• Nem Talált Eredményt

Az MTA Statisztikai Bizottságának május 19-i ülése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az MTA Statisztikai Bizottságának május 19-i ülése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

SZEMLE

AZ MTA STATISZTIKAI BlZOTTSÁGÁNAK MÁJUS 19-i ULESE

DR. ARVAY JÁNOS

Az MTA Statisztikai Bizottsága 1987. május 19-én tartott ülésének témája: ,,Számítógép- pel támogatott statisztikai oktatás a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaság- tudományi Karának Módszertani Tanszékén"

volt. Az ülésen. melyet Nyitrai Ferencné dr.

államtitkár. az MTA Statisztikai Bizottságá- nak elnöke vezetett, dr. Hoóz István tanszék- vezető egyetemiltanár tartott bevezető elő- adást, majd dr. Hajdú Ottó egyetemi tanár—

segéd bemutatta az oktatási program mű- ködését Commodore 64 típusú számítógépe-n.

Ez után került sora Cenzus ll. és a Regioná—

lis Regresszióa-nalizis cimű programok ismer- tetésére személyi számítógépen, amelyeket dr. Kiss Tibor, dr. Pintér József és dr. Her- man Sándor adjunktusok mutattak be.

A pécsi egyetem Közgazdasági Karán el- sősorba—n a mikrogazdaság szintjén elhelyez- kedő közgazdászok ismeretanyagát kívánják megalapozni, de gondoskodnak arról is.

hogy a hallgatók (: makrogazdaság. valamint a demográfia legfontosabb fogalmait és sta- tisztika—i módszereit is megismerjék. A három féléven át heti négy órában folyó oktatás tananyagát ennek megfelelően választották meg az általános statisztika. az ökonometria.

(: gazdaságstartísztika és a demográfia ide- vágó tankönyveiből.

A tanszéken a kutató munkában és az ok- tatás előkészítésében már hosszú ideje al—

kalmazzák a számítástechnikát. Az utóbbi időben, minthogy az első évfolyamon megin- dult a számítástechnika alapismereteinek ok- tatása, lehetővé vált egyes tantárgyak, első- sorban a matematika oktatásában a számí- tógépek közvetlen használata. Ez a fejlődés serken—tően hatott a statisztika oktatására is, aminek gyakorlati valóraváltását az tette le—

hetővé. hogy a Közgazdasági Kart 1986-ban 10 darab Commodore 64 számítógéppel lát- ták el. Az alapvető cél az, hogy (: számitó—

gépek aktiv felhasználásával a gyakorlati foglalkozások hatékonyságát növeljék, mint- hogy a példák megoldására fordított idő má-

sodpercekre csökkenthető és több idő marad a módszerek erényeinek és fogyatékosságai—

nak magyarázatára, az eredmények értelme- zésére és elemzésére.

A számítógépekhez szükséges programokat csak részben lehetett készen átvenni; a leg—

több esetben a tanszék tanárai készítették el a tananyaghoz szervesen illeszkedő gépi hátteret. A C—64-es oktatási program eddig elkészült és már kipróbált programjai az alábbi témaköröket fogják át:

statisztikai sorok, táblák, viszonyszámok;

mennyiségi sorok elemzése;

-— jelenségek közötti sztochasztikus kapcsolatok;

indexszámitás. standardizálás.

A közeljövőben dolgozzák ki az általános statisztika további témaköreire a programo- kart.

A gyakorlati oktatásban a hallgatóknak az a feladatuk. hogy a kijelölt példákban felismerjék a problémákat. .válasszák meg a szükséges adatbázist, találják meg a meg- oldáshoz a legalkalmasabb módszert, futtas- sák le a megfelelő programokat és végül ér- telmezzék és értékeljék az eredményeket.

A számítógéppel támogatott oktatás jövő- jét tekintve két körülménynek van különös jelentősége. Az egyik az. hogy 1986-ban meg- indult a gazdasági informatikusok képzése.

ami ezen hallgatók ismeretanyagát olyan szinten mélyíti el, hogy az lehetővé teszi az összetett társadalmi—gazdasági jelenségek modellezését. az összefüggések strukturális vizsgálatát. Ennek keretében mód nyílik a statisztikai ismeretek bővítésére is. A másik körülmény az, hogy a számítástechnika fej- lődésének mali szakaszán a C—64-es gépe—

ket felváltják a középgépek kategóriájába tartozó személyi számítógépek, amelyek több és részben más feladatok megoldására hasz- nálha-tók. A C—64-es gépek azonban tapasz- tailatszerz-ésre, szemléltetésre és időmegta- karításra továbbra is jól hasznosíthatók.

A bemutató (: kidolgozott oktatási prog- ramok közül a jelenségek sztochasztikus kap-

(2)

918

SZEMLE

csolatainak témaköréből mutatta be az asz- szociációs, a korrelációs és vegyes kapcso- latok kiszámításának és vizsgálatának lépé- seit.

A professzionális személyi számítógépekre készült két program után a Cenzus ll. és a regresszióanalízis bemutatása zárta az elő- adássorozatot.

A bemutatót követő eszmecserében többen elismeréssel szóltak a Pécsett megindult kez- deményezésről és annak sikeres megvalósí—

tásáról. amiről a képernyőre kivetített táblák és a kiszámított mutatók alapján a résztve- vők az ülésen meggyőződhettek.

A számítógépek alkalmazása az oktatás- ban jelentősen növeli a statisztikai képzés eredményességét, különösen azokon az egye—

temeken. illetve karokon, ahol kevés az óra—

szám. mert a két legfontosabb funkcióra, a módszertan és az elemzés megismertetésére lehet fordítani a rendelkezésre álló idő leg- nagyobb részét. Különös előnye, hogy olyan érdeklődésű hallgatókkal is megzkedvelteti a statisztikát, akiknek matematikai tudása vi- szonylag alacsony, minthogy a "kellemetlen"

feladatokat elvégzi a gép. Úgy tűnik, hogy az új helyzetben az egyetemek tant-erveit is felül kell vizsgálni. figyelembe véve azt, hogy

a hallgatók milyen informatikai előképzett- séggel érkeznek a középiskolákból az egye—

temekre. és hogy magukon az egyetemeken külön tantárgyak keretében ismerkednek—e meg a számítástechnikai fogalmakkal vagy ezeket is a statisztikai oktatás keretében kell

tanítani.

Az ülés elnöke zárszavában tolmácsolta a Statisztikai Bizottság elismerését. Köszönetet mondott az előadásért és a bemutatását, amely számottevő. gondos és szellemes mun—

ka eredményeként jött létre. Ertékelte a .lo- 'nus Pannonius Tudományegyetem tanárai—

nak kezdeményezőkészségét, amely példamu—

tató lehet a többi egyetem számára. Várha- tóan meg-nő minden oktatási szinten a számí- tógépek iránti igény, s különösen fontos fi- gyelembe venni azt, hogy a magasabb okt—a- tási szinteken korszerűbb gépeket használja—

nak, mint az allsákon. Kiemelte a számitógé- pek szélesebb körű alkalmazásának azt a pozitív hatását, hogy fegyelm—ezettséget és szervezettséget követel meg alkalmazóitól.

ami különösen fontos és aktuális nevelési cél a közgazdászok számára. A számítógépek kezelésében rejlő játékosság szerepében nem lehet eléggé nagyra értékelni azt, hogy ez megkedvelteti a hallgatókkal a statisztikát.

A STATISZTIKATÓRTENETI SZAKCSOPORT XXV. VÁNDORULÉSE

LACZKA SÁNDORNÉ

A Magyar Közgazdasági Társaság Statisz- tikai Szakosztályának Statisztikatörténeti Szakcsoportja a Magyar Tudományos Akadé- mia Történeti Demográfiai Albizottságával és a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szervezetével közös szervezésben 1987. május 8—9-én történelmi helyen, a hét évszázados siklósi várban tartotta XXV. Ván—

dorülését.

A nyitőülésen az elnökségben foglalt he—

lyet dr. Geísz Mihály, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Gazdaságpolitikai osztá- lyának vezetője. llle's István, az MSZMP Sik- lós Városi Bizottságának első titkára, Hor- váth Lajos, Siklós Városi Tanácsának elnök- helyettese, dr. Kisvári András, a Magyar Köz- gazdasági Társaság Baranya megyei Szerve- zetének elnöke, dr. Novák Zoltán, a KSH Ba- ranya megyei Igazgatóságának igazgatója.

A vándorülést dr. Ollé Laios egyetemi ta- nár, a Statisztikai Szakosztály elnökségi tag- ja nyitotta meg. Méltatta (: Szakcsoport 25 éves munkáját, elsősorban az elmúlt öt év eredményeit. A Szakosztályon belül elsőként megalakult Szakcsoport munkáját az elmúlt öt évben a korábbiakhoz hasonlóan nagyfo—

aktivitás jellemezte, amelybe bekapcso- lódtak hivatásos történészek és a statisztika-

történetet jó értelemben vett hobbiként ku—

tató munkatársak. Ennek bizonyítéka a sik- lósi program is, amelyben a honfoglalás ko- ráig visszanyúlva, napjaink eseményei is fel- dolgozásra kerültek. A vándorüléseken -— a hagyományoknak megfelelően — az előadá- sok egy része a vendéglátó megye és város történetével, társadalmi—gazdasági fejlődé- sével. sajátosságaival ismertette meg a részt- vevőket. Az előadások másik csoportja elő- re meghatározott témakörök többoldalú vizsgálatát ölelte fel, végül úgynevezett ,.ve- gyes" program keretében az előadások be—

mutatták a különböző kutatási területeken elért eredményeket.

1983—ban a Szakcsoport megünnepelte Ke- leti Károly születésének 150. évfordulóját. Ez alkalommal 5 előadás foglalkozott Keleti Ká—

roly munkásságával.1 Az 1984-ben Gyöngyö- sön tartott vándorülésen már egy ipari blokk is kialakult. A vándorülésen megemlékezés hangzott el a Heller Farkas—iskoláról, Széll Tivadar és Bél Mátyás munkásságáról.2

* Lásd a Statisztikai Szemle Keleti Károly emlék- számát (1983. évi 10. szám).

3 Dr. Harsányi László: A Statisztikatörténeti Szak- csoport XXll. Vándor'ülése. Statisztikai Szemle. 1985.

évi 1. sz. 92—98. old. ' .

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

rixokban ábrázoljuk (személy szerint előnyben részesíti a mátrixokat), s hogy ezt SAM vagy SNA típusú formának tekintjük-ei Véleménye szerint a dolgozat egyik fontos érdeme

Az írásos anyaghoz f űzött szóbeli kiegészíté- seikben a szerzők elsőnek arra tértek ki, miért látták indokoltnak, hogy a Statisztikai Bizott- ság is foglalkozzék a

A statisztikai szervezetek által statisztikai összeállítások céljából gyű jtött személyi adatok - függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személyekre vonat koznak

Marton Ádám felhívta a figyelmet arra, hogy 1992 nemcsak a hivatalos statisztikai szolgálat 125 éves, hanem a Magyar Statisztikai Társaság 70 éves és a területi

A másik követelményt ,,semlegességnek" nevezhet- jük, vagyis azt, hogy a rendszer egyetlen országnak sem biztosít kitüntetett szerepet; sem abban az érte- lemben, hogy a

Ezek közé tartozik mindenekelőtt az, hogy milyen a magánszektor, illetve a rejtett gazdaság súlya a nemzetgazdaság különböző ágaiban; milyen fő célokra

Az ülés azzal zárult, hogy a Statisztikai Bizottság nagyon időszerűnek és fontosnak tartja a Magyar Háztartás Panel kutatást, és egyértelműen helyesli a KSH-nak a

(A feltételes függet- lenség, illetve a feltételesen normális eloszlás kissé leegyszerűsítve azt jelenti, hogy két folytonos vál- tozó egy vagy több kategorikus változó