Az MTA Statisztikai Bizottságának 1994. május 16-i ülése

SZEMLE

AZ MTA STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK 1994. MÁJUS 16-i ÚLÉSE

A Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága 1994. május 16—i ülését Vukavich György, a Statisztikai Bizottság elnöke azzal a beje- lentéssel nyitotta meg, hogy a titkári teendőket a Bizottság egyhangú állásfoglalása értelmében Vita László, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egye- tem (BKE) tanszékvezető egyetemi tanára látja el

Árvay János tartós külföldi távolléte miatt. Az új

titkárnak sikeres munkát kívánt, majd ezután Tóth István György kutatásvezető, a Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) igazgatóhelyette—

se a Magyar Háztartás Panel kutatásról tartott vita- indító előadást.

Az előadó a kutatás előzményeiről, célkitűzései—

ről, módszereiről és néhány eredményéről nyújtott áttekintést a Bizottság tagjai számára. A kutatás a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Szo—

ciológiai tanszéke és a TÁRKI közös vállalkozása-

ként, Andorka Rudolf és Kolosi Tamás kezdeménye- zésére indult 199l—ben az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) pályázatán nyert támoga—

tásra alapozva. Ma már azonban a Fővárosi Ön—

kormányzat, az Országos Munkaügyi Központ és legújabban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) is bekapcsolódott a kutatásba és annak finanszíro- zásába. A kutatás fő célja a magyar gazdaság és társadalom átalakulásának dokumentálását lehető—

vé tevő statisztikai és szociológiai információk ösz—

szegyűjtése, értékelése és a tudományos kutatás cél—

jaira történő széles körű közzététele. A kutatás so- rán elsősorban a lakosság jövedelmi viszonyainak és a munkaerőpiacnak a változásait kívánják nyo—

mon követni, feltérképezni friss adatok szolgáltatá—

sa és gyors elemzések készítése, közzététele útján, de esetenként más problémák vizsgálatára is vállalkoz- nak. Az adatokat kérdőívek kitöltésével gyűjtik, melynek során mintegy 2000, illetve 1000 véletlen- szerűen kiválasztott háztartásról, valamint e ház—

tartások 15 éven felüli tagjairól szereznek be külön- féle információkat évenként ismétlődő hullámok-

ban. A mintegy 2000 háztartás az egész ország, a mintegy 1000 háztartás pedig Budapest népességét reprezentálja. A két minta között bizonyos átfedés van. Az előadó külön kiemelte, hogy nagy súlyt helyeznek arra, hogy a mintába került háztartáso—

kat megnyerjék a vizsgálatban való tartós közremű- ködésre, Ennek eredményeképpen az eddigi közre—

működési készség — nemzetközi összehasonlítás—

ban is —— meglehetősen jó. Ennek ellenére rendsze—

resen szükség lesz az egymást követő hullámok mintáinak a panelvizsgálatokban széles körben el- fogadott—átsúlyozására is. A mintegy másfél hóna- pig tartó megkérdezéssel nem az előző naptári év—

ről, hanem az előző év április l-jétől az adott év

márciusának végéig tartó ,,beszámolási év"—ről gyűjtik össze a háztartásokra, illetve személyekre vonatkozó különféle információkat. Ezra gyakor—

latot azzal indokolják, hogy a háztartási jövedel- mek kiemelkedő fontossága miatt az adatfelvételt célszerű közvetlenül az adóbevallások benyújtási határideje utáni időszakra időzíteni. A feldolgozás- ra alkalmas adatállomány rendszerint július—_an—

gusztus hónapra készül el, októberre—novemberre pedig rendszerint megjelennek az első gyorselemzé- sek is. Az elemzési eredményekből számos publiká—

ció készül. Ezek közül külön kiemelendő a Magyar Háztartás Panel Műhelytanulmányok című soro—

zat.

Tóth István György arra is rámutatott előadásá- ban, hogy a kutatás által előállított adatok valódi- ságának és megbízhatóságának ellenőrzésére kie—

melten nagy gondot forditanak. Ezt úgy valósítják meg, hogy a kitöltésre kerülő kérdőívek esetleges hibáit előzetes próbafelvételekkel próbálják kiszűr- ni, és nagy figyelmet szentelnek a kérdőbiztosok előzetes kiképzésére, valamint munkájuk folyama—

tos ellenőrzésére is. Ezen túlmenően az adatrögzítés során az SPSS-programcsomag adta speciális lehe- tőségek kiaknázásával igyekeznek kiszűrni és korri—

gálni a felvételi hibák bizonyos fajtáit. Végül a fel-

SZEMLE

785

vételből nyert legfontosabb adatokat rendszeresen egybevetik a más adatforrásokból rendelkezésre ál—

ló hasonló információkkal is.

A kutatás során általában a hazai és a nemzetkö- zi szabványokkal egyező fogalmakat, nómenklatú- rákat használják, de egyes esetekben —— például a munkanélküliség vagy a szegénység vizsgálata so- rán —— tudatosan többféle alternatív definícióra ala- pozzák az adatgyűjtést és az azt követő elemzést.

A felvétel egymást követő hullámaiban szerzett adatok elemzési lehetőségei közül Tóth István György az alábbiakat emelte ki:

— keresztmetszeti vizsgálatok, ide értve az alternatív definíciók elemzési eredményekre gyakorolt hatásának vizsgálatát is,

—— idősoros elemzések,

— panelelemzések, valamint tranziciós matrixok készí- tése,

_ a háztartások tagjainak ugyanazon jellemzői közötti összefüggések vizsgálata.

Az utóbbi két elemzési lehetőség még minden bizonnyal számos módszertani kutatást fog igényel-

ni, illetve motiválni,

Az előadó az előadást a kutatás eddigi eredmé- nyeiből összeválogatott ízelítővel zárta, majd felhiv- ta a figyelmet arra, hogy valamennyi eddigi adatál- lomány és dokumentáció minden — nem üzleti céllal végzett —— kutatás számára intézményesített módon hozzáférhető.

Az előadást élénk vita követte, melynek során számos kérdés és hozzászólás hangzott el. A vita során többen is kiemelték, hogy a Magyar Háztar-

tás Panel kiemelkedően fontos, újszerű kutatás, ami

a rendszerváltozás folyamatának páratlan doku- mentációs forrása. Vukovich György pontosan ezzel indokolta a KSH—nak a kutatásba való ez évi be- kapcsolódását. Szívós Péter rámutatott, hogy a szó—

ban forgó projekt sok szempontból hasonlit az Eu- rópai Unió (EU) most induló Háztartási Paneljé—

hez, ami az egyesülési folyamat statisztikai adatok- kal való dokumentálását segíti. Ez már önmagában isindokolja a KSH-nak a kutatásba való bekapcso- lódását, hiszen az EUROSTAT is fontos szerepet vállalt magára az európai panelfelve'telben.

Hozzászólásaikban Éltető Ödön, Klinger András, Marlon Ádám és Nyitrai Ferencné azt tették szóvá, hogy a felvételből származó adatok, elemzési ered- mények megbízhatóságát számszerűen is jellemezni

kellene, s a kutatóknak óvakodniuk kellene attól,

hogy túlzottan kis népességcsoportokról is messze- menő és magabiztos állításokat tegyenek. Az induló mintából kieső háztartások és a válaszmegtagadá- sok a minta folyamatos vizsgálatát és szükség sze- rinti átsúlyozását teszik szükségessé, ami nagy kő—

rültekintést és speciális technikákat igényel. Éltető Ödön és Marton Ádám arra is rámutattak, hogy a mintavételi hibán túl az egyéb felvételi hibákat és esetleges torzításokat is jó lenne felmérni és tekin- tetbe venni az adatok elemzése során.

A vita során az a kérdés is felmerült, hogy mi—

ként lehet a mintába került háztartások, illetve sze—

mélyek közreműködési készségét biztositani, illetve hogy a felvétel ,,beszámolási évé"-nek a naptári évtől való eltérése nem jelent-e problémát a felvétel—

ből nyert adatoknak más forrásokból származó hasonló adatokkal történő egybevetése során.

A felvetett kérdésekre, észrevételekre Andorka Rudolf, Sík Endre, Szívós Péter és Tóth István György, a kutatás tématanácsának jelenlevő tagjai válaszoltak. Az adatok valódiságával és megbízha- tóságával kapcsolatos fenntartásokra úgy reagál—

tak, hogy ezek mérlegelése az egyes kutatók egyéni felelőssége kell legyen, és a megállapítás magabiz—

tosságát illetően nem árt a józan mértéktartás, már- csak azért sem, mert a mintanagyság kisebb, mint a hasonló nagyságú EU—tagországoknak ajánlott mintanagyság.

Az ülés azzal zárult, hogy a Statisztikai Bizottság nagyon időszerűnek és fontosnak tartja a Magyar Háztartás Panel kutatást, és egyértelműen helyesli a KSH-nak a kutatásba való bekapcsolódását; má—

sok által is követendő gyakorlatnak tartja azt, hogy az adatállományok a téma iránt érdeklődő más kutatók számára is szabadon hozzáférhetők. A Bi—

zottság végül azt a reményét is kifejezte, hogy a projekt a módszertani kutatásoknak is új lendületet fog adni.

Vita László