Az MTA Statisztikai Bizottságának újjáalakuló ülése

SZEMLE

AZ MTA STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK UJJAALAKULÓ ULESE

A Magyar Tudományos Akadémia 1990.

májusi közgyűlését követően sor került az Aka—

de'mia Elnökségének és a tudományos osztá-

lyok, köztük a Gazdaság- és Jogtudományok

Osztálya elnökségének újraválasztására az

1990. és 1993. évek közötti akadémiai ciklusra.

Az Akadémia Alapszabálya szerint az akadé-

miai tudományos bizottságokat is újjá kell

szervezni az új ciklus kezdetére. E célból a

Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya fel- kérte Árvay Jánost, az előző ciklusban működő Statisztikai Bizottság titkárát, hogy a Központi

Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben

hozzon létre előkészítő bizottságot, amely a statisztikai tudományág képviselőinek vélemé-

nyét kikérve javaslatot tesz az Osztálynak a Bizottság tagjaira és tisztségviselőire vonatko- zóan. Az előkészítő bizottság elvégezte mun—

káját, s ennek alapján a Bizottság újonnan je—

lölt elnöke l990. október 11—ére összehívta az

újjászervezett Statisztikai Bizottságot az ala—

kuló ülésre.

Az alakuló ülésen Árvay János ismertette,

hogy a Szervező Bizottság több mint kétszáz személytől, elsősorban a közgazdaságtudo-

mány és a szociológiai tudomány akadémiku-

saitól, doktoraitól és kandidátusaitól, továbbá a Magyar Statisztikai Társaság választmányá- nak tagjaitól kért véleményt és javaslatot a kö—

vetkező ciklusban működő Bizottság tagságára és tisztségviselőire vonatkozóan. Közülük het—

venen válaszoltak, és egyfelől személy szerinti javaslatot tettek, másfelől a Bizottság újjá—

szervezéséhez néhány fontos elvi szempontot ajánlottak. Sokan tanácsolták, hogy a Bizott-

ságban növelni kell a fiatalok arányát, nagyobb

mértékben kellene bevonni a társtudományok képviselőit. Ugyancsak sokan tartották indo- koltnak megszüntetni azt az állapotot, hogy a

Statisztikai Bizottság eddig lényegében két in—

tézményre (a Központi Statisztikai Hivatalra és a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egye- tem Statisztikai Tanszékére) támaszkodott.

A társtudományok képviselőin kivül a gazda- sági élet irányító szerveinek a bevonását is java-

solták a Bizottságba. Mindezek mellett termé-

szetesen kiemelkedően fontos, de mégsem ki-

zárólagos feltétele a jelölésnek az, hogy a Bi-

zottság tagjai tudományos fokozattal rendel- kezzenek. Sajnos, nem egy esetben fordult elő az az ellentmondás, hogy a helyesen rögzített

elvekkel nem voltak összhangban a személyi javaslatok.

A hetven levélben összesen 177 személyt ja—

vasoltak az új Statisztikai Bizottságba, közülük azonban csak húszan kaptak 10-nél több ,,sza—

vazatot". Tekintettel arra, hogy az Osztállyal

folytatott előzetes tárgyalások és más bizott-

ságok létszáma alapján a Statisztikai Bizottsá- got 25 tagból álló testületként terveztük, ezért a kevesebb szavazattal rendelkezők közül is többen számításba jöttek. Ugyanakkor néhány esetben indokoltnak látta a Szervező Bizottság, hogy betegség, más bizottságban való részvétel, a magas kor és a rotáció indokoltsága miatt ki- hagyni javasolt olyanokat, akik egyébként vi—

szonylag sok szavazatot kaptak. Végül is a

Szervező Bizottság az alábbi személyeket java—

solta az új ciklusra a Bizottságba tagnak és

tisztségviselőknek :

Elnök:

Vukovich György, Központi Statisztikai Hivatal, Buda- pest (a szociológiai tudomány kandidátusa)

Alelnök:

Hoóz István, Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs (a demográfiai tudomány doktora)

Titkár:

Árvay János, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest (a közgazdaság-tudomány kandidátusa)

Tagok:

Andorka Rudolf, Budapesti Közgazdaság—tudományi Egyetem (akadémikus)

Dreehsler László, Központi Statisztikai Hivatal, Buda- , pest (a közgazdaság—tudomány doktora)

Eltető Ödön, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Hajnal Béla, Központi Statisztikai Hivatal, Nyíregyháza

(a közgazdaság—tudomány kandidátusa)

Horváth Piroska, Magyar Nemzeti Bank, Budapest Hunyadi László, Budapesti Közgazdaság-tudományi

Egyetem (a közgazdaság—tudomány kandidátusa) Hüttl Antónia, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Kiss Károly, Agrártudományi Egyetem, Gödöllő (a me—

zőgazdasági tudomány kandidátusa)

Klinger András, Központi Statisztikai Hivatal, Buda- pest (a demográfiai tudomány kandidátusa)

Kovacsics Józsefné, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest (az állam- és jogtudomány doktora) Kovács Tibor, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Köves Pál, Budapesti Közgazdaság—tudományi Egyetem

(a közgazdaság-tudomány doktora) Lendvai János, Ipari Minisztérium, Budapest

80

Marton Ádám, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest (a közgazdaság-tudomány kandidátusa)

Mundruczó György, Budapesti Közgazdaság—tudományi Egyetem (a közgazdaság-tudomány kandidátusa) Nagy Gábor, Pénzügyminisztérium, Budapest

Nyitrai Ferencné, Társadalomtudományi Intézet, Buda- pest (a közgazdaság-tudomány doktora)

Szilágyi György, Központi Statisztikai Hivatal, Buda—

pest (a közgazdaság-tudomány doktora)

Tusnádi Gábor, MTA Matematikai Kutató Intézet, Bu- dapest (a matematikai tudomány kandidátusa) Vértes András, KSH Gazdaságkutató Intézet, Budapest Vita László, Budapesti Közgazdaság—tudományi Egye-

tem (a közgazdaság—tudomány kandidátusa)

A Statisztikai Bizottság az alakuló ülésen a

Szervező Bizottság javaslatát elfogadta, a tiszt—

ségviselőket funkciójukban megerősítette. ABi—

zottság elnöke az új Statisztikai Bizottságot megalakultnak nyilvánította.

Az alakuló ülés második napirendje az 1990-

1993. évekre szóló munkaprogram kialakítása volt. Árvay János, a Bizottság titkára elöljáró- ban a korábban kialakított munkarend folyta—

tását ajánlotta, amely szerint a Statisztikai Bi-

zottság egy évben három ülést tart; ezen egy—egy átfogó téma megvitatását tűzi napirendre, ami-

hez kivételesen és szükség szerint egy második

napirendi pont csatlakozhat. Az üléseken az adott témában leginkábbjártas illetékes ,,külső"

szakértők is részt vesznek. Az előadó azzal ér—

velt, hogy a Bizottság munkájának színvonalát

nem annyira az ülések gyakorisága, mint in-

kább a viták jellege, s problémamegoldó képes- sége határozza meg.

A hároméves munkaprogram témaköreit há- rom forrásból lehet kiválasztani.

Első forrásként a még előző ciklusban mű- ködő Bizottság által kiválasztott, de eddig még

nem tárgyalt témák jönnek szóba, mégpedig azok, amelyek még semmit nem vesztettek ak—

tualitásukból és fontosságukból. Ilyen témák:

az életszínvonal—statisztika új vonásai; a fo-

gyasztóiár-index erénye és gyarlósága; a ma-

gyar gazdaság versenyképességének mérési módszerei; a pénzügyi statisztikai rendszer ki- alakítása; a költségvetési reform hatása az in- formációrendszerre; az adóstatisztika; inno- váció és hagyomány a hivatalos statisztikában.

, Második forrásként a Nyugat—Európa és Eszak-Amerika országaiban kialakult fejlett

statisztikai módszerek és eljárások jöhetnek szóba, amelyekről az utóbbi évben megindult

intenzív személyi kapcsolatok és együttműkö-

dési programok keretében értesülhet a magyar

statisztikusi gárda. Igy például az ez év szep—

SZEMLE

tember közepén, Párizsban rendezett OECD—

konferencián, az október közepén a Német Szövetségi Köztársaság által, novemberben a

Kanadai Statisztikai Hivatal által Budapesten

szervezett munkamegbeszéléseken valójában a

keleti és a nyugati régiók csaknem minden sta-

tisztikai hivatala képviseltette, illetve képvisel- teti magát; ezekre számos értékes anyagkészült.

Továbbá sok magyar statisztikusnak lehetősé- get nyújtanak a nyugati módszerek és megügye—

lési programok helyszíni tanulmányozására.

A Statisztikai Bizottságnak ezt az intenzív se-

gitési folyamatot szemmel kell tartania, és a tudományos vitára érdemes legfontosabb té-

mákat napirendre kell tűznie.

Harmadik forrásként az újjászervezett Bi- zottság tagjainak javaslatai kerülnek szóba.

Az ülésen felmerültek a következő javaslatok:

—— a reprezentatív megfigyelések aktuális módszertani kér- dései (Marton Ádám ) ;

—- a meglevő adminisztrativ nyilvántartások statisztikai felhasználásának lehetőségei ( Vita László) ;

— az ,,imputációk" alkalmazásának áttekintése a szüksé—

gesség, megalapozottság, eljárási eszközök szempontjából ( Vita László) ;

-— az új feltételeknek megfelelő új megfigyelési módszerek kidolgozása a lakosság jövedelmi rétegződésének ötéven- kénti vizsgálatához (Éltető Ödön) .

A Bizottság elnöke felkérte a tagokat, hogy

a következő hároméves ciklusban vitára java-

solt témákat ez év október 31-éig juttassák el a

Bizottság titkárához.

A Statisztikai Bizottság illetékes az 1991. és 1995. évek közötti időszakra kiírt hét statisz- tikai tárgyú OTKA-pályázat rangsorolásá—

ban, minősítésében, amihez az előzőleg felkért 2—2 opponensi véleményt figyelembe veszi.

A Bizottság elnöke felkérte az OTKA-pályá-

zatokban közvetlenül nem érdekelt, tagokat (Vukayích Györgyöt, Hoóz Istvánt, Arvay Já-

nost, Eltető Ödönt, Horváth Piroskát, Lendvai

Jánost, Nyitrai Ferencnét és Szilágyi Györgyöt), hogy a pályázatok minősítésében és rangsoro- lásában vegyenek részt.

A Bizottság elnöke szükségesnek tartotta, hogy még 1990 folyamán kerüljön sor a Bi- zottság következő ülésére, amelynek napirend-

jén egy érdemi vitatéma és a hároméves cik-

lusra szóló munkaprogram szerepeljen.

Dr. Árvay János