Az MTA Statisztikai Bizottságának ülése

SZEMLE

421

AZ MTA STATISZTIKA! BIZOTTSÁGÁNAK ULÉSE

A Magyar Tudományos Akadémia Statisz- tikai Bizottsága 1978. december 5—én dr. Kiss Albert kandidátus. a KSH elnokhelyettese, a Bizottság elnöke elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülés napirendjén a nemzetközi ösz- szehasonlitások statisztikai módszertani ta—

pasztalatainak megvitatása szerepelt, meghi—

vott szakemberek bevonásával.

A bevezető előadást dr. Szilágyi György kandidátus, a KSH osztályvezetője tartotta.

Elmondta, hogy az elmúlt két évtizedben a nemzetközi összehasonlitások a gazdaság szinte minden területét felölelték (nemzeti—

jövedelem-, ágazati termelési, munkatermelé—

kenységi, életszinvonal-, népességstatisztikai és az ÁKM alapján folyó összehasonlitósok).

E szerteágazó, erősen strukturált terület könnyebb áttekinthetősége érdekében szük- ségessé vált elhatárolni a nemzetközi össze- hasonlítások főbb típusait, egyező és eltérő

módszertani jegyeik alapján.

Az összehasonlítások lehetséges irányain belül megkülönböztetjük a színvonal-, a struk- túra- és a dinamikai összehasonlításokat. A három vizsgálati irány szétválasztása nem feledtetheti azonban összekapcsolódásuk és az összekapcsolódás módjának fontosságát, ami mindenekelőtt az eredmények továbbve- zetésekor, aktualizálásakor merül fel. Úgy—

szintén a releváns módszertani különbségek miatt lényeges az összehasonlitások különvá- lasztása a vizsgálatba bevont országok száma szerint. A kétoldalú összehasonlitások még ma is a nemzetközi vizsgálatok legjobb isko—

lái. mivel rendkivül alkalmasak egy—egy új módszer kipróbálására. Ugyanakkor a leg—

több multilaterális összehasonlítás csak ne- vében sokoldalú, valójában nem több a két- oldalú összehasonlítások láncolásánál. Az összehasonlíthatóság és az eredmények pon- tossáaa szempontjából különös jelentősége van annak a körülménynek, hogy az összeha—

sonlítás a partnerország közreműködésével vaav saját vállalkozásban, nemzetközi statisz- tikai kiadványokra és a vizsgált ország pub—

likációira támaszkodva történik-e. A legpon- tosabb publikáció sem terjedhet ki mindazok—

ra a részletkérdésekre, amelyek az országok szakértőinek megbeszélése során felszínre ke-

rülnek.

A nemzetközi együttműködéssel végzett ösz- szehasonlitásokat említve az előadó külön is szólt a KGST, valamint az ENSZ keretében folyó munkákról, amelyek mind színvonal-, mind struktúraösszehasonlitásként a legfon—

tosabbak közé sorolhatók, továbbá időről idő- re történő megismétlésük a dinamizálhatósá—

got is magában rejti. Segítségükkel nemcsak a népgazdaság egészére és a főbb ágazatok- ra kapunk összehasonlítható értékadatokat,

hanem egyúttal a vásárlóerő és az árarány összehasonlitásának is tekinthetők. E munka- igényes. részletes átszámításokon alapuxó számítások mellett az előadó kitért az egvsze—

rűsített eljárások sajátosságaira is. Az ilyen- fajta összehasonlitások lehetőségei várhatóan bővülnek a módszertani egységesítéseket cél—

zó nemzetközi statisztikai ajánlások érvénye—

sülésével. A nemzetközi összehasonlítások tendenciájában megfigyelhető, hogy az újabb módszerek kidolgozása helyett a már meglevő módszerek alapján készült számítási eredmé- nyek maximális kihasználása és kombinálása kerül napirendre.

Végül az előadó hangsúlyozta az eredmé—

nyek pontossági korlátait, amelyek figyelmen kívül hagyása éppoly félrevezető, mint amenv- nyire hibás ezek ismeretében az összehason- litásokról való lemondás.

A vita elsősorban a nemzetközi összehason- litások továbbfejlesztésének kivánatos irá- nyai körül bontakozott ki. Ezen belül a lovas- latok egy része az összehasonlítások tárgyá- nak, területének helyes kiválasztására vonat—

kozott.

A aazdaságpolitikai döntések -—— közülük kü—

lönös súllyal a struktúraoolitikai és nemzetközi kereskedelempolitikai döntések —— megalapo- zása többek között az ágazati kapcsolatok mérlegére épülő összehasonlításokat, elem—

zéseket iaényli, különösen olyanokat, amelvek az export szempontjából fontos ágazatokra adnak mélyebb részletezést.

Eaves hozzászólók a gazdasági réaiókon belüli összehasonlitások fontosságát emelték ki, Véleménvük szerint a hasonló aazdasáai színvonalon álló országok egymás közötti ösz- szehasonli'tása több tanulsággal szolgálna, mint a magasan fejlett, eltérő adottságú or- száaokkal történő összehasonlítás.

Mivel az eddiai összehasonlitások inkább makrogazdasági következtetésekre adnak al- kalmat, olyan, kisebb aggregátumokra vég—

zett összehasonlításokat is javasoltak a haz- zászólók — esetenként vállalati vagy tárca- szintü szakemberek bevonásával —-—, amelyek eredményeit a mikroszintű döntéseknél lehet- ne felhasználni. Ennek azért is nagy a jelen—

tőséae, mert a makroaazdasáai összehason- litások részletadatainak menbizhatósága ki- sebb. mint az aggregált adatoké. a mikro- szintü összehasonlitásoknál viszont éppen a részleteredményekre irányul a figvelem, ezek tehát nagyobb megbízhatósággal becsülhe—

tőkr

Elhangzott továbbá, hogy a gazdasáasta—

tlsztikóhoz hasonlóan tágabb teret kellene

nyitni a társadalomstatisztikai nemzetközi ösz—

szehasonlitásoknak. amelvek tematikai spekt- ruma ma még kevésbé gazdag.

422

SZEMLE

Számos észrevétel hangzott el a módszer—

tan további finomításával és az eredmények jobb felhasználhatóságával kapcsolatban.

A kiinduló adatok megbízhatósága, az egy- séges módszertan szerint történő adatszolgál- tatás és számítások érdekében már eddig is történtek erőfeszítések (lásd az ENSZ— és a KGST—ajánlásokat). ám az összehasonlitható- ság biztosításához további lépésekre van

szükség.

A részletes és nagy munkavolumenű érték- mutató-összehasonlítások mellett érdemes ki- terjeszteni a vizsgálatokat a naturális muta- tók szélesebb körére, mivel ezek ismerete el—

engedhetetlen lehet bizonyos ágazati dönté- sek meghozatalakor.

Felvetődött az összehasonlítások metodi—

kájának alkalmassá tétele a világgazdaság—

ban végbement változások és az új jelensé—

gek nyomon kísérésére (például a nemzetijö- vedelem-összehasonlítás értelmezése számot- tevő felhasználási többlet esetén vagy a nagy- mértékű árváltozások és értékarány—változá—

sok nyomon követése az összehasonlítások- ban).

Nem vitatva az egyszerűsített eljárások és a csupán saját vállalkozásban — ún. ,,karos- szék" (arm-chair) módszerrel — végzett ösz—

szehasonlítások létjogosultságát, elhangzott, hogy a jövőben is érdemes lenne kezdemé- nyezni a partnerországok részvételével való összehasonlításokat és bekapcsolódni a nem- zetközi szervezetek keretei között folyó mun—

kákbo.

A hozzászólók -— a felhasználók oldaláról közelítve — az összehasonlítások néhány prob- lematikus vonatkozását is hangsúlyozták.

A nemzetközi összehosonlítások egyik célja, hogy felhasználható összefüggések birtokába juttassák a gazdaságpolitikai döntéseket ho- zókat. Még ma sem felesleges felhívni a gaz- dasági vezetők figyelmét arra. hogy a fejlesz- tési koncepciók kialakításánál használják fel az ilyen fajta számítási eredményeket. Az az ínternacionalizálódási folyamat, amely a vi—

lágban végbemegy, és amelynek Magyaror—

szág is részese, egyre gyakoribb és többirá—

nyú nemzetközi összehasonlitásokat követel meg. Ma már egyre bántóbb, ha provincia—

lista szűklátókörűséggel találkozunk, amely—

nél nincs érdeklődés a nemzetközi gazdasági jelenségek iránt. Az adatok helyes értelmezé-

sének azonban elengedhetelen feltétele, hogy az összehasonlítások készítői rögzítsék számí- tási mádszerük és ebből fakadóan a szám- adatok pontossági korlátait. a felhasználók pedig ezeket szigorúan szem előtt tartva von—

ják le következtetéseiket. Ellenkező esetben az egyébként helyes és tartalmas eredmények téves következtetésekre vezethetnek.

Vita folyt a statikus (térbeli) és dinamikai (időbeli) összehasonlítások kérdéseiről és ez—

zel kapcsolatban a nemzetközi összehasonli- tások ún. extrapolációjáról (sőt ennek az el—

nevezésnek jogosultságáról is). Ezek az ősz—

szehasonlítások csak elvileg alkotnak konzisz- tens rendszert. valójában nemegyszer ellent- mondásba kerülnek egymással, ilyenkor kér- déses, el kell—e közülük vetni valamelyiket és

ha igen, melyiket.

A hozzászólók hangsúlyozták, hogy a leg—

fontosabb összehasonlítási eredmények még nem elég széles körben ismertek, jóllehet az utóbbi években jelentősen bővült a nemzet—

közi statisztikai adatok publikációja. Az ősz- szehasonlításokból kapott adatoknak a szé—

les szakma és a közvélemény tájékoztatásá—

ban egyaránt nagyobb szerepet kellene kap—

niok.

A különböző javaslatok valóra váltásához a hozzászólók célszerűnek tartanák a nemzet—

közi összehasonlítások témájában érdekelt kutatóműhelyek és szakemberek együttműkö- dését, a különféle módszerek ötvözését és a már rendelkezésre álló vingálati eredmények továbbfeldolgozását. részietes, új szempontok szerinti elemzését az összehasonlítások ha- tásfokának javítása érdekében.

*

A Bizottság elnöke bejelentette, hogy dr.

Rácz Albert, a Bizottság titkára — munkaügyi államtitkárrá történt kinevezésére tekintettel

— felmentését kérte a titkári teendők ellátása alól. Az MTA IX. Gazdaság— és Jogtudomá- nyok osztálya a felmentéshez hozzájárult, és bizottsági tagságát fenntartva, megköszönte Rácz Albertnek eddigi tevékenységét, egyben dr. Szilágyi Györgyöt a Bizottság tagjává ko- optálta, és megbízta (: titkári teendők ellátá—

sával. A Bizottság a bejelentést tudomásul

vette.

Cs. M. — Dr. R. 51.

A DEMOGRÁFlA OKTATÁSA ÉS KUTATASA KANADÁBAN

A demográfia oktatása Kanadában nem te—

kint vissza hosszú múltra. Amikor D. V. Glass professzor 1958-ban áttekintést készített a vi—

lág egyetemein folyó demográfiai oktatásról, Kanadát még nem említette.1 Az 1965. évi belgrádi nemzetközi népességtudomónyi

kongresszuson szerepeltek elöször kanadai demográfusok.

* Les sciences sociales dans l'enseignement supe—

rieur. Démographle, Paris. 1958, Préparé par le Prof.

D. V. Glass.