Az MTA Statisztikai Bizottságának 1990. december 12-i ülése

SZEMLE

AZ MTA STATISZTIKAI BIZOTuTS'ÁGÁNAK 1990.

DECEMBER 12-1 ULESE

A Statisztikai Bizottság 1990. december 12—

én dr. Vukovz'ch Györgynek, a Bizottság elnöké—

nek vezetésével megvitatta Eltető Odőn és Vita László ,,A jövedelmi felvételek jövője" c. írás- beli anyagát és az ülésen elmondott kiegészíté—

seiket.

A Bizottság tagjaihoz és a meghívottakhoz

előzetesen eljuttatott írásos anyagban a szerzők röviden összefoglalták a Központi Statisztikai Hivatal által az elmúlt három évtizedben végre-

hajtott jövedelmi felvételek főbb jellegzetessé- geit, majd felsorolták azokat a legfontosabb té- nyezőket, amelyek elkerülhetetlenné teszik az eddig követett felvételi módszertan revízióját.

Ilyen új tényező mindenekelőtt a személyi jöve- delemadó (szja) bevezetése 1988-tól, továbbá

— részben ezzel, részben a tulajdonviszonyok változásával összefüggésben — a mintába beke- rült keresőkre vonatkozó munkáltatói kötelező adatszolgáltatás ellehetetlenülése. Ezen túlme-

nően a jövedelemmel kapcsolatos fogalmak bi—

zonyos mérvű változtatása azért is szükségessé

vált, hogy ezen a téren is minél pontosabban közelítsük az ENSZ által ajánlott nemzeti szám-

lakeretben (az SNA-ben) kialakított fogal-

makat.

A szerzők vázolták — nem minden részletet tekintve azonos — elképzeléseiket a közeljövő felvételi technikájáról, illetve a feldolgozás és publikálás módjáról. Ami a felvételi technikát illeti, a szerzők úgy látták, hogy egyelőre nem lehet mellőzni a mintába kiválasztott háztar-

tások közvetlen megkérdezését, de az adóköte- les jövedelmek tekintetében a kikérdeze'snek maximálisan igazodnia kell az egyéni, illetve

a munkáltató által teljesített adóbevallásban szereplő fogalmakhoz és jogcímekhez. Külön problémát elsősorban az olyan kisgazdasági jö-

vedelmek számbavételi módja okoz, amelyek az

adóköteles határt el nem érő árbevételből ered—

nek, illetve önfogyasztás formájában jelennek

meg. E tekintetben némileg eltért a szerzők vé- leménye.

Kitértek a szerzők a felvételi adatok korrek-

ciójának kérdésére is, ami az egyéni adóbeval—

lások bizonyos tételeinek (önálló tevékenység- ből származó jövedelem, borravaló, hálapénz,

lakás, nyaraló kiadása stb.) hiányosságai miatt a jövőben is szükségesnek mutatkozhat ahhoz, hogy valós jövedelmi arányokat és jövedelem—

eloszlási adatokat lehessen publikálni. A fel- használókat azonban minél részletesebben in-

formálni kell a feltételezés útján becsült adatok

(az imputációk) és más korrekciók alapját ké—

pező kiegészítő adatokról, valamint a korrek-

ciós algoritmusról.

Végül a tanulmány szerzői röviden érintették

azt a nem közvetlenül a felvétellel. hanem in-

kább a feldolgozá5sal, illetve elemzéssel kap—

csolatos problémát, miszerint az utóbbi évek-

ben felerősödött és a jövedelmi skála különbö- ző részein eltérő mértékű infláció következté—

ben a jövedelmi arányokban, az eloszlásban, il-

letve a jövedelmi egyenlőtlenségben bekövetke-

zett változásokat valójában csak az árindexek-

kel átszámított adatok alapján lehet majd érté-

kelni. Ez is új és megoldásra váró módszertani

problémákat vet fel.

Az írásos anyaghoz f űzött szóbeli kiegészíté-

seikben a szerzők elsőnek arra tértek ki, miért látták indokoltnak, hogy a Statisztikai Bizott-

ság is foglalkozzék a jövedelmi felvételek mód- szertani felülvizsgálatával. A vitától azt várják, hogy a résztvevők által felvetett ötletek, javas—

latok hozzájárulnak az érintett statisztikai mód-

szertani problémák megoldásához. Vita László

felhívta a figyelmet arra, hogy az inflációnak az írásos anyagban is említett hatása mellett

más tényezők, így például a jövedelemfogalom, a csoportosítások, a felvételi technika, a kér—

dezésmód változása is befolyásolhatják a leg- utóbbi és a következő jövedelmi felvétel adatai- nak összehasonlithatóságát. Mivel ez nagyon

lényeges szempont, az itt jelentkező módszer-

tani problémákat is meg kell oldani. A rétegek

összetételében bekövetkező változásnak a jö—

vedelmi arányokra gyakorolt hatását például

a jól ismert standardizálás módszerével lehetne

kiszűrni.

A vitát a Bizottság elnöke nyitotta meg.

A vitában részt vett Keleti András, Mód Ala—

dárne', Klinger András, Surányi Bálint, Harcsa

István, Vértes András, Szilágyi György, Fajth

Gáspár, Marton Ádám és Szívós Péter. A vita

264

^SZEMLE

során felmerült, esetenként többek ál tal is érin- tett főbb témák:

-— az imputáció és korrekció indokoltságának kérdése, és annak eldöntése, hogy a publikációk az eredeti vagy kor- rigált adatokat tartalmazzák—e, vagy esetleg mindkettőt;

A az adminisztratív nyilvántartások felhasználhatósága alapinformációként, illetve csak kiegészítő adatforrásként;

- a jövedelemeloszlás és a vagyoneloszlás kapcsolataés statisztikai összekapcsolhatósága;

-— milyen gyakorisággal kerüljön sor jövedelmi felvéte- lekre, és hogyan lehetne a köztes évekre az adatokat to—

vábbvezetni;

— az SNA-fogalmakhoz való közelítés kérdése;

—— az összehasonlíthatóság biztosítása, különös tekintettel a változatlan áras adatokra;

— a nem válaszolás okozta torzítás kezelése.

Egyetértés alakult ki, hogy a bizony os jöve- delmi forrásoknál várható jelentős letagadások miatt továbbra is, sőt talán még fokozottabb

mértékben szükség lesz korrekciós eljárásokra,

imputációkra. Azt, hogy a publikációk párhu—

zamosan tartalmazzák az eredeti és a korrigált

adatokat is, a hozzászólók általában nem tar- tották keresztülvihetőnek és célszerűnek. Vi- szont szükségesnek tartották annak pontos le- írását, hogy milyen jövedelmi tételeknél és ho—

gyan történt korrekció, ez milye n külső infor- mációkon, illetve feltevéseken alapult; s hogy végül mennyiben módosították a korrekciók a jövedelmi szintet az eredetileg bevallott ada-

tokhoz képest.

Az adminisztratív nyilvántartásokfelhasznál- hatóságáról az a vélemény alakult ki, hogy táv—

lati célként mindenképpen ki kell tűzni az ezek—

re való nagyobb mértékű támaszkodást, de a

közeljövőben ezek legfeljebb kiegészitő infor—

mációként szolgálhatnak a jövedelmi felvétel során a háztartásoktól közvetlenül kapott ada—

tokhoz képest.

Többen hangoztatták, hogy a bármennyire valós jövedelmi adatok önmagukban nem ad—

nak hű képet az életkörülményekben fennálló

különbségekről, mert ehhez a családok vagyoni

helyzetét is fel kellene mérni, illetve más oldal—

ról a szegénység speciális vizsgálatára is szük-

ség lenne. Az előadók közül Éltető Ö dön — el—

ismerve a vizsgálatok indokoltságát —— szkepti—

kusan nyilatkozott egy reális vagyonfelmérés lehetőségéről a jelenlegi társadalmi—gazdasági körülmények között.

Ami a felvételek gyakoriságát illeti, az eddigi ötéves periódust minimális követelménynek te-

kintették a vita résztvevői, de meggond olandó—

nak tartották, hogy — tekintettel a tulajdonvi- szonyokban, a gazdasági körülményekben, az intézményi berendezkedésekben 1987 óta be-

következett nagymérvű változásokra — nem kel-

lene-e ezúttal kivételesen négy év után, már

1992-ben jövedelmi felvételt végrehajt ani.

Az előadók határozott véleményével sze mben volt, aki a változatlan árakon történő jövede—

lemeloszlás-számítást inkább kutatói, semmint hivatalbeli feladatnak tekintette,

A Bizottság elnöke összefoglalójában hasz-

nosnak ítélte a vitát. Megállapította, hogy az

egyéb forrásból származó jövedelmi adatok egyelőre nem pótolják a jövedelmi felvételeket, de ezeknél is törekedni kell az adminisztratív nyilvántartások adatainak minél bővebb körű felhasználására. Fontosnak mondta, hogy a jö—

vőben mind a jövedelmi felvételeknél, mind az egész jövedelemstatisztikában lehetőleg igazod- junk az SNA-ben elfogadott fogalmakhoz, cso-

portosításokhoz. Hangsúlyozta továbbá annak

jelentőségét, hogy a hivatalban kifejlesztett ház- tartási mikroszimulációs modell elvileg alkal—

mas két jövedelmi felvétel közötti időszakban

a lakossági jövedelmek továbbvezetésére, a jö-

vedelemeloszlás változásának modellezésére.

Ezt követően a Bizottság áttekintette a jövő—

ben vitára kitűzendő témáknak a jegyzékét.

Az előző ülés emlékeztetőjében szereplő témá—

kat a következőkkel egészítette ki:

a ) a munkaerő számbavételének módszerei a piacgazda- ságokban és alkalmazásuk lehetősége Magyarországon (esetleg a Munkatudományi Bizottsággal közösen);

b) az üzleti ciklus (business cycle) mutatóinak kiválasz- tása és elemzése.

A Bizottság egyetértett abban, hogy a témák kiválasztásánál azoknak ad elsőbbséget, me- lyek esetében tudományos állásfoglalásra van

szükség.

A vitában kifejezésre jutott, hogy a Bizott- ságnak — a Tudományos Akadémiától kapott

megbizatása értelmében —— a statisztikai tudo—

mány mindenoldalú gondozása a feladata, be—

leértve a tudományág helyzetének elemzését,

a tudományos minősítés kérdéseit, az oktatás t

stb. A munkaprogramot mindezek figyelembe- vételével kell összeállítani, azaz a program nem

korlátozódhat módszertani és szervezési té-

mákra.

Számos területen van lehetőség a Statisztikai BizottSág és a Statisztikai Társaság közötti együttműködésre, melynek különböző formái képzelhetők el. Bizonyos feladatokat tekintve

például a Bizottság megbízást adhat a Társa—

ságnak. Ez a forma különösen olyan akciók

esetében célravezető, mint az emlékülések.

Egyetértés volt abban, hogy a Bizottságnak át kell tekintenie a statisztikai oktatás helyzetét, méghozzá nemcsak a felső-, hanem a közép- fokú oktatásét is. Ami az áttekintés legcélsze- rűbb időpontját illeti, a hozzászólók többsége úgy vélte, hogy meg kellene várni. amíg az egye-

temeken most folyó reformok befejeződnek,

vagy legalább valamelyest kialakulnak.

A Bizottság 1992 közepe táján elemzést szán- dékozik készíteni a statisztikai tudomány hel y- zetéről, különös tekintettel az ország gazdasá—

gában végbement átalakulási programokra.

1991-re a következő tudományos témák meg-

vitatását tűzte napirendre:

a) reprezentatív megfigyelések a gazdaságstatisztikában (1991. második negyedév); a téma kidolgozásában részt ve- vők tevékenységének összefogására a Bizottság Marton

Ádámot kérte fel;

b) a munkaerő számbavételének módszerei a piacgaz- daságokban és alkalmazásuk lehetősége Magyarországon

SZEMLE

265

(1991. harmadik negyedév); e téma kidolgozására Keleti Andrást kérte fel a Bizottság.

Az 1991-ben tartandó harmadik ülés témá-

j áról később történik döntés.

Végül a Bizottság elnöke tájékoztatót adott

az OTKA-pályázatok elbírálásáról.

A Bizottság kegyelettel adózott a közelmúlt- ban (1990. november 20—án) elhunyt Drechsler László emlékének, aki több cikluson át volt tagja a Statisztikai Bizottságnak.

Éltető Ödön—Dr. Szilágyi György

NEMZETKÖZI SZEMINÁRIUM A STATISZTIKA IRÁNYíTÁSÁRÓL

A Központi Statisztikai Hivatal volt a szín- helye — 1990. december 3-tól 7-ig — annak a sze- mináriumnak, amely Seminar on Statistical

Policy címmel, angol nyelven zajlott négy nyu- gati ország (Kanada, Franciaország, Svédor-

szág, Hollandia) vezető statisztikusainak rész-

vételével.

A külföldi országok delegációjának tagjai Kanada részéről Jacob Ryten elnökhelyettes,

Guy R. Labossiére elnökhelyettes, Béla Prigly

vezető munkatárs, Jacgueline Ouellette mened—

zser; Franciaország részéről Catherine Blum vezető munkatárs, M. Y. Lemel vezető munka-

társ; Hollandia részéről dr. W. Begeer elnök, W. F. M. da Vries főosztályvezető; Svédor- szág részéről Gösta Guteland elnökhelyettes, Birgit Orrsten főosztályvezető voltak.

A szeminárium célja az volt, hogy a korszerű

statisztikai kultúrával rendelkező nyugati or- szágok segítséget nyújtsanak ahhoz, hogy ha-

zánk statisztikai rendszerét a piacgazdaság, a pluralista társadalom követelményeinek meg-

felelően alakítsuk át.

A részt vevő országok nagy jelentőséget tu-

lajdonítottak a szemináriumnak, amit az is je- lez, hogy a holland delegációt a statisztikai szer—

vezet elnöke, a kanadait és a svédet elnökhe- lyettesek, a franciát pedig a hivatal vezető mun- katársai vezették.

A kitűzött programban négy napra elosztva négy téma szerepelt. A délelőtti üléseken került sor a külföldi előadásokra, a délutáni tanácsko-

zásokat a magyar előadások vezették be, majd

jó szellemű, kötetlen viták keretében lehetőség

nyílt a részletekbe menő véleménycserére. A zá—

ró napon több résztémában kétoldalú megbe- szélésekre került sor,

A szemináriumon megvitatott témák a kö-

vetkezők voltak:

—— a statisztikai hivatalok működésének jogi keretei;

—— a statisztikai hivatalok pénzügyi vezetése, költségvetés, tervezés, munkaprogram;

— a kapcsolatok kiépítése és fenntartása a felhaszná- lókkal;

—— a statisztikai információk terjesztése és a tájékoztatás.

A különböző témakörökben a hazai szakem-

berek közül Vc'gvári Jenő: Az új magyar sta—

tisztikai törvény szakmai tézisei; Helt Ferenc:

A Központi Statisztikai Hivatal munkaprog—

ramjának pénzügyi megalapozása, költségveté—

6

sének tervezése, pénzügyi vezetésének szerve-

zeti keretei; Soós Lőrinc: A kapcsolatok kiépí—

tése és fenntartása a felhasználókkal; valamint A statisztikai információk terjesztése, tájékoz- tatás cimmel tartott referátumot.

A STATISZTIKAI HIVATALOK MÚKÖDÉSÉNEK JOGI KERETEI

A statisztikapolitikai szeminárium első téma—

körének alaphangját a szemináriumot szervező Kanadai Statisztikai Hivatal által írásban be—

nyújtott előadás és annak J. Ryten— általi szóbeli kiegészítése adta meg. Mint az eszmecsere so—

rán később kiderült bár a szemináriumon kép- viselt külföldi országok a statisztikai szolgálat jogi szabályozásának számos konkrét megoldá-

sában különböznek egymástól, a négy ország statisztikai jogszabályaiból többé—kevésbé azo-

nos gondolkodásmód olvasható ki. A felfogás-

nak és a megoldásoknak a hasonlósága elsősor- ban a statisztika centralizált jellegében, vala- mint a statisztikai szolgálat ,,szereplőgárdájá—

ban" és a szereplők egymáshoz való viszonyá- nak szabályozásában volt tapasztalható. A sze—

repkörök — a kanadai megoldásokat alapul véve — a következők.

1. Vezető statisztikus (vagyis a statisztikai hi—

vatal vezetője). Kinevezése és felmentése füg—

getlen valamennyi politikai párttól, hivatalát szakértelme, szakmai kiválósága alapján tölti be. ,,Rangja" az államigazgatásban különböző

lehet, Kanadában miniszterhelyettes.

A vezető statisztikusnak törvényes felhatal—

mazása, látóköre és tájékozottsága alapján fon—

tossági sorrendet kell meghatározni a statiszti- kai szolgálaton belül, és rendelkeznie kell azzal a joggal és befolyással, hogy módosítsa az erő—

források statisztikai rendszeren belüli felosz- tását.

2. A miniszter a kormánynak az a tagja, aki-

nek a vezető statisztikus beszámolni tartozik,

tehát aki a statisztikai hivatal felett a kormány—

zati felügyeletet gyakorolja. A miniszter és a

vezető statisztikus közötti kapcsolat jellege azonban kizárja a statisztika ügyeibe való be- avatkozást. A miniszter elsősorban nem a kor- mányt képviseli a statisztikai szolgálatokkal szemben (bár azt is), hanem a statisztika ügyeit a kormányban. A kanadai felfogás szerint majd-