,New Aspects of Statistical Developments in Hungary."

._A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI INTEZET )CXXIV. ÚLÉSSZAKA 71

biztositja annyira, hogy a kialakított módszerek szakszerűek és reálisan meg- valósíthatók legyenek, mintha azokat maguk az adatgyűjtés végrehajtói alakít—

ják ki. Emellett nemcsak szakszerűség szempontjából indokolt az adatgyűjtő és elemző statisztikai tevékenység egyesítése, hanem így a leggazdaságosabb is az.

Az adatgyűjtő és elemző munka egysége fokozatosan alakult ki a Statisz—

tikai Hivatalban. Első lépésben csak a nagyobb lélegzetű, átfogó kérdések -——

nemzeti jövedelem, életszínvonal, egyes ágazatok Vizsgálata stb. —— kapcsán ke—

rült erre sor, majd fokozatosan megvalósult az egyes részterületek, s végül az soperativ statisztika területén is. Minthogy a gazdaság irányításában nagy jelen—

tősége van a helyzet lehető gyors áttekintésének, a fejlődés folyamatos nyomon—

követésének, az operatív statisztika keretében megvalósított elemzés, a minden—-

"kori aktuális közgazdasági összefüggések megvilágítása igen hasznosnak bizo—

nyult. A statisztikai munkának ez a jellege nem korlátozódik a központra, ha—

nem kisebb—nagyobb mértékben megvalósul a területi szervek, a megyei igaz—

gatóságok munkájában is. Ebben a körben, a dolog természetéből következően

"helyi jelentőségű kérdésekről van szó, ezek az elemzések azonban, éppen mert gyorsan reagálnak a terület sajátos problémáira, a helyi vezetés által jól fel—

'használhatók. '

A fentiek mellett jellemző új vonásként emelte ki a tanulmány Magyar—

ország fokozódó részvételét a nemzetközi statisztikai együttműködésben, bemu—

tatva, hogy egyfelől a KGST országok körében, másfelől az Európai Statisztiku- isok Értekezletének keretében milyen lényegesebb feladatok közös megoldására

került sor, s ez milyen elméleti és gyakorlati eredménnyel járt.

*

Ha mindezek után összegezni kívánjuk az eddigieket, azt kell megállapítani,

"'hogy a különböző rendszerű országokban különböző célok szolgálatában álló statisztikai tevékenységnek mondhatni leglényegesebb kérdésében szinte feltűnő V'hasonlóság mutatkozik, függetlenül attól. hogy milven társadalmi—gazdasági rendszerű, milyen fejlettségi fokú országról van szó. Magának a statisztikai te- vékenységnek a feltűnő azonossága abban mutatkozik meg, hogy kivétel nélkül

"mindegyik beszámoló aláhúzta: az állami statisztika nem elégedhet meg az ada—

jtok puszta közlésével —— idősorok, táblák, számanyag közreadásával —, hanem ennél többet kell tennie. Kétségtelenül új jelenség ez, hiszen néhány évtizeddel ezelőtt még a hivatalos statisztika általában számanyagok közlésére szorítkozott, s a munka magas színvonalát a számanyag gazdagsága, megbízhatósága, kellő

"rendszerezettsége jelentette.

Jóllehet a statisztikai tevékenység ezen alapvető kérdésében teljes is az azonosság, abban a tekintetben azonban, hogy puszta számanyagok közreadá—

sánál miben nyújtson ,,többet" az állami statisztika, már elég lényeges különb—- ségek vannak. így például Magyarország, de a Német Szövetségi Köztársaság statisztikai hivatala is egyaránt abban látja a puszta adatok közlésén túlmenő hivatását, hogy saját adataik felhasználásával maguk adják a gazdaság, a tár—

sadalom fejlődésének átfogó elemző értékelését. Ugyanakkor az Egyesült Álla—

mok statisztikai hivatala —— amellett hogy képviselője szintén leszögezi: az adott

(feltehetően nagymértékben a konkrét szervezeti adottságokhoz igazodva) saját, korábbihoz képest magasabb feladatának csak azt tekinti, hogy elemzésre egyre inkább alkalmas adatokat bocsásson rendelkezésre

72 A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI INTÉZET XXXIV. ULESSZAKAL

Egy' másik, úgyszintén lényeges kérdésben szintén figyelemre méltó kü—

lönbségek mutatkoznak a különböző országok között, mégpedig a tervezési és statisztikai munka közti kapcsolat tekintetében. Közbevetőleg meg kell jegyezni,

hogy a különbség nem érinti a lényeget, amennyiben kivétel nélkül nnndem

tanulmány leszögezi, hogy a statisztikai tevékenység elsőrendű feladata egy—

felől a tervezés megalapozásához, másfelől a tervek teljesítésének méréséhez aszükséges adatokat biztosítani. A különbség fenti kérdésben példáulaNémeti

Szövetségi Köztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság közt abban van, hogy mig;

az utóbbi országról szóló tanulmány azt a ,,többet", amit a hivatalos statisztika—, nak az adatok puszta közlésén túl nyújtania kell, elsősorban abban jelöli meg;

hogy a statisztikusoknak a közgazdászokkal és demográfusokkal közösen részt

kell venniök a tervezés, az előrebecslés feladatában, addig a nyugatnémet ta—w nulmány éppen ellenkezőleg azt hangsúlyozza, hogy a tervek statisztikai ellen-e

őrzésének -— bizonyos mértékig elkerülhetetlenül a tervek kritikájának —— az objektivitás biztosítása érdekében (természetesen megfelelő együttműködég;

mellett) személyi és szervezeti vonatkozásban egyaránt világosan el kell külö—e, nülnie a tervezéstől. Ebben az esetben a különbség bizonyos mértékig tükör?

képe lehet a gazdasági fejlettség terén mutatkozó különbségnek: a nyugatnémet

álláspont egy gazdaságilag fejlettebb ország magasabb színvonalú munkamegosz—A—

tásának, talajáról fakad. A tervezéssel kapcsolatos felfogásbeli különbség azon-—

ban nem egyedül a gazdasági alapban meglevő különbségekkel magyarázható, ami kitűnik abból is, hogy a tervezéssel kapcsolatos statisztikai teendők bizonyos:—

mértékig különböző hangsúllyal szerepelnek két szocialista ország, Románia és;

Magyarország esetében is. A magyar tanulmány ugyanis, a hazai szükséglet nyomán kialakult gyakorlat alapján, azt húzta alá, hogy a statisztika hivatása nem merülhet ki a tervek teljesitésének mérésében, hanem igen lényeges fel-- adata, hogy bemutassa a népgazdasági folyamatok azon vetületeit is, amelyekre"

a népgazdasági tervek nem térnek ki, illetve azokat a körühnényeket, amelyek éppen a tervteljesítés során alakulnak ki, s amelyeket a terv nem látott, sok"

esetben nem is láthatott előre. Ugyanakkor a romániai munkáról szóló beszá-v meló, bár a statisztikai tevékenység igen nagy változatosság—áról ad számot, ar tervteljesités operatív ellenőrzésén túlmenő feladatoknak viszonylag kisebb súlyt adott. Természetesen a hangsúlykülönbség nem azt jelenti, hogy a magyar sta—

tisztikai gyakorlat nem helyez súlyt a terv operatív ellenőrzésére -—— az elemzés:

kiterjesztése az operatív statisztika területére nagymértékben segíti ezt is —,

csupán arról van szó, hogy a hazai követelményekkel összhangban az áll—andóm napi intézkedések alátámasztása mellett Magyarországon abban látjuk fő fel—v adatunkat, hogy a helyzet átfogóbb megítélését szolgáló, a gazdaság és társa——

dalom egészének fejlődését, eredményeit és problémáit egészében érzékeltető statisztikai munkát végezzünk. A hangsúlykülönbség egyébként kifejezésre ju—

tott abban is, hogy míg a magyar tanulmány azt emelte ki, hogy a statisztika:

új vonásai részben közvetlenül a tervezéssel és a tervezés fejlődésével függnek össze, de részben magából a statisztika belső fejlődéséből fakadnak, s a statisz—

tika fejlődése visszahat magára a tervezésre is, addig a romániai tanulmány"

azt húzza alá, hogy ,,az állandóan fejlődő tervezés meghatározta a hivatalos.;

statisztika funkcióiban végbement változásokat".

Az emlitett különbségek után érdeklődésre tarthat számot egy, ugyan nem a felfogások, hanem az eljárások tekintetében mutatkozó hasonlóság egy fejlett

és egy fejlődő ország — az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Köztársaság"

statiSztikai tevékenységében. A tanulmányok szerint mindkét országban via—

A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI INTÉZET XXXIV. ULÉSSZAKA 73,

szonylag széles körben alkalmazzák a reprezentatív eljárásokat, és olyan ese—

tekben is, amikor szorosan a termeléssel vagy különböző állami funkciók gya-4 korlásával kapcsolatban kívánnak tájékozódást szerezni, kevésbé a termelő üze—

mekhez és intézményekhez, mint inkább a népességhez, a lakossághoz fordul——

nak adatokért. Ez a közelítés —— amellett, hogy egy sor vonatkozásban gazda—

gítja a megismerés lehetőségeit (s ennyiben kívánatosnak látszik hogy megfe—' lelő keretek közt nálunk is fejlesszük ezt az eljárást) ugyanakkor, legalábbis.

saját tapasztalataink szerint —— bizonyos mértékig kezdetlegesebb eredményt, kevésbé pontos adatokat, kevésbé szakszerű válaszokat ad. E módszer alkalma——

zásához a két igen különböző fejlettségű ország valószínűleg igen különböző indítékok alapján jutott. Míg az Egyesült Arab Köztársaság esetében feltehető—

leg azért fordulnak kevésbé az üzemekhez, vállalatokhoz, mert azok között vi—

szonylag magas a nyilvántartás és számvitel szempontjából gyengébb és sta—

tisztikai adatszolgáltatás céljaira kevésbé alkalmas kis— és középüzemek súlya,.

addig az Egyesült Államok esetében éppen fordítva, a magas szervezettségü nagyüzemek vannak túlsúlyban, azonban a monopóliumok és egyéb nagybete- lyásű vállalkozók kevésbé késztethetők adatszolgáltatásra, mint az egyes;

egyének.

*

Ez a beszámoló természetesen nem léphet fel a teljesség igényével, inkább!

csak azt tűzte ki célul, hogy némi bepillantást tegyen lehetővé a különböző or—

szágok hivatalos statisztikai tevékenységébe, ismertessen bizonyos sajátosságo—

kat, s néhány összefüggésben rámutasson a különböző országok közt fellelhető különbségekre és azonosságokra. Ilyen körülmények közt nehéz általánosításo—

kat tenni. Annyi azonban mégis megengedhető, hogy a szóban forgó vitaülés is konkrét és eleven bizonyítékát adta annak az elvben mindig hangoztatott, 'a gyakorlatban azonban nemegyszer elfelejtett igazságnak, hogy a valóság sok—

kal összetettebb és bonyolultabb, semhogy leegyszerűsített formulákkal meg le—

hetne közelíteni. Az adott esetben ez azt jelenti, hogy a valóságnak meg nem felelő leegyszerűsítés volna közvetlen és egyértelmű sematikus összefüggést té—r—

telezni fel az alap és felépítmény közt. Kétségtelen, hogy alapvető és lényeg-—

bevágó különbség van a kapitalista és szocialista országok közt az állam gazda—

sági szervező funkciói, közelebbről a tervgazdálkodás lehetőségei és tényleges megvalósulása közt. Ebből azonban nem következik az a helyenként tapasztal- ható leegyszerűsítés. hogy a statisztika feladata, jellege és funkciója is minden tekintetben alapvetően másakapitalista ésa szocialista országokban. Míg ugyanis egyfelől az egyes tőkések, illetve tőkéscsoportok, másfelől a dolgozó nép kol- lektiv tulajdonában levő termelőeszközök alapján álló gazdasági rendszerű or—

szágokban maga a központi irányítás valóban különböző, addig e különbségek ellenére a gazdaság és társadalom egészének központi áttekintésére vonatkozó igény már egyre inkább hasonló. Ma már nemcsak a szocialista, hanem a ka—

pitalista országokban is egyre inkább előtérbe kerül a gazdasági és társadalmi folyamatok tényleges, reális nyomonkövetésére, elemzésének szükségességére vo——

natkozó igény. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mivel a tényleges helyzet ismeretére maguknak a kapitalistáknak is szükségük van, nyilvános statisz- tikáik mindenütt és mindenben a helyzet teljes és hű képét adják. Biztosra ve- hető, hogy bizonyos meghatározott kérdésekről —— például a fegyverkezés kér——

déséről vagy számukra nem kedvező körülményekről stb. —— nem lehet publi—

kált adataik alapján helyes képet nyerni. Azt is látni kell azonban, hogy az a korábban imitt—amott fellelhető vulgáris felfogás, amely szerint a kapitalista;

§4 A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI ,INTEZET XXXIV. WAK—A

statisztika egyszerűen egyenlő a hamisítással, nem helytálló, mert ha igy-lenne,,

akkor maguknak a kapitalistáknak a számára is használhatatlanná válna a nagy költséggel fenntartott, sokhelyütt igen magasszinvonalú statisztikai smr—

vezetek munkája, amivel szemben egyre fokozódó igényt támasztanak , _

A társadalom és gazdaság áttekintésére vonatkozó, előbb vagy utóbbmíne adenütt jelentkező igény a forrása annak a feltűnő hasonlatosságnak, amely. az—

ülésszakon a különböző társadalmi rendszerű országokban a tekintetben meg-,—

mutatkozott, hogy a hivatalos statisztikatöbbé nem elegedhet meg puszta ada-n tok közlésével. Bár a követelmények hasonlósága következtében az alapvető ' kérdésben —— abban, hogy puszta számanyagok közreadásánál többet kell nyúj-—

tania —— mondhatni teljes az azonosság, abban már, hogy miben nyújtson töb- bet az állami statisztika, elég lényeges különbségek tapasztalhatók. Am ahogy

%a fő kérdésben társadalmi gazdasági rendszertől függetlenül hasonló felfogás

mutatkozik meg. ugyanúgy" a különbségek sem mindig járnak együtt az orszá—

:gok társadahni és gazdasági rendszerében meglevő különbségekkel, *illetveuazo-

nos jellegű országok közt is tapasztalhatók különbségek; e beszámoló során ki—

emelt példák jól illusztrálják ezt. Mindez abban foglalható össze, hogy a szo—

cialista és kapitalista országok statisztikai tevékenysége a konkrét szakmai kér-—

déseken túl sem különbözik feltétlenül egymástól minden fontos vonatkozásban, és a történelmi, földrajzi és gazdasági különbs'égekben gyökeredző kisebb—na—

gyobb különbségek következtében az azonos rendszerű országokban sein min—

den lényeges kérdésben azonos a helyzet. Ezt a közelebbi bepillantás alapján

nyert konkrét megállapítást figyelembe kell vennünk, hiszen az azonosságokkal

és különbségekkel munkánkban értékítéleteinkben számolnunk kell. De nem—

csak ránk vonatkozik ez, a vitaülés ezen tanulsága fellsmerésként hatotta nyu- gati országokra is. A zárszót tartó nyugatnémet elnök szerint a nyugati orszá—i gok hajlamosak azt hinni, hogy a sZocialista országokban ,,minden egyforina",

amivel szemben figyelembe kell venniök, hogy a valóságban az egyes országok közt a megoldások módját illetően lehetnek és vannak különbségek.

Ilyen körülmények közt már ennek az egyetlen vitaülanek az alapjánis

bátran állítható, hogy a Nemzetközi Statisztikai Intézet ottawai ülésszaka hasz-

nos és eredményes volt. Természetesen méginkább így van ez, ha az ülésszak egészére gondolunk. Mert semmi sem segíti elő annyira a békés egymás mellett aélést, mint egymás körülményeinek, egymás munkájának és felfogásának kölcsöf— '

"nös objektív megismerése, a különböző nemzetek kulturális és tudományos ta—

'pasztalatcseréje, ezen belül nem utolsó sorban a szakemberek személyes kontak-

tusa. Erre pedig a fentiek tanúsága szerint is jó alkalmat nyújtott az ottawai statisztikus—találkozó.

M. A.

FUGGELÉK

A Nemzetközi Statisztikai Intézet XXXIV. ülésszakának programja.

Ottawa, 1963. augusztus 21—29.

A szervező bizottság az alábbi tizenkét fő téma köré csoportOsította az elő-

"adásokat: *

l Változó feladatok a hivatalos Statisztikában.

Az előadások tükrözték a szocialista, kapitalista és fejlődő országok hivatalos, zatatisztikájában végbemenő változásokat, fejlődést.

2. A gazdasági és tárSadalmi tervezés statisztikai eszközei.

A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI INTEZET XXXIV. ULÉSSZAKA _ 75

Az előadások a rövid- és hosszútávú általános gazdasági tervezés, az input—output táblák tervvariánsai elkészítésének, valamint a felsőoktatás tervezésének statisztikai vonatkozásaival foglalkoztak.

3. Mintavétel nem teljes, nem korszerű listákból.

4. Szükségleti cikkek és szolgáltatások osztályozásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati problémák.

5—6. Statisztikai módszertan I—II.

Matematikai statisztikai jellegű előadások, amelyek jelentős része a fiduciális valószínűség fogalmával kapcsolatos kérdéseket tárgyalta.

7. Összefoglaló, ismertető jellegű előadások.

Az előadások igen különböző területek eredményeiről, helyzetéről adtak átte- kintést, így az árindexek, a statisztikai programozás, a legkisebb négyzetek módszere;

a kisérlettervezés, az, információ-elmélet, valamint az üzleti ingadozások mérése sze—

repeltek az előadások témakörében.

8. Statisztikai módszerek a természettudományokban, műszaki tudományokban.

Az előadások tárgya a sztochasztikus folyamatok elmélete és alkalmazása volt 9. Automatikus adatgyűjtés és az eredmények automatikus értékelése az iparban

10. Egészségügyi statisztika. . .

Az előadások elsősorban a kórházi gyakorlattal kapcsolatos statisztikai módsze—

rekkel, problémákkal foglalkoztak. *

11. Az irányítási munkát elősegítő statisztikai módszerek.

12. Belső vándorlás (a Nemzetközi Népességtudományi Unióval közösen rende-

zett ülés). ,

Ezenkívül több olyan előadás is elhangzott, amelyek témája nem tartozik szo—- rosan a fenti fő témák egyikébe sem, így például kisérlettervezésről, statisztikai ter—

més—előrebecslésről, az olasz bankszervezetről, a Nemzetközi Statisztikai Intézet je- lenlegi helyzetéről és jövőbeli fejlődési irányáról és más különböző jellegű témákról hangzottak el előadások.

A Nemzetközi Népességtudományi Unió programja 3 fő téma körül csopor- tosult, ezek

1. Belső vándorlás (közösen az Intézettel).

2. Élettartam-táblázatok becslése korlátozott részletességű adatokból.

3. A morbiditás és mortalitás szociális és gazdasági tényezői.

A Matematikai Statisztikai Intézet ülésének programjában a matematikai sta—

tisztika igen különböző területeiről hangzottak el előadások, így példáuladöntéselmé—

let, a felújítási elmélet, a becslés—elmélet, a sztochasztikus folyamatok elmélete kü—

lönböző problémáiról. ,