Az MTA Statisztikai Bizottságának 1988. május 31-i ülése

SZEMLE

AZ MTA STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK 1988. MÁJUS 31—l ULESE

DR. ARVAY JÁNOS

Az MTA Statisztikai Bizottsága 1988. május 31-én tartott ülésén Nyitrai Ferencné dr. ál—

lamtitkárnak, a Bizottság elnökének vezeté- sével megvitatta dr. Köves Pál egyetemi ta- nárnak "A havi ánindexe'kről" készített dol- gozatát és e tárgyban az ülésen tartott elő—

adását. A dolgozathoz Faith Gáspár, a KSH osztályvezetője készített korreferátumot.

Az előadás főbb mondanivalói a követ- kezőkben foglalhatók össze. A tanulmány a több évet átfogó. állandó bázisú havi árin- dexek számítását szorgalmazza, természete- sen megőrizve az éves indexeket. A javasolt indexektől való tartózkodást az árak és a mennyiségek szezonális ingadozásából, egyes cikkek időleges e—ltűnéséből adódó nehézsé- gekne'k tulajdonítja. A szerző egy régebbi cikkében (Statisztikai Szemle. 1971. évi 5. és 6. sz.) és tíz évvel későbbi könyvében már javasolt egy, az említett nehézségeket meg- kerülő eljárást. Ezt eleveníti most fel új ta- pasztalatok birtokában. Ennek az a lényege.

hogy kiindulásnak tekinti a Központi Statisz- tikai Hivatal által! mozgó bázison (az előző év azonos hónapja : 100) számított havi indexeket (amelyek a szezonalitást eleve ,,ki- ejtik"), illetve az ezekből leszármaztatatt in- lexek (a bázi'sév azonos hónapja : 100) mátnixát, s ebből a rejtett információkat is hasznosítja megfelelő becslési eljárással. A bázisévi havi indexeket a ,,ilegvailószínűbb"

módon eltérítve 100 százaléktól. eljut a bé- ziséven belüli szezon-olitásmentes fixbázisú indexekhez, és ezekhez kapcsolja a kiinduló mátrix elemeit.

Más lehetséges módszerekkel való szembe- sítés érdekében a szerző kétféle nemzetközi áttekintésre támaszkodik. Az európai statisz—

tikusok konferenciája 1978-ban Genfben megvitatott egy tanulmányt, amelynek előz- ményeként R. Turvey (lLO) arra kérte né—

hány ország statisztikai hivatalát, hogy egy megadott adathalmaz (gyümölcsök árai és mennyiségei) felhasználásával ismertessék a saját maguk által alkalmazott, illetve jónak tartott indexszáml'tási eljárást. Ezt a ,,házi

feladatot" a megvitatott tanulmány szerzője mint egyéni kutató is megkapta. A válasz- ként beérkezett anyagok többsége a szezo- nális ingadozásokat is tartalmazó eljárást mutatott be, mellyel Köves Pál elvileg nem ért egyet. Később Turvey maga is javaslatot tett a szezonalitás cikkenkénti kiküszöbölé- sével készítendő árindexekre. Eredményei meglehetősen közel állnak — a merőben ei—

térő módszer ellenére — a jelen tanulmány- ban propagált indexekhez.

A fent említett másik nemzetközi áttekintés szerzője B. M. Balk, aki az 1980-as évek ele—

jén áttekintette a szezonális cikkek havi in- dexeinek irodalmát, és ezen túl maga is al—

kotottt három, egymástól is erősen külön- böző in—dexszá—mítási módszert, amelyeket Hollandiában regisztrált gyü—miölcsadatok fel- használásával! mutatott be. A számítási ered- mények igen hasonlók, főleg annak köszön- hetően, hogy mindegyik tartalmazza a sze- zon-ális hatást. Viszont a Balk- és a Köves- féle eredményekről (a meg—vitatott tanul—

mányban) sikerült kimutatni, hogy közöttük úgyszólván csak a szezonalitás jelenléte vagy ki 'ü-szöböltsége okoz eltérést. A Köves-féle indexek kiszámítása mindegyikhez képest 'lé—

nyege'sen egyszerűbb.

A szerző ezek után áttekinti a piaci, a fogyasztói és az ipari értékesítési havi ár—

indexek haza—i számítását. Az első két emlí- tett területen az előző év azonos hónapjai- hoz viszonyító indexeket számítanak, az ipari árindexek esetében egy-egy éve-n belüli (az előző év deceimberéhez viszonyító) indexeket is. A piaci és fogyasztói árindexnél a szerző folytatja saját módszerével számított indexei- nek bemutatását. A fogyasztói árindex vo- natkozás-ában bírálja a hivatalos éves in- dex melletti fix bázisú havi indexek hiányát és az ebből adódó kényszert az ún. ,,áthú- zódó hatás" kiszámítására. Az ipari árin- dexmél a kétféle havi indexekre épülő ,,két- dimenziós" becslési eljárást mutat be.

Korreferátumában Faith Gáspár rámutatott arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal je—

752 ^SZEMLE

lenlegi fogyaszitáiárindex—számításának gya- korlata, annak elvi kiinduló pontja eléggé közel áll ahhoz, amit Köves Pál javasolt: a havi fogyasztói á—rindexeket 1979 óta a Hi—

vatal nemcsak az előző év azonos időszaká- hoz, hanem ezzel párhuzamosan — egy fix bázison keresztül — az előző hónaphoz ké- pest is kiszámítja. Ez év januárjáig azonban kizárólag az előbbi számítás eredményei ke—

rültek hivatalos közlésre.

Jóllehet a Hivatal jelenleg az utóbbi ár- indexet is publikálja. az előző év azonos időszakához mérő indexeknek továbbra is megmarad az előbbségük. Ezt az indokolja, hogy mindazok a statisztikai mutatószámok, amelyekkel az árindexek összefüggésbe ho- zandók — például a jövedelem, a termelés és a fogyasztás mutatái — ilyen időd'imenzióban

mutatják be a változásokat.

Ami az éven belüli. folyamatos árszintalo- ku'lás szá—mszerűxsitését illeti, a Hivatal mód- szere egy fix év tényleges éves (átlagos) ára—ira épít; tehet két egymás melletti hónap árszintje'nek eltérését úgy mutatja be,, hogy mindkét hónap árszintjuét egy azonos bázis- hoz m'éri, és az így kapott indexe—k hánya- dosa adja az előző hónaphoz viszonyító in- dexet. Nem állítja, hogy ez a megoldás tő- kéletes, de hasonló ,,tilozáfiai" alapokon áll, mint Köves lPál módszere: az árszínvonal fo- lyamatosan létezik, de képviseletét más-más

termékek látják el.

A kapott eredményeket tekintve a Hivatal módszere elsősorban abban különbözik a fix bázisú Köves-féle indexektől, hogy az utób- bival ellentétben tartalmazza a szezonális áningadozások hatását.

Fnajth Gáspár felhívta a figyelmet arra is, hogy a havonkénti bázisindexek nemcsak az- ért különbözők. mert a báziséven belül az egyes hónapok árszintje eltérő, hanem azért is, mert az egyes hónapok között egy "_ke—

vert trernd" is érvényesülhet, például ha vál- toznak a közgazdasági feltételek. Végül szó- vá tette, hogy Köves Pál dolgozata a súlyo- zás problémájával nem foglalkozik kellőkép- pen, pedig ennek nagy jelentősége van nem- csak az eredmények. hanem az indexszámi—

tás belső konzisztenciája szempontjából is.

Az ezt követő vitában részt vett Deáky Györ yné, Kupcsik József, Bézi Erzsébet, Mar- ton dám, Párniczky Gábor és Pintér Tibor.

Közülük többen kiemelték a vitaindító dol—

gozatnak azt az erényét, hogy a mai élet- ben felmerülő nagyon érzékeny és időszerű problémát feszeget; a szakemberek és o lai- kusok számára egyaránt jobban érzékelhető- vé rkíváunja tenni az árváltozások folyamatát bemutató indexeket. Ezért kívánatos, hogy a Hivatal a gyakorlatban minél több javaslatot vegyen át; az erre irányuló készséget több statisztikus is kifejezte, bár ehhez néhány kérdésben megbeszélésekre van szükség. Ko—

moly bírálat érte a vitaindító dolgozotnak azt az alapállását, hogy csak olyan árindexet tort alkalmasnak az árváltozás mérésére. a- mel a szezonalitás hatásától mentesen és :: baziséven belül—i árváltozások figyelembevé- tele'vel mutatja a folyamatos árváltozás-t. ho—

lott a valóságban többféle felhasználási cél van, amelyekre más és más indexek vagy a főindexek mellett rész- és osoportindexek is szükségesek. így például több országban egymás mellett közlik a szezonális hatásokat is tükröző és az azoktól! megtisztított inde- xeket; gyakran a publikáció-k külön választ—

jók az idényjellegű cikkek árváltozását az áll-andó jellegű cikkek árváltozásártól. Az elő- adással e'llentétben a felszólalók egy része nagyon fontosnak és jól értelmezhetőnek tar- totta, hogy a Hivatal az előző évben bekö- vetkezett árváltozáso'knak a tárgyidőszakro áthúzódó hatását külön kimutatja. '

Töb—b oldalról is felmerült a vitában a fo- lyamatos árváltozás értelmezése, hiszen a va- lóságba—n az árok rendszerint szakaszosan módosulna-k, és csak bizonyos statisztikai fel—

tételezéserk mellett tehető az árindex folya- matossá. Elméleti tisztázásra vár az a kér- dés, hogy milyen módon hasonlítható össze folyamatában a nyári cikkek (fürdőruha) ár- szinvonala a téli időszakban vásárolt cikkek (télikabát) árszinvonaláva'l. A folyamatos álr- változás az állandó jellegű cikkek körében viszonylag jól értelmezhető és mérhető, vi—V szont távolról sem tekinthető egyértelműen eldöntöttnek, hogy milyen javak tartoznak a szezonális termékek és szolgáltatások cso- portjába, továbbá, hogy ez utóbbi csoportra külön végzett á—nindexszámítás hogyan kap- csolható össze az előbbi csoportra vonatkozó árindexszel. A folyamatos mérésnek egyik problémája. hogy az árindexekhez több éven át változatlan súlyokat kell alkalmazni, töb- bek között azért. mert adatgyűjtési korlátok- , ba ütközik a súlyok és reprezentánsok gya- , kori cserélése. Ezeket a gyakorlati szempon—

tokat is figyelembe kell venni (: módszertan továbbfejvlesztése során.

Végül szóba hozták, hogy az invdexelmé- letben minden olyan módszert, amely új in- dexet javasol. bizonyos indexpróbáknak szo- kás alávetni, és ezek eredményével bizonyi- tani az új index előnyeit, esetleg hátrányo- it a meg'levőkkel szemben. Ez a vizsgálat hi- ányzik a bevezető dolgozatból. Például az sem derül ki egyértelműen, hogy a dolga- zatban javasolt árindex alkalmas-e deflálás-

ra.

Válaszában Köves Pál is örömmel vállal- kozott a szorosabb együttműködésre a Köz- ponti Statisztikai Hivatalban indexszámitáso- kat végző szakemberekkel, ami egyben lehe- tövé tenné számára, hogy azokat az index—

számitási eredményeket is megismerje, ame- lyeket a Hivatal elemzés és ellenőrzés cél-

SZEMLE

753

jából elvégez, de nem publikál. A vitában felvetett problémák zömét jogosnak és tár- gyuikban a további kutatást szükségesnek tar- totta. Bár az általa áttanulmányozott Tuwey- és Balk-féle áttekintésben felvonultatott meg- oldások közül továbbra is saját árindexet tartja a legjobbnak a folyamatos árváltozás mérésére. elismerte más típusú árindexek lét- jogosultságát is. Ami az indexek absztrakt jellegét illeti, véleménye szenint az általa ja- vasalt index nem vonatkoztat el jobban a valóságtól. mint a ma alkalmazott módsze—

rek, sőt. azt könnyen kiszámíthatónak és vi—

lágosan értelmezhetőnek véli.

A Bizottsá elnöke vitazárójábon a követ- kezőket eme te ki. Nagyon jó döntés volt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia égi—

sze alatt működő Bizottságban egy elméleti jellegű statisztikai tanulmány került napi—

rendre, ami lehetővé tette az abban kifej- tett nézetek ütköztetését a gyakorlati szak- emberek tapasztalataival és véleményével.

amiből mindkét oldal levonhatja a tanulsá- gokat. Ebből következ-ik. hogy a Marx Károly Közgazdaságtudomáinyi Egyetem és a Köz- ponti Statisztikai Hivatal közötti kapcsolatot a jövőben indokolt jobban ápolni. A vitain-

dító tanulmány és maga a vita nagyon érté- kes és érdekes gondolatokat hozott felszín- re, ugyanakkor kifejezésre jutottak bizonyos hiányérzetek olyan kérdésekben, amelyek nélkül nem lehet végleges döntést hozni. lgy például a dolgozat nem foglalkozott az ab- ban javasolt index céljával és felhasználási lehetőségével; ugyanis távolról sem kielégítő, ha csak egyetlen összefoglaló végeredmény áll rendelkezésre. Ugyancsak hiányzott a dal- gozotból a rész és egész kapcsolatának a viszonya, továbbá a súlyozás kérdése. amely minden indexszámítás sarkalatos pontja.

Tisztázást igényel a szezonalitás fogalma és kezelése mind elméletileg. mind gyakorlati- lcg. hiszen például olyan országokban, ome- lyekben az idénycikkeket a holt szezonban nagy tömegben importálják (például Svájc- ban). más a szezonális hatás mértéke, néha még a jellege is.

Mindezek a problémák további tanulmá—

nyozást kívánnak. és érde—mesek arra, hogy nagyobb nyilvánosság elé kerüljenek. Ezért a Bizottság elnöke azt javasolta, hogy a vita- indító dolgozat és a korreferátum. valamint a vitáról szóló összefoglaló jelenjék meg a Statisztikai Szemlében.

MAGYAR SZAKIRODALOM

KORINEK LÁSZLÓ:

REJT—ETT BÚNUZÉS

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1988.

312 old.

A bűntettek száma hazánkban a hetvenes évek közepe óta tartósan emelkedik, s több minőségi mutató (például a felderítési arányszám. fiatalkorú elkövetők aránya.

visszaesők aránya) tartósan negatívttenden- ciája is szükségessé tette a bűnözés, ezen

belül a látens bűnözés hatékonyabb ':kuta- tását. Éppen ezért. mint a szerző ezt az elő- szóban megállapitja: .,... a kriminológiai kutatások nem mondanak le a megtörtént bűnözés azon részének vizsgálatáról. amely különféle okokból nem jut a nyomozóható- ságok tudomására. Ezen objektív helyzetből kiindulva a Művelődési Minisztérium anyagi támogatásával 2448. 14 évnél idősebb sze- mélyt kérdeztünk meg 1982 áprilisában Ba- ranya megyében és Pécsett arról. hogy kö- vettek-e el ellenük különféle jogsértéseket, úgy. hogy azok feljelentését esetleg elmu—

lasztották." (9. old.)

Korínek László, a Janus Pannonius Tudo- mányegyetem Közgazdaságtudományi Ka- rának docense az eműlt 15 évben széles kö—

rű kutatómunkát végzett a látens bűnözés és a bűnügyi prognosztika területén. .,A lá- tens bűnözés vizsgálata" c. kandidátusi ér—

6 Statisztikai Szemle

tekezését 1984-ben védte meg. (Lásd: Statisz- tikai Szemle. 1985. évi 6. sz.) Itthon és külföldön számos tanulmányt publikált. s vizsgálatait időközben nemzetközivé szélesí- tette. Hasonló felvételt hajtottak végre az Egyesült Államokban (Texasban) és a Német Szövetségi Köztársaságban (Baden-Württen- bergben). A magyar állami támogatáson túl a nyugat—német Max Planck Társaság és (:

Humboldt alapítvány 3, illetve 14 hónapos kutatási ösztöndíjat adományozott a szerző—

nek a felvétel előkészítésére, majd a nem- zetközi összehasonlítások elvégzésére. A szerző bár csak Baranya megyére korlátozta vizsgálatait. s így nem tűzhette ki célként az egész országra vonatkozó törvényszerűségek feltárását, mégis a könyvében olyan lénye—

ges megállapításokat tett, amelyek ten- denciaszerű általánosságokként is értelmez- hetők. Korinek László kutatási eredményeit hitelesíti az a gyakonloti munka. amely a ..pécsi társadalmi bűnmegelőzési kísérlet"

elnevezéssel vált országosan is ismertté.

(Leírását lásd: Belügyi Szemle. 1988. évi 3.

sz. 56-58. old.) A pécsi bűnmegelőzési kon- cepció gyakonloti alapelve—i a következők:

— a lakosság önvédelmi készségének fokozása:

— a tömegtójékoztotási eszközök széles körű al- kalmazósa;

— a folyamatosan bővülő aktívahálózot kiépítése;

— az állami és társadalmi szervek magas szintű erkölcsi. később anyagi támogatása.

0;