Zentay Dezső dr.: Beszélő számok. XIII. Világtörténet. A mai Magyarország. Az utolsó nagybirtokosok

^{31—6. szám}

LIE!)DA_LMI"SZEMLE

Könyvismertetések. —-—— Ckronzgue de *livres.

Zentay Dezső dr.: Beszélő számok. XIII.

Világtörténet. A mai Magyarország. Az

utolsó nagybirtokosok. '

Dr Désiré Zentay: Les cltiiires (lui pat-_

lent. XIII Ilistoire universelle. La Hon-

grie actuellá Les derniers des grands pro—

priétaires terriens.

Budapest, 1945. 108 l. —— 1).

Az 1945. év őszén megjelent XIII. kötettel

egy hasznos és ötletes statisztikai zseb—

könyv-sorozat szakadt meg szerkesztőjének váratlan elhúnyta miatt; ez alkalomból illő.

hogy röviden az egész kiadványsomzatról megemlékezzünk.

Zentay a ,,Beszélő számok" soroZat szá—

mait 1933—ban indította útnak. Célja az volt, hogy a statisztikai tudást széles körben ter- jessze s a statisztika adatait és megállapí—

tásait népszerűsítse tetszetős alakú, köny—

nyen áttekinthető összeállításokat felölelő

kis könyvecskéivel. Sohasem törekedett

—olyan rendszerességre és teljességre, mint a

hasonló hivatalos kiadványok és azt sem

erőltette, hogy az egyes évfolyamok össze—

állításait következetesen —— csupán er'y—egy újabb év számaival kiegészítve .— megismé- telje E helyett lehetőleg mindig időszerű anyagot hordott össze szorgalmas kézzel, alapos forrásismerettel, jó szerkesztői ér—

zékkel részben Magyarországról, részben a

világ lehetőleg összes államairól. Anyagát

nem korlátozta statisztikai összeállításokra;

ezek mellett névjegyzékszerű, egyéni felso—

rolásokat is közreadott általánOS figyelemre

számot tartó kérdésekről. Ennek helyessége

ugyan statisztikai szempontból vitatható, az egyes kötetek iránti érdeklődést azonban

nyilván az ilyen — csak elvétve túltengő —

felsorolások erősen fokozták; sőt Zentuy így arra is módot talált, hogy az egyes fü—

zetekben foglalt statisztikai táblák tartal- mát azokkal is megismertesse, akik egyéb—

ként talán meg sem szerezték volna a ,,Be—

szélő számok" kis köteteit.

Az utolsó kötetecske megjelenése alkalmá—

ból pillantsunk végig futólag a sorozat egyes

'számain. Az 1933—ban közreadott első füzet ,,Magyarország és a nagyvilág" címen 112

lapon ismertette a hazai és a világstatisz—

tika legfőbb demográfiai, gazdasági, kultu-

rális és szociális eredményeit, csupa sta—

tisztikai adatot. Az 1934— ben megjelent 104 lapos, ,,A megcsonkított Magyarország küz—

delmes évei" címet viselő kis második kö-

tet hasonlóképen szigorúan statisztikai fog—

lalatát nyujt'a a magyar államra korláto-

zott anyagának. A ,,Világtörténet világpoli- tika, világgazdaság" című harmadik szám (1935 103 lap) rövid, nem statisztikai be—

vezetőfejezet után, ismét a világsialisztika

főbb tanulságait aknázta ki. ,,Az utolsó fél—

század. Bevallott jövedelmek es vagyonok"

címen 1936 ban kiadott negyedik kötet [104

lap) első felének táblaanyaga nemzetközi

keretben nyujt történeti visszapillantást,

második része azonban statisztikai szein—

pontból legfeljebb tanulságos nyersanya"

(névjegyzék). A ,,Világképek A na gybirto—

kes Magyarország (imű ötödik szám (1937, 103 lap) a legtanulságosabbnak látszó, sze—

melvényszerűen kiválogatott nemzetközi sta—

tisztikai össze-állításokat tartalmazza köz—

érdekű adatokkal és a nagybirtokosok nem statisztikai természetű névjegyzéke kíséreté—

ben. Meglehetősen távol áll a szigorúan ér—

telmezett statisztikai adatközlésektől az 1938—ban 1119 lapon napvilágot látott ,,Vál- lalatok e's igazgatók, A magyar közgazda—

sági élet vezetői" című hatodik füzet, mely—

ben a multba néző vállalatonkinti adat—

összefoglalások érdemelnek statisztikai szem- pontból leginkább figyelmet. A ,,Napjaink problémái. Népek és népcsoportok. A zsi—

dók megoszlása nálunk és a külföldön" (:.

hetedik szám (1939,—1*04 l.) az általános

tájékozódást szétszórt hazai forrásokból ta—

nulságosan Összeszedett s akkoriban (idő—

szerű magyar adatokkal kívánta elősegíteni.

Majd a ,,Világstatisztika. A nemzetiségek.

A nyersanyag háború. Magyarország szellemi arisztokratái" című, 1940—ben publikált kis

könyv (128 l.) ugyancsak aktuális világ—

statisztikai összefoglalások után között egy újabb érdekes, de nem'statisztikai névsort,

ezúttal azonban nem a gazdasági hanem a szellemi élet köréből. A sorozat IX. száma ,,A megnagyobbodott Csonka-Magyarország.

Jövedelmek és vagyonok" címen (1941,

103 l.) a háromnegyedrészét megtöltő név jegyzéken felül az országhatár módosulásá—

1—6 szám ,

nak hatását tükrözte statisztikai táblácSkák—

ban; ugyanez volt a feladata a más téma—

körű névjegyzéket ismét tartalmazómA négy—

szer megnagyobbodott Csonka-Magyarország.

Világtermele's. A magyar közgazdasági élet vezetöi" cimen 1942—ben

hozott 115 lapos tizedik szám első részének.

Ennek a világ termelésével foglalkozó ki—

mutatásait a sorozat szerkesztője ,,A világ—

termelés. 'A megnagyobbodott Magyarország

szellemi arisztokratúi" (1943, 147 l.) ei'mű

XI. füzetbe is beiktatta, termÓSZetesen 'a

megfelelő módosításokkal, mint ahogy a

névjegyzék is bővebb, mint a néhány év- folyammal korábbi első hasonló névjegyzék.

Az ezt a .számot gyorsan nyomon követő

Xll. köteleeske .,.A legnagyobb jövedelmek"

(1943, 122 l.) címen hagyta el a sajtót és tulajdonképeni statisztikai anyagot nem tar—

talmaz.

Az 1945—ben megjelent 'XIII. számú kis kötet végül két nem statisztikai és egy sta—

tisztikai reszt foglal össze,. Egyrészt meg- ismétli a legutolsó idők tanulságos esemény-

a nyilvánosságra '

naptárával kiegészítve a sorozat !: y'!

rábbi számából a legmesszebbwmultb'af

szanéző világtörténeti krónikát, valamint af

1943. évi állapotnak megfelelően névszerin felsorolja a birtokterület nagyságának, meg__k jelölésével Magyarország utolsó nagybirt kosait. Másrészt 35 lapon a mai Magya ország néhány legfontosabb népességi, gaz—?

dasági és kultu ális statisztikai adatát tömö—

ríti kis táblázzíokba. Különös értéke; a ki kiadvány e legutolsó számának, hogy Z'enta töretlen munkakészséggel a rendkívüli idők

okozta számtalan nehézséget leküzdve, a ostrom után nagyon hamar.? adta közre benne a teljességre a szűk keretek és a

szerkesztésre rendelkezésre álló idő rövid—

sége miatt ugyan nem törekvő, de a gyors

tájékoztatásra a sorozat korábbi száma'ihoz

hasonlóan igen alkalmas —— részben a Kö ponti Statisztikai Hivatalban készült táblasorozalot. És így a ,,Beszélő szá—mok"

korábbi fiizeteihez hasonlóan a statisztikai

ismeretterjesztés ügyét napjainkban különö—

sen eredményesen szolgálta.

A Magyar Központi Statisztikai Hivatal új elnöke és alelnöke.

Les nouveaux présídent et vice-président de l'Offi'ce Central Hongrois de Statistigue,

A köztársasz'igi elnök 1946. március 2-án miniszteri osztályfőnökké es a Központi Statisztikai Hivatal elnökévé nevezte ki Elekes Dezső dr, minisz- teri tanácsost, a Hivatal eddigi al—

elnökét.

Elekes Dezső dr, 1889. november ll—én született Kí-zdiw'isfirhelyt, Szülővi'irosálnm és Sepsiszentgyörgyön Végzett középiskolai ta-

nulmányai után a, kolozsvári egyetem hall—

gatója lett s itt szerzett 1912—ben jogi dok- tori oklevelet. 1910 es 1911 között ügyvéd- jelölt volt, majd az elsö vilz'igln'iború ki—

törésétől 1918. december elejeig katonai szolgálatot teljesítettztöbb háborús kitünte—

tés. így a sebesiilósi érem tulajdonosa. 19184 deeember 9—én lépett a Közpnti Statisztikai Hivatal szolgálatába. Itt 1919-ben min. segí-d—

l'ogalmazó, 1922—ben min. togalmazr'z 1932—

ben min. segédtitkúr. 1936—ban min. titkár, 1941—ben min, osztálytanz'iesos lett., 1944—ben

pedig a min. tanfn-sosi címet és jelleget kapta.

1945. augusztus 27. óta min. tant'iesosi rang—

ban a Hivatal alelnöke volt, Az ipari osz- tályban eltöltött ket esztendöti'íl eltekintve, a legliuzamosablmn (1'918——1922. 1924—1931) a Hivatal elnöki osztályában dolgozott; majd 1931 és 1936'közl a könyvtár, 1936 és 1939

közt az általános és szerkesztési ügyek osz—

tályának. 1939—lűl HMS—ig pedig a központi

osztálynak a vezetője volt, A Magyar Sta—

tisztikai Szemle Slvl'ix'PSZiÖSÖiivll a megindu—

lástól (1923) keziíxe kiizreini'iki'nlölll 1986 óta mint helyettes szerkesztő, ltlíiS—töl HMS—ig pedig szerkeszti'íként. Ugyanesak 1923-ban lett tagja A Statisztikai 'l'z'irsasíxgiiak'; 1923 es ltl'lti közt e társaság 'músoillilldira, 1836 es 1932 közt titkára.

1932 és tti—til közt főtitkára volt. *azótn pw dig alelnökként li't't'tiiítllyketilk. 1935 ma a ,,(iazdaságstatisztikn" magz'intani'ira a liudaw

Ma gya r

pesti Pázmány Peter Tudományegyeteinen.

Az egyetemi oktatasban rendszeres magam tanári előadásokon kivül mint az egyetemi Kisobbsóg'jogiv Intézet helyettes

résztvett és ennek az Intézetnek Kisebbség- vérleleni e. l'olyi'yirziix'it is szerkesztette: mim-

kz'issúgáert 1942—ben az egyetemi remlkiviili

tanári címet nyerte el. Nagyobb könyvei és többszáz tanulmánya elsősorban a

sági es a kultúmlnlisztika. valamint a (iemo_

gratia területéről származnak.

A köztársasági elnök ugyancsak 1946, március 2—án a Hivatal alelnökévé nevezte ki Mike Gyula dr, miniszteri tanácsost.

gazda—

_l

vezetője is _