M. kir. Központi Statisztikai Hivatal

^{— 367 — 1944}

,ponemsei. —— Ahlfeld H.: Fel és le a román cukor- gazidiaságban. _ (3/1. sz.): A wáshingtoni ollajkon—

' ferenoia.

Városi Szemle (30. évf, 2. sz., Budapest 1 1944, m.): Hullenberger M.: Budapest élővárosai.

—— Hergár V.: Forgalomszámlálás a városokban. —

R. V.: A svájci lakáspiac alakulása a két világhá-

ború (kiallt. ."— Rnisz R.: A nagyvárosi közúti közle- kedési eszközök versenyképessége.

Viertelja'hrshefte zur Slatistik des Deutschen Reichs (52. évf. 1/2. sz., Berlin 1943, ném.): A javílónevelés statisztikája 1941-ben. —— Az 1941/42. évi téli és az 1942. évi nyári idősz—ak idegeinl'orrgul'nm. —- (3/4. sz.): Az if- júsággal foglalkozó hivatalok tevékenysége 1941-

ben. —— Az 1942. évi nyári és az 1942/43. évi téli

időszalk idegenforgalmat. -— A német részvénytár—

saságok 1942—ben. —— Korlátolt felelősségű társasá—

( gok. 1942 ben.

Volkswirtschaft, Die (17. évi. 6. sz., Bem 1944, ném.): Idegenforgalom 1943—ban. — (7.

sz.): Részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok 1943-ban.

Weltwirtschaitliches Archiv (59.

' köt. 3. sz., Jena 1944, ném.): Bandini 'Mi: Az ag—

' rár'gazdaság elméletéhez. — Frauendorfet S.: Sis- mondi, és az olasz agrárgazdaság. —— PietzschA;

A pénz jellegéről. —- Szigeti P.: A bankjwegyhalmo—

zás pnoblémája. —-- Loohuis ]. G.: A román kőolaj—

; ipar és a ,,Koninklijke".

.!

KÚLÖNFÉLE

M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.

Office Central Royal Hongrois de Statistigue.

A Központi Statisztikai Hivatal új alelnöke.

Le nouveau vicc—présilient de l'Of/ice Central Royal Hongrois de Statist'igue.

A Kormányzó Budapesten, 1944. éVi június hó 30. napján kell legfelsőbb elhatáro—zásáVáI a ma—

gyar királyi miniszterelnök előilerjosmtésrére'Farkas—

falvy Sándor dr. miniszteri tanácsost az V, fizetési osztályban való 'meghagyásn mellett a Magyar (Királyi Központi Statisztikai Hivatal. alelnökévé

nevezte ki. ' '

Farkas/mlm) Sándor dr. 1888. évi július hó 9—e'n született Vácott. Középiskoláit á budapesti kegyes- tnnítórendi főgimnáziumban, jogi tanulmányait pedig 3 budapesti Pázmány Péter Tudományegye- temen végezte és 1910. év májusában államtudo- mányi tudori oklevelet szerzett. Főiskolai tanul—

mányainak befejeztével 1911. óv'február' hó 1—én a Központi Statisztikai Hivatal szolgálatába lépett.

A statisztika több ágában íejtett ki figyelemreméltó

működést, munkásságának legjelenmékenyebb része mégis az ipari statiSztik'a kifejrlesztésére'esett. HÉV- bi'zedEk'en keresztül vezette 'az ipari osztályt és az

_ utolsó években rá hárult ,a hivatal 0. M; és légvé—

delmi ügyeinek megszervezése. Számos, igen érté- kes tanulmányt'írt a gyáripari statisztika köréből.

Munkásságának elismeréseként, különösen a hon—

védelmi igazgatás érdekében kifejtett érdemes tevé- kenységéért a Kormányzó Budapesten, 1934. évi május hó 24. napján kell legfelsőbb elhatározásá- val Legfelsőbb Elismerésben (Signum' Laudizs), _1940, évi október hó 7-én pedig ugyancsak a hon- ,védel'mi közigazgatás terén kifejtett igen értékes ,tevékemységéórt honvédelmi miniszteri elismenés-

ben részesült.

Kinevezés. —— Nominations.

A Kormányzó a magyar királyi miniszterelnök

előterjesztésére Budapesten, 1944. évi június hó

,,30. napján kell legfelsőbb vlhnlúrozásávnl a Ma—

gyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal személy—

zeti létszánu'iban Vitéz Mike Gyula dr. és Szőnyi Gyula dr. miniszteri tanácsosi címmel és jelle/ggel felruházott miniszteri osztálybanácsoisoket minisz- teri tunácsosokká, báró Petrichevich-Horva'lh Mik-

lós dr. és 8063 Imre dr. miniszteri osztályhanácsosi címmel és jelleggel felruházott miniszteri tiukáro—

rkat miniszteri osztálytanácsosokká kinevezte.

A magyar királyi miniszterelnök a Magyar ki- rályi Központi Statisztikai Hivatal személyzeti lét- számában Schneider Árpád dr. és Fogarasi Zol-

tán dr. miniszteri titkári címmel'és jelleggel fél- ruházott miniszteri segédtitikárokat miniszteri titká- rokká, Durkó Gábor dr. és Gyulay Ferenc dr. md—

nismeri foga'lmuzókat miniszteri segédtitkárolkká,

Gatzuly József dr. és Gosztonyi Pál dr. miniszteri

segédfogalrmazókat miniszteri 'fogalmazokká, Tu—

másy József dr. miniszteri fogalmevzógyakornio—kot

' miniszteri segédfogalmázóvá, Bede József és Rédl

Lajos statisztikai gyakornokokat statisztikai tisz—

tekké kinevezte.

A Magyar királyi Központi Statisztikai Hivátal elnöke a Magyar királyi Központi Statisztikai Hi—

vatal személyzeti létszámában Ajtay Kálmán dr. és

,Sipos István dr. ideiglenes alkalmazottakat minisz-

7—8. szám

teri tlogalmazógyafkornokokká, Mojsisom'ch Melánia,

Kaszás Irén, Kerekes János irodafőtiszteket ,iroda- felügyelötkkié, Thausz Guidóné lsz. Tolnai Eszter, Balogh leréné sz. Ótott Róza [kezelési gyakornoko- kat irodasegédtisztekké, Sturm Ignácné sz. Mohácsi

Címadományozás.

A Kormányzó a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Budapesten, 1944. évi június hó 30. napján kelt legfelsőbb elhatározásával a Ma- gyar királyai Központi Statisztikai Hivatal szmnély—

zetii létszámában Elekes Dezső dr. és Szöllősy Zol- tán dr, miniszteri osztálytanácsosotknak a minisz- teri tlarmácsosi címet és jelleget, Gombás Géza dr.

—368— 1944

Irén, Prohászka Ilona, Simonyi Margit kezelőket ke' zelési gyakomokká, Szabó Imre, Borhy Jánosné sz.

Pál Erzsébet, Monostori Gizella, Szabados Ferencné sz. Baross Erzsébet állandó díjnokokat kezelőkké kinevezte.

—— Promotions

miniszteri titkárnak a miniszteri osztálytanácsosi címet és jelleget, Ghimessy László dr. miniszteri tiltkámak a miniszteri osztálytanácsosi címet, Far- kas/alvy Ervin dr. és Sztankóczy György dr. mi—

niszteri segédtitkároknrak a miniszteri titkári címet és jelleget adományozta.

Nyugdíjazás. —— Cimadományozás. — Kitüntetés.

Mises á la retraite. —— Promotion. —- Dístinction honoriú'gue.

A magyar királyi miniszterelnök a Magyar ki—

rályi Központi Statisztikai Hivatal létszámában Szabó Béla dr. miniszteri tanácsost, a Magyar kirá—

lyi Központi Statisztikai Hivatal alelnökét, valamint Szigeti Gyula dr. és Mozolovszky Sándor dr. mi- niszteri tanácsosokat teljes nyugdíjra irgénytadó szolgálati idejük kitöltése folytán saját kéretl- mükre végleges nyugalomba helyezte.

A Kormányzó Budapesten, 1944. évi június hó 30. napján kelt legfelsőbb elhatározásával a ma- gyar királyi miniszterelnök előterjesztésére a Ma- gyar királyi Központi Statisztikai Hivatal létszá- mába Szabó Béla dr. miniszteri tanácsos, a Köz- ponti Statisztikai Hivatal alelnökének nyugalomba- vonu—lása alkalmával 35 éven keresztül teljesitett értékes szolgálata elismeréséül a miniszteri osztály- főnöki cimet adományozta.

A Kormányzó Budapesten, 1944. évi június hó 30. napján kelt legfelsőbb elhatározásával a ma- gyar királyi miniszterelnök előterjesztésére a Ma-

gyar királyi Központi Statisztikai Hivatal létszá-

mában Mozolovszky Sándor dr. miniszteri taná- csost nyugalombavonulázsa alkalmával több mint három évtizeden át teljesített értékes szolgálatáért Legfelsőbb elismerésével tüntette ki. (Signum Laudifs.)

Szabó Béla dr. miniszteri tanácsos, a Központi Statisztikai Hivatal alelnöke, 1908-ban lépett a

Központi Statisztikai Hivatal szolgálatába. A suta;

tisztitha több ágában fejtett ki értékes működést.

Évtizedeken át vezette a népmozgalmi és jogszol- gálitiaxtási osztályt, egy-két éven át igazgatója volt a Hivatal nyilvános könyvtárának is, mint a Hiva- tal alelnöke pedig két éven igen nehéz körülmé- nyeik között nagy szakértelemmel vett részt a Hiva—

tal adminisztrációjában. Közben 1940. évi december havában a közellátási minisztériumba rendeltetett s mint a közellátási minisztérium elnöki osztályá-

na'k vezetője nagy érdemeket szerzett a mini—szté—

rium megszervezése körűl; ebbeli munkájának el- ismeréséként Kormányzói Legfelsőbb elismerésben

(Signum 'Dandis) is részesült. 1941. év novemberé- ben mentettek fel ottani szolgálata alól és került vissza a Központi Statisztikai Hivatalhoz. A Hiva—

tal alienőkévve 1942. évi június hó 30—án neveztetett ki, egyidejűleg a miniszterelnök engedéfyével a Hivatal igazgatási ügye-inek felelős intézése is reá ruháztatott. Ezzel a Hivatal elnökének jogköre részben áthárult az alelnökre s így első ízben meg—

valósult az 1929:XIX. tc.—ben foglalt az az elgon- dolás, hogy a Hivatal elnöke az adminisztratív teendőktől tehermentesítve lássa el a Hivatal so'k-

ágú szaktevékenységével kapcsolatos irányitó munkát.

Évtizedek óta vezetője volt a Központi Statisztikai Hivatal alkalmazottai gazdasági, kulturális és társa- dalmi tömörüléseinek: az Országos Központi Hitel- szövetkezet kebelébe tartozó hivatali takarék- és hitelszövetkezetnek, a sportegyesületmek, a datár- (lának, továbbá a KiAN'Sz statisztikai t'őcg—oportja- natk. Végzi-gtküzdötte a mult _vilárgtháibonút is s há- borús szolgálatának elismeréseként a Bronz Érdemi- éremmel (Signum Laudis) akardokkal és a Károly- osapatkereszttel tünrtettetett ki; mint tüzén-főhad- nagy szerelt le.

Szigeti Gyula dr. miniszteri tanácsos 1910-ben lépett a Központi Statisztikai Hivatal szolgála- tába, tehát közel 35 éven át szolgálta a hivatalos statisztika. ügyét. Ezt közvetlenül megelőzőleg azonban több mint két évet töltött *a magyar ki—

rályi kereskedelemügyi miniszterium szolgálatában

és 4 évet az államvas'utaéknál, tehát összesen 40

évet (töltött közszolgálatiban. Ez alatt az idő alatt többirányú munkásságot fejtem ki; legtermékenyebb

a gazdasági statisztika terén volt. Számos tamil—

mányt írt, különösen a pénzügyi statisztika köz-é- böl, Szakavalott tollából került ki ,,Magyarország

7—8, szám —-369 ——

fizet-ési mérlege" címen ismert értékes tanulmg'mya.

Évtizedeken át vezette a pénzügyi osztályt s nevé—

lliez fűződik a lliteltügyi statisztikának jelenlegi ki- építettsége. Közben a magyar királyi Pénzügymi—

nisztériumhoz rendeltetett szolgálattetelre s néhány évet töltött a magyar királyi penziigyminisztérium

szotgt'tltttt't—ban is teljes eltismerűs mellett; a Statisz- azonbtan visszahozta

kedvelt nnmkavkört'xb—v, Munkásságz'tna—k elismerese—

ként lx'ormányzt'ti (Signum Lau—

dis) részesült. Az elmúlt világháború alatt katonai

tika iránti vonzódása régi

elisniettfwail is

hősies

éremmel tüntették ki, szolgaltatot teljesitett, s magatartz'tsítórt li. osztályú ezüst vit—óz.st'—gi

ezen-kivül tulajdonosa a Ká["OlyCSJ—D'Itltli0*l'0SZl—nt"k.

1944

.llozolovszky Sándor dr. miniszteri tanácsos MHB—ben lépett a központi Statisztikai Hivatal szociális statisztika K ért évtize-

szolgálatz'tba s a népességi és

teren fejtett ki értékes munkásságot.

den át vezette a szociális osztályt és ő volt :) veze- töje az 1920, és 1930. évi népszámlz'tlás feldolgozási munkálatainak is. Számos tanulmán ti itt a népes- ségi és szociális statisztika köréből. Végigtkiizdxötte a mult világln'tbort'tt is s háborús szolgálatának el—

isitnenós—Akúnt a Bronz Ertienrót'emmel (Signum Laudis) a kardokkal. Károlycsapatkereszttel és Se—

tiintottrtett ki; mint besiilúsi líremmel tt

tiizt' rt'őbadnagy

sávval;

szerelt le.

Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében.

Comité ]!07297'02'8, au sein de la, Société Hongroise de Statístígue, de [Union internationale

A Csoport ülései.

Az 1943/44. munkaóvvben a Csoport a rendkívüli körülmények miatt csupán egyetlen ülést tartott.

A Csoport ezt a ———— sorrendben huszonötödik ——

ülését 1944 február "At-ón rendezte meg. Az ülésen a Csoport tagjai es nn-gbívottak is nagy számban

vettek részt. _

Balás Károly dr. elnök megnyitó szavaiban örö—

mének adott kifejezést a feletti, hogy a népességm- dományi kérdések iránt a nehéz háborús körülmé—

nyt-k közt is igen szép érdeklődés nyilv-(inni meg.

Az ülésen Mozolonszky Sándor dr., a Csoport tagja ,,A hosszú (%i—ett titkának nyomozása" ('ítmtmel

— Sérmcrs du Comité.

tartott általános (mieklr'ldóst tkeltő előadást, melyet a Szemle Itt—14. évi április—május havi számlában — az ott megjelent tanulmány első részében —— közölt.

A lebilincselő előadásán Balás Károly dr. el- nök mondott köszönetet. kiemelve, hogy az előadó re'—tlvt'udatosmi nem a hosszú élet gyakorisága kérdé—

sének statisztikai feldolgozására törekedett előadá- sában, hanem témájának széleskörű és általános kifejtését, a statisztikai feldolgozas űrtékesítéséhez szükséges ismeretek igen tanulságos összefoglalását nyujtotta.

Személyi hirek. —— Nam-elles.

Fáy Aladár dr, 'j- (1864—1944).

27-én húnyt el a magyar egészségügyi

hosszú időn át volt vezetője, Fáy Aladár dr. Ma—

gas kort ért el és rendkívül eredményes munkás—

ságot fejtett ki életének minden szakaszában, Fáy Aladár a nőgrádmegyei Mohorán született 1864 március l—en. líletpályáját a haditengerészetnél kezdte meg, ahol 1890 és 1895 közt lőbb hajón

volt orvost'őnök; majd munkáss' Yát lSOti-től a belügy- (utóbb népjóléti) mit'tiszrerimn orvosi és 1944 január szolgálat

egészségügyi osztályaiban folytatta; itt 1917 ben miniszteri tanácsos, 1919-ben pedig állam—

titkár, egyben a magyar hivatalos egészségügyi szervezet feje lie—tl. Ne'vvóbtz nagy eredmények fü—

ződnek: a századforduló után számos kőrházépí- tés, az első háborús rengés idején katonai meg—

figyelő állomások létesítése és a járványok he- imrcolásának eredményes leküzdése, az összeom—

lás után a lerongyolódott egészségügyi intézmé—

nyeknek és a meglazult szervezetnek a legmosto- ir.-ább körülmények ellenére történt újjászervezése.

Különösen nagy súlyt fektetett az egyke, a gyer-

moklta-lálozások, legtfők—ópen gümőkór elleni küzdelem kiépítésére. Az utóbbi téren ki—

pedig a

magaslóan nagyok az érdemei; az erre a munkára életre hívott társadalmi szemekben ugyanúgy irányitó szerepet vitt, mint hivatalos téren; így l917—től az országos tuberkulozisiigyi felügyelői, 1925-ben történt nyugalomba vonulása után pedig gümőkór elleni védekezés kormánybiztosi tisztében. Ad—

téren szerzett érde- egy évtizeden át a

ügyeinek

minisztralív és

meit liibbt'zben koszorúzta elismerés (a ll. fizetési osztály jellege, titkos tanácsosi méltósága, az Országos Közegészségügyi Egyesület Fodor József

országos

szakirodalmi

emlékórme stb.). Művei közül az 1912—ben írott ,,Egészségiigyi közigazgatás" e. könyv a tiszti- orvos-képzés szempontjából is úttörő jelentőségű volt. További nagyobb munkáin: a ,,Közegészségügyi szolgálat a községekben" (1899, 1905t, ,,L'Hygiéne publigue en Hongrie" (1909, a buda- pesti XVI. nemzetközi orvoskongre-sszns alkalmáw ból) e. könyveken felül számos cikket és tanul—

mányt is írt orvosi, biológiai és egészségügyi kér 26 olaszul