SZEMLE
1021
25 év elteltével is változatlan. Igaz. hogy a vele szemben támasztott követelményeknek és elvárásoknak sokkal magasabb színvonalon kell eleget tennie, mint működése első évei- ben. A bemutatott változatos kiadványanyag bizonyította, hogy a Statisztikai Kiadó Válla- ílat felfejlődött feladataihoz és a kiadott mű-
vek, valamint a megjelentetett példányszá—
mok tekintetében jelenleg már eredményes közvetítője a statisztika elért eredményeinek és ezen keresztül a felső szintű párt— és ál—
lami törekvéseknek, célkitűzéseknek.
Dr. V. L.
A NÖK RÉSZVÉTELE A GAZDASÁGI FEJLÖDÉSBEN AZ EGB-RÉGlÓBAN
Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága döntésének megfelelően került sor az 1979.
július 9. és 12. között Párizsban tartott sze- mináriumra, amelynek célja a nők növekvő gazdasági aktivitásának és az azzal kapcso—
latos problémáknak a vizsgálata volt.
A szeminárium —— amelyet dr. Zala Júlia, az EGB Gazdasági Előrejelzések és Programo- zások főosztályának igazgatója szervezett, akinek a tanácskozás eredményességében is döntő szerepe volt — három témával foglal—
kozott: 1. a nők foglalkoztatási szerkezete.
2. a nők részvétele az oktatásban és a szak- képzésben, 3. a nők időgazdálkodása.
A szeminárium eredményeit és következte- téseit a nők évtizede alkalmából 1980—ban Koppenhágában rendezendő világkonferen—
ciára fogják benyújtani. A szemináriumon a legtöbb európai ország, továbbá az Egyesült Államok és Kanada delegációja, valamint különböző nemzetközi szervezetek képviselői vettek részt. A szeminárium vitáinak alapdo—
kumentumát az EGB Titkársága készítette. A részt vevő országok is benyújtottak dolgoza- tokat a nők helyzetéről a saját társadalmuk- ban, az említett három téma körében pedig egy-egy szocialista és tőkés rapportőr állí- tott össze rövid összefoglalót. A szeminárium befejezésekor összefoglalót és következteté- seket fogadtak el, ebben konkrét'ajánlások is vannak a nők helyzetének javítását ille- tően.
Az EGB—régió országaiban a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan erősen megnöve- kedett a nők kereső munkavállalása. Kétség- telen, hogy a nők a korábbi évszázadokban is részt vettek a termelő munkában. ám az iparosodás és a tercier szektor megnöveke—
dése nyomán egyre több nőt foglalkoztatnak a háztartáson és a családi gazdaságon ki- vül. A legutóbbi években sok országban a foglalkoztatott létszám növekedésének nagy része a női foglalkoztatás emelkedéséből származott. Lényeges különbségek vannak az egyes országok között: a szocialista orszá- gokban nagyobb arányú a nők, ezen belül a házas nők gazdasági aktivitása, de némely tőkés ország, elsősorban Finnország, Anglia, Dánia, Svédország, megközelítik ebben a te- kintetben a szocialista társadalmakban elért szintet. A nyugat-európai országokban a nők, elsősorban a házas nők foglalkoztatása igen
gyakran részmunkaidős formában valósul meg.
Sok vita volt akörül, hogy a Nyugat-Euró—
pában az utóbbi években megnövekedett (és sok hozzászólás szerint tartósan fennmaradó) munkanélküliség nem fogja—e hátrányosan érinteni a nők foglalkoztatását, vajon nem a nők fogják—e először elveszteni munkahelyü—
ket.
A leírt növekedés ellenére a nők gazda—
sági aktivitása számos problémát vet fel.
Ezek jelentős része abból származik, hogy a foglalkoztatott nők ágazati és foglalkozási megoszlása erősen különbözik a férfiakétól, olyannyira, hogy sok hozzászóló foglalkozta—
tási szegregációról beszélt. Különösen nagy a nők aránya a tercier szektor ágazataiban, valamint néhány olyan foglalkozásban, mint:
gépírónő, háztartási alkalmazott, ápolónő és más egészségügyi középszintű szakalkalma—
zott, takarítónő. szabó, kereskedelmi eladó, továbbá általában az egyszerű irodai fog—
lalkozások. Viszont kevés a nő az olyan foglalkoztatási területeken. ahol a nagy fizikai erőkifejtés és a nehéz munka—
körülmények miatt a nők alkalmazása nem lenne kívánatos, továbbá a gazdasági és államigazgatási vezető állásokban, néhány értelmiségi pályán. Az utóbbi foglalkozások- ban a nők viszonylagos hiányának társadal—
mi okai vannak. Bizonyítja ezt az is, hogy országonként nagyon eltérő a foglalkoztató- si szegregáció. Például a Szovjetunióban, Bulgáriában, Romániában és Finnországban az orvos, állatorvos, fogorvos és gyógysze- rész kategóriába tartozók többsége nő, mig egyes tőkés országokban igen kicsi ugyan—
itt a nők aránya.
A foglalkoztatási szegregáció többek kö- zött azért okoz problémát. mert azokon a területeken ahol, a nők túlsúlyban vannak, általában alacsonyabbak a keresetek. sőt olyan tendenciát is meg lehet figyelni, hogy ahol a nők aránya növekedni kezd, az átlag- keresetek viszonylag romlanak, és megfordít—
va, ahol a férfiak aránya nőni kezd, ott ja-
vulnak a keresetek. Nem lehet azonban el- dönteni, hogy a két párhuzamos folyamat közül melyik az ok és melyik az okozat.
A foglalkoztatási szegregáció összefügg azzal, hogy a nők iskolai végzettségének ál-
1 022
talános emelkedése ellenére a leányok és a fiúk iskolai pályafutása eltérő irányokban halad. A leányok általában kevesen vannak a műszaki jellegű oktatási intézményekben.
Többen hangsúlyozták azonban, hogy a nők alacsonyabb átlagkeresetét nem lehet csu- pán eltérő iskolai végzettségükkel magyaráz- ni, mert azonos iskolai végzettség mellett is gyakran alacsonyabb a nők keresete.
A nők és a férfiak időmérlegének össze- hasonlítása a legtöbb országban azt mutat- ta, hogy noha a nők átlagosan kevesebb órát dolgoznak keresetért, mégis több órát tölte- nek munkával, mert a háztartási munka ja—
varészét ők végzik. Egyes országokban a háztartási munkák egyenlőbb megosztásának első jeleit lehet felfedezni a fiatal házaspá—
roknál és különösen ott, ahol a nőknek ma-
SZEMLE
gas az iskolai végzettségük. Hasonlóképpen.
a gyermekekkel való foglalkozás is túlnyo- mó részben női feladat, de itt is mutatkoz- nak változások, például Svédországban, ahol!
kisgyermekes apák is igénybe veszik a csök—
kentett munkaidő lehetőségét.
A szeminárium ajánlásai között olyan jo—
vaslatok szerepelnek például. hogy kívána—
tos a munkaidő csökkentése irányában elő- rehaladni, elő kell segíteni a szemlélet vál—
tozását a családi feladatoknak a férfiak és a nők közötti megosztása kérdésében, a tár- sadalomnak fokozottan magára kell vállalnia a gyermekről való gondoskodás nagyobb ré- szét (társadalmi juttatások és gyermekintéz-
mények vonatkozásában).
Dr. A. R._
AZ ELEKTRONlKUS ADATFELDOLGOZÁSI MUNKACSOPORT ULÉSE
Az Európai Statisztikusok Értekezletének Elektronikus Adatfeldolgozási Munkacsoport- ja 1979. május 21. és 25. között tartotta Genf—
ben 16. ülését. Az ülésen 24 ország, köztük hazánk, továbbá 9 nemzetközi szervezet kép- viseltette magát.
A küldöttek választása alapján az elnöki tisztséget T. F. Hughes (Egyesült Királyság), az alelnöki tisztséget K. Neumann (Német Demokratikus Köztársaság) töltötte be.
Az ülés napirendjén az alábbi fontosabb témák szerepeltek:
— programgenerátorok használata a statisztikai fel- dolgozásokban ;
— programgenerátorok országok közötti cseréjének lehetősége központi katalógus segítségével;
— az lSlS '78 Szemináriumról készített jelentés:
- a számítógépek statisztikai célú alkalmazására, valamint a statisztikai információ-rendszerek tervezé- sére és fejlesztésére vonatkozó hálózati programterv;
— statisztikai kiadványok számítógépes előállításá- nak korszerű módszerei;
— a számítóstechnikában és a statisztikai tevékeny- ségben megnyilvánuló trendek és igények közötti ösz- szefüggés:
—— a gazdálkodó szervek nyilvántartásának (regisz—
tereknek) számítógépes vonatkozásai a statisztikai hi—
vatolakban:
-— a további együttműködés munkaterve.
A témák közül külön említést érdemel a hálózati programterv. amelynek célkitűzései- vel Magyarország is egyetért, és a program- ban való részvételi szándékot már korábban
-— előzetes konzultáció keretében — bejelen- tette a Központi Statisztikai Hivatal képvise—
lője.
Perspektivikusan jelentős eredményeket hozhat a statisztikai kiadványok számítógépes előállításának korszerű módszerei téma kere—
tében megismert lehetőségek hazai alkalma- zása. E módszerek jelenlegi alkalmazásáról a legnagyobb eszközbázisokkal rendelkező szer- vezetek küldöttei számoltak be. így például az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatala, Népszámlálási Hivatala. a Nemzet—
közi Valutaalap, az UNESCO, valamint az ENSZ Statisztikai Hivatala.
A további együttműködés keretében Ma- gyarország három témában jelentett be aktív
részvételi szándékot:
- az automatizált adatbankok fejlesztése,
— megosztott eljárások a központosított statisztikai rendszerben,
—— a népszámlálások adatfeldolgozásával kapcsola—
tos kérdések.
Az ülésen részt vevő magyar küldöttséget dr. Varga Lajos, a Központi Statisztikai Hi—
vatal főosztályvezetője vezette. Tagjai Alanyi Attila statisztikai főtanácsos, a KSH osztály- vezetője és Hajdú Imre, a KSH Számítástech-
nikai igazgatóság osztályvezetője voltak.
H. I.
A XVII. STATISZTIKATÓRTENETI VÁNDORULÉS BAJÁN
LACZKA SÁNDORNÉ
A Magyar Közgazdasági Társaság Statisz—
tikai Szakosztályának Statisztikatörténeti Szakcsoportja az MKT Bács-Kiskun megyei
Szervezetével közös rendezésben 1979. má—
jus 28—tól 30-ig Baján tartotta szokásos, vá'n- dorülését.
