STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
379
a felvett időmérlegek alapján 20-25 nap- ról kellene időimiérleget késziteni. Ez nyi—l—
'ván'valóaln megvailósíthataitlan.
M. 5. Hill tanulmánya az 1975—1976. évi időmérleg-felvétel fő eredményeit és az időfellhasználás neme'k, életkor és más tár—.
sadalmi és demográfiai jellemzők szerinti különbségeit mutatja be. Feltűnő a nemek szerinti különbség, általánosságban a nők erős túlterhelése. Ha a kereső munkát és a háztartási munxkát összeadják. akkor a házas nők 8—18 órával többet dolgoztak hetente, mint a hasonló gazdasági aktivi—
tású házas férfiak.
]. P. Robinson a korábbi, 1965. évi idő- mérleg—felvétellel hasonlítja az 1975—1976.
évi eredménye—ket. Megállapítja. hogy a jóslatokkal ellentétben nem jött létre a ..szabadidő társadalma", A különféle mun- kákkal eltöltött idő valamivel csökkent, de (a szabad idő csupán 10 százalékkal nőtt.
Ezen belül a leglényegesebb változás a tel—eviziónézésre forditott idő lényeges nö- vekedése volt. F. Juster viszont az 1975—
1976. évi és az 1981—1982. évi felvételek eredményeinek összehasonlitása alapján egyes korábbi tendenciák megváltozását és új tendenciák megjelenését állapítja meg. Mindenekelőtt azt, "hogy a televízió- nézésre fordított idő nem nőtt tovább. ha- nem kissé csökkent. Továbbá a férfiak ke—
reső munkával eltöltött ideje rövidült, vi- szont a háztartási munkával töltött idejük ugyanennyivel nőtt. A nőknél éppen ellen- tétes a változás: a kereső munkával töltött idő hosszabbodott. és a háztartási munka ugyanannyival rövidült.
5. G. Zimmer, ]. Eccles és K. O'Brien a gyermekek időfelhasználását és a gyerme- kes szülők időmérlegét elemzik. A kérdés—
feltevés a következő: mennyire különböz—
inelk azok a körülmények, amelyek között a magasabb és alacsonyabb iskolai végzett—
iségű szülők gyermekei felnőnek, mi a kü—
lönbség a dolgozó anya és az eltartott (otthon lévő) anya gyermekeinek időbeosz- tása között. Egyik figyelemreméltó megálla—
pitásuk, hogy a magasabb iskolai végzett- séggel rendelkező szülők többet tanulnak és olvasnak gyermekeikkel, és kevesebb időt töltenek együtt a televízió előtt.
Az időmérleg adatai alapján felépített modellek segítségével többek között az alábbi jelenséget vizsgálták:
—a háztartás tagjainak kereső munkavégzését meghatározó tényezőket.
—- a háztartási munkamegosztást meghatározó té- nyezőket.
—— a termékenység, a gyermekekről való gondos- kodás és a kereső munka összefüggéseit.
(lsm.: Andorka Rudolf)
:
STEINEL. J.: _
A NÖK HELYZETE A TÓKES ORSZÁGOKBAN (Zur Lage der Frauen in den L'a'ndern des Kapi- tals.) — Einheit. 1986. 7. sz. 660—662. p.
A demokratikus erők kiharcolták ugyan néhány kedvező törvényt a nők helyzetének javítására, de alapvetően nem szűnt meg a tőkés világban a dolgozó nők hátrányos meg'különböztetése a férfiakkal szemben.
A tömeges és tartós munkanélküliség és a szociális juttatások megnyirbálása nyomán a női munkaerő gondjai megnehezedteek, elhelyezkedési lehetőségei korlátozódtak és főleg az alacsonyan bérezett területekre koncentrálódtak.
Az 1985 nyarán közölt hivatalos adatok, szerint a férfi foglalkozna—tuttak szerkezeti összetétele a Német Szövetségi Köztársa—
ságban a következő volt: száz munkás zkö- zül 59 szakmunkás. 32 betanított munkás, 9 pedig a segédmunkás kategóriába tar- tozott. Ugyanakkor a megfelelő mutatók a női mun'kásoknál 6, 45, és 49. (Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Államokban a szakmunkósnők aránya még alacsonyabb volt: csupán 49 százalék.)
Az alkalmazottak helyzetét a Német Szö—
vetségi Köztársaságban az alábbi adatok szemléltették: 100 fér—fi közül 39 töltött be felelősségteljes állást, 46 rendelkezett spe- ciális képesítéssel. 13 befejezte tanulmá- nyait, 2 dolgozott kisegítőként. A női alkal- mazottaknál a megoszlás —— hátrányukra -—
erősen eltérő volt, 100 főre vetítve: 7. 36, 47, 10 fővel jellemezhető.
A Német Szövetségi Köztársaságban 1983 óta növekszik az olyan fiatalok száma, akik ua—lapképzésüxk befejeztével nélkülözik Cl szalkmaszerzési lehetőséget. és ezeknek több mint kétharmada nő. Azok a fiatal lá- nyok pedig, akik szakmát szereznek, túl- nyomó részt hagyományos területeken sze- rezhetnek képesítést jelenleg is. zömük varrónő. fodrász, orvosi asszisztens, eladó.
A 225 nyilvántartott sza'kmaféileség közül a nők 40,5 százaléka a fenti — vagy ezekhez közelálló — 5 szakma valamelyikét sajátítja
el. Akikv,,férifi szakmát" tanultak nő létükre,
azok — főleg ha fiatalok —- nagyob-b el- helyezkedési nehézségek—kel birkóznak, mint az azonos képesítésű és korú férfiak. Az utóbbiak közül csak negyedainnyi az állás- rtala—n, mint a nők soraiban,
Angliában a kereső foglalkozást űző nők 67 százaléka 3 'hi—vatáscsoporthoz tartozik:
41 százalékuk irodai alkalmazott. 10 szó- zalékuk a kereskedelemben és a testápolás szférájában dolgozik. 16 százalékuk pedig egészségügyi és oktatói—nevelői pályán.
A textil-, a ruházati, a bőrfeldolgozó és a lábbeli ipar ágazatban foglalkoztatott—ak négyötöde nő. Döntő részük egyhangú,
380
STATlSZTlKAI lRODALMl FIGYELÓalacsony szintű és racionalizálás esetén ve—
szélyemtectett munkakörben dolgozik.
A bérezési különbségek országonként el- térők, részben igen jelentősek a nők kárára.
A férfiak bér—éhez viszonyítva (: nőkét — százalékosan — az alábbi adatok szemlél- tetik: Svédországba-n 83. Olaszországban 75,2, Franciaországban 72,5, Finnország- ban és a Német Szövetségi Köztársaság- ban egyaránt 70, az Egyesült Államokban 65.
Svájcban 64, Belgiumban és Hollandiában 61, Angliában 59,3. Luxemburgban 54.6.
Japánban 47,5 százalék. Figyelemreméltó irányzat, hogy az említett országok bizonyos hányadánál —- például a Német Szövetségi Köztársaságban — nagyobb arányban hát- rányos a magasabb képzettségű nők bére- zése az átlagosnál: főiskolai szintű szak- képesítéssel rendelkező asszonyok csak 57 százalékát keresik meg férfikollégáik fize- tésének.
Az aktív kereső anyák dolga a Német Szövetségi Köztársaságban azért nehéz, mert nincs elég állami intézmény a kisgyer- mekek gondozására. A 3 éven aluli kicsi—
nyeknek csupán 1.4 százalékát tudják ilyen intézetek rlogadni. a 3—6 éves korosztályú—
akinak pedig 75 százalékát. Az ilyen intéz- ményekben fizetendő havi gondozási díjak -— 20 napra számítva —- az 1970. évi átla—
gosan 67,32 márkáról, 1984—re már 144 márkára emelkedtek.
A női munkanélküliség a tőkés világban sokkal magasabb arányú, mint amit a sta- tisztikák mutatnak. A szakszervezetek ezt körülbelül duplájára becsülik annak, amit a hivatta-los adatok tükröznek. A regisztrált munkanélküliek szóma 1985-ben az Egye-
sült Államokban 8595 000 fő volt. ebből a nők 380000 főt tettek ki, Japánban 1588000 fő, (közülük 646000 volt nő), a
Német Szövetségi Köztá rsa ság bum 2310000 fő (1012000 volt xnő közülük).
Az Európai Gazdasági Közösség -- akkor még 10 taegországában -— együttesen 12 781 000 főnyi munkanélkülit tartott nyil- ván, ebből 5409 000 főt tett ki a nők 'számea,
Figyelemre méltó, hogy 1985-ben ——
1980-xhoz képest — emelkedett a munka—
nélküli nők aránya.
A felsorolt államokban az átlagosnál"
hátrányosabb helyzetben vannak a 25 év—
nél fiatalabb nők. akiket egyrészt a szülés?
másrészt gyermekgondozási kötelezettsé—- geik miatt nem alkalmaznak a munkáltatók, A bérdisz—krímin-áció következményt-sként as munkanélküli segélye—k sokkal alacsonyab- bak (: nők esetében, mint a férfiaknál.
A legszerényebb összegű ilyen juttatás cr férfi munkanélkülieknek csak 5 százalékát.
míg a nőknek 30 százalékát öleli fel. A Né- met Szövetségi Köztársaságban az állási:
kereső nőknek csaknem fele semmiféle munkanélküli segélyt nem kap, meant hiány-
zik valamelyik ehhez szük-séges feltétel, Kétharmad részük szociális segélyre szorul.
A 18 évnél fiatalabb. gyermeket egyedül nevelő anyák számla a Német Szövetségi Köztársaságban mintegy 782 OOO-re telhető, ezeknek több mint (negyed része szociális segélyből élt 1985-ben.
A szakszervezetek, a haladó pártok következetesen küzdenek a nők 'mi—ndeinirá- nyú társadalmi, gazdasági egyenjogúsításá—
ért, beleértve a képzési lehetőségek. az el—
helyezkedés, a bérezés területét is. Ugyan- csak fontos követelésük a gyermekintézmé- nyelk hálózatának kiépítése, ami megköny- nyíti, hogy a nők kereső foglalkozást foly- tarthassanak.
(Ism.: Bíró Klára):
KULFÓLD! FOLYÓI RATSZEM LE
RÉGI"!!!
GW
A SZOVJETUNIÓ KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALÁNAK FOLYÓlRATA
1986. ÉVI 12. SZÁM
Pleskov, B.: A Vesztm'k Sztafísztilu' munkájának korszerűsítése az SZKP XXVII. kongresszusa határo- zatainak tükrében.
Vokk. V. — Ippolitov, Sz.: A társadalmi munka ter- melékenysége és növelésének tartalékai.
Lipkin, M.: A valószínűségelmélet és a matema- tgkai statisztika alkalmazása a gazdaságkutatások-
on. _
Kizub, N.: Ellenrófordítás—mutoták.
Melngal, A.: Tudományos—gazdasági egyesülés.
Dubnov, B.: A mezőgazdasági üzem éves beszó—
molójelentése.
Kornev. V.: V. N. Tatiscsev születésének 300. év—
fordulójára.
Nazarov, Sz.: A KGST—országok értékmutatóinalc nemzetközi összehasonlítása.
1987. ÉVI 1. SZAM
Guzsvin, P.: Dolgozzunk új módon. nagyobb elv- szerűséggel és hatékonysággal.
Adamov, V. -— Eremeeva. I. — Rahmanav. M.: A gazdasági fejlődés gyorsításának statisztikai érté- kelése.
Vanínszlu'i, A. —- Rozsnov, V..- A tényezők hatás—
elemzési módszertanának néhány kérdése.
Katz, L.: A statisztikai információ értéke.
Gol'denberg, L.: A beszámolási ágazati kapcsola- tok mérlege változatlan árakra való átszámításának
kérdései.
Markovics. M.: A statisztika szervezete és korsze—
rűsítése a modem technika alapján.
