Kisebb közlemények

—599— ¹⁹³²

liitelnyujtást megnehezíti az a körülmény, hogy a legjobb vidéki vendéglősök, olyanok, akiknek saját

házuk és 30—80 hold földjük van, sem fizetnek, mert a ,,Stillhalte" rendelet védi őket és így a ke- reskedő nem juthat kinnlevőségének legnagyobb ré—

széhez. Ezáltal őszkor a nagy terméskilátások mel- lett katasztrofálisan alacsony borárak lesznek, ha az exportot lehetővé nem teszik.

Szücs Miklós a szeszkereskedelem állapotáról terjesztett elő ismertetést.

A magyar szeszkivitel csökkenése főként arra vezethető vissza, hogy különösen az 1931. naptári év második felében az egyes országok elzárkózasi törekvései erős kihatással voltak a kiviteli kert—s- kedelemre. Itt különösen ki kell emelnünk azt, hogy Törökország, amely azelőtt mint szeszvasárló gyak- ran lépett fel a piacokon, 1930. év óta az ott fenn—

álló pénzügyi nehézségek miatt külföldön szeszt nem vásárol, hanem szükségletét saját szeszipara által fedezteti és inkább drága belföldi szeszt szerez be.

semhogy külföldről hozzon be olcsóbb és jobb mi- nőségű árút. Görögországban a borkivitel vissza- fejlődésének következtében a szeszszükséglet erősen összezsugorodott. Az 1931. év folyamán Görögország több ízben súlyos vámkonfliktusba keveredett Fran- ciaországgal éppen amiatt, mert Franciaország, amely eddig főpiaca volt a görög boroknak, ezen borokat saját bortermelésének megvédése celjabol.

a vámtételek emelés—ével ki akarta zárni a francia piacokról. Majd midőn ezen kizárási törekvések következtében Görögország a Franciaországgal fenn- álló kereskedelmi szerződést felbontotta, kontingens- megállapodás jött létre a két ország között, amely azonban a görög bor-kivitelt Franciaország felé erő- sen korlátozta. Szíriában oly magas vámtételekkel sujtották a szeszkivitelt az újonnan létesített bel- földi szeszipar védelmére, hogy külföldi szesz be—

vitele csakis ipari célokra (denaturálási szesz) jöhet kisebb mérvben tekintetbe. Egyiptom önmagát látja el. Az oda kivitt ipari célokra szolgáló szesz meny- nyisége pedig erősen összezsugorodott, az éles bei—

földi verseny következtében. Az 1931. év második felében a különböző európai országokban életbe léptetett devizakorlátozások a szeszkivitelt erősen

megnehezítették. Ezen devizakorlátozások folytán az északnémet kikötők felé irányuló kivitel érzé—

kenyen visszaesett, mert az északi országok az angol fonttal összefüggő valutáik hanyatlása következté- ben nem tudták a szeszt aranyban megfizetni, már pedig a szeszkiviteli országok nem voltak hajlandók az alacsony kiviteli árak mellett még ValJtiil'lS koc- kázatot is vállalni. A különböző országokban állami monopóliumok létesültek, így pl. Uruguayban 1931 októberében az eddigi szabad szeszkivitelt állami szervezetre ruházták, ami természetszeri'ileg maga.

után vonta a behozatal korlátozását is. Finnország- ban az 1931. év végén megszüntették az alkohol—

tilalmat. Helyébe azonban nem a szabad kereske—

delmet állították vissza, hanem szintén állami mo—

nopóliumot létesítettek, amely külföldön csak kor- látolt mennyiségű szeszt fog vásárolni. Az egész 1931. év lényeges jellemvonása a szeszt vásárló piacok összezsugorodása volt. Élénken mutatja ezen zsugorodási folyamatot a Felsőmagyarország felé irányuló szeszkivitel, amely a korábbi években elég jelentékeny méreteket öltött. Minthogy azonban a szeszesitalok kivitele Olaszországból főként Dél—

amerika felé irányult, az ottani államok pedig sok—

kal korábban jutottak valutáris nehézségekbe, mint a középeurópai államok, a szeszesitaloknak odavaló kivitelét vámintézkedésekkel akadályozták meg és kényszerítették a felsöolaszországi gyárakat arra, hogy telepeket létesítsenek a különböző délamerikai államokban, ami végeredményben szintén a ma.

gyarországi szeszkivitel rovására történt. A folyton kisebbedő felvevőképességgel egyenes arányban süly- lyedtek az eladásnál elérhető árak is. A szeszpiaco—

kon az árak a nyersanyagáraktól majdnem függet- lenül mozognak. Előfordult már az, hogy alacsony nyersanyagárak mellett magas kiviteli árak voltak_

elérhetők, mert a piacok felvevőképessége nagy volt. Viszont gyakran előfordult az is, hogy magas nyersanyagára—k mellett a szeszkiviteli árak alacsony színvonalon álltak.

Az üléseken a bizottság elnökségét Farkas János dr. min. 0. tanácsos elnök képviselte. Az előadó SibeIka-Perleberg Artúr dr, min. fogalmazó volt.

Kisebb közlemények.

Petites communications.

Személyi hirek. —- Nouvelles personnelles.

Címadományozás. —— Promotions. Magyarország Főméltóságú Kormányzója Gödöllőn 1932. évi augusztus hó 2. napján kelt legfelsőbb elhatározásá- val a m. kir. miniszterelnök előterjesztésére a M.

kir. Központi Statisztikai Hivatal személyzeti lét- számában Mozolovszky Sándor dr. miniszteri tit—

kárnak a miniszteri osztálytanácsosi címet és

Emil dr.. miniszteri titkári

felruházott miniszteri segédtitkárnak a titkári jelleget, Szöllősy Zoltán dr.

miniszteri segédtitkári címmel felruházott mi—

niszteri fogalmazónak a miniszteri segédtitkári jel-

leget, vitéz Pap László dr. és Thin-ing Lajos dr.

miniszteri fogalmazóknak a miniszteri segédtitkári jelleget,

címmel

M eszle'nyi

miniszteri

7. szám.

—600—

címet és jelleget, Babej János statisztikai tanácsos- nak a statisztikai főtanácsosi címet és jelleget, vala- mint Szentitmai Emil statisztikai felügyelőnek a statisztikai tanácsosi címet és jelleget adományozta.

Kinevezés. Nominations. A m. kir. miniszter- elnök a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal sze- mélyzeti létszámába Várszeghy János dr. és Elekes Dezső dr. miniszteri segédtitkári címmel és jelleggel felruházott miniszteri fogalmazókat miniszteri segéd- titkárokká, Hajdrik Sándor dr. és Sibelka-Perleberg Artúr dr. miniszteri segédfogalmazókat miniszteri fogalmazókká, Dubravszky László dr.—t minisz- teri segédtogalmazóvá, L'Eplaltenier Lajos sta—

tisztikai fötisztet statisztikai felügyelővé, Antal József és vitéz Jánossa Zoltán statisztikai ellenőröket statisztikai fötisztekke', Eggenberger Lajos, Kocsomiy

Külföldi statisztikai társaságok.

The Manchester Statistical Society?) (Man—

chesteri Statisztikai Társaság). Ez a csaknem száz- éves, 1833 óta fennálló társulat legutóbb küldte szét ,,Transactions of the Manchester Statisticat Society" c. kiadványát, mely az 1929—30. egyesü- leti évről ad számot. 1929/30 folyamán a Társaság november—március hónapokban havonta egy, ősz- szesen tehát öt ülést tartott, amelyeken tagjai

1) V. 6. M. Stat. Szemle 1929. évf. 223. l.

Az ittasság szerepe a közlekedési balesetek elő—

ídézésében. _

Le róle de l'ivresse dans les accidents de la circulation.

A Deutsches Statistisches Zentmlblait 3. füzeté—

ben dr. H. Gaedicke, ezt a kérdést vizsgálva, táb- lázatot közöl amaz államok, illetőleg városok közle—

kedési baleseti adatairól, amelyek a járművezetők és gyalogjárók ittassága által okozott baleseteket különválasztva kimutatják.

Ebből ittasság W,,

Eü *

.. 0 s % §

Terület ldoszak : g; § § gc %

w——cs o... __. N

Magyarország 1930 5.647 227 1' 4 5331

Budapest 1930 2.834 109 074 1'83

Dánia 1930 12.082 3'65 055 4220

Danzig . 1928 633 316 332 6'48

. . , 1930 lV/l- ;. ( . .

Bajororszag A 1931 Ill/31 21.864 J SJ 0 71 3 60

Hessen 1) . . ; 19BOleV/316 1.017 236 1-38 3-74

Berlin . 1930 12.423 3'58 1'28 4'86'

Hamburg 1930 3.037 2'11 1'48 3'59

1) Csak gépjármű balesetek.

Gyula dr. és Jécsy Károly statisztikai tiszteket sta—

tisztikai ellenőrökké, továbbá Henter László és Bes- senyei István dr. statisztikai gyakornokokat statisz—

tikai tisztekké nevezte ki,

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal elnöke Fogarasi Zoltán dr. és Buchmann Aladár szakdíjno—

kokat statisztikai gyakornokokká, továbbá id.

Mészöly Kálmán irodafőtisztet irodafelügyelővé, va-

lamint Pethő Pál József, Raksányi Zoltán és Boros József irodatiszteket irodafötisztetekke' nevezte ki.

Nyugdíjazás, —— Mise ii la retmite. A m. kir.

miniszterelnök Lantos Gyula irodafőtisztet majdnem négy évtizedre terjedő munkásság után végleges nyugalomba helyezte. Lantos Gyula a Központi Sta- tisztikai Hivatal tanügyi osztályának érdemes, ki—

válóan szakképzett tisztviselője volt.

Sociéle's de statisiigue de l'étranger.

tartalmas előadásokban, nivós viták során túl- nyomórészt közgazdasági problémákat tárgyaltak meg. Az előadásoknak a ,,Transaetions"—ban közzé- tett szövege arról tanuskodik, hogy az előadók alapos statisztikai anyagot dolgoztak fel, söt elő-- adásaikat grafikailag is bőségesen illusztrálták.

Az egyesület taglétszáma az 1929/30. év végével 188 volt. Mint elnök sir Kenneth D. Stewart irányí—

totta a Manchesteri Statisztikai Társaság tevé—

kenységét az említett időszakban.

Az adatok szerint az itlasság szerepe a közte-

kedési balesetek előidézésében általában nem any- nyira jelentős, amint talán első tekintetre feltéte- lezhető. A járművek vezetőinek ittassága a meg—

állapítható balesetokok sorában seholsem éri el a 4%—ot, minimális Budapesten, ahol alig haladja meg az 1%—0t. Jóval kisebb arányt képviselnek a gyalogjárúk ittassága által okozott balesetek, me—

lyeknek százalékszáma általában l'ö—en alul van, csupán Danzigban nagyobb (3'32%l. Végeredmény—

ben az ittasság, mint balesetek 1853 (Budapest) 6'48 (Danzig) % között mozog.

A Zentralblatt H. Gaedickc cikkéhez fűzött meg—

jegyzésében rámutat arra, hogy hasonló adatok más városokról, illetve területekről is rendelkezésre áll—

nak. Dr. J. Hartwig e további adatok alapján kö- rülbelül ugyanarra az eredményre jutott, mint H.

Gaedicke. Hartwig szerint a statisztika a közleke- dési baleseteknek csak mintegy 4—500—át könyveli az alkohol rovására, Ez az arányszám talán nem öleli fel az összes eseteket. de a valóságos arány sem haladhatja meg a 10%—ot.