A házas nők helyzetének vizsgálata Csehszlovákiában

1264

A Gépi Feldolgozási Osztály gépállománya

Szu-

Gép SzAM IBM BULL per Óz?

methal

Táblásó ______ 2 3 1 —- 6

stat—. adatszam-

láló (IBM 101) —- 2 —— —— .?

Számoló (Gam-

ma %B) -— — 1 -— 1

Mésoló és ősz-

s'xeglyukasztó . 1 2 2 —— 5

Rendező ... 1 —— 2 6 9

Választó ... — 1 — — 1

Lyukaéztó ... 9 6 3 —— 18

Ellenőrző ... 6 2 2 — 10

Megjegyzés. A lyukasztógépek közül s da- rab szöveglyukasztásra is alkalmas. Az IBMés BULI. táblázógépek szövegírók. a G

elektronikus számoló-berendezés a táblázógép- pel Vagy a másológéppel összekapcsolva műkö—- dik.

A kézi feldolgozó részleg feladatai:

a) végzi azokat az összesítéseket, ame—- lyeket sem lyukkártya—, sem könyvelőgé—

peken nem lehet célszerűen és gazdasá- gosan feldolgozni,

b) lyukkártyarendszerű feldolgozásra (lyukasztásra) előkészíti a Hivatalhoz köz- vetlenül beérkező elsődleges bizonyla-

tokat,

c) közlési formára összevonja és átírja a géppel készített táblákból azokat, ame—

lyeket közvetlenül e géppel nem lehet ilyen formában elkészíteni,

d) közbenső számításokat végez egyes munkáknál, melyeknek feldolgozása gépi úton történik ugyan, de egyes számítási

szakaszok nem gépesíthetők vagy a meg-

felelő gépi berendezés hiánya miatt, vagy

mert a számítás programja mechanikusan nem adható meg.

A részleg feladatai elvégzéséhez meg- felelő számú kézi számológéppel rendel- kezik.

A STATISZTIKAI FELDOLGGZASI MUNKKK

GÉPESITESENEK TovABBsmLzazTaen zt

A, Központi Statisztikai Hivatal es. dő szerint egy URAL I. típusú elektronikus

számológépet üzemeltet, és előkészítés alatt _ van egy URAL II. típusú gép üzembeál—

lítása; Az URAL 1. gép beállításával az elsődleges cél az elektronikus számológé—

pekkel összefüggő alapvető ismeretek meg—

szerzése volt. ?

Tekintettel arra, hogy az URAL I. és az URAL II. gép nem statisztikai feldolge—

zások céljaira készült, egyik legfontősabb feladat annak a géptípusnak a meghatá- roZása, mely statisztikai adatfeldolgozásra

—- viszonyaink között —-— a legjobban mg;—

felel. * '

Ennek érdekében az Elektronikus Cso- port a sajátés a más intézménYeknél iga—_ -

lálható gépeken feldolgozási kísérleteket folytat és tapasztalatokat gyűjt.

Ez idő szerint a több gépparkkal rem delkező gépállomások száma nem túlságo—

xsan nagy. A minisztériumok többségénéla gépállomások szervezése most van folya- matban. A Földművelésügyi Minisztérium gépparkjának például feladata lesz az ál- lami gazdaságok és a termelős'zövetkeze—

tek beszámolójelentéseinek feldolgozása, A feldolgozás főként a Minisztérium ré- szére történik majd, de kielégítik az al—

sóbb (megyei, járási) szervek igényeit is.

A tervek szerint a későbbiek folyamán sor

kerül megyei gépállomások szervezésére is. Ezek feladata a megye területén mű—

ködő intézmények, vállalatok, állami gaz—

daságok, termelőszövetkezetek adatainak gépi feldolgozása lesz. Ennek megtörténte

után az állami gazdaságok, termelőszövet-

kezetek számviteli, pénzügyi rendszerét felülvizsgálják abból a szempontból,'hogy a gépi feldolgozás követelményeivel meg—

felelően egyeztessék, illetőleg lehetővé te—

gyék a mezőgazdasági beszámolójelentések országosan összefüggő egységes rendszer—

ben történő gépi feldolgozását.

A HÁZAS NÖK HELYZET—ÉNEK VIZSGÁLATA CSEHSZLOVAKlÁBAN

on. DANYI DEZSÖ

Napjaink társadalomtudományi, statisz- tikai irodalma fokozott érdeklődéssel elemzi a nők helyzetét. Vizsgálják élet- körülményeiket meghatározó tényezők ala-

kulását, a termelő és háztartási munka—

vállalás indító okait, egymáshoz mért ará—

nyát, terhességét, a nők kulturális igényeit

stb. Mindezek a vizsgálatok tulajdonkép—

pen két kérdésre kívánnak választ adni:

a női munkaerő számának növekedése nem támaszt—e olyan demográfiai, gyermekne—

velési—gondozási problémákat, amelyeknek

rendezése nem odázható el. A másik

kérdés a probléma fordított szemléletéből

SZEMLE

ered: a női munkaerő egész társadalom szempontjából igen fontos családi, gyer—

meknevelési funkciója milyen mértékben befolyásolja ,,társadalmi" termelőmunka-

jukat és milyen intézkedéseket kell tenni a női munka tartama, szervezettsége és

egyéb téren, hogy e kettős funkció egyé—

nileg és társadalmilag is gyümölcsöző ma- radjon.

Ez a két alapkérdés tükröződik vissza a Csehszlovák Állami Népesedési Bizottság (elnök: dr. Frantisek Fajfr) tájékoztató bulletinjébőll is. Csehszlovákiában az 1961.

évben tartott cseh—lengyel demográfiai symposion határozata alapján egy széles—

körű reprezentatív adatfelvétel útján ugyanis arra kívántak feleletet kapni, hogy a nők munkavállalása és családi kötele- zettségei közötti egyensúlyt ez ideig miért nem sikerült megteremteni, milyen mér—

tékű a dolgozó nők fizikai és szellemi meg—

terhelése, a családtervezés népesedési szempontból kifogásolható gyakorlata

milyen módon függ össze a női munkaerők

helyzetével, elképzeléseivel. -

Minthogy a magyar társadalomtudo—

mány —-— különösen pedig a Központi Sta—

tisztikai Hivatal — közel azonos tartalmú vizsgálatokat végzett, nem érdektelen összevetni a ,,nő—kérdést" elemző módsze—

reket és megállapításokat?

A csehszlovák adatfelvétel a folyamatos háztartásstatisztikára alapozva, közel 8000 háztartást érintett éspedig olyan formá—

ban, hogy a mi 18000 munkás— és alkal—

mazotti háztartást felölelő adatfelvéte- lünkkel szemben (amelynek fő célja a jö—

vedelemeloszlás vizsgálata volt és, amelyet kiegészített néhány más kérdés, így többek között a nők helyzetének vizsgálata) a pa—

raszti háztartásokra is kiterjedt. A két adatfelvételi és elemzési módszer sok ha—

sonlóságot tartalmaz, bár a magyar szem- léletmód részletessége't és mélységét nagy—

mértékben meghatározta az időmérleg al—

kalmazása, míg a csehszlovák elemzést a demográfiai szempontok részletezése egé—

szítette ki. A vonatkozó magyar, illetve csehszlovák adatfelvételeknél alkalmazott

módszerek részletes elemzésével, összeve—

tésével itt nem foglalkozunk, csupán a

! Informacni Bulletin o Populacn'lh Otázkách.

Zprávy Státni Populacmch Otázkách. 1962. 2.

sz.

" A magyarországi vizsgálatokra vonatkozóan lásd például Mód Aladárné: A nők helyzete a munkahelyen és otthon (Statisztikai Szemle.

1962. évi 8—9 sz. 791—806. old.) és Ferge Sán- dorné: A gyermekekkel kapcsolatos néhány kérdés a statisztika tükrében (Statisztikai Szem- le. 1962. évi 10. sz. 967—992, old.) c. tanulmányát.

a szóban forgó csehszlovákiai adatfelvételt-e pe- dig dr. Jiri Prokopec: Vdaná Zena v rodine a v zamestnáni 1961 (A házas nők a családban és a munkahelyen, 1961.) c. tanulmányát az em- litett Bulletin 1962. évi 2. számában.

1 265

csehszlovák felvétel néhány érdekesebb vonására kívánjuk a figyelmet felhívni és

néhány megállapítást tenni elsősorban a

források között hivatkozott csehszlovák ta—

nulmány alapján.

Az adatfelvételek eredményei azt mu—

tatják, hogy a női munkavállalást mind a két országban a család nagysága, a

gyermekek száma és kisebb mértékben az életkor befolyásolja. A népesebb családok alacsonyabb jövedelmi színvonala Viszont munkavállalásra ösztönzi a háztartások vezetőit. Általában azonban a női munka—

vállalás leggyakoribb motívuma a csa- lád jövedelmi színvonalának növelésére való törekvés. A csehszlovák adatfelvétel kiemeli, hogy az anyagi függetlenségre

való törekvés, a háztartási munka szűk

perspektívái, a szakmai elhivatottság je- lentős tényezővé emelkedett a nők gazda—

sági aktivitásában.

A háztartási munka vállalásának in-

dítóokai között jelentős aránykülönbségek

vannak a két szomszédos országban. Ebben

szerepet játszik többek között a két minta össze—tétele közötti eltérés, valamint az a

tény, hogy Csehszlovákiában a megkér—

dezettek több okot is megielölhettek.

A nem kereső nők válaszainak 'megoszlása arra a kérdésre, hogy miért nincsenek

munkaviszonyban (százalék)

Cseh- víagvar-

$$$? ország

Anyagilag nincs rászorulva ... 12,7 3,7 Lefoglalja a háztartás ... 32,0 49.25 Egézsógi okok ... 31,8 20.41 Nincs (illetve nincs megfelelő) munka-

alkalom ... 16,5 16,7 Egyéb okok:

a) a férj ellenzi ... 12,l b) nem akar munkát vál- 7,2

lalni ... 99

c) egyéb ... 3,2

* Egy megkérdezett több választ is adhatott.

A csehszlovák adatokból kitűnik, hogy az anyagilag rá nem szoruló nők között

nagymértékben gyermektelen vagy éppen egy gyermekes családanyák szerepelnek, továbbá, hogy az egészségi okok és a férj

tiltakozása szoros összefüggésben áll a korral és a gyermekek számával.

Mind a két adatfelvétel igyekezett meg- állapítani, hogy a dolgozó nők meg van—

nak—e elégedve munkaterületükkel, mun-

kakörülményeikkel. Csehszlovákiában a

dolgozó nőknek több mint fele, megelége—

dett munkahelyével. A kifogások, pana—

szok legnagyobb része a kereset nagysá—

gára, a munka terhességére és a rossz

munkakörülményekre vonatkozott. Külö- nösen a parasztasszonyok között merült fel sok kifogás.

1266

^SZEMLE

A kulturális igények elemzésénél a cseh- szlovák adatfelvétel csupán arra terjedt ki, hogy az üzemek és intézmények elő—

segítik—e a női munkavállalók szakmai

képzését, továbbtanulását. A gyermekne-

veléssal és gondozással kapcsolatos, sta- tisztikailag igen nehezen mérhető elfog—

laltságot a csehszlovák adatfelvétel csu- pán közvetett, másodlagos tényezőkből ál—

lapította meg, kihangsúlyozva, hogy a dol- gozó nők ilyen irányú tehermentesítését

sürgősen meg kell oldani. Megemlítjük, hogy a szóban forgó csehszlovák adatfel-

vétel az iskolásgyermekek tanulmányi eredménye és a szülők foglalkozása és is- kolai végzettsége közötti összefüggést — a magyar adatfelvételtől eltérően —— külön

reprezentatív vizsgálat segítségével tanul-

mányozta.3

A női 'munkavállalás egyre emelkedő

aránya —— amelynek legfőbb indítóoka az

anyagi felemelkedés vágya — párosulva a családanyák viszonylagos megterhelésével, nem kívánatos demográfiai viszonyok ki—

alakulásához vezetett. A csehszlovák adat—

felvétel ezeknek az összefüggéseknek fel—

derítésére három családtervezéssel kap- csolatos kérdést tett fel a házas nőknek:

l. hány gyermeket akar, 2. milyen körül—

mények között szeretne három gyermeket, 3. miért nincs több gyermeke. A kérdésre adott válaszokból kitűnt, hogy az eltelt

utolsó öt év alatt a munkaviszonyban álló

nők egyre kevesebb szándékot mutatnak a

második vagy a harmadik gyermek még-

szülésére. A nőknek több mint fele sem-—

milyen körülmények között sem óhajt

három gyermeket, a munkaviszonyban álló nőknek közel egynegyede, a háztartásban élőknek egyötöde viszont anyagi körül—

ményei vagy lakásviszonyainak megjavu—

lása esetén vállalná három gyermek szü-

lését, felnevelését. Arra a kérdésre, hogy

miért nincs több gyermeke, a megkérde- zetteknek több mint egyharmada egyer—

meknevelés költsé—ges voltát, a lakás—

helyzetet, az életszínvonal gyors felemelé—

sét jelölte meg indoknak.

A csehszlovákiai nők helyzetét elemző reprezentatív felvétel igen értékes meg—

állapításokkal gazdagította a társadalom—

tudományi kutatást. Kétséget kizáróan beigazolta, hogy a munkát vállaló nők

helyzete telve van megoldandó problé—

mákkal. Felhívta a figyelmet arra, hogy a

nők munkakörülményeinek megjavítása, kulturális igényeik kielégítése és nem utolsó sorban jövedelmi viszonyuk rende—

zése terén ige-n sok feladat vár az egész

társadalomra és egyes szerveire, szerveze- teire is. Feltárta a nők helytelen népese- déspolitikai magatartásának, hovatovább

általános meggyőződésének anyagi, társa—

dalmi rugóit, számunkra pedig módot nyújt az említett jelenségek arányainak és motívumainak összehasonlítására.

MAGYAR SZAKIRODALOM

SZAKÁL PÁL:

A MAGYAR MEZÓGAZDASÁGI TERMELÉS

FEJLÓDÉSEL 1950—1956 KÖZÖTT

Magyar Tudományos Akadémia Közgazda- ságtndományl Intézetének Közleményei 16.

szám. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Bu—

dapest. 1961. 42 oki.

Az az időszak, amelyet a tanulmány'fel- ölel, fontos periódus egész népgazdaságunk

szocialista építésének folyamatában, de

különösen az szocialista mezőgazdaságunk alapjainak lerakása és kialakítása tekin- tetében. Ma már mezőgazdaságunkban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok és természetesen a feladatok

3 A Csehszlovák Népesedési Bizottság által 1960 decemberében végrehajtott adatfelvételt il—

letően lásd J. Prokopec—J. Job: Prospech záku a zamestnanost zen című (Az iskolásgyermekek tanulmányi eredménye és a nők foglalkoztatott—

sága), a Demografie 1962. évi 1. számában kö- zölt tanulmányát, illetőleg ismertetését a Sta- tisztikai Szemle 1962. évi 11. számában (1183—

1184. old.).

részben másként jelentkeznek, mint az 1950—1956. évek közti időszakban, de e

korábbi időszak közgazdasági elemzése nagyon sok olyan tanulságot szolgáltat,

amelyet a jelen építőmunkában is feltét—

lenül hasznosítanunk kell.

Szakál Pál munkája a közgazdasági

hatótényezők széles körére kiterjedő, ér—

tékes elemzés az 1950—1956. évek közötti

időszakról. Annak vizsgálatát tűzte ki célul, hogy ebben az időszakban a létre-"- hozott szocialista mezőgazdasági nagyüze—

mekben mennyiben sikerült megteremteni a korszerű termelés feltételeit, a termelő- erők fejlesztése révén milyen termelési

eredményeket értünk el, de gyanakkor melyek voltak azok a tényező —, melyek a

magasabb termelési szint elérését kedve—

zőtlenül befolyásolták, azt gátolták, illetve

fékezték. — '

A tanulmány három fejezetre tagolódik.

Az első a szocialista társadalmi—gazdasági formák térhódításával és a termelés össze- foglaló eredményeinek értékelésével fog-

lalkozik, a második fejezet a növényter—