Folyóiratszemle

7. szám

—440—-—— 1942

sohaftliches Institut der Deutschen Arbeitsfront.

Berlin. 1939.

Karten zur Struktur der U. d. S. S. R. 10 tér—

kép. Arbeitswissenschaftliches Institut der Deut—

schen Arbeitsfront. Berlin. 1941.

Borjadzsiev, Momcsil: Mit láttak a hadi tudó- sítók Vörös-Oroszországban? 63 1. Budapest. 1942.

(Európa és a bolsevizmus. Magyar nyelvű soro- zat. III.)

Geréb Arpád: A Kárpátoktól a Dnyeperig. A magyar honvéd harca a Szovjet ellen. 47 !. Buda- pest. 1942. (Európa és a bolsevizmus. Magyar nyelvű sorozat. II.)

Hajas Ferenc:

1942.

Lutostanski, Kazimir: A Szovjet-Unio a szovjet sajtó tükrében. 2. kiad. 63 1. Budapest. 1942.

(Európa és a bolsevizmus. Magyar nyelvű soro- zat. I.)

Portugália. (Portugal) — Anuario estatístíco, 1940. X %- 642 l. Institute nacional de estatistica.

Lisboa.

Comércio externo, 1941. I. köt. Comércío por mercadorias e países. LXXXVI -I— 294 l. Institute nacional de estatístioa. Lisboa.

Románia. (Roumanie.) — Compass, Finanziel—

les Jahrbuch, 1942. Rumánien. 2308 l. Compassver- lag. Wien. 1942.

Sztalin élete. 32 1. Budapest.

Miscarea populatíei Romániei, 1940. 12 ]. Insti—

tutul central de staztisticá. Bucuresti. (1942.

Statistica industriei extractive, 1939. XVI-*?—

94 ]. Institutul central de statisticá. Bucuresti.

1942.

Statistíca societátilor anonime din Románia;

1940. VI. —i— 251 l. Institutul central de statistieá;

Bucuresti. 1942.

Statistísches Tascltenbuch von Rumá'nien, 1941. , XI —l— 284 l. Zentralinstitut für Statistik. Bukarest, 1942.

Svájc. (Suisse. ) —- Archiv für das schweízerí-

sche Unterrichtswesen. 161 ]. Konferenz der kanto; *,

nalen Erziehungsdirekto—ren. Aarau.

Die prívaten Versicherungsunternehmunyen in der Schweiz, 1940. 134 —!— 127 l. Eidgenössisches Versicherungsamt. Bern. 1942.

Schweizerische Forststatistílc, 1940. XI. rész. L' : füzet. 25 l. Ei—dgenössisohes statistisches Amt. Benn [_

(Statistisohe Ouellenwerke. 102.)

Statístisches Jahrbuch der Stadt Zürich, 1941,—

99 -l—! 162* l. Statistisches Ami der Stadt. Zürich.—

1942.

Untersuchungen über die Rentabilitűt der schweizerischen Landwirtschaft, 1939/40. II. rész.

454——578 l. Schweizerisches Bauernsekretariat.

Bern.

*

Folyóiratszemle. — Les revues.

Archív für Bevölkerungswissen-

schait und Beuölkerungspolitilc (11.

évf. 6. sz., Leipzig 1941, ném.). —— Mitgau 1. H.:

Elvárosiasodás és nagyvárosi sors genealógiai szempontból. ——- Harmsen H.: A Szovjetúnió né—

pességi viszonyai II. —— (12. évf. 1—2. sz.). — Mül- ler K. V.: Rostálási eljárások a nagyvárosi népesség alakításában. — Harnisch R.: A rostálás és ván- dorlás kérdéséhez. — Rumpf M.: A német paraszt—

ság három korszaka. —— Paul A.: A nőtöhblettől a nőhiányig, — Reichert F.: Nőhiány? —— Koller S.: Módszeri megjegyzések a férfi- és nőtöbblet kérdéséhez és a házasságvalószínűségek problémá- jához.

Archiv für Eisenbahnwesen (45.

évf. 1. sz., Berlin 1942, ném.). — Wehde—Tesctor:

Gazdasági és közlekedési viszonyok Fehér—Orosz—

országban. -— Wernekke: A spanyol vasútügy újjá- rendezése. -— Paschen W.: Francia-Északafrika közlekedés- és gazdaságügye. III. Tunisz. — (2. sz.).

——- Reitsma S. A.: Gyarmati közlekedési eszközök rentabilitásának kérdése. —— Dieclcmann: A török államvasutak a háborúban. —— (3. sz.). —— Kuntze- müller A.: Svájc és a kantonok vasúti politikája.

—— Wernelclce: A gabona szállítása Argentínában.

Archiv für Mathematísche Wirt-

schafts— und Sozialforschung (8. köt.

1. sz., Stuttgart 1942, ném.). —— Schellíng H.: A ke- resőképes korú férfiak halandósági kérdése.

Archives Díplomatignes et Con—

sulaires (7. évf. 6. sz., Budapest 1942, fr.). ——

UIlein-Revíczlcy A..- A latin szellem sorsa Magyar—

országon. —— Rozgonyi M.: ,,Háború és béke" —— ::

.hirszolgálatban. —— (7. sz.) —— Bututac J.: A bor—

vát levéltárak.

Bulletin .. Mensuel de Statistigue

Agricole et Commerciale (33. évf. 3. sz., Roma 1942, fr.). —— Costa M..- A világ olajterme- lése 1941—42-ben. —— (4. sz.). — Salto l.: A világ pamuttermelésének állása. —— Mezőgazdasági össze- írás Belgiumban 1940—ben. — (5. sz.). —- Des- mireanu V.: A világ tengeritermelésének területe és a termelés mennyisége 194l——42—ben. —- (6. sz.).

— Grinenco I.: Ukrajna a világ mezőgazdasági ter—

melésében.

Danubian Review (10. köt. 1. sz., Buda- pest 1942, aug.). —— Bornemisza G.: A magyar ipar és a Balkán. —— Gena/f G. P.: A Bulgáriához csa- tolt terület mindíg bulgár terület volt. —— Jendras- sik B..- Az újjáépítés serény munkája Felsőmagyar- országon. —— Ujváry J,: A magyar érdekek védelme Szlovákiában. —— A független Horvátország meg- erősödése. — A bulgár cukortermelés. —— (2. sz. ).

—— Kárpáthy L.: Magyarok, szlovákok, csehek. —

Erdély reneszánsza. —— Bulgária ásványi kincsei.

— Szlovákia külkereskedelme. —— (3. sz.). — Szen- cei L.: Román iskolák Erdélyben.

Deutsche Arbeit (42. évi. 5. sz., Berlin

1942, ném.). —— Heubner P. L.: List Frigyes. a német világ- és népipolitika előharcoSa. —— Kleine Th..- Brazília és a németség. —— (6—7. sz.). ——

Hildebrandt: Telepitések a danzig-nyugatporosz—

országi kerületben. _ Kügelgen C.: A keleti fel—

adatok balti része.

Deutschtum im Ausland (25. évi.

3—4. sz., Stuttgart 1942, ném.). — Sadowski E,:

Népi kérdések a német Keleten. — Seemann H.:

A németnyelvű időszaki sajtó a Szovjetunióban.

Donaueuropa (2. évf. 6. sz., Budapest

1942, ném.). —— Seraphim H. J.: A dunai és fekete—

tengeri tér mezőgazdaságának bekapcsolódása az

7. szám —— 441 — 1942

eljövendő európai gazdasági közösségbe. —— Malé- Budapest 1942, m.). ——- Polzovícs I.: Széchenyi ter J.: Vasút és gépkocsi együttműködése Magyar- nemzetiségi politikája. (III.). — Felvidéki: A ke- országon. —— Ivánka E.: Egyház-nemzeti kérdések leti szlovákok. —-— Besenyő S.: A moldvai ma-

Keletmagyarországon. —— (7. sz.). — Kállay T.: gyarok.

Magyarország az új Európában —— Wladikin L': Láthatár (10. évi. 7. sz., Budapest 1942,

Bulgária politikai fejlődése. — Petreas J.: Az m.). __ Kemény G.: A magyar nemzetiségi kél-dés

épülő Szlovákia. lélektani feladatai. —— Siposs S.: Magyarország és

Erdélyi M úzeum (47. köt. 1. sz., Kolozs- :: nemzetiségek. —— Sebestyén E.: Az amerikai ma—

vár 1942, m.). —— Bíró S.: A Tribuna története. —— gyarság helye.

Kristóf Gy.: Tudományos intézetek Erdélyben Markt und Verbrauch (14. évf. 5—6.

1919-ig. —— (2. sz.). —— Biró S.: A Tribuna története. sz., Berlin 1942, ném.). _. Mueller H. F.: A fo.

(II-l- '— Maksau F.: Magyar—román együttélés az gyasztógazdaság fogalma és feladatai. —— Proesler erdélyi részeken. — Jakó ZSJ Erdély magyar H.: A fogyasztó szerepe Franciaországban. —— Brose

egyeteme. H. W.: Beszerzés a háztartási készletgazdállkodás

Europáisclze Revue (18. évf. 5. sz., szolgálatában.

Stuttgart 1942, ném.). —— Frank H.: A Főkormány- zóság Európa új rendjében. —— Weirauch L.: Nép- csoportok a Főkormányzóságban. — Rimsclza H.:

Európai konszolidáció. —— Az árstabilitás.

Giornale degli Economisti e An- nalí di Economía (20. évi. 1—2. sz., Roma

!942, al.). —— Mazzachelli M.: Gondolatok az ,,in- fláció"-ról. —— (3—4. sz.). — Corbino E.: A máso- dik világháború hatása a kereskedelmi hajózásra és a háború utáni kilátások. -—— Federici L.: A tőkeforgalom elméletéről.

Hitel (7. évf. 2. sz., Kolozsvár 1942, m.). -—- Tamás L.: A román nép és nyelv kialakulása. —- Martonyi J.: Közigazgatásunk reformja. —— Makkai L.: Magyarok és románok Máramarosban. ——

Kéki B..- Magyar szellemi decentralizáció—(3. sz.).

— Szabó T. A.: A románok újabbkori erdélyi be- települése. —— ifj. Boér E..- Nagy tér—gazdaság. ——

(4. sz.). —— Erdei F.: Parasztságunk legújabb ala—

kulása. —-— Makkai L.: Északerdély nemzetiségi viszonyainak kialakulása.

Kárpátmedence (2. évf. 4. sz., Budapest 1942, m.). —— Hulla A.: Prohászka Ottokár: Pro—

duktív—e a pénz? —— Rézler Gy.: A-magyar nép- rétegek felemelkedése. —- Orbán J.: Új elvek a közgazdaságban. —— Daróczy F.: Japán és Anglia gy—apotharca. ——- H. L.: Délkeleteurópa vasútjai. ——

Lengvári Gy.: Az európai erdő- és fanagytérgazdál- kodás megszervezése. — Sz. Jakab G.: Erdély gaz—

dasági átállítása. —- Erdély gazdasági megerősítése.

—- Miklósy T.: A háborús Németország mezőgaz- dasága. ——- T.: Az árszabályozás alapvonalai Euró- pában. —— (5. sz.). —— Szabados M..- Beszámoló a bukovinai székelyek hazatelepitéséről. —— Besenyő S.: A horvátországi magyarok száma. -—— Horváth Á..- Átmenetgazdaság —— tervgazdaság. —- Szabó M.:

A földkérdés megoldásának gyakorlati útjai. ——- Szabadka I.: Östermelő szövetkezetek. —— A magyar győgynövénytermelés. —— Az európai nagy-víziút. —— Péchy-Horváth R.: Harc a pet- róleumért. —- (6. sz.). -— Medriczky A.: A keresz- tény ipar és kereskedelem sorskérdései. _ Vargha J.: A magyar nép— és családvédelem történeti át- tekintése. -—- Péchy-Horváth R..- A ruszin nép. — T. Sz.: Külföldi munkások Németországban. ——

Kathy S.: Az új német élelmiszeradagok. _ (7. sz.).

—- Elekes D.: Területgyarapodásunk gazdaságsta—

tisztiklája. -— Tunyoghi Szücs K.: Védekezés az ár- változásból eredő károsodás ellen. —— Goltner D.:

A mezőgazdaságszervezés feladatai és eszközei. ——

Kass L.: A falu életszínvonalának emelése. —— Vég- vári S.: Szomszédos területek és azok magyarjai.

—- Solty E..- Erdélyi gyógynövények. —- A magyar kis- és kézműipar. —— Az ukrán gazdasági élet. ——

A román nyersanyaggazdálkodás.

Kisebbségvédelem (5. évf., 3—4. sz.,

Nation and Staat (15. évi. 9. sz., Wien 1942, ném.) —— Hasselblatt W.: A Kelet népei. -——

Bruck P.: Európa népei és a Birodalom. —— Mehr-

monn K.: Flamandok, vallonok és hollandusok

egymásközti viszonylatban. — Áttelepítési intézke-

dések Délkeleten.

Nép- és Családvédelem (2. évf. 6. sZ., Budapest 1942, m.). — Somogyi F.: Szociális jog- szabályaink ösi nyomain. ——- Csiky J.: A komárom- vármegyei talajjavító és növénytenyésztési kísér- letező körzetek.

Népegészségügy (23. évf. 13. sz., Buda- pest 1942, m.). —— Székely M.: A városi orvosi, a községi orvosi és a körorvosi szolgálat államosí- tása. — Vitos G.: Egészségügyi népnevelés. —-—

Dobszay L.: Adatok a gyógyintézetek személyzeti ellátásához. —— (14. sz.). —— Székely J.: A cigány—

kérdés v-égleges megoldásáról. —— (15. sz.). —— Bíró L.: Adatok az Ormányság faji összetételéhez. ———- Zemplényi I.: Bányászok élelmezése és egészség—

ügye.

Notiziario Demografico (15. évi. 2.

sz., Roma 1942, al.). —— Az Olasz Királyság népmozgalma az 1942. év első évnegyedében. ——

C. L. O.: Az Olasz Királyság népszaporodás—a az 1936—41. évi időszakban. -— A háború és a tüdő- vészhalandóság. —— Néhány demografiai adat a független Horvátországról.

Revue du Travail (43. évf. 4. sz., Bruxelles 1942, ft.). — Miomandre Ch.: A' vasúti balesetekért folyósított kártérítések.

Revue Internationale diAgricul- ture (33. évf. 6. sz., Roma 1942, fr.) — Rommel C.: Az aratás kötelező biztosítása.

Storia e Politica Internazionale (20. évi. 2. sz., Milano 1942, al.). —— Misurata G. V.:

A háború követelményei és az ipar feladatai. ——

Bastianiní G..- Az olasz Dalmácia. -—- Kap: Latin- Amerika szemben az Egyesült Államokkal.

Sűdost—Echo (12. évf. 20. sz., Budapest—

Wien 1942, ném.). —— Korda A.: Külföldi tartóz- kodás költségei egyes államokban. —- A villamos- ság Európában. Az európai kontinens energia- gazdaságának jelenlegi állása és feladatai. -— A villamosság a gazdasági nagytérben. —— (23. sz.).

— Új szlovák vámtarifa. —- Isecke E.: Német nö—

vénytermesztés és a Délkelet. — (26. sz.). —— Az ukrán gazdasági élet újjáépítése. —— Gyógynövé nyek gyűjtése Horvátországban. f (28. sz.). ——

A testületi rendszer kiépítése Horvátországban. ——

(29. sz.). —- Rauecker Bt.: Anyavédelem a Dél- keleten. —— (30. sz.). —— Christoph N.: A délkelet—

európai mezőgazdaság felada—tai. I. — (31. sz.). ——

Christoph N..- A d-élkeleteurópai mezőgazdaság fel—

adatai. Il'.

Südost-Economist (4. évf. 12. sz., Buda—

7. szám

pest 1942, ném.). —— Varga S.: Magyarország há- borús fogyasztásának irányítása. — Kállay föld- birtoktörvénye. —— (13. szi). —— Fabinyi T.: A há- borús pénzellátás módszerei. —— Magyarország:

Népruliázati akció és a létfenntartási költségek. ——

——442—— 1942

A termés—értékesítés szabályozása Magyarországon.

—— (14. sz.). —— Krajőoviő V.: A szlovák népjövede—

lem. —— (15. sz.). —— Horvátország kereskedelmi szerződései. —— (16. sz. ) —— Az önbiztositás kérdése Magyarországon.

KÚLÖN _FÉLE

M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.

Office Central Royal Hongroís de Statistz'gue.

A Központi Statisztikai Hivatal új alelnöke.

A Kormányzó Úr Öfőméltósága Buda-

pesten, 1942. évi június hó 30. napján kelt legfelső elhiatározásával a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Szabó Béla dr. miniszteri tanácsost az V. fizetési osz—

tályban való meghagyása mellett, a Magyar királyi Központi Statisztikai Hivatal alel—

nökévé nevezte ki.

Szabó Be'la dr. 1883. évi szeptember hó 26-án született Hódmezővásárhelyen. Középiskoláit a hódmezőváráshelyi református főgimnáziumban, jogi tanulmányait pedig a kolozsvári Ferenc Jó—

zsef Tudományegyetemen végezte, ahol az 1908.

év októberében államtudományi tudori oklevelet szerzett. Főiskolai tanulmányainak befejeztével már 1908. évi november hó 10—én a Központi Sta-

Hivatal

több ágában fejtett ki figyelemre méltó működést, tisztikai szolgálatába lépett. A statisztika

munkásságának legjelentókenyelib része mégis a jogszolgáltatási statisztika kiépítésére esik. Közel két évtizeden át vezetője volt a népmozgalmi es években jogszolgáltatási osztálynak és az utolsó

Le nouveau vice-président de l'Office Central de Statistigue.

igazgatója volt a Hivatal nyilvános könyvtárá—

nak is. Számos tanulmányt írt a bűnügyi és a nép- mozgalmi statisztika köréből. A közellátási minisz—

térium felállításakor, az 1940. év decemberében a

közellátási minisztériumba rendeltetett s mint a közellátási minisztérium elnöki osztálya vezetőjé—

nek nagy érdemei voltak a Minisztérium szer—

vezési munkálataival kapcsolatban. Ebbeli tevé- kenységéért Kormányzói legfelsőbb elismerésben (Signum Laudis) is részesült. 1941. évi november hó 5-ével mentetett fel ottani beosztása alól és került vissza a Központi Statisztikai Hivatalhoz.

Évtizedek óta vezetője a Központi Statisztikai Hi-

vatal alkalmazottai gazdasági, kulturális és társa-

dalmi töinörüléseinek: az Országos Központi Hi—

telszövetkezet kebelébe hivatali takarók—

és hitelszövetkezetnek, a sportegyietnek, a dalár—

(lának, továbbá a KANSz statisztikai főcsoportjá—

nak. Végigküzdötte az elmúlt világháborút is s mint tartalékos tüze'rfőhadnagy szerelt le. Háborús szolgálatainak elismeréseül a Bronz Érdemérem- mel (Sigmim Laudisl a kardokkal es a Károly—

tartozó

csapatkereszttel tüntettetett ki.

Kinevezés. —— Nominations.

A Kormányzó Úr Ófó'meltósága Budapesten, 1942. évi június hó 30, napján kelt legfelsőbb el—

liatározásával a magyar királyi miniszterelnök elű- terjesztésére a Magyar királyi Központi Statiszti- kai Ilivatal személyzeti létszámában Farkas János drl miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel felru-

házott, miniszteri osztálytanácsost miniszteri taná—

csossá, Szél Tivadar dr. miniszteri osztálytanácsosi címmel és jelleggel felruházott miniszteri titkárt miniszteri oszttálytanáesossá, Somogyi László sta—

tisztikai főtanácsosi címmel és jelleggel felruházott statisztikai tanácsost statisztikai

vezte ki.

A magyar királyi miniszterelnök a Magyar királyi Központi Statisztikai Hivatal személyzeti lét- számában Soós lmre dr. és Szalay Zoltán minisz- főtanácsossá ne-

teri titkári címmel és jelleggel felruházott minisz—

teri segédtitkárokat miniszteri títkárokká, Farkas—

falvy Ervin dr., Sztankóczy György dr. és Szath—

mári Gábor dr. miniszteri fogalmazókat miniszteri segédtitkárokká, Durkó Gábor dr. e's Gyulay Ferenc dr. miniszteri segédfogalmazókat miniszteri fogal—

mazókká, Feketíts József statisztikai tanácsosi cim—

mel és jelleggel felruházott statisztikai felügyelőt statisztikai Várady Pál statisztikai felügyelői címmel és jelleggel felruházott statisz- tikai főtisztet statisztikai feliigyelővú Kibe'dy Zol—

tanácsossá,

tán, Hegedüs Károly, Laky István dr. és Bojta Ernő statisztikai ellenőröket statisztikai főtisz—

tekké, Szállási Sándor dr., Krísztícs Árpád, Do—

bosy Ferenc, Bokor Béla, Kubányí lván, Siklósi