Magyarország helységnévtára 1944

_7—83, szám '

szerint ismert 66 árpádházi házasságból

%, 11 (166%) nem egyenlő rangbelivel köt-

tetett.

Az Árpád- ház mély vallásosságát bizo-

szentté, illetőleg boldoggá a róm. kat.

Egyház Ezek a következők: Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet, ll, András király lánya, Boldog Kinga, Boldog Jolánta és Szent Margit, IV. Béla

—859—-—

király lányai és végül Boldog Erzsébet,í III. Andrásnak,! az utolsó árpádházi ki-V rálynak gyermeke. Közülük az Árpád-ház?

liliomlelkű hercegnőjét, Boldog Margitot 1943. XI. 19—én avatta szentté XII. Pius":

pápa. A teljesség kedvéért említjük meg,' hogy az árpádházi heroegnék közül Sa-i lome hercegnőt, Kálmán herceg feleségét,"

IV. Béla sógornőjét is a boldogok között tiszteljük.

Palotay Ferenc.

IRODALMI SZEMLE '

Könyvísmertetések. ——-: Chronigue de livres.

(C'est ,le Journal de la Société Hongroise de Statistigue gui rend compte en franoaix, dans sa ,revue des—

publications hongroises", Magyarország Helységnévtára 1944.

Dictionnaire des communes de Hongrie, 1944.

Szerkeszti és kiadja: aM. kir. Központi Statisztikai Hivatal.

Rédigé e: publié par FOch central r. hangra—is de staiistigue.

Budapest, 1944. XII. 4—6804-1141 —apages 4- kétlapos térkép. — 1 carte deZ pages.

A Központi Statisztikai Hivatal most megje- lent 1944 évi helyséfrnévtára mindenképen hézag—

pótló. A visszacsatolt felvidéki, kárpátaljai és erdélyi területekkel megnagyobbodott Magyar- országról 1941-ben, a visszafoglalt délvidéki ré- szekről pedig 1942-ben közreadott helységnévtát ugyanis. nem ölelhette fel a megszokott egész helységnévtári anyagot; e két kiadvány célja" az adatszükséglert: gyors kiegészítése volt. Az 1944. évi kötet tehát a mai Magyarország városainak, köz- s-égeinek és külterületi lako-tthelyeinek első teljes, helységnévtára. ,

A kötet első része

rint sorolja fel a városokat és községeket, pedig az 1941.

vel és annak megjelölésével, hogy az egyes köz—

ségek az ország mely —— trianoni, visszacsatolt —-—

részéhez tartoznak. Ez a' vár.-négyek, járások és jegyzőségek

miatt és a könnyebb áttekintés céljából az egyes községeknél nem sorolja fel a népesebb külterületi lakotthelyeket.

A teljes helységnévtári anyagot a betűrendes rész foglalja magában. mely közös abc rendben mutatja be a községek, városok és külterületi la- kotthelyek legjellemzőbb adatait: a külterületi közigazgatási beosztás sze—

még—

lakotthelyeknél csak néhány főbb adatot (Vár— ' megye, járás és község neve, melyhez tartozik, lélekszám, csendőrörs székhelye, gyógyfürdő, gyógy. vagy üdülőhely, vasút, posta, távirda, táv-

_ beszélő).

évi előzeles lélekszám feltűntetésé— '

szerint tagolt rész ezúttal tér—szűke!

des ouvrages statistigues publie's en Hongrie.)

a városoknál és községeknél azonban ezenfelül számos más jellegzetes adatot is (tenger- szint—feletti magasság, esetleges körjegyzőségi be- osztás, terület, házak száma, anyanyelvek és' anyaegyházak megjelölése, illetékes pénzügyi szervek és bíróságok, a forgalmi adatok igen részletesen, valamint az odatartozó külterületi

lak-otthelyek neve stb.).

A szedéstechnikai tekintetben is áttekinthetően * tagolt betűrendes rész az egymással egyesített községeket külön is feltünteti, az összetett nevű, de azonos törzsnévvel fbíró községek nevét pedig a törzsnévnél összegyűjtve is közli.

Kárpátalja különleges viszonyaira való tekin- tettel a kötet 3 betűrendes rész után egyrészt a magyar, másrészt a cirilbetűs nevek sorrendjében közli a kárpátaljai községek magyar, valamint cirill. és latinbetüs rutén, végül 1918 októbervégi nevét

Külön jegyzékek tartalmazzák azután az

egész mai területet illetően a községnevek törzs-

könyvezése óta bekövetkezett községegyesítéseket, községnvévváltoztatásolkat és új közs'égalatkulásmkat, a kötet függeléke pedig községenkinti csoportosítás- ban a kárpátaljai külterületi lakotthelyek ma-

gyar-, oiríll- és llaltimbetiűs rutén—, valamint 1918.' októbervégi nevét.

A mai magyarorszagi részhez csatlakozik a — Magyarországtól elcsatolt területek községeinek és városainak 1944. évi névjegyzéke a magyar és a ' jelenlegi hivatalos! név, továbbá a

beosztás feltüntetésével.

egyik kötet tartalmazza.

A könnyebb tájékozódást mozdítja elő Magyar- ország 1:500.000-es léptékű kétlapos, nagy méretű közigazgatási térképe. Az ország minden egyes köz- ségét és városát, ezenfelül pedig a megyei és járási közigazgatási Ezt a részt nem mind-

l [MMM killtRKtiti BMW !

7—8. szám

beosztást és a folyóka—t s a vasuti vonalakat és fő—

útvonalakat feltüntető szép térképet a M. Kir.

Honvéd Térképészeti Intézet adta ki.

A helységnévtár a gyakorlati élet és a tudo- mányos munka sok területén nélkülözhetetlen mű, de nem kifejezetten statisztikai kiadvány. En—

nek ellenére számos olyan adatot tartalmaz, mely nemcsak megkönnyíti, hanem meg is érdemli a statisztikai feldolgozást. Ezenfelül föleg az 1941.

évi népmárnlálás alapján (közölt adatok (terület, lélekszám, házak száma, anyanyelvek megjelölése) révén a testes könyvnek statisztikai forrás-jellege is van.

Magyarország községelnek háztartási viszo- nyai az 1940. évi községi költségelőirányzatok szerint.

Les budgets des communes en Hongrie, d'aprés les pre'm'sions budgétaires communalcs de 1940.

Magyar Statisztikai Közlemények, új sorozat, 115. kötet,

—- Publications Stalistigues Hongroises, nouvelle séríe, 115: volume.

Budapest, 1948. 99*—l—247 l. — pages. (3 térképmelléklet- tel —— avec .? cartes.)

A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal a Magyar Statisztikai Közlemények kiadványsoroza- tálban immár a harmadik kötetet adta ki, mely a községi- háztartási viszonyokkal foglalkozik. Az első (39. sz.) kötet Buday László szerkesztésében az

1908. évi községi háztartási adatokat ismertette, a

második kötetben (93. sz.) Szigeti Gyula ismertette a községi háztartások 1934. évi adatait.

A mostani kötetet, mely az 1940. évi a—datokskal foglalkozik, Gidóialuy Elemér szerkesztette s ő írta a kötetnek szöveges bevezető részét is. Gidó/alvy eddigi statisztikai tanulmányaiban is tanuságot tett elméleti és gyakorlati felikészülms—égéről, az új köz- ségi háztartási kötet pedig ismét újabb fejlődési fokot jellem irodalmi pályafutásában. Alaposság, a legaprótbb részletekbe menő tárgyismeret s az ada- toknak könnyen kezelhető, szakszerű összefogla—

lása jellemzik az új kötetet, mely statisztikai i—ro- dalmunümta'k értékes gyarapodása. A szerző vezette előzetesen az adatok feldolgozási munkálatait is s így teljesen otthonos az egész hatalmas anyagban.

A kötet a íkölhségelőirányzalwk alapján készült.

A bevezető rész megemlíti, hogy a községi zárszá- madások statisztikai feldolgozása nálunk még nem történt meg s egyúttal (tervet is közöl egy végre- hajtandó zárszámadási felvételre.

A mű szöveges része ismerteti a községi ház- tartási statisztika rendeltetését és célját, majd rá- mutat arra a fejlődésre, melyen a községi háztar- tási statisztika az említett előző két kötet megje- lenése óta átment. Igy a személyi kiadások sokkal jobban és pontosabban vannak kidomborítva s külön alsfejezetben is összefoglalva; külön fejezet—

ben kerültek ismertetésre a dologi kiadások is költségvetési fejezetek szerint.

—360—— 1944_

A tanügyi dologi kiadásoknál első ízben mu- "

tatja be a kötet a [községek által fenntartott isko- lák számát, a tanulók és tanerők létszámát és i az iskolákra fordított költségeket, az iskolák * egyes fajtái és vármegyék szerinti részletezés-ben. '_

A rendkívüli kezelés és a beruházások tételeinek feldolgozásaésáltalában egész kimunkálása sokkal * részletesebben és pontosabban történt. Ennek kö-

v-etikeztében meg lehete-tt állapítani a községek ösz- ;

szes beruházásait, Ez egészen új dolog, mert azelőtt elhanyagolták a rendes kezelés körében szereplő _' beruházásokat, pedig ezek összegszerűen majdnem '—

ugyanannyit tesznek ki, mint a rendkívüli kezelés- ben előirányzott beruházások.

A kötetben egészen új az ,,Átfutó kezelés" fo- galma. Az összes kiadások közel 10%-a ugyanis olyan, hogy az csak átmegy a község pénzkezelé—

se'n, de a községi gazdálkodás Lényegét nem érinti.

E célból a megfelelő anyagot külön ki kellett emelni, ami jelentős munkával járt; viszont az erre vonatkozó vizsgálódások nagyon tanuságosak vol- talk. Az előző kiadványok ezzel a kérdéssel egy- általában nem foglalkoztak.

A táblázatos részben a szokásos összefoglaláf sok mellett a kötet közli vámegyénlkint és fejeze- tcnkint a személyi, dologi, valamint az összes ki—

adásoknak és bevételeknek 100 lélekre eső hánya- dát; ezenkívül a részletes táblázatokban ki van számítva a jegyzöségek területéből és lakosságá- ból átlagosan egy—egy jegyzőre és egy-egy közigaz- gatási tisztviselőre eső községi terület és lélekszám nagysága.

Számos további új táblázat ismerteti az elöbbi kötetellmél behatóbban, új viszonyitást lehetővé tevő viszonyszámolktban is, úgy a bevételi, mint a kiadási tételeket.

Külön kiemelhető még Gidófalvy tárgyalási módja., mely különösen a szöveges részben s grafi-

konok és ténképek kíséretében (könnyen érthetően,

de mégis plasztikusan és tökéletes szakszerűséggel laikusok számára is érdekessé és élvezetessé teszi az új községi háztartási kötet olvasását.

Szó. Gy. dt.

Czakó Tibor dr.: Közüzemi politika.

Dr Tibor Czakó: La poliu'gue des Exploitations pubhgues.

Statisztikai Közlemények (szerkeszti : Illyefalvy Lajos dr.) 95. kötet 3. szám.

Kiad'a: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Pub ícatíons Statísiíaues (rédigées sous la direction du Dr Louis Illyefaluy), 95: volume, numéro J.

Pubi. par le Bureau de Statistígue de la Ville de Budapest.

Budapest, 163 l. — pages.

A közüzemek kérdésének igen nagy szakiro- dalma van. Számosan szóltak már hozzá alrhoz a kérdéshez, hogy mennyiben válik a közületnetk elő- nyére, vagy hátrányára, ha házi kezelésű üzemet

létesít, s ez mennyiben érinti a közületi lakosság magángazdasági tevékenységét. Ebben a széleskörű