BESZÁMOLÓ AZ ENSZ STATISZTIKAI BIZOTTSÁGA 25. ÚLÉSSZAKÁROL
LUTZER GYÖRGY
Az ENSZ Statisztikai Bizottsága 1989. február 6. és 15. között New Yorkban tartotta 25. ülésszakát. Az ülésszakon 23 tagállam, az Amerikai Egyesült Államok, Argentina, Brazí—
lia, Bulgária, Csehszlovákia, Egyiptom, az Egyesült Királyság, Franciaország, Ghana, Irán, Japán, Kanada, Kína, Magyarország, Marokkó, Mexikó, a Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Pakisztán, Spanyolország, a Szovjetunió, Togo és Zambia képviseltette magát.
Megfigyelőként vett részt a Bjelorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, Hollandia, Kuba, Olaszország, Peru, Új-Zéland és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság képviselője.
Képviseltette magát az ENSZ 13 regionális szervezete, továbbá a Nemzetközi Munka- ügyi Hivatal (ILO), az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az ENSZ Ok- tatási Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) és az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény (GATT). Az ENSZ Tit- kársága részéről jelen voltak a Nemzetközi Gazdasági és Szociális Úgyek Főosztálya (DIESA), a főosztályhoz tartozó Statisztikai Hivatal (UNSO), a Népesedési Osztály, a Ku- tatási és Elemzési Osztály képviselői, továbbá a Technikai Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (DTCD) és a hozzá tartozó programozó és tervező fejlesztő osztály képviselője.
" Az ülésszakon a kormányközi szervezetek részéről megfigyelőként vett részt az Afrikai (Fejlesztési Bank, a Vámegyüttműködési Tanács, az Európai Közösségek, a Gazdasági EgYiittműködés és Fejlesztés Szervezete és az Idegenforgalmi Világszervezet statisztikai szer- _ képviselője. Részt vett az ülésen három nem kormányzati nemzetközi szervezet is:
emZetközi Kereskedelmi Kamara, a Nemzetközi Statisztikai Intézet és a Helen Keller ional Incorporated képviselője.
agyarország nem először vett részt a Bizottság ülésén. Legutóbb 1981 és 1984 között a Bizottság tagja. 1983—ban Nyitraz Ferencné dr. -t elnökké választották.
a beszámolónak nem célja az ülésszak napirendjén szereplő valamennyi téma yagamak és az azokról folytatott vitában elhangzottaknak részletes áttekintése.
bantörekedtem, hogy az általános érdeklődést kiváltó, a nemzetközi statisztikai ben előkelő helyet elfoglaló szakterületekre vonatkozó véleménycseréről kissé tese§ben írjak, felhasználva a napirendi pontokhoz összeállított beszámolókat, az , "król készült előzetes jegyzőkönyvben foglaltakat, a Központi Statisztikai Hivatal , [főosztályai által készített ,,háttéranyagokat" és nem utolsósorban a személyes részvétel
f__4 adta lehetőségeket.
* Az ülésszak napirendjének főbb pontjai a következők voltak:
, *" megnyitó;
— kiemelt vitatémák;
680 LUTZER GYÖRGY
— a nemzetgazdasági elszámolások és mérlegek;
—— a szolgáltatásstatisztika;
— a gazdasági tevékenységek nemzetközi osztályozása;
— az árstatisztika;
-— a demográüa, a társadalmi és környezetstatisztika;
— a módszertani tevékenységek általános fejlesztése és integrációja;
— a technikai együttműködés;
-— a nemzetközi statisztikai tevékenységek koordinációja és integrációja;
— a statisztikai programok teljesítésének értékelése, a rövid és középtávú statisztikai program terve;
— a 26. ülésszak előzetes napirendje.
Az ülésszak elnökévé Argentína képviselőjét, Louis Alberta Beccariát, az Argentin Sta- tisztikai Hivatal elnökét választották meg. Alelnökök voltak: Hermann Habermann (Ameri—
kai Egyesült Államok), Mihail Antonovics Korolev (Szovjetunió) és Híroyasu Kudo (Japán).
A rapportőri feladatokat Awad Mokhtar Hallouda (Egyiptom) látta el.
Az ülésszakot megnyitó beszédében Rafeeuddin Ahmed, az EN SZ főtitkárhelyettese szólt a nemzetközi gazdasági osztályozások harmonizálásáról, a nemzetgazdasági elszámolások, a szolgáltatásstatisztika módszertani fejlesztéséről, a nemzetközi összehasonlítások, a kör- nyezet állapotának vizsgálata, valamint a nemzeti és nemzetközi társadalmi statisztikai tevé- kenységek fejlesztése terén folyó munkákról. Hangsúlyozta a nép- és lakásszámlálások, az energiastatisztika, továbbá a nők gazdasági tevékenységhez való hozzájárulásának mérése témájában folytatott módszertani munkák jelentőségét, valamint az adatgyűjtések, az adatok feldolgozása és terjesztése hatékonyabb fejlesztésének szükségességét a felhasználók igényei- nek sokoldalú kielégítése érdekében. Kiemelte a fejlődő országok statisztikai tevékenysége fejlesztésének elősegítését szolgáló technikai együttműködési programokat.
Megemlítette, hogy a Közgyűlés határozata értelmében csökkenteni kellett a statisztikai programok végrehajtására rendelkezésre álló anyagi eszközöket. Hangsúlyozta, hogy ez a csökkentés nem jelenti azt, hogy elégedetlenek a világszintű statisztikai programokkal. Ez az ENSZ általános pénzügyi nehémégeinek következménye. Felhívta a ügyeimet a közép—
távú tervben előnyt élvező témák helyes megválasztásának szükségességére. Véleménye sze- rint ennek jelenlegi meghatározása nehezebb, mint korábban. Több jelentős program kritikus ponthoz érkezett, végrehajtásukhoz feltétlenül szükséges a megfelelő anyagi bázis. Nem sza- bad azonban figyelmen kivül hagyni az új kezdeményezéseket sem, amelyeket ésszerűen be kell épiteni a már meglevő programokba.
A főtitkárhelyettes megnyitóját követően William Seltzer, az ENSZ Statisztikai Hiva- talának igazgatója beszédében rámutatott arra, hogy a Statisztikai Hivatal és az ENSZ tag- országainak nemzeti statisztikai hivatalai közötti kapcsolat a maga nemében egyedülálló.
A Statisztikai Hivatal teljes mértékben a nemzeti statisztikai hivatalok által küldött adatok alapján állít össze és terjeszt adatokat. A módszertan és az osztályozások fejlesztése érdeké- ben folyó tevékenység egyik célja, hogy elősegítse a statisztikák nemzetközi összehasonlít—
hatóságát, ugyanakkor ellássa a nemzeti statisztikai hivatalokat a megfelelő technikai isme—
retekkel és segédeszközökkel nemzeti tevékenységük végzése érdekében. Ez utóbbi egyre fontosabbá válik, főleg a fejlődő országok igényeinek megfelelően.
Az elmúlt néhány esztendő során a statisztikai tevékenység körülményei megváltoztak, elsősorban a csökkenő anyagi erőforrások és a szolgáltatott adatokra vonatkozó növekvő kritika következtében. Utalt arra, hogy a Statisztikai Hivatalnál további létszámcsökkené- sekre kell számítani, és a nem személyi kiadások összege is csökken. Mindezek ellenére jelen- tős előrelépés történt az osztályozások, a nemzetgazdasági elszámolások revíziója, az egyes nemzetközi szervek nem statisztikai részlegei által a tagországoknak küldött kérdőívek el- lenőrzése, valamint a technikai együttműködés terén. Törekedtek arra, hogy az anyagi lehe—
tőségek szükülésének hatását a minimálisra csökkentsék, figyelembe véve, hogy tevékenysé—
gük a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen a nemzeti statisztikai hivatalok és a nemzet.
AZ ENSZ STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ÖLÉSE 681
közi statisztikai adatok felhasználói igényeinek. Hangsúlyozta, hogy a Statisztikai Hivatal eredményes tevékenysége elsősorban a munkatársak hozzáértésének, elhivatottságának és szorgalmának köszönhető.
KIEMELT VITATÉMÁK
A Nemzetközi Statisztikai Programok Koordinációs Munkacsoportja által készített , beszámoló a szakmai koordináció továbbfejlesztési lehetőségeit az alábbi szempontok alapján
javasolja megvitatni :
— a fogalmak, az osztályozások és a nemzetközi gyakorlat egységesítésének legfontosabb területei'
— afnemzetközi ajánlások és irányelvek széles körű nemzeti alkalmazásának módjai és esz- közei'
—, a nemzetközi statisztika továbbfejlesztése, a nemzetközi adatok harmonizálásának korlátai;
— az ENSZ Statisztikai Hivatala elemző és magyarázó szerepe növelésének szükségessége az adatok közlésekor;
— a revideált nemzetközi osztályozások kibocsátásának időszerűsége;
-— átszámítási kulcsok kidolgozása és időszerűsítése a nemzetközi osztályozások céljaira.
A szervezeti koordináció továbbfejlesztése lehetőségeinek megvitatását az alábbi szem- pontok szerint javasolja a beszámoló:
— a Statisztikai Bizottság koordinációs szerepének erősítése,
— a Munkacsoport tanácsadó szerepe,
— a decentralizációval kapcsolatos kérdések.
A vitában részt vevők hangsúlyozták a koordináció különleges fontosságát a nemzetközi munkában. Egyetértés volt abban, hogy a koordináció sikeresen valósult meg a folyamatos adatgyűjtések, az adatok feldolgozása és a nemzetközi szervezetek közötti terjesztése, az ENSZ tagállamai nem statisztikai szervezetei által kért statisztikák, továbbá néhány jelentős program esetében, így a nemzetgazdasági elszámolások revíziója és a nemzetközi osztályozá—
sok harmonizálása területén. Ugyanakkor megemlitettek néhány olyan területet is, ahol a koordináció további fejlesztése szükséges, beleértve a fogalmak, osztályozások és a nem—
zeti gyakorlatok egységesítését. Ide tartozik a környezetstatisztika, a fejlődést bemutató jelző—
számok és az irástudatlanság statisztikája.
Többen hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a nemzetközi statisztikai szerve- zeteknek több elemzést kell végezniük, amellyel megkönnyítik a felhasználók helyzetét, és hozzáférhetővé teszik azokat a módszereket, amelyek az alapvető statisztikai adatok minő- ségének növeléséhez és az elemzés céljaira alkalmas újabb adatok beszerzéséhez szüksé-
gesek- '
Egyetértés volt abban is, hogy a nemzeti statisztikák fejlesztése és az adatok nemzetközi összehasonlitása nagymértékben elősegíthető a nemzetközi ajánlások és irányelvek alkalma—
zásával. A Bizottság felkérte a nemzetközi Szervezeteket, vizsgálják meg milyen módon tud- nának hozzájárulni a nemzetközi módszertani kiadványok helyi nyelvre történő leforditásá- hoz. A hozzászólásokból az is kiderült, hogy az eredményes nemzetközi koordináció pozitív hatással volt az egyes nemzeti statisztikai rendszerekre, ugyanis a nemzetközi szinten harmo- nizált módszerek, fogalmak és osztályozások fontos eszközként szolgáltak az egyes orszá—
gokban folyó statisztikai tevékenységek koordinációjához. Természetesen a statisztikai tevé—
kenység egységesítését behatárolja az egyes országok eltérő fejlettségi szintje. Az egyes orszá- gok részére nyújtott segítség során szerzett tapasztalatok elősegítik a nemzetközi egységesí- tést is.
Elhangzott, hogy a koordinációs tevékenységben jelentős szerepet játszanak az ENSZ Statisztikai Hivatala, a Titkárság és a regionális bizottságok statisztikai főosztályai mind nem-
682 LUTZER GYÖRGY
zeti, mind regionális és világszinten. Ezt a tényt különösen az Ázsiai és Csendes Óceáni Terü—
letek (ESCAP) Statisztikai Fősoszályának igazgatója hangsúlyozta.
A Bizottság felkérte a Nemzetközi Statisztikai Programok Koordinációs Munkacso—
portját, hogy készítsen olyan listát, amely tartalmazza azokat a legfontosabb területeket, ahol a koordináció kiemelt fontosságú, állapítson meg ezek között fontossági sorrendet, továbbá határozza meg a koordináció legmegfelelőbb módját, figyelembe véve, hogy a har—
monizálásnak és koordinációnak határai is vannak. Felkérte a Statisztikai Hivatalt, vizsgálja meg milyen módon lehetne elősegíteni az egyes tagországok közötti tapasztalatcserét a sta- tisztikai tevékenység fejlesztése és egységesítése területén.
Tekintettel a téma jelentőségére, a Bizottság következő ülésének napirendjén szerepelni fog a környezetstatisztika módszertani fejlesztésével összefüggő tevékenység áttekintése, amelyhez az EGB készíti az alapdokumentumot.
A szakemberek kiválasztásával és alkalmazásával foglalkozó beszámoló elkészítéséhez 22 ország, köztük Magyarország, nyújtott segítséget a Statisztikai Hivatal által kiküldött kérdőív megválaszolásával.
A beszámoló megállapítja, hogy a szakmailag jól képzett személyzet alapvető jelentő- ségű a nemzeti és nemzetközi statisztikai szervek sikeres munkaprogramjainak végrehajtásá- ban. A statisztikai hivatalok személyzetével szemben több egységes kívánalom fogalmazódik meg, de a statisztikusok társadalma valójában különböző részterületek szakembereinek összessége. A személyzet összetétele, bármely statisztikai hivatalról is van szó, elsősorban az adott hivatal felelősségi körétől függ. Általában elmondható, hogy a kis vagy átlagosnál ki- sebb hivatalok ,,mindenes" vagy olyan szakembereket igényelnek, akik több témában spe- cialisták, míg a nagyobb hivatalok több és az egyes területeken mélyebben specializált szak- értőket alkalmaznak szívesebben.
A nemzeti statisztikai hivatalok személyzetének kiválasztása a kérdőívre adott válaszok alapján az alábbi lépések szerint történik:
—- a szakemberek iránti igény felmérése és meghatározása,
— az alkalmazáshoz szükséges pénzügyi fedezet megteremtése,
— a potenciális jelöltek azonosítása,
—— a jelöltek előzetes, majd végleges kiválasztása.
A magyar beszámoló az első lépéssel kapcsolatban legfontosabb meghatározó tényező- ként említette az állami statisztikai tevékenység gyors fejlődését, a számítástechnika növekvő szerepét a statisztikai tevékenységben, valamint a központi és területi szervek közötti munka- megosztás módosulását.
A második lépéssel kapcsolatban valamennyi beszámoló hangsúlyozta, hogy az anyagi fedezet megteremtése elsősorban a kormányok részére rendelkezésre álló összegtől függ.
A potenciális jelöltek azonosításával kapcsolatban általában alapvető követelmény az egyetemi szintű végzettség. A magyar beszámoló kiemelte a nemzeti statisztikai szervezet és az egyetemi, felsőfokú oktatási intézmények közötti folyamatos, szoros kapcsolat fontos—
ságát. ,
A jelöltek előzetes, illetve végleges kiválasztásának gyakorlatában jelentős szerepe van az alkalmazási kérelemben felsorolt ismérveknek és a jelölttel folytatott személyes beszélge- téseknek. A legtöbb országban a statisztikai személyzet kiválasztása és alkalmazása kizáró- lagosan a nemzeti statisztikai hivatal megítélési körébe tartozik. A jelentéshez készített be- számolójában mindössze két ország említette, hogy a jelölteket versenyeztetí, illetve vizsgáz- tatja. A kérdőívben szerepelt az, hogy a kiválasztás során figyelembe veszik-e, hogy a kü- lönböző népesedési csoportok (például kisebbségek, nők) megfelelően legyenek reprezentál—
va. A válaszokból kiderült, hogy a legtöbb országban ennek érdekében nem tesznek lépé- seket.
AZ ENSZ STATISZTIKA! BIZOTTSÁGÁNAK ütése 683
' A kiválasztás és alkalmazás során felmerülő nehézségek a válaszok alapján két tényező—
re vezethetők vissza:
— a legtöbb fejlődő országban hiányoznak a szakmailag képzett jelöltek;
— a magánszektorhoz képest alacsonyabb a statisztikusok javadalmazása.
Több ország megjegyezte válaszában, hogy a közalkalmazotti pálya egyre inkább elvesz- ti vonzását a magánszférában való alkalmazással szemben. A válaszadók nagy többsége megemlítette, hogy nehéz, de fontos feladat a jól képzett személyzet megtartása.
Az ENSZ statisztikai személyzetének kiválasztásában is alapvető feladat a legmegfe- lelőbb jelöltek megtalálása, a Közgyűlés határozatai alapján való arányos regionális képvi- selet megteremtése, átfogó előléptetési rendszer kifejlesztése és fenntartása, a személyzet szisztematikus rotációjának kialakítása. A felsorolt feladatok végrehajtása érdekében fél- évenként közlik az üres és a következő évben megüresedő álláshelyeket, együttműködnek a tagországok felsőfokú oktatási és szakmai intézményeivel, folyamatosan kiegészítik a külső jelöltek nyilvántartási listáját, az alacsony beosztásokba történő felvétel céljából versenyez—
tetik a jelölteket. Közép- és felső szintű szakmai beosztásba történő felvételek esetén figye- lembe veszik a felvételi kérelemben részletezett szakmai tevékenységet, az előző beosztásban folytatott tevékenységről szóló jellemzést, beszélgetést folytatnak a jelölttel. Az 1986 márciu- sában bevezetett felvételi zárlat következtében nem volt lehetőség valamennyi megfelelő személy felvételére.
A vitában többen hangsúlyozták, hogy mind a nemzeti, mind a nemzetközi statisztikai hivataloknál akadályozó tényező a rendelkezésre álló anyagi erőforrások csökkenése.
Ugyanakkor a statisztikai szolgálatokkal szembeni követelmények megsokasodtak, és az egyes szakterületeken egyre elmélyültebb specializációt igényelnek. A jelöltek számára szük- ségessé 'vált az igazgatási és adminisztratív ismeretek elsajátítása is annak érdekében, hogy a statisztikai adatok felhasználóival együttműködésük eredményesebbé váljék. Sok esetben megfigyelhető, hogy ennek hiányában, a kiváló szakmai képzettség megléte mellett is, a je—
lölt nem volt alkalmas nemzeti vagy nemzetközi statisztikai szervezetben folytatandó haté- kony tevékenységre. A statisztikai tevékenység vonzóbbá tétele érdekében több javaslat is elhangzott: a friss diplomások iránti igény sokoldalú tervezése; a potenciális jelöltek részére kedvezményezetti rendszer kialakítása; a statisztikai szolgálat autonóm egységgé való ,,mi—
nősltése"; a magánszektorhoz hasonló kritériumok megteremtése, például az anyagi hatások tekintetében. Többen megemlítették, hogy a beszámoló csaknem kizárólag az új alkalmazot- tak felvételi szempontjairól szól, jóllehet az alkalmazottak megtartása is rendkívül jelentős feladat. A Bizottság felkérte a nemzeti statisztikai hivatalokat, fejlesszék és szélesítsék to—
yábbképző tanfolyamaik körét, teremtsék meg a lehetőséget a fejlődő országok képviselőinek részvételére ezeken a tanfolyamokon. Felkérte a Statisztikai Hivatalt készítsen tájékoztatót atovábbképző tanfolyamokról, és ezt juttassa el a nemzeti statisztikai szolgálatokhoz.
; ENSZ jelenlegi statisztikai kiadványaival kapcsolatos vitához készített beszámoló feleleveníti a Statisztikai Bizottság 1987-ben megtartott ülésszakán az ugyanezen témával lta -— olatban elhangzottakat, valamint javaslatot tesz egyes kiadványok megszüntetésére, tartalmuk továbbfejlesztésére. A beszámoló megállapítja, hogy mind nemzeti, mind nemzetközi szinten számos tényezőt kell figyelembe venni a statisztikai kiadványok értékelése során. Ide tartozik a felhasználók igényeihez való fokozott alkalmazkodás, az adatgyűjtés, az adatösszeállitás és a terjesztés formáinak változása.
A Statisztikai Hivatal kiadványainak a nemzetközi statisztika felhasználói igényeit kell kielégítenie. Ez a feladat azért nehéz, mert:
— a felhasználók a világ különböző tájain vannak;
— a kiadványok egy része általános jellegű, széles kör számára készül, másik részük speciális felhasználókhoz kerül;
684 LUTZER GYÖRGY
— a legtöbb végfelhasználó nem azonosítható, mivel a statisztikai kiadványok többsége könyvtárakba kerül.
Mindezen nehézségek ellenére az ENSZ Titkársága több alkalommal megkísérelte fel- mérni és összesíteni a felhasználók kiadványokkal kapcsolatos véleményét. 1973-ban, a de- mográfiai évkönyv kiadásával egyidejűleg 92 szakértőnek küldtek kérdőívet az évkönyv fel—
használhatóságának felmérése céljából. Egyes évkönyvekbe olvasói kártyát tettek, hogy a kiadványról véleményt adjanak az olvasók. Sajnos ez a próbálkozás a válaszolók csekély száma miatt nem hozott igazán értékelhető eredményt.
1982—ben a Statisztikai Hivatal szerződést kötött egy tanácsadó céggel a statisztikai kiadványok felhasználásának felmérése céljából. Első lépésben a felhasználókat kísérelték meg azonosítani kérdőívek segitségével 140 országban. A felmérés először azt bizonyította, hogy a statisztikai kiadványok fő vásárlói a könyvtárak, és a kiadványok megvásárlásáról is elsősorban a könyvtárak döntenek nem pedig a végfelhasználók. A felmérés másikeredmény—
ként azt mutatta ki, hogy a vásárlásokat elsősorban a korábbi, már meglevő, kiadványokban szereplő adatok időszerűsítése indokolja. Ez arra a következtetésre vezetett, hogy elsődleges cél az ,,első" kiadványok értékesítése annak érdekében, hogy a sorozat további köteteit is megvásárolják. A felmérés során megkísérelték a kiadványok felhasználási intenzitását is megállapítani. A statisztikai kiadványokat leggyakrabban a nagy nyilvános könyvtárakban, az egyetemi könyvtárakban forgatják, legritkábban pedig a kis magánkönyvtárakban (a sta- tisztikai évkönyvet kivéve). A kiadványok értékesíthetőségét a felmérés szerint végül is az adatok pontossága, áttekinthetősége, teljeskörűsége, időszerűsége és a kiadvány beszerezhe-
tősége határozzák meg.
A Statisztikai Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri kiadványai felhasználását, arra törekedve, hogy a felhasználók igényeit a lehető legteljesebb mértékben kielégítse. Ennek egyik fontos eleme az adatok összeállításának, szerkesztésének és nyomtatásának hatékony kialakítása a fejlett technológia, a számítógépek és fényképészeti eljárásoksegítségével. A ha- gyományostól eltérő forma a géppel olvasható adathordozók terjesztése. A Statisztikai Hi- vatal mágnesszalagon 20 éve terjeszt adatokat a külkereskedelmi statisztika, a demográfia, a népesedés-előrejelzés, az energiastatisztika, a tengeri szállítási statisztika, az iparstatisztika, az ipari termelési indexek és a nemzetgazdasági elszámolások területén. Az utóbbi időben egyre jelentősebb a mágneslemezeken rögzített adatok terjesztése. A Statisztikai Hivatal közvetlen hozzáférésű adatbázist működtet a külkereskedelmi statisztikában (COMTRADE).
Emellett a New Yorkban működő Számítástechnikai Szolgálat növekvő számban tart fenn különböző adatbázisokat.
A Bizottság hasznosnak értékelte a beszámolót és megállapította, hogy a Statisztikai Hivatal kiadványai egyedülállók, és különösen hasznosak a kormányok, az egyetemek és a ku- tató intézetek számára. Ezek a kiadványok a legtöbb fejlődő országban alapvető információ- források. A kiadványok jobb felhasználhatóságának elősegítése érdekében számos javaslat hangzott el, melyek között a marketing-szemlélet népszerűsítésének fontossága is sze- repelt.
Nyitrai Ferencné hozzászólásában elmondta, hogy az ENSZ kiadványainak felhasználói között a nemzeti statisztikai hivatalok előkelő helyen állnak. Hangsúlyozta a csökkenő pénz—
ügyi lehetőségek és a társadalmi—gazdasági fejlődés során felmerülő új jelenségekre vonatkozó információk beszerzése iránti igény közötti feszültség enyhítésének szükségességét, a prioritá- sok meghatározásának fontosságát. A számítógép által olvasható adathordozókon történő adatterjesztés jelentősége valóban növekvő, de nem lehet az egyetlen módja a publikációs tevékenység hatékonyabbá tételének. Ebben jelentős szerepe lehet a kiadványok terjedelme csökkentésének (például rövidebb idősorok közlésével vagy egyes témák összevonásával).
Megjegyezte, hogy a modern adathordozókon történő adatközlés nem helyettesítheti az ENSZ-kiadványok hagyományos formában való megjelenését.
AZ 5st STATISZTIKA! BIZOTTSÁGÁNAK üLÉSE 685
A Bizottság felkérte a Statisztikai Hivatalt, folytassa a statisztikai kiadványok áttekinté- sét, törekedjen a felhasználók igényeinek minél jobb kielégítésére, vizsgálja meg egyes ki- adványok tartalma és gyakorisága esetleges csökkentésének lehetőségét, alakítson ki ésszerű egyensúlyt a terjesztés hagyományos és új formái között, tegyen erőfeszítést egy marketing- stratégia kidolgozásának megteremtése érdekében.
AZ EGYES SZAKSTATISZTIKÁK HELYZETE
A Bizottság a három kiemelt téma megvitatása után áttekintette az egyes statisztikai szakterületeken az elmúlt két évben folytatott nemzetközi jelentőségű tevékenységeket. Ezek közül a fontosabbak a következők.
Nemzetgazdasági elszámolások és mérlegek
A Bizottság áttekintette a Nemzeti Elszámolási Rendszer (SNA) revíziója, a Népgaz—
dasági Mérlegek Rendszere (MPS) fejlesztése, valamint a két rendszer összekapcsolása érde—
kében folytatott tevékenységeket. Megállapították, hogy a revíziós program 1982—ben meg- jelölt céljai: az egyszerűsítés, az egyértelművé tétel, a harmonizálás és naprakésszé tétel he- lyesnek bizonyultak. A célok megvalósítási módja tekintetében azonban a vélemények elté- rők voltak. Egyesek szerint a tevékenység nem mindig az egyszerűsítés irányába haladt.
Ugyanakkor egyetértés volt abban, hogy a rendszer egyértelművé tétele, a nemzetgazdasági elszámolások és az azokhoz kapcsolódófstatisztikák harmonizálása jó irányban halad, külö—
nösen az SNA és az ahhoz kapcsolódó fizetési mérleg, a pénzügyi és a bankstatisztika harmo—
nizálása területén. A kézikönyvek továbbfejlesztésének fontosságát a korábbiakhoz hason- lóan ismét több résztvevő hangsúlyozta, egyben felvetették, hogy a kézikönyvek első terveze—
tét a Statisztikai Hivatal bocsássa az egyes nemzeti statisztikai hivatalok rendelkezésére vé- leményezés céljából.
A Bizottság áttekintette a KGST által az MPS fejlesztéséről készített beszámolót. Több résztvevő hangsúlyozta a továbbfejlesztett MPS alkalmazásának fontosságát a makroöko- nómiai elemzésekben. Példaként a lakossági teljes fogyasztást említették mint az életszínvonal elemzésének és a társadalmi fejlődésnek fontos jelzőszámát. A magyar hozzászólásban el—
hangzott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal mindkét rendszert évtizedek óta alkalmazza.
Az SNA revíziója jó irányban halad, fejlesztése közös érdek. A munka végső célja ne az ENSZ- és a KG ST-ajánlások alapján készülő nemzetgazdasági elszámolási rendszerek (SNA, illetve MPS) átszámítása, hanem azok olyan jellegű integrációja legyen, amely mind—
két rendszer fő elemeit tartalmazza. A javaslatot a Szovjetunió, Kína és az Egyesült Államok képviselője támogatta. A Bizottság egyetértett azzal a javaslattal, hogy a revideált SNA ,,satellite" számlaként tartalmazza a környezeti elszámolásokat. Megelégedését fejezte ki az SNA- és MPS-rendszerek összekapcsolása terén javasolt új irányzattal kapcsolatban.
Szalgáltatásstatisztika
A szolgáltatások szerepe egyre növekvő a világgazdaságban. Arányuk a bruttó hazai termék értékében több országban elérte, illetve meghaladta az ötven százalékot. Egyes fejlett _ tőkés országokban ez az arány hatvan százalék fölött van, a szolgáltatásstatisztika ugyanak-
kor viszonylag kevéssé fejlett, jóllehet adataira egyre nagyobb szükség van.
világszinten jelenleg három kiemelt területre koncentrálódik a szolgáltatásstatisztíkával kapcsolatos tevékenység :
— a szolgáltatások osztályozása, _ —- a szolgáltatások külkereskedelme,
— a szolgáltatások volumen- és árindexei.
686 LUTZER GYÖRGY
A felsorolt területek módszertani fejlesztését több speciális körülmény befolyásolja:
— a tevékenységek döntő része innovatív, előzmény nélküli, nincsenek megfelelő szervezeti keretek;
— a tevékenységet jelentős pénzügyi nehézségek mellett kell folytatni.
A témához készült beszámoló a szolgáltatások statisztikájának -— elsősorban az osztá- lyozásoknak - fejlesztése terén igen eredményesnek értékeli az ún. ,,Voorburg Csoport" tevé- kenységét. A csoport a Kanadai Statisztikai Hivatal kezdeményezésére jött létre. Első ülését 1987 januárjában a hollandiai Voorburgban (innen a neve) tartotta. Ezután még két ülésre (1987 őszén Stockholmban és 1988 októberében Wiesbadenben) került sor. A csoport minden érdeklődő ország számára nyitott. A Bizottság véleménye szerint azonban a csoport tevé- kenysége az elért sikerek ellenére sem helyettesítheti a módszertani fejlesztés hagyományos kereteit (regionális ülések, szakértői ülések, konzultatív találkozók). Tekintettel a csoport munkájában való részvételhez szükséges jelentős anyagi fedezetre, a fejlődő országok be- kapcsolódására gyakorlatilag nincs lehetőség.
A Bizottság úgy döntött, hogy napirendjén tartja a szolgáltatások statisztikáját, és kö- vetkező ülésén a Statisztikai Hivatal általános és a ,,Voorburg Csoport" speciális témájú át—
tekintését vitatja meg. Kéri a főtitkárt, hogy együttműködve más nemzetközi szervezetekkel, teremtse meg a további tevékenységhez szükséges anyagi fedezetet.
A nemzetközi gazdasági osztályozások revíziója és harmonizálása
A nemzetközi gazdasági osztályozások harmonizálási programja, amelyet a Statisztikai Bizottság 1976—ban tartott ülésén fogadtak el, döntő, befejező szakaszába érkezett. A Bizott- ság örömmel vette tudomásul, hogy legutóbbi ülése óta jelentős előrelépés történt a ,,Gazda- sági Tevékenységek Szabványos Nemzetközi Osztályozása" (ISIC) 3. revíziója és a termelési és forgalmi szemléletű statisztikai vizsgálatokhoz egyaránt alapul vehető ,,Központi Termék—
osztályozás" (CPC) végleges tervezetének kidolgozása terén.
A Bizottság legutóbbi ülése óta a tervezetek véglegesítése céljából két szakértői ülésre került sor. Az ülések során véglegesített tervezeteket eljuttatták véleményezésre a nemzeti statisztikai hivatalokhoz, és a véleményeket összesítették. A javaslatok figyelembevételénél a Bizottság a konzervatív megközelítés elvének alkalmazását javasolta, azaz csak olyan vál- toztatásokat, illetve javításokat javasolt elfogadásra, amelyek a legutóbbi szakértői értekez- leteken alkalmazott elveken, határozatokon és hagyományokon alapulnak.
Több résztvevő megjegyezte, hogy azoknak az országoknak, amelyek az ISIC-től eltérő nemzeti osztályozóval rendelkeznek, az ISIC és a CPC alkalmazása gyakran még aggregált szinten is nehéz. Ezért többen indokoltnak tartották átszámítási kulcsok vagy közös aggregá- tumok kifejlesztését az ISIC 3. revíziója és a CPC közötti összehasonlíthatóság maximalizál- hatósága érdekében. Eltérő nézetek hangzottak el a statisztikai egység definíciója vonatkozá—
sában. Tekintettel arra, hogy az ISIC elsősorban a termelési statisztikában való felhasználásra készült, ahol a létesítmény a legfontosabb egység, ezért ennek kell a legfőbb helyet elfoglalnia és a többi egységnek kisebb szerepet kell adni. Az ,,egység" definíciójában a döntéshozatal autonómiájának kell a legfontosabb szerephez jutnia. Más vélemények szerint óvatos meg- közelítést kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy a definíciók radikális változtatása nem jelent feltétlenül fejlődést.
Az ISIC harmadik revíziójának elfogadásával kapcsolatban a Bizottság hangsúlyozta a statisztikai egység definíciójának fontosságát. Egyetértés volt abban, hogy az ISIC-ben egyértelműen tisztázni kell az ideális és a valós körülményeket tükröző operatív statisztikai egység meghatározása közti különbséget.
A magyar hozzászólásban elhangzott, hogy a téma keretében folyó tevékenység ered—
ménye jelentős hatással lesz a statisztikai munka minőségére. A tevékenységek osztályozása
AZ ENSZ STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ÚLÉSE 687
alapvetően érinti a statisztikai adatgyűjtések és feldolgozások rendszerét. Jelentős erőfeszí- tés'eket igényel azoktól az országoktól, amelyeknek a már hosszabb ideje használt nemzeti osztályozási rendszerüket kell megváltoztatníuk a nemzetközi követelmények kielégítése ér- dekében.
A Központi Statisztikai Hivatal helyesnek tartja, hogy a CPC körét bővítették a nem szállítható javakkal és a szolgáltatásokkal, ugyanakkor vitathatónak véli a ,,Föld" és az ,,Eszmei vagyonrészek" szerepeltetését. Problematikus a javítási és karbantartási tevékeny- ségek elhatárolása. A jövőbeni legfontosabb feladat a termékek ipari eredet szerinti megkü- lönböztetésének fokozottabb érvényesítése, a harmonizálási eredmények megőrzésének intéz- ményes megteremtése és az ,,információs tevékenységek" köre meghatározásának kidol—
gozása.
A Bizottság többek között felkérte a főtitkárt, készíttessen kiadványt az ISIC 3. revízió- járól és a CPC-ről, és azokat juttassa el az érdekelt tagországok és a szakosított szervezetek részére. Ajánlja, hogy a tagállamok az ISIC 3. revízióját csak olyan mértékű módosítások- kal fogadják el, amelyek elengedhetetlenül szükségesek, és nem zavarják az osztályozás keretét, illetve nemzetközi összehasonlítás céljaira e szerint szolgáltassanak adatokat.
Árstatisztíka
A témával foglalkozó beszámoló értékeli a ,,Nemzetközi Összehasonlítási Projekt"
(ICP) V. fázisának végrehajtásával kapcsolatos tevékenységeket. Röviden vázolja a módszer- tani fejlesztéssel kapcsolatos munkákat, továbbá a VI. fázissal összefüggő tevékenységeket.
Az V. fázis végrehajtása — 1985-ös referencia évvel — lassúbb ütemű a tervezettnél. En- nek keretében 1987—re lényegében csak az európai összehasonlítás készült el, ami három regionális összehasonlítás, nevezetesen az Európai Közösség, az OECD és az ún. Európa 2—es csoport (Ausztria, Magyarország, Lengyelország és Jugoszlávia) összehasonlítási ered- ményeit tartalmazza. A beszámolóból kiderül, hogy bizonytalan az 1985—ös évre vonatkozó világösszehasonlítás sorsa. A nehézségeket több tényező okozza. Ezek közül elsőként említ—
hető a pénzügyi eszközök hiánya, amelyek következtében az ún. ,,core—country" összehason- lítások végrehajtása nehézkes. E módszer lényege, hogy egy vagy több ország kétoldalú ösz- szehasonlltást végez más régió országaival (ezek az ún. core-countryk) a legkisebb csoportok szintjén és e ,,kapcsokon" keresztül áll össze a világszintű összehasonlítás. Az V. fázis indí- tásakor mintegy húsz ilyen összehasonlítást terveztek, de már a következő évben kiderült, hogy az anyagi lehetőségek csupán mintegy tíz összehasonlítást tesznek lehetővé. Három év elteltével még kedvezőtlenebbé vált a helyzet. Néhányat le kellett állítani, és több olyan eset van, amelynélamunka üteme olyan lassú, hogy az sem biztos, hogy egyáltalán befejeződik.
Az ilyen típusú összehasonlítások túlzott terhet rónak a részt Vevő országokra elsősor- ban a különböző régiókhoz tartozó országok közötti korlátozott összehasonlíthatóság kö- vetkeztében, ugyanakkor kevés közvetlen előnyt jelentenek számukra. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a folyamatban levő összehasonlítások száma eléri a régiók közötti összehasonlí- táshoz szükséges minimumot, tehát nem a világszintű összehasonlítás felépítése lehetetlen, hanem a ,,kapcsok" lesznek gyengék. Az ICP módszertani kérdései közül jelentős szerepet játszik és sokat vitatott kérdés az ún. ,,fixity't-elv alkalmazása. Az Európai Közösség orszá- gainál alkalmazták ezt az elvet, és ily módon összehasonlítási eredményeik változatlanul kerültek be a több régió eredményeit is tartalmazó európai vagy világösszehasonlitásba;
Az Európai Közösség országai esetében az elv alkalmazása igazolható, a beszámoló azonban hangsúlyozza, hogy az ICP módszertanának hasznos tulajdonságait nem szabad túlzottan veszélyeztetni az elv alkalmazásával.
A másik jelentős vitatéma a G—K (Geary—Khamis) módszer alkalmazása körül alakult ki. Az ICP eddigi fázisaiban ezt a módszert alkalmazták, amely teljes tranzitivitást és additív
688 LUTZER GYÖRGY
konzisztenciát biztosít, a semlegesség követelményének azonban nem tesz teljesen eleget.
Ez azt jelenti, hogy a nagyobb mennyiséget termelő vagy fogyasztó országok nagyobb súlyt kapnak (mennyiségi arányaik jobban befolyásolják az átlagárakat, tehát árarányaik jobban befolyásolják a volumenindexeket), mint a kisebb országok. Az Európai Közösség Statiszti- kai Hivatala (EUROSTAT) egy ún. ,,Implicit Price" (IP) módszert javasolt, a G—K módszer helyett. Ennek lényege, hogy az EKS volumen mátrix additívvá tehető, és ily módon az addi- tív eredmények és az eredeti EKS eredmények közötti különbségek csökkennek. Ezt az eljá—
rást a GDP aggregációjának minden szintjén elvégzik. A módszertani vita nem zárult le.
A témával foglalkozó beszámoló megállapítja, hogy az ICP—ben való részvétel iránti érdeklődés folyamatosan nő. A program VI. fázisában négy ország (Csehszlovákia, Irak, Svájc és a Szovjetunió) feltétel nélkül részt kíván venni, négy ország támogatást kér részvé—
teléhez, és további tíz ország megfontolás tárgyává tette bekapcsolódását. Az V. fázisban közreműködő országok kivétel nélkül részt vesznek a következő fázisban is. A VI. fázis a két előzőhöz hasonlóan, regionális összehasonlításokon alapul. Ezek végrehajtásának feltételei általában kedvezők, például az Európai Közösség és az OECD esetében, és minden bizony—
nyal a kelet-európai országok részvételével sem lesznek nehézségek. Bizonytalan az össze—
hasonlítás sorsa az ESCAP—régióban, és anyagi lehetőségek nem tették lehetővé a regioná- lis összehasonlitást a latin-amerikai régiókban már az V. fázisban sem. Míg tehát a regionális összehasonlításoknak legalábbis nagy része megvalósíthatónak látszik, a világszintű össze—
hasonlítás megoldatlannak tűnik. Ennek megvalósításához ugyanis legalább két feltétel szük—
séges:
— megfelelő számú ,,core-country" összehasonlítás;
— meg kell találni a módszertan központi koordinációjához és végrehajtásához szükséges anyagi forrásokat úgy, hogy a globális össuhasonlíthatóság végrehajtható legyen, és eredményeit megfelelő módon terjesszék.
Amennyiben ez utóbbi feltétel nem teremthető meg, áthidaló megoldás lehet a regionális összehasonlitások közvetlen összekapcsolása. Ezt a Statisztikai Hivatal a különböző regioná—
lis összehasonlításoknál alkalmazott nómenklatúrák összehasonlíthatóbbá tételével, a mód- szertan fejlesztésével és egy összefoglaló beszámoló elkészítésével nagymértékben elősegít- heti.
Az ICP VI. fázisának úgyszintén új vonása, hogy az Európai Közösség és az OECD tagországai ún. folyamatOS (rolling) összehasonlítást végeznek. Ez azt jelenti, hogy a hagyo- mányos ötévenkénti összehasonlítás helyett 1988—tól évenkénti összehasonlítást végeznek a kiadási tételek egy-egy részére, majd az eredményeket árindexek segítségével extrapolálják az összehasonlítás évére, azaz 1990-re. A témáVal foglalkozó vitában a magyar hozzászólás- ban elhangzott, hogy a két korábbi fázis tapasztalata alapján a világszintű összehasonlítás elérésének legjobb megoldása a regionális eredményekre való támaszkodás és ezek össze- kapcsolása interregionálís összehasonlítás céljaira. Ez ugyan azt jelenti, hogy világszinten az eredmények kevésbé pontosak, viszont hamarabb elérhetők. A Bizottság úgy foglalt állást, hogy folytatni kell a regionális szintű összehasonlításokat és —- amennyiben az anyagi lehető- ségek megengedik — a világszintű összehasonlítást is. Felkérte a Statisztikai Hivatalt, gyorsít- sa meg az ICP-módszertan kézikönyvének elkészítését, továbbá szervezzen egy títkárságközi munkacsoportot a program VI. fázisa szervezeti kereteinek áttekintése és megteremtése cél—
jából.
Demográfia, társadalmi és környezetstatisztika
A fenti napirendi pont keretében a Bizottság négy altémával foglalkozott.
A Bizottság kifejezte elismerését az 1990 körüli években lefolytatandó nép- és lakásszám—
lálások módszertani előkészítésének elősegítése céljából tett erőfeszítésekért. A Statisztikai
AZ ensz STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ütése 689
Hivatal e témával foglalkozó kiadványai hasznosnak bizonyultak, és további igények merül- tek fel speciális témákra (migráció, gazdaságilag aktív népesség, mintavételi eljárások, speciá- lis népcsoportok, minőségellenőrzési eljárások, adatfeldolgozás és software-csomagok) vo- natkozó információs és oktató anyagok iránt. A vitában elsősorban a fejlődő országok kép- viselői részéről hangzott el az az igény, hogy szükségük van nép- és lakásszámlálási program- jukhoz technikai segitségnyújtásra. Számos képviselő hangsúlyozta a teljes körű felvételeket követő mintavételen alapuló felvételek és minőségellenőrzési eljárások fontosságát a teljes körű felvétel tartalma helyességének ellenőrzése céljából. A Bizottság fontosnak találta az adatok feldolgozása, publikálása, terjesztése és felhasználása terén az új technológiák beve—
zetését. A mintavételi eljárás alkalmazása a nép- és lakásszámlálások végrehajtásában egyre növekvő mértékű, és ezzel párhuzamosan emelkedik a két teljes körű felvétel közötti, ugyan—
csak mintavételen alapuló felvételek száma.
A társadalmi statisztikai jelzőszámok iránti igény a helyes társadalompolitikai és terve- zési döntések meghozatala érdekében gyorsan és mindenre kiterjedően növekszik. Az ilyen tipusú adatok alapvető forrásai a nép- és lakásszámlálások, az ehhez kapcsolódó háztartás- felvételi programok, valamint adminisztratív nyilvántartások. Ugyancsak hasznosnak bizo- nyulnak a háztartásfelvételi adatokon alapuló szimulációs modellek. A Bizottság egyértel- müen támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a speciális rétegek — beleértve a hátrányos helyzetűeket —- folyamatos megfigyelését és az ezekre vonatkozó statisztikai adatok gyűjtését célozza. Különös hangsúlyt helyez a hátrányos helyzetű személyek körülményeit felmérő nemzetközi szintű statisztika fejlesztésére, és kérte a Statisztikai Hivatalt, dolgozzon ki megfelelő módszertant az ilyen típusú adatok összeállításához. Ajánlja, hogy a Statisztikai Hivatal törekedjen olyan társadalmi jelzőszámokat tartalmazó koordinált nemzetközi adat- bázis kifejlesztésére, amely mind a nemzeti, mind a nemzetközi érdekeknek megfelel.
Az ülésen részt vevők egyetértettek abban, hogy a kömyezetstatisztika különös fontos- ságú, és hogy elsődleges feladat a globális környezeti megfigyelési tevékenység harmonizálása és kiterjesztése a nemzetközi környezeti problémák megoldása céljából. A statisztika e viha- ros gyorsasággal fejlődő területén az ENSZ Statisztikai Hivatalának koordinációs szerepe különösen fontos. Természetesen ennek során is szó esett arról, hogy az anyagi lehetőségek korlátozott volta jelentős mértékben befolyásolja a környezetstatisztikai tevékenységet. Ennél a témánál is elhangzott az igény, hogy ,,satellite" számlaként a környezet is szerepeljen a nemzetgazdasági elszámolások rendszerében.
A fejlődés minőségi mutatóival foglalkozó vitához a Statisztikai Hivatal felkérésére az ENSZ Társadalmi Fejlődést Kutató Intézete (UNRISD) készitett összefoglalót, amelyben beszámolt a Kenyában és Marokkóban végzett esettanulmányok eredményéről. Az esetta- nulmányok elvégzése során három tipusú mérő-, illetve jelzőszámot alkalmaztak:
— mennyiségi (például iskolák, kórházak száma),
- minőségi (például az oktatás minőségének mérése, a rendelkezésre álló tanárok számá nak, felkészülwégémk mérésével),
-— megelégedettség szintet kifejező mutatók.
, Több felszólaló Javasolta, hogy célszerű lenne ezeket az esettanulmányokat olyan orszá- gokra is kiterjeszteni, amelyek már rendelkeznek a háztartásfelvételi programok során szer- zenit-megfelelő társadalom- és gazdaságstatisztikai adatokkal. A Bizottság örömmel vette tu—
domásul, hogy Marokkó vállalja egy olyan magas szintű szakértői értekezlet megrendezését, amelynek célja a fejlődés minőségét bemutató jelzőszámok gyűjtése, feldolgozása, elemzése és terjesztése terén folyó módszertani és elméleti tevékenység áttekintése és fejlesztése.
A technikai együttműködéssel foglalkozó beszámoló megtárgyalása előtt Sie Kimeí ENSZ főtitkárhelyettes, az ENSZ Technikai Együttműködési és Fejlesztési Szervezete (UNDTCD) főigazgatója mondott bevezető beszédet. Elmondotta, hogy a DTCD elsődle-
690 LUTZER GYÖRGY
ges feladata a statisztika területén, hogy támogassa a fejlődő országokat nemzeti statisztikai tevékenységük, az adatok előállításának, szerkesztésének és kiadásának fejlesztése érdeké- ben. Ebben jelentős partner az ENSZ Statisztikai Hivatala. A technikai együttműködésben fontos helyet foglal el a statisztikai szolgálatok önállósága megteremtésének elősegítése a fej—
lődő országokban. Ennek jelentős eszköze a Nemzeti Háztartásfelvételi Program (National Household Survey Capability Programme — NHSCP), amelynek fő célja, hogy megteremtse a háztartásstatisztikai felvételek szisztematikus rendszerét más adatforrások bekapcsolásá- val, kialakitson egy olyan folyamatos integrált statisztikát, amely a fejlődő országok tervei- nek és igazgatási tevékenységének nemzeti jellegük szerint a legjobban megfelel. Ez a program jelenleg a világ fejlődő régiójának harminc országában folyik. Az ENSZ jelentős szerepet vállal a statisztikai tevékenység új területein, például a nők helyzetének felmérését szolgáló statisztikák kifejlesztésében. Hasonló tevékenység kezdődött a hátrányos helyzetűek felmé- rését célzó statisztikai munka esetében.
A fenti napirendi pont keretében a Bizottság először a Világbank beszámolóját vitatta meg, amely a folyamatos integrált háztartásstatisztikai felvétel kialakítása érdekében tett kezdeményezésekről szólt. Már az 1970-es években felvetődött a kérdés: emeli-e a gazdasági növekedés a fejlődő országokban az életszínvonalat, elsősorban a szegényekét. A kérdésre meglehetősen nehéz volt a válasz a makroökonómiai fejlesztési politikák hatását jellemző megbízható adatok hiánya miatt. A hangsúly tehát a folyamatos döntések hatásának mérésére, nem pedig az életkörülmények önmagukban való felmérésnek szükségességére terelődött.
A Világbank hármas célt tűzött ki:
—jó minőségű adatok gyűjtése speciálisan kialakítottjntegrált háztartásstatisztikai felvételek alapján,
—— az általános leíró statisztikai adatok azonnali publikálása a döntéshozók által való felhasz—
nálás céljából,
— speciális témák elemzése.
A fejlesztési politika kialakításához, értékeléséhez és a döntéshozatalhoz szükséges át- fogó adatok iránti igény túllép az egyes országok vagy földrajzi régiók határain. Az igény jelenleg a dél-szaharai afrikai országok esetében a legnagyobb. A Világbank ennek érdekében két programot kezdeményezett. Az egyik az Életszínvonal Mérésének Tanulmányozása (Living Standards Measurement Study -— LSMS) című program, melynek célja a nemzeti statisztikai szolgálatok számára megteremteni a háztartásstatisztikai felvételek végrehajtásá—
hoz szükséges feltételeket annak érdekében, hogy jó minőségű, releváns adatokhoz jussanak időben és költséghatékony módon.
A program hármas céllal indult:
— olyan integrált adatok gyűjtése, amelyek az életszínvonal különböző dimenzióit rögzítik, és a különböző dimenziók közötti viszonyok elemzésére alkalmasak;
— az ilyen tipusú adatok időbeni előállítása;
— a döntéshozatalhoz szükséges elemzési keret kifejlesztése.
A Világbank másik programja a Társadalmi Beilleszkedés Területei (Social Dimensions of Adjustment — SDA) címet viseli. A program céljai a következők:
— a réSzt vevő kormányok intézményes lehetőségeinek szélesítése a szegénység mértékének csökkentését célzó programok kialakításában és megfigyelésében;
—— a strukturális beilleszkedés társadalmi, gazdasági hatásainak tanulmányozása;
— a részt vevő kormányok intézményes lehetőségeinek elősegítése a strukturális beilleszkedés szociális dimenzióit reprezentáló megfelelő statisztikai adatbázisok kifejlesztése és fenntartása terén, nemzeti statisztikai rendszerük keretein belül.
A Bizottság egyetértett a két említett program célkitűzéseivel, és örömmel nyugtázta az azok végrehajtásában eddig elért eredményeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a programok
Az ENSZ STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK üLÉSE
691 végrehajtása során el kell kerülni az érintett országokban már folyamatban levő, az emlitett témákkal foglalkozó tevékenységek megszakítását. Egyetértett azzal, hogy erőfeszítéseket kell tenni a két program közötti hatékony koordináció kialakítása érdekében.
E napirend tárgyalása során tekintette át a Bizottság a Nemzeti Háztartásfelvételi Prog- ram (NHSCP) jövőbeni folytatásáról szóló beszámolót. A programban jelenleg 60 ország vesz részt, illetve tanúsít érdeklődést a részvétel iránt. 14 országban egy vagy több fázisát már befejezték a programnak, és ezek közül néhányan már a folyamatos fenntartás fázisában vannak. A program folytatásához szükséges tervezett összegnek közel fele már rendelkezésre áll. A program koordinálásával és igazgatásával megbízott központi szervezeti egység létszá- mában és összetételében javulás történt annak ellenére, hogy néhány időszakos megbízást kapott szakértő foglalkoztatása megszűnt. Az l989—l990—re szóló munkaprogram elsődleges célja a programban részt vevő országok háztartásfelvételi programjai gyakorlati megvalósí- tásának elősegitése. Fontos a Világbank SDA—programjával való összehangolás. Fokozott támogatást nyújtanak azoknak az országoknak, amelyek a program egy vagy több fázisán már túljutottak. 1990-től megkezdik a program integrálását más programokkal, melyek tá—
mogatják a technikai és fejlesztési segítségnyújtást.
M UN KAPROGRAMOK
A Bizottság áttekintette az ENSZ Statisztikai Hivatala 1990—1991. évi munkaprogram- jának tervezetét. A statisztikai világprogram négy fő területre terjed ki:
— a statisztikai módszertan fejlesztése, elsősorban a fejlődő országok ig ényeinek megfelelően -— nemzetközi statisztikai adatok gyűjtése, összeállítása és terjesztése,
— a statisztikai tevékenységek nemzetközi szintű koordinációjának elősegítése,
— a technikai együttműködés elősegítése a statisztika és a statisztikai adatfeldolgozás terüle- tén, beleértve az informatikát is.
A munkaprogram a következő alprogramokból áll:
] . a fogalmi és módszertani fejlesztés, ezen belül:
— az SNA továbbfejlesztése és összekapcsolása az MPS-el,
— a nemzetközi szabványosztályozások fejlesztése, korszerűsítése és harmonizálása,
— a külkereskedelmi, a szállítási és az ehhez kapcsolódó statisztikák fogalmainak, osztályo- zásainak és módszertanának fejlesztése.
— az ipar-, az energia-, a szolgáltatás- és a kapcsolódó statisztikák fogalmainak, osztályo- zásainak és módszertanának fejlesztése,
—— az árstatisztika és a vásárlóerő-paritáson alapuló összehasonlitások fogalmának és mód—
szertanának fejlesztése,
— a népesedésstatisztika, a nép- és lakásszámlálások és az emberi települések statisztikájá—
nak módszertani fejlesztése,
— környezetstatisztikai fogalmak, módszerek és osztályozások fejlesztése,
- a népesség speciális rétegeinek helyzetét vizsgáló statisztikák fogalmának és módszer—
tanának fejlesztése, a társadalomstatisztikai tevékenység koordinációja,
— a módszertani tevékenység általános fejlesztése és integrálása;
2. a fejlett technológia alkalmazása a statisztikai adatok gyűjtésében, feldolgozásában és terjesztésében;
. nemzeti számlák, ipar-, külkereskedelmi és szállításstatisztika;
. energia— és a kapcsolódó statisztikák;
. árstatisztika és a kapcsolódó területek;
. társadalmi—demográfiai, környezeti és emberi települések statisztikája;
. a nemzetközi statisztikai programok koordinációja;
. technikai együttműködés.
OOVOxkn-kba
Az 1990—1991. évekre a Statisztikai Hivatal által javasolt ún. prioritási sorrendben az első helyen az SNA fejlesztése és az MPS-sel való összekapcsolása szerepel. Utolsó helyre a nemzetközi árstatisztika kerül.
692 LUTZER: AZ ENSZ STATISZTIKAI BlZOTTSÁGÁNAK ULÉSE
A nemzetközi statisztikai tevékenység öt évre (1992—1997) szóló munkaprogramjából a program általános céljaként a nemzeti és nemzetközi tervek és akciók végrehajtásához szükséges releváns időszerű és megbízható statisztikai adatok készítését jelöli meg.
A program az alábbi területeken jelöli meg a feladatokat:
— a statisztikai fogalmak és módszerek fejlesztése,
— a fejlett technológia alkalmazása a statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása és terjesztése során, nemzetközi statisztikai adatok gyűjtése, összeállítása és terjesztése,
— a nemzetközi statisztikai adatok koordinációja.
- a technikai együttműködés támogatása a statisztika és az adatfeldolgozás területén.
A Bizottság egyetértett a javasolt célokkal és a sorrenddel, és jóváhagyta a soron kö- vetkező 26. ülésszak napirendjét, amely felépítését tekintve lényegében megegyezik a koráb- biakkal. Speciális témaként két témát tárgyalnak meg az 1990 februárjában sorra ken'ilő ülésszakon:
— a statisztikai adatok és szolgálatok értékének tudatosabbá tétele a felhasználóknál,
— a strukturális beilleszkedés és az adósságválság hatása a nemzetközi statisztikai szolgála- tokra és a nemzetközi statisztikai tevékenységre az ENSZ negyedik évtizede fejlesztési stratégiájá- hoz szükséges statisztikai igényekkel összefüggésben.
*
A nyolc munkanapon át tartó ülésszakra mindvégig az alkotó légkör volt jellemző. A részt vevő delegációk felszólalásaikban véleményüket, javaslataikat, tapasztalataikat lényeg- re törően fejezték ki, keresve az anyagi lehetőségek csökkenése következtében felmerülő problémák megoldási módját. Legaktlvabbak a különféle nemzetközi szervezetek képviselői voltak, közülük is elsősorban azok, akik anyagilag is hozzájárulnak az egyes nemzeti vagy nemzetközi programok végrehajtásához.
Tárgyszó: Nemzetközi szervezet.
PEBIOME
Aarop crarhu naci" Omer o paőore 25 ceccma Crarucmuecxoü Komnccnn OOH, cocroma- meücsi c 6 rio 15 (beapami 1989 rona B Hbio l7Iopice.
l'Iocne menteni! oőcyxneinmx reM ormcnmaer nemenbnocrs ornenbnsrx orpacneü crarn- cruxu. B samwnennn npencraanen npoeic-r paőovieiír UpOI'paMMbI Cramcmecxoro ynpaimenun OOH Ha 1990—1991 rr.
SUM M ARY
In this article the work of the 25th session of the UN Statistical Commission held onFebruary 6—15, 1989in New Yorkis summarized by the author.
In addition to rendering account of the subjects of contestation, report is also given on the activities performed in statistical fields. Finally, plans of work of the Statistical Oiiice of the UN for 1990—1991 are outlined.
